Somogyi Hirlap, 1912. november (9. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-01 / 249. szám

Kaposvár, 1912 november 1 Péntek IX. évfolyam 249. szám IMH.atÁ.l Egy évre lb korona, fél évre B korona, negyedévre 4 kor., ElHUeteSl egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyis alán ára S fillér. — Ql­: — Tanítóknak : Egész ávra II korona. ■•Cielanik hétfő kivételéval minden nap POLITIKAI NAPILAP ’ Felelős szerkesztő: REÉZ PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. sírm Nyílttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások aoronkint 00 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja ... .5 korona Füredi Béla Kaposvár, október 81. (Bp.) Arról van szó, hogy a ka­posvári színészetet részlegesen ál­landósítani kell. Nem azért, mert a kaposvári színház az első színház az országban, hanem azért, mert Kaposvár az egyik első város a magyar provincián, nagyigényű, in­telligens közönséggel. Ennek a kö­­skönségnek fejlett az ízlése és anyagi módja is van hozzá, hogy a gyö­nyörű színházába bevonuló színtár­sulat megélhetését biztosítsa. Én ki szoktam mondani az iga­zat, nem igen kerülgetem a ké­nyelmetlenségeket, nem is igen ta­kargatom a más emberek hibáját, (a magamét sem) hát majd én meg­mondom, mi történt itt a legköze­lebb múlt színi idényben. Az történt Kaposváron, hogy Polgár Károly, a legnagyobb ma­gyar vidéki színtársulat igazgatója, a nyár s általában az év folyamán összeverbuvált társulatát itt trení­rozta be Kaposváron s itt került abba a helyzetbe, hogy Pozsony­ban jó előadásokat produkálhat, mi­vel itt sikerült a társulatot össze­­tanítani, kvázi összeszoktatni. A kaposvári közönség azonban kényes ízlésű közönség és idejeko­rán észrevette, hogy ni csak, ez a társulat itt tanulja be Pozsony ré­szére a darabokat. És ez a közön­ség nem fizette meg Polgár Károly­­nak a tandíjat, hanem megfizette azt maga a direktor, akinek rosszul ütött be a számítása s ennélfogva a kaposvári szezonja. Olvastam aztán ebben a lapban egy cikket arról az emberről, aki­nek a neve képezi ennek a cikknek a homlokát. Füredi Béla pécsi szín­igazgatóval foglalkozott az a cikk , amiként foglalkozott vele, meg lehetett ismernem ebben a Füredi Bélában a modern, a jól számító színigazgatót. Füredi Béla valóban színigazgató. Egy ember, akinek számolnia kell a közönség ízlésével, szeszélyével, a divattal, egy ember, aki sok más embert igazgat, aki sok ambíciót kénytelen legyezgetni s aki végül mégis üzletember kell, hogy legyen , bátran kimondja, hogy pénzt — minő profán téma a magyar színé­szet fejlődése körül — és megint csak pénzt áldoz a szellemi tehet­ségek mellett első­sorban a színhá­záért, mert ami pénzt a színháza érdekében kidob az ablakon, az esőstől visszajön az ajtón. Okos beszéd ez s e mellett bátor is. És azért bátor leginkább, mert aki mondta, az gyakorolja is, amit mondott és töméntelen pénzt áldoz a színházára. Meg is vagyunk győződve róla, hogy ha majd Füredi Béla igazgatja a kaposvári színházat, (reméljük, mi­nél előbb) akkor a közönség nem tandíjat fizet, hanem színházi hely­árat, amiért ízlését kielégítő, vára­kozását felülmúló előadásokban lesz része. És még egy szót a pécs—kapos­­vár—nagykanizsai színi kapcsolat­ról. Csak annyit, hogy ennél termé­szetesebb kapcsolatot nem lehet el­képzelni. A három város egyenes vonalban fekszik s elég közel egy­máshoz, hogy a színi idény arányo­san, mind a három várost kielégítő módon legyen beosztható. Az a fölfogás, mely a színi kerü­leteket alkotó fórumban a pozsony— Kaposvár—fiumei kapcsolatot meg­teremtette , helytelen. Ez a fölfogás azt vallja, hogy a három határszéli városnak egy hatalmas társulatra van szüksége. Hát, kérem, Kaposvár határszéli város, az igaz, de hogy a legmagya­­rabb magyar város, az még nagyobb igazság. Itt csak magyarok, kizáró­lag magyarok laknak, akiknek ma­gyarságát nem a színtársulat őrzi, hanem maga az itt való erős ma­gyarság. Ez a magyarság és az itteni in­telligencia a pécsi színtársulattal ke­res kapcsolatot s ezt az óhajtást honorálnia kell annak a fórumnak, mely a színi kerületek beosztása fe­lől rendelkezik. Amikor ezért a kapcsolatért küz­dünk, azt üzenjük Füredi Bélának, hogy tegyen félre minden szemér­met és küzdjön ő is Kaposvárért ! A tanfelügyelő a kaposvári óvodákról Változás előtt Kaposvár, október 11. (A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától.) Tegnap délután három órakor az iskolaszék és az óvodák felügyelő-bizottsága együttes értekezletet tartott Kovács-Sebestény Gyula dr polgármester elnökletével és Gönczi Fe­renc királyi tanfelügyelő részvételével, aki az értekezleten előterjesztette tapasztalatait és véleményét az iskolákról és óvodákról s ezekről oly vélemény alakult ki, amely a kaposvári óvodák szempontjából már a kö­zeli jövőben nagyobb szabású változást von maga után. A királyi tanfelügyelő tapasztalata szerint az óvodák elhelyezése általában nem meg­felelő, így például a Fő­ utca végén levő óvoda beszüntetendő azért, mert nem cél­szerű ponton van s azonkívül a helyiségei is rosszak. Beszüntetendő továbbá a Teleky­­utcai óvoda és olyan körzetbe helyezendő, ahol a közönség elhelyezkedése szempontján­­ól jobban megfelel a célnak, amelyet szol­gál s inkább alkalmas a megközelítésre. A zárda-utcai felekezeti óvoda a viszo­nyokhoz mérten jó, azonban túl van zsú­folva. A donnervárosi sétatér-utcai óvoda a kir. tanfelügyelő véleménye szerint megfelelő. Elismeréssel nyilatkozott a tanfelügyelő ar­ról, hogy ennek az intézetnek a vezetése igen jó kezekben van, a gyerekek nagyon szeretik óvónőjüket s az óvodának 110-en felüli gyermeklétszáma van. A tanfelügyelő véleménye szerint a Teleky­­utcai óvoda okvetlenül beszüntetendő s azt a Petőfi­ utcai iskola körzetébe kell áthe­lyezni. Új óvodák is létesítendők. Egyik a Pécsi-utcában, azután a meggyes-telken s végül a Cseri-dűlőben állítandók ezek fel. Célszerűnek tartja a tanfelügyelő az óvo­dák államosítását, amelyre vonatkozólag kü­lön előterjesztést fog tenni a városi tanács­nak, azon pontok megjelölésével, amelyek az államosításnál, mint feltételek fognak sze­repelni. Addig is javasolja, hogy rendelje el a bi­zottság, — amennyiben az óvodák ellenőr­zésével nem foglalkozhatik oly intenzíven — hogy minden óvoda azon iskola igazgató­sága alá helyeztessék, amelynek körzetében fekszik, annál is inkább, mert az óvodák áthelyezésében és az újabbak felálllításában az a tendencia rejlik, hogy minden óvoda valamely iskola körzetébe vonassék. Ez nem

Next