Somogyi Hirlap, 1913. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Szerdai évfolyam 1. szám )svárítóJaiam*#t v' w awB mmmm Mi t POLITIKAI KAPIL, , ££ tvte It k orona, fél évre 6 korona, negyedévre i kot., iHUSl e.' nJnapri 1 korona 50 fillér. Egyes J«ém éra ( fillér. I. — Tanítóknak , Égés» évre lí koráné. jelenik hétfő kivételével minden nap Felelős szerkesztő: REÉZ PÁL főség és kiadóhivatal: Kirola-atia 7. siam Nyilttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások soronként 00 fűlég Eljegyzési és esketési értesítések dija ... .5 korona új esztendő Kaposvár, december 31. Bp.) Ha azt mondjuk, hogy szecsésan átzökkentünk az uj eszdőbe, hát nem vagyunk sabbsak. Ezúttal valóban úgy kell adani, hogy szerencsésen fordult át az uj esztendőbe, mert an rettenetes veszélyt hárítottak az 55 év épen utolsó napjai, amin nem fenyegette mostanában Jópát s közvetve az egész vitát. A külpolitikai látóhatár uj eszideje már nem oly zavaros, mint tekkel azelőtt volt s bárha a Kelen még farkasszemet néznek is mással a népek, remény van rá, Európa nagyhatalmai azt fogja mondani rövidesen, hogy elég étt a vérontásból, tessék kii**-Unok mop*- périodiiilist vdn**zni. Evvel a mi szomszédunkkal, Szerával is dűlőre jutottunk valahogy, mi sérelem a prizrendi konzulnm esett, azért bocsánatot kért a gyszájú Pasics toprongyos népe hadserege nevében, ami meg a kötőt illeti, hát az is rendben van, azt Szerbia belátta, hogy úgy építhet kikötőt, mert minek eszén nincs ipara és kereskedelme, ért ami volt, az is megbénult s m őst viselt háboru után uj ipart ésreskedelmet kell teremteni, hogy inak részére majdan igénybe vesse azt a kikötőt, melyet keresdelmi célokra neki a nagyhataiak, illetve a monarkia és Olaszszág valahol az Adrián ki fognak ilölni, ifelé tehát rendben volna ránk nagyjából. Aggodalomra, sieges izgalomra legalább is is ok s minden jel arra vall, Európa végleges nyugalma desen helyre áll, belpolitika kissé siralmas helyben levőnek látszik, pedig ez a tét nem siralmas. Inkább kissé frikusnak látszik az ellenzékre velni, az esztendő utolsó napján Irmány mégis csak beterjeszt a választójogi reformra vonati javaslatot, Justhék nélkül is. Ez a kormány szilárdan áll a helyén, mert pártja nemcsak nagy, erős és tekintélyes, de egységes és mindenek fölött öntudatos. Ez a kormány és ez a párt nem törődik a jövőben holmi ellenzéki truccolással, hanem megy a maga útján előre. Amióta az ellenzék nem jár el az országgyűlésre, azóta számos törvény született. Ez érthető, mert az országgyűlésnek az az eleme foglalja el a Házat, amely dolgozni akar. Dolgozni pedig éppen csak akarni kell s akkor jelentkeznek az eredmények. Az elmúlt év során jeles parlamenti alkotások kerültek tető alá s hogy némely követ a Házból az utcára került, az nem baj, csak egy kis szépséghiba. Sőt még ennek sem tartja az, akivel megtörtént, mert gondoskodott róla vay újból mag-. tízder,jó?!... ^z rajtig" olyan nem volt tött/ sőt ! Rendre alkotta a lényegesnél lényegesebb törvényeket s a bunki bekoronázásául hae itt van újévi ajándéknak a választójogi reform. Justhék erre is agyalognak. Nem bírják belátni, hogy mindenkinek még sem lehet választójogot adni, vagy ha be bírnák is látni, hát nem akarják belátni. Azt persze, hogy az ő idejükben hite-hamva sem volt a választójogi reformnak, holott lehetett volna, a legkevésbbé kívánják belátni. Az újévi ajándéknak meglesz a maga ellenzéke magában a kormánypártban is, az bizonyos. Ennél a kérdésnél nem várja Justhék ellenzékiségét senki se. S úgy látszik, már nem is olyan nagyon hívogatják Justhékat. A békét nem olyan nagyon kínálják nekik. Jól van! Jöjjenek maguk, ha akarnak. Ha nem akarnak, akkor hamarabb lesz törvény az újévi ajándéknak szánt reformjavaslatból is. A kormány és a munkapárt a komoly munka jegyében megy át az uj esztendőbe. Mi vele megyünk s az ó-év mesgyéjéről boldog uj esztendőt kívánunk az embereknek. A Somogyi Hírlap is a maga közönségének. A választójog reformja az országgyűlés előtt — A «Somogyi Hírlap“ tudósítójától — Budapest, december 31. Magyarország állami és politikai fejlődésének korszakos eseménye játszódott le ma a képviselőházban. Lukács László miniszterelnök általános feszült figyelem közt ma nyújtotta be a választójogi reformról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat ismertetése A törvényjavaslat az értelmi cenzus alapján épül fel. Az értelmiség különböző fokához képest különbözőképp állapítja meg a javaslat a választói jog feltételeit. A javaslat négy értelmiségi fokozatot különböztet meg és e fokozatok szerint a választóknak négy csoportját. Az első csoportba tartoznak a középéskola nyolc osztályát végzettek, ezek huszonnégyéves kor elérése után minden fcülöcs* ‘.asptyfe. A másodikcsoportba tartoznak az i'/emi iskola hat osztályát, vagy az ennek megmegfelelő kereskedelmi, vagy ipari tanfolyamot végzettek, ezek a harminc éves kor elérése után bírnak választójoggal. A harmadik csoportba a csak írni-olvasni tudók tartoznak szintén harmincéves korhatárral. Végül a negyedik csoportba az analfabéták tartoznak, szintén harmincéves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, amely csak vagyoni cenzus 40 korona adóminimum, vagy 16 holdnyi ingatlan vagyon alapján szerzi a választójogot. A jelenlegi törvény alapján választójoggal bíró egyének e jogukat a személyükre vonatkozólag megtartják. A jelen javaslat nem elvileg, hanem csak annyiban tér el az előző tervezetektől, amenynyiben a többi ismeretes javaslat egy csapásra majdnem 150 százalékkal szaporítaná, vagyis közel 3 millióra emelné a választók számát, amivel egyszerre felidézné a radikális választói jog minden veszélyét; míg a mostani javaslat egyelőre a mi viszonyainknak megfelelő olyan arányú jogkiterjesztést tervez, amely már most választói joghoz juttatja minden társadalmi rétegnek minden arra érdemes tagját és emellett törvénymódosítás nélkül évről-évre közelebb visz bennünket az általános választói jog felé. Az ipari munkásság a reformban A törvényjavaslat fő törekvése az, hogy minél több jogcím felállításával nyisson utat