Somogyi Hirlap, 1917. február (14. évfolyam, 25-47. szám)
1917-02-01 / 25. szám
Kaposvár, 1917. XIV. évfolyam, 25. szám. Csütörtök, február 1. Előfizetési árak: Egy évre 20 Kf Félévre 10 Kf Negyedévre 5 K — f Egy hóra 1 K 75 f Tanítóknak egész évre 16 korona. Egyes szám ára 6 Mér. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Soroca-ctca 7. sz. Telefonszám: 6. • megjelenik minden nap délután 4 órakor. az ígéret földjén. Kaposvár, január 31. Tejjel-mézzel folyó Kánaán, Ígéret földje — tartja a mondás — a mi csodálatos országunk s a teli csűrök és hombárok, a részeg hordók és gazdag szüretek országa. Ma kis revizió alá kell vennünk a régi mondást. Mert ha folyik is itt tej, csak tejjegyek ellen folyik, a méz ára pedig annyira, felszökött, hogy igazán gazdag embernek kell lennie annak, aki kenyerére csurgathatja. Érezzük már, hogy a méznek elvész az édessége és a tej mind gyakrabban vízzé változik. Amilyen mulatságosnak éisnkinek felkopik az álja az éhségtől, épp annyira szomorúnak kell ítélnünk osztrák és német szövetségeseink boldog hiedelmét, hogy mi itthon borban mosdunk és kolbászban törülközünk. Mi nem dicsekszünk kifelé, hogy az ellenség elsápadjon, de nem is panaszkodunk, hogy fegyvertársaink szíve megessen rajtunk. Álljuk a háborút, szomorúan, dicsekvés és panaszkodás nélkül élünk a magunkéból. Ami itt terem, az — a természet örök jogán is — a miénk. Minden országnak megvan a maga kiváltsága, helyzeti energiája. Szerbiában olcsó a hús, Boszniában van bőséges és pompás dohány s mi ezt — a hús- és dohányinség idején — boldogan, irigykedés nélkül vesszük tudomásul. Annál jobban fáj nekünk, hogy a magyar, azért, mert még nem éhezik, sok helyütt úgy szerepel, mint akit háborúban is felvet a jólét, féltékenyen tekintik, hogy néha még kalácsot is aprít tejeskávéjába. Most mondjuk el ezt, mikor a kukoricakenyér sárgaságával újra meg kell barátkoznunk. Hagyják meg nekünk, ami a mienk. Ellenségeink ne mondják, hogy éhezünk, de barátaink se állítsák, hogy szívethájasodást kapunk a dőzsöléstől. A szövetségesek láthatták, hogy vérrel sohase fukarkodtunk. Velük halunk, de élni mégis csak a magunk búzáján és éléskamráján akarunk, anélkül, hogy másra szorulnánk, szegényen és tisztességesen. Szolidárisabb nemzet, mint a magyar, nincs a föld hátán. Meleg, megértő szív dobog a keblekben és mindenünk a barátainkká; itt az ideje azonban, hogy ráeszméljünk : kötelességünk van magunkkal szemben. Közös győzelmünk szent ügyét szolgáljuk, ha egyszeregyszer a magyarok kedvét is keressük. fiz antant felkészült a döntésre. Bugney belga főparancsnok nyilatkozata. Berlin, január 31. Bugneylatkozatot tette: — A belga hadseregnek jelentékeny része lesz az ez idei offenzívában. A nagyszabású haditerv már teljesen elkészült. Az idei összeütközések a nyugati fronton olyan harcokat fognak provokálni, amineket még egyetlen háteljesen felkészült a döntésre. Az antant minden tartalékját harcba fogja vetni. Ezért félő, hogy Belgium ismét nagyarányú hadszíntérré válik. Még ez évben a tengeren is döntésre kerül a sor, erről a névváltozásról idejében értesítesse tengeri haderőit. Több esetben megállapították, hogy a kórházhajók fel vannak fegyverezve A német kormány ennélfogva kijelenti, hogy mostantól fogva az általa megállapított tengeri területen nem fog megtűrni ellenséges kórházhajót, csak azon a tengeri zónán, melyet Németország megállapít. Más irányban haladó kórházhajókkal kíméletlenül fognak elbánni. Ifllentés a harfttarebrAI j e r s í fi, január. .A ^Ufri?|,Xne cég jelenti. A franciák tegnap négy ízben kísérelték meg, hogy a 304-es magaslaton és az Aisne-völgykatlanban elvesztett állásaikat visszaszerezzék. Támadásaik tüzelésünkben meghiúsultak. Az orosz fronton egyes helyeken a hideg 20 fokra emelkedett. Romániában pedig nagy hófúvások vannak és ezek csaknem minden hadműveletet lehellenné tesznek. Az olaszok és a franciák kimerülése. Lugano, január 31. A „Popolo d’Italia“ írja, hogy a háború minél előbb véget fog érni, mert Franciaország és Olaszország úgy pénzügyileg, mint emberanyagban kimerülés előtt állanak. Muníciót szállít az ántánt a kórházhajóban. A német kormány memoranduma: Berlin, január 31. A Wolff-ügynökség jelenti: A német kormány az amerikai és a spanyol kormányok közvetítésével memorandumot intézett a francia és az angol kormányokhoz. A memorandum elmondja, hogy az ántánt-államok kórházhajóikat nemcsak sebeselés betegszállításokra használják fel, hanem muníciót, hadianyagot is szállítanak rajtuk. Megtörtént, hogy Anglia kórházhajóinak nevét oly gyorsan változtatta, hogy a német hadvezetőségnek nincsen ideje arra, hogy