Somogyi Ujsag, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-07 / 279. szám

Kaposvár, 1922. II. évfolyam 279 szám Csütörtök, december 7 ■EfliEiEits ZL!in^.”cH51tS! mimmmsAihírlap tLérieetési Abak: TM\ “ ‘.LT”' |S»rt“A‘s és UAtasai: FeWGä­nerton«: LOJiS 13TIÁB. Egy.s szám ér. 6 korona,­­ TM | Kaposvár, Ecroes-utca 7. saam. pályaudvarokon 7 korona. j__yy p a 100 * Karácsonyi vásár Karácsony hava ránk köszön­tött és sok helyen Írják már a levelet kicsinyeink a Jézuskának, hogy ártatlan vágyukat telje­sítse. A szeretet ünnepe, amely a keresztény világnak legben­sőségesebb ünnepe,­­mindenkire kiterjed és leginkább ajándéko­zásban szokott megnyilatkozni. Ennek kapcsán szólunk egy pár szót a keresztény társada­lomhoz. A mai viszonyok között igen nagy gondot okoz az ajándé­kozás, mert minden cikk na­gyon drága és a társadalom na­gyobb többségének nincs meg a vásárló­képessége olyan mér­tékben, mint a múltban volt. A Karácsony az Újszövetség legfőbb parancsának, a szere­tetnek, az emberi társadalom újjászületésének, a keresztény világnézet megteremtésének, a világot teremtő és fenntartó Isten emberré válásának gyönyörű ünnepe. Illik és szükséges, hogy a keresztény magyarság mai szorongatott helyzetében, amely­ből mindnyájunk hite szerint csak a keresztény erkölcsök tel­jes uralomra jutása által emel­kedhetünk ki, ez az ünnep is azt a célt szolgálja, amelyet mindnyájan magunk elé tűzünk. Szeretnők, ha a keresztény magyarság hasznos, okosan meg­válogatott ajándékokat venne szeretettjeinek. Elsősorban ne vásároljon külföldi eredetű árut. Adja a szeretet nagy érzése folytán a szokottnál bőkezűbb vásárlásra fordított filléreket a magyar termelésnek. Támogassa a kicsiből is óriási tömegénél fogva naggyá növő tőkével a magyar ipart, a magyar kereskedelmet. Külö­nösen támogassa ez alkalom­mal a keresztény sajtó termé­keit, mert ez a legolcsóbban megszerezhető, legkedvesebb ajándéktárgy és leginkább al­kalmas a keresztény magyarság törekvéseit előmozdítani Aki játékot vagy szükséges tárgyat vásárol, nézze meg jól, hogy honnan ered és kitől veszi. A legkeresztényibb ünnep kará­csonyi vásárai, amelyeknek jö­vedelme jótékony célt szolgál, az idén is meg lesznek és sok alkalmas apróságot fognak kí­nálni a vásárlóknak. Legyünk öntudatosak kara­­j­a szeretettel, amely ilyenkor csányi vásárlásainkban és se­ nagyobb mértékben szokta szi­­gitsük elő törekvéseinket azzal í­vünket megdobogtatni. Közel százezren jutottak eddig házhely­hez és földhöz a földreform útján Az új földreform 1919. augusz­tustól 1922. novemberig nagy ered­ményeket ért el. Az adatgyűjtés a községi elöljáróságok útján meg­történt. Ezek szerint a házhelyren­dezés már megvolt 1335 község­ben, házhelyekhez jutott összesen 53.556 egyén, az erre felhasznált terület összesen 15.885 katasztrális hold és az építkezés már megin­dult 812 községben A megváltási eljárás folyamatban van körülbelül 2200 községre nézve, már megtörtént 144 községben, ennek keretében házhelyekhez és földhöz jutott 21 359 egyén és közlegelőt vagy legelőkiegészítést kapott 49 község. Az állami elővásárlási jog révén 26 községben parcellázás alá került 18.945 katasztráls hold, ebben ré­szesült 3012 egyén és ilyen ingat­lan eldarabolás folyamatban van jelenleg 28 községben. Az ingatlanfeldarabolások (par­cellázások) ötven katasztrális hol­dat meghaladó területekre előfor­­dultak 1919. augusztustól mosta­náig 213 községben, ilyen után földhöz jutott összesen 19.692 egyén összesen 100.248 katasztrális hold kiterjedésű ingatlanukon. Húsz katasztrális holdon aluli kishaszon­bérleteket kiadtak szintén 1919-től eddig 1212 községben, 153125 egyén részére összesen 536.491 katasztrális hold terjedelemben. Mindezeket összevéve, házhelyek­hez és földhöz jutott folyó évi no­vemberig összesen 97619 egyén 181668 katasztrális hold terjede­lemben s azonkívül kishaszonbér­­letekben részesült 250744 egyén összesen 536291 katasztrális hold kiterjedésű ingatlanokon. A mai szám­ára 6 IC 9 Mezőgazdasági Kamara a gazdasági szakoktatás szolgálatában Előadás a katonaság részére Ha Csonkamagyarország fenn­maradását és prosperitását biztosí­tani akarjuk, akkor a mezőgazda­ság fejlesztésére, más szóval a többtermelésre kell a legnagyobb gondot fordítanunk, mert Magyar­­ország agrár állam és a mezőgaz­daság életképessége biztosítja az egyéb kereseti ágak virágzását is. Ebből a helyes elvből indul ki az Alsódunántuli Mezőgazdasági Ka­mara minden ténykedése s így alapjában kívánja kezdeni tevé­kenységét. A kamara egész területén kiváló gondot fordít a mezőgazdasági ismeretek terjesztésére. E cél szol­gálatában készséggel felajánlotta közreműködését a népfőiskolai tanfolyamok, rendezésénél, valamint kezébe vette a katonák gazdasági oktatását és a födmiveléssel fog­lalkozó felnőttek gazdasági tovább­képzését. A kaposvári népfőiskolai tanfolyamon a mezőgazdaság min­den ágát tüzetesen ismerteti és tanítja s mint oktatói működnek közre Asztalos Lajos és Skita Mi­hály titkárok, valamint Kovács Pál m. kir. gazdasági szaktanár. A kaposvári 7 ik gyalogezred laktanyájának vívótermében hétfőn tartották meg a téli gazdasági ok­tatás megnyitóját. Ludwig Viktor ezredes, — aki amúgy is igen erős szociális és gazdasági érzék­kel bír, — mutatta be a közel 500 főre tehető legénységnek a gazda­sági kurzus előadóit. Horváth Jenő kamarai igazgató vázolta a gazda­sági tanfolyam jelentőségét s a katonák szerepét a mezőgazdaság fellendítése érdekében. Utána Asz­talos Lajos és Skita Mihály titká­rok vázolták tananyagukat, Kovács Pál m. kir. gazdasági szaktanár pedig megtartota első előadását a konyhakertészetről. Feszült figyelemmel hallgatták az érdekes előadásokat a katonák s lelkes tetszést váltott ki soraik­ban a kamara igazgatójának az az ígérete, hogy a téli gazdasági tanfolyam befejeztével, április vé­gén vagy május elején a tanfo­lyamban részt vett legénység szá­ Somogyba hurcolt munkás­­gyermekek Móric a rabszolgakereskedő — Gyön­­gyöspüspöki magyar gyermekek kál­váriája — Hol vannak a kis rab­szolgák ? A­­Gyöngyösi Néplap“ írja a következőket: .Gyöngyöspüspökiben 4—5 hét­tel ezelőtt megjelent a községhá­zán egy Móric nevű ember s szer­­ződésileg leszerződtetek egy csomó gyermeket, három hétre répaásásra. Önök titok, hogy miként lehetett 13—14 éves gyermekeket kötele­zettség­vállalásra birni, szülők bele­egyezése és hozzájárulása nélkül s miként lehetett ezt különösen a törvényházán megtenni, anélkül, hogy az elöljáróságnak csak szava is lett volna reá. No de megtörtént. A gyermekek elmentek a szerződésszerű helyre Fehér megyébe, Seregélyes község mellé egy tanyára és teljesítették pontosan kötelességüket. Letelt a 3 hét, a szülők várták haza fiaikat s leányaikat, azok azon­ban csak nem jöttek. Nem tudták itthon mité vélni a dolgot, míg nem az elmúlt hét végén Somogy me­­gyéből, Somogysárosról (valószínű­leg a helység megnevezése téves) kapnak levelet gyermekeiktől, akik azt írják, hogy őket minden teke-s tória nélkül oda levitték. , Borzalmas dolgokat írnak le a gyermekek a levelekben. Elpana­szolják, hogy nyitott istállóban há­­latják őket, rossz táplálkozás mel­lett, piszkosan és rongyosan kell dolgozatok kint a hidegben, többen már megbetegedtek, tele vannak féreggel stb. Elmondják, hogy nem engedik őket tisztálkodni, nem en­gedik templomba stb. A kétségbeesett szülők panasza folytán az ügy a népjóléti minisz­ter elé került, aki intézkedett az újfajta rabszolgaság megszüntetése iránt. Hogy kik azok, akik fejletlen gyermekeket így tesznek tönkre, a megindított rendőri nyomozás fogja kideríteni . Minthogy a­­Gyöngyösi Néplap“ nálunk ismeretlen somogymegyei községet nevez meg, kiváncsiak vagyunk, melyik az a somogyi ura­dalom, amelyik gyermek-rabszol­gákkal dolgoztat? mára gazdasági kirándulást szer­vez a somogyszentimrei földmíves iskola gazdaságának megtekinté­sére. A közeli vasárnapok egyikén kezdik meg a Kaposvár és vidéki felnőtt gazdák részére a tervbe vett sorozatos gazdasági előadá­sokat is.

Next