Somogyi Ujsag, 1929. március (11. évfolyam, 50-72. szám)
1929-03-02 / 51. szám
XI évfolyam * 51. szám. Árad fillér Kaposvár, 1929. március 2., szombat Előfizetési árak: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. szám Interurban telefon 5. szám Export írta: Varannai Aurél az OMKE titkára Minap a képviselőházban megátkozták, megbélyegezték azt a jámbor fogyasztót, akinek az asztalára holland káposzta, kaliforniai alma, lengyel burgonya kerül. Agrár képviselő mondotta, hogy az ilyen ember hazafiatlan, hitvány fráter. Aki ilyen átkot szór a magyar fogyasztó publikumra, aki így megbélyegzi azokat, akik szerény káposztával, burgonyával és almával dőzsölnek, az lehet jó politikus, hiszen az efajta jelszavaknak mindig van hatása a tömegekre. De a közgazdasághoz nem ért és bizonyos, hogy az agrárpolitikához sem. Azt ugyan ki hinné el, hogy akad aki hazafiatalsájjból vásárolja a holland káposztát, ha magyarralkínálják? Miért vennék a drága kaliforniai almát, ha halomban áll a piacon a virító magyar fajta ? Alig hiszem, hogy akadna olyan, aki a magyar földnek ízesebb, jobb gyümölcs helyett a külföldit keresné. A képviselő úr, amikor merész nyilatkozatát tette, nem gondolt arra, hogy jó munkával sok mindent el lehet érni, de Magyarország klímáját mégsem lehet megváltoztatni. Ennek következtében Magyarországon nincs káposzta, amikor Hollandia potom áron áraszthatja el fél Európát a magáéval. Arra se gondolt a képviselő úr, hogy téli almafáinkat ott fogták Erdélyben, a Felföldön. Miután a mai Magyarországon téli alma nem terem, rászorultunk a külföldire. De talán még így sem importálnánk se az olcsó holland káposztát, se a külföldi almát, ha volna idehaza más gyümölcs, más főzelék. Csakhogy nincs. A szőlőtől az eperig nem terem gyümölcs a magyar klíma alatt, a külföldi alma tehát csak a külföldi naranccsal kel versenyre ezekben a hónapokban. Hiányzik a piacról ebben az időszakban mindenfajta magyar főzelék is, a méregdrága paraj kivételével. Ezért kerül ide kaliforniai alma, holland káposzta. Ez az éremnek az egyik oldala. Hogy a fogyasztó nem azt nézi elsősorban, honnan jön az áru, hanem azt, hogy jó legyen és olcsó. Ha majd piacra kerül a magyar gyümölcs, a magyar főzelék és olcsó is lesz, elmaradnak a külföldi árut szállító vagonok. Csakhogy van az éremnek egy másik oldala is. A vagonok, amik télen behozzák a holland káposztát, nyáron készik a magyar vorsót, babot, barackot. Egész esztendőn át viszik a magyar gabonát, a magyar lisztet is. Mi lesz most már, ha a magyar képviselő mintájára Ausztriában is felkel egy gazdaképvitő, Prágában is egy és hazafiatlan, hitvány fráternek bélyegzi azokat, akik magyar lisztből sütik a kenyerüket ? A vámok, beviteli korlátozások, adók, vasúti tarifák eléggé megnehezítik a magyar mezőgazdaság exportját: ha társadalmi bojkot is jön, akkor a magyar gazda letehet ásót, kapát, nem lesz érdemes dolgozni, belefulladunk a saját zsírunkba. És elvégre, ha nálunk lehet bojkottálni a külföldi árut, miért ne lehetne bojkottálni külföldön a magyar árut, — kedvük van már erre a németeknek, cseheknek, osztrákoknak is. A képviselő úrnak tehát semmiképpen sem volt igaza, — de legkevésbbé,mint agrárpolitikusnak. Mert nem akadhat magyar gazda, ki ne kívánná, hogyha olcsóbb a külföldi petróleum, szén, traktor, csizma — akkor is a drágább magyart vásároljuk és a mezőgazdaság zsebéből gazdagítjuk az ipari kartelleket. Bizonyos is vagyok benne, hogy holnap ugyanaz az agrárképviselő tiltakozni fog, ha a petróleumvámok emelésére kerül a sor, vagy a magyar textillgyárak hazaiannak osyak télyezi, aki kiföldi árut vásárol. A hazafiatlanság vádja súlyos, ezzel nem szabad játszani még a nagy szónoki sikerek kedvéért sem, de különösen akkor, ha másnapra éppen annyi joggal visszafelé fordíthatják ezt a vádat. A jelenlegi gazdasági viszonyokra mindenkor figyelemmel kell lenni — rendeli a pénzügyminiszter Budapest, március 1. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben szabályozza a különböző jövedelmi forrásokból származó jövedelmek és a különböző vagyontárgyak értékének megállapítását. A rendelet általában ugyanazon rendeltezéseket tartalmazza, mint általában a hasonló tárgyú rendeletek, de az adókivető közegeknek szigorú kötelességévé teszi azt, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyokra mindenkor legyenek kellő figyelemmel, másrészt elrendeli, hogy a földbirtokok és kisbirtokok értékéül az 1929. évi kivetések során is általába véve az 1928. évi adókivetés során már megállapított értékek vézessenek. Azokra az adózókra, akik adóbevallásukat március 20-ig beadják, a bevallás elmulasztása miatt bírságot nem rónak ki. Sevillába való elutazása előtt több függő ügyet elintéz a polgár- mester Budapesten Kaposvár, március 1. Szerdán utazik a polgármester Sevillába. Mielőtt útjára elmenne, felutazik Budapestre, ahol 2 napot tölt el és ezt az időt arra használja fel, hogy a minisztériumokban több függő ügyet elintézzen. Ezek közé a függő ügyek közé tartozik elsősorban a 200 ezer pengős kölcsön felvétele, a kereskedelmi fiúiskolának az ügye, továbbá a tüzérlaktanya 400 ezer pengős kölcsöne, a város költségvetésének átvizsgálása stb. A csendőrlaktanya kisméretű tégláival kapcsolatosan pedig a belügyminisztériumban jár el a polgármester, hogy azután gondtalanul indulhasson útnak, amihez a magunk részéről is sok szerencsét és kellemes időtöltést kívánunk neki. A közigazgatási javaslat szerint Somogy vármegye törvényhatóságának 499 tagja lesz Budapest, március 1. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat módosított formájájában a közigazgatási bizottság jelentésével együtt szerdán került a képviselőház elé. A jelentés kiemeli, hogy a közigazgatás működésében tapasztalt zavarok, az eljárás hoszszadalmassága és nehézsége miatt hangoztatott panaszok megkövetelték a közigazgatási eljárás egyszerűsítését, a hatáskörök szabályozását, s a jogorvoslati rendszerben észlelt hiányok pótlását. A törvényhatósági bizottságban a vallásfelekezetek is képviseletet nyernek. A felekezeteket a legnépesebb egyházközségeik (hitközségek) élén álló lelkészek, prédikátorok és rabbik képviselik, tekintet nélkül arra, hogy a törvényhatóság területén választók, vagy választhatók-e. A vallásfelekezetek képviselőinek száma híveik arányához igazodik. A felekezetek képviselőinek bizottsági taglétszáma Somogyban a következő: 11 r. kat., 2 ref., 1 evang., 1 izr. 4 ügyvéd, 3 mérnök, 3 orvosszövetség, 12 kereskedelem és ipar, 30 mezőgazdasági bizottság, 2 vitéz, Az alumíniumból készült főzőedény használatáról és tisztításáról Írta: Szunyi István kir. fővegyész Kaposvár, március 1. Az ember táplálkozása az idők folyamán igen nagy átalakuláson, fejlődésen ment át. A természet által nyújtott ehető anyagokat eleinte minden előkészítés, puhítás, főzés nélkül eszi a kezdetleges ember. Majd mechanikai úton, azután tűzön teszi az eledeleket jobbá, emészthetőbbé, ízletesebbé, eltarthatóbbá. Hamuban, megtüzesített köveken, kagylóhéjban süt-főz. Talán véletlenül, vagy a természet játéka folytán eszmél rá az agyag megmunkálhatóságára. Először játszik, majd edényt készít, ipart űzés közben művész lesz. Az agyagedényt szárítja, égeti s végül mázzal bevonva égeti. A különböző régészeti ásatások bizonysága szerint az anyagedény már igen régi korban ismeretes és általánosan használt közszükségleti eszköz volt. Későbbi korban a vas, réz, bronz stb. felfedezésével és előállításával fémből készült az edény. A kultúra fejlődésével igen sokféle anyag szolgált edénykészítésre. A jó használhatóság, olcsóság az a két tényező, amely szabályozza az anyagok felhasználását. Főzőedény gyártására tehát alkalmas mindazon anyag, melyből olcsón tartós edény készíthető. A lábas, a fazék oly anyagból való legyen, mely hó, víz és ételneműek hatására alak és anyagváltozást ne szenvedje. Az edény a folyadékot ne eressze át; belőle víz, folyadékok, fűszeres és savanyú ételek ne oldjanak ki semmit, főleg mérgező hatású vegyületeket. Gazdasági szempontból előnyös a kevésbé törékeny és jó melegátvevő anyag. Ez utóbbi használata kevesebb tüzelőfogyasztással jár. Ezen okoknál fogva a törékeny és nehezen melegedő agyagedények mellett a különböző fémedények készítése kezd általánossá válni. A vasedény rozsdásodik. A zománccal bevont vasedény hamar leütődik. Az agyag, parcellán igen törékeny, rossz, melegvezető és melegátvevő. A réz- és nikkeledény használata — főleg savanyú ételeknél — mérgezési tüneteket okoz. Azonfelül a réz és nikkel drágaság 6 társadalombiztositó, 4 várm. jegyzői egyesület, összesen 499 bizottsági tag. Az egyes felekezetek képviselőinek száma az összes vármegyékben és városokban a következők: 179 r. kat., 8 gör. kat. lelkész, 59 ref., 22 evang. prédikátor, 3 gör.kel. lelkész és 12 izraelita rabbi tagja lesz a törvényhatósági bizottságnak.