Somogyi Ujsag, 1939. december (21. évfolyam, 282-304. szám)

1939-12-01 / 282. szám

I Vadbőr^el 1 és mindennemű nyersb v^s^roj I legmagasabb napi » I jrdrst Erzsébet I nyersbőrkereskedő I Berzsenyi­ u. 5. Telefon 255 1 Kan^——— n— ■._-K­ülönna fontossága van en­ny az újabb gazdasági és társa­dalmi berendezkedés kialakulásá­nál, amikor is ilyen rendelke­zésnek akkor is érvér'vbsap kell állnia, amikor » Kereslet és a kí­nálat va­«áyat nem válságosok, i­ly­em normális gazdasági er-ök irányítják. Első feladatnak tekinti a javas­lat a munkabérmegállapítás állan­dósítását. Az, 1923. évi , törvény ■2,­ak két évre szólt és mindig meg kellett hosszabbítani. A második fontos intézkedés a bérmegállapí­tás megkönnyítése. Eddig­­csak abban az esetben leh­etett szó ró­la, ha a miniszter elrendelte, to­vábbá kötelező volt előbb a ka­marák meghallgatása és a külön­böző közigazgatási hatóságok és egyk­éb szervek is lassítottak ezt a tolvartetót. Fontos új szempont­já a javaslatnak az ellenőrzés in­tézményesítése, mire eddig alig került sor, tizenhat új gazdasági munka­­felügyelői állást is szervez a föld­­mív­elésügyi minisztérium a kér­dés országos rendezésének gyor­sabb megvalósítása, és ellenőrzé­se érdekében. A javaslatot a föld­­mívelésügyi kormány ismerteti az érdekeltekkel, majd a képviselő­­ház elé terjeszti. Koch Nándor dr búcsúztatása Pécsett Fodor Ferenc dr tegnap vette át hivatalát A pécsi tankerületi kir. főigaz­gatói hivatal éléről távozó Koch Nándor dr főigazgató tegnap bú­csúzott el a hivatal tisztviselői ka­­tól. Ma­sszi Ferenc tanügyi ta­­r­os megható­,, közvetlen sza­bivá emlékezett meg a távozó Éten­nök kiváló érdemeiről és élésére, kérte további mükö­­igazgató nj Boch Nándor dr fö­­köszönetet a tit szívből jövő azért a lelkes év­­jelölt karnak­tásért, amellyel ő­érte támoga­­tabbra váltásában szólásainak és biztosított mindenkiére volt megértő jóindulatáról. további Ugyancsak f. hó 29-én ve hivatalát Fodor Ferenc dr­ját térni r. k. tanár, az új tankcl­üre kir. főigazgató. A tisztviselői ka nevében Masszi Ferenc tanügy tanácsos üdvözölte abból az­ alka­lomból, hogy első ízben jelen meg hivatalában. Az új főigazga­tó meghatóban köszönte meg az üdvözlést és hangsúlyozta, hogy a hivatal tisztviselői karával köl­csönös bizalommal és egyetértés­ben kíván a nagy tanügyi célok megvalósításán munkálkodni. T­odor Ferenge­­r főigazgató a hivatal átvétele után visszautazik a fővárosba, ahova egyetemi ta­nári kötelességei szólítják. Az egyetemi félév befejezése után, 1940. január 1-től véglegesen, át­veszi pécsi főigazgatói hivatal ve­zetését. Fodor Ferenc dr. az, új tanke­­főigazgató Tenkén született fc6­ március 5-én. Tanulmén­yai­­nak elvégzése után 1911-től 1918- ig Karánsebesen volt gimnáziumi tanár 1919-től 1922-ig a külügy­minisztérium földrajzi szakrefe­­rense a béketárgyalások előkészít­­­­ésére és feldolgozására. 1920-ban­­ a hegedi egyetem, 1923-ban a bu-­­­dapesti közgazdasági fakultás I. magántanárrá habilitálta, 1928- tól egyetemi nyilv. rk. tanár a bu­dapesti közgazdasági egyetem gazdaságföldrajzi tanszékén. Tu­dományos munkássága alapján a Szent István Akadémia 1984-ben rendes tagjává választotta. Érté­kes nevelő munkásságát nemcsak mint középiskolai, később egyete­mi tanár fejtette ki­, hanem tevé­­ken­y munkásságával részt vett a Magyar Cserkész Szövetség életé­ben, amelynek társelnöke. Tagja továbbá az Országos Közoktatási Tanácsnak és az Országos Ma­gyar Királyi Gazdasági Szakta­­nárvizsgáló Bizottságnak. Rendkívül értékes tudományos munkássága a gazdasági földrajz a­ v­ámosi problémáját világította ! I­ti Nevezetesebb munkái: A ír I kapnék és a Balkán közlekedési­­­­ gyarorsa (Temesvár, 1917), Ma­dapest, II. termésviszonyai (Bu­­d­as­ági­ f­öldry Magyarország gaz­­o­nos gazdasági(­­924)- Altala­­- Magyar föld, földrajz (1925),­­ gyár sors (1925)K­V' néPi­ma" 5 lám földje tó lagvar­al' 41925). A magyar elem 1?0" Urán­iai oktatás (1925­. a sgy?^ ^?' honismeret könyve (1927) Palócfalu életrajza (1130, a rénység tájrajza (1930, téb­a, gazdasági földrajzba ^§304 A Jászság demográfiája, a XVi. században. Magyar föld — n-a-1 g.yar élet. Ezenkívül több tan­­könyvet is írt a középiskolák számára és szerkesztett számos térképeit. Értékes tevékenységet fejtett ki mint szerkesztő is. 1920—1924-ig szerkesztette a „Földrajzi Köz­lemények“-t, 1931-től pedig a magyar cserkészférfiak egyik legjobb folyóiratát szerkeszti „Fiatal Magyarság“ címmel.­­ so Moenos 1939 de coupler 1. a. ma, jövedelemhalározás ez?Sfalmusjövetelinek kérdé­­sei emagógiamentesen meg kell oldani“, mon' .... a legújabb nagysikerű parlamenti beszédében Igzes László romogyi lajstromos képviselő Tegzes romos ké­zló di somogyi­ lajsa­lait fel a elő nemrégiben szó­­földbirto­rlámentben, amikor a nagy­pe­titikai javaslat­­során bizottság­gíst keltett nemcsak a kívül ér­­lesen elmondott Miti­vel. Mon­tif­ért komoly formá­ba öntött­e felszólalásának lé­nyege­s lánya, hogy Tegzes László a­­­r falu népének lelkes és ■ nf­yőzödéses híve. Tegzes Dijá most felszólalt az aprop­óiayi vitában is s etil­ben a fela­­u­­lásában is annak bizonyult minek megismertük, a magyar ■­ap sorsának javításá­ért minden erejével küzdő józan­­eszű és melegszívű embernek. Ez utóbbi beszédében hangoztatta a korszerű szociálpolitika követel­ményeit. Különbséget tett az állami fő­­hatalom által végzendő és az­­ egész, társadalmat, a gazdasági berendezés érin­tő szociális fel­adatok és az egyes emberek, csa­ládokat védi, gyógyító szociális gondozás között. Elismeréssel szólt arról, hogy az első téren a mostani kormányzat és közvetlen elődei már komoly eredményeket értek el, de vannak még a nemzet erkölcsi érzékét is sértő problé­mák, mint amilyen a jövedelem­­kert'OZás, a mammutjövedelmek mer, fisé, amelyeket demagogia­­zámú Beme­l otdani és le­kavicsolatomért az őrségváltással , . . -a.­hogy a vállala­tokban a sza. fi , , ök * OTala?, "■?„ elöi"em­eíitek volna, külső, hoz , ... isadalmi tekintélyek * h­elyeket. A szociális gondoza. \é-e csak úgy­ oldható meg, ‘ia közegészségügyi kérdés, egy kiképzéssel és irányítással. Itt szükséges lenne olyan intézmény, amely bürokráciamontgsen tudja a tudományos és gyakorlati fel­adatokat ellátni. A magyar falu és város proletariátusát, amelyet a válság, termelt, fel kell számol­ni és újra egészségese társadalmi sejtté emelni. Tegzes László úr felszólalásá­nak rendkívül nagy sikere volt. Egymillió kilogramm vas- és fémhulladék gyűlt össze eddig Magyarországon „Vasnapot“ rendeznek a közeljövőben Kaposváron és vidéki okban és fal­vakban, épp új int Budapes­ten. A tói­v lázasan fo­lyik a hulladék gyűj­tése. Mint a Féhigyűjtő budapesti központja jelenti, az első száz vagon vashulladék összegyűlt és az anyagnak a feldolgozó üze­mekhez való szállítása megkez­dődött. Amint arról egy ízben már árt adtunk, a gyűjtés Kaposvá­rott is sikerrel kezdődött. Felismerve a gyűjtés nemi en­véd­el­mi fontosságát, gyűjtenek az egyesületek, iskolák, cserké­­szek és magánszemélyek, hiszen, mindenki tudja, hogy rendkívüli időket élünk és a fémgyűjtés vég­ső célja senki előtt sem lehet két­séges. Gyűjteni lehet törött kanalat, rozsdás kályhacsövet, kukás pléhedényt, arc-­ konzervdobozt, szegeket, hasznavehetetlen kul­csokat, drótdarabkákat és más ilyesmit. A Fémgyűjtő emberei rendes napi áron mindezt megvá­sárolják. Akinek a gyűjtésre, vagy az értékesítésre vonatkozn­ia bár­milyen irányú kétsége volna, forduljon a Fémgyűjtő központi irodájához: Budapest, V., Alkotmány­ utca 10. A Fémgyűjtő a közeljövőben az egész ország területén „Vas-­­napokat“ randáz. A külsőségei­ben is érdekesnek , ígérkező „Vas­­napokon“ felvonulnak az ifjúsá­gi alakulatok, hogy nyilvánosan is felhívják a közönséget a gyűj­tésre. A Fémgyűjtő emberei ko­­zsikkal járják végig a házakat és összevásárolják a gyűjtött anyagot. Legmodernebb vulkanizáló gépekkel felszerelt műhelyemben felelősség mel­lett vállalom autóköpenyek felületezését, vulka­­nizálását. Höcsizivák és sárcipők talpalása, sarkalása a leggyorsabban készülnek. Egy pró­barendeléssel győződjön meg a nálam készült munkák tartósságán­ és azok versenyképes árairól Háziinger Lőrinc Húka.n£í,1 mBSzer Kaposvár, Központi garage­drányi Dániel-utca 1. szám.

Next