Somogyi Ujsag, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

2 KEHISHUKHB 1942. augusztus A statáriális bíróság elrendelte a s érsekszőllősi bognár elmeálla­potának megvizsgálását A vádlott töredelmesen meggyónt a tárgyalás előtt Rendes bíróság elé utalták az ügyet Még néhány perc választ el a rö­vid időn belül másodszor összeülő rögtönítélő bíróság tárgyalásának megnyitásától. A kaposvári kir. tör­vényszék második emeleti folyosó­ján szokatlan nagy tömeg verődött össze. Hölgyek, férfiak, öregek, fia­talok, mindmegannyi kiváncsi, izga­tott arc. Várakoznak a főtárgyalási terem ajtajában a bebocsájtásra. Csak jegyek ellenében engedik be korlátos számban a hallgatókat s mindenki igyekszik az ajtóhoz közel állni, hogy jó helyet biztosíthasson magának. Vannak közöttük ismerő­sök, akik gyakori látogatói az­,,iz­galmasabb“ bűnügyi tárgyalások­nak. ők már jól tudják hova kell­ ül­ni, ahol hallani és főleg a vádlottat jól látni lehet. Az ajtóban és a folyosókon rend­őrök tartják fenn a rendet, beavat­kozásra persze nem kerül sor, mert hiszen a puszta jelenlétük fegyelmet parancsol. Kilenc órakor megnyílik a tárgyalóterem ajtaja és az altiszt szigorúan kéri a jegyeket. Gyorsan megtelik a nagyterem. Még a pad­sorok mögött is állnak. Pár perc múlva Dóka Lóránd dr kir. ügyész is elfoglalja helyét az emelvényen, majd 9 óra után 10 perccel bevonul a tárgyalóterembe a rögtönítélő bíróság, melynek el­nöke Magay Ferenc dr kir. törvény­­széki tanácselnök, tagjai Rónay Gusztá. dr. Szabó Ferenc dr. Borsos Dezső dr és Elsnitz Adalbert dr kir törvényszéki bírák, póttagja: Tóth Zsiga Jenő dr kir. törvényszéki bíró. A védő: Sárközy László dr ügy­véd.­­ Miért történt A vádlott Keszthelyi János két szuronyos fogházőr között halál fe­hér arccal ül a vádlottak padján. A bűne nagy­ statárium alatt f­egy­vér­sér kezében merényletet követett el egy kötelességét teljesítő hatósági közeg ellen, aki csupán a csodálatos véletlen folytán menekült meg a haláltól. Keszthelyi János, mint korábbi híradásunkból ismeretes, csütörtö­kön éjszaka szolgálati fegyverével rálőtt Fábri József s érsekszőllősi gazda, községi tűzoltóparancsnokra, aki a községben ellenőrző körútját végezte. A könnyen halállal végződ­hető lövést az váltotta ki, hogy Keszthelyi János és társai, éjszakai őrségre kirendelt tűzrfigyelők, nem tartózkodtak kint a falu határában, hanem bent a községben voltak, amikor Fábri ellenőrizte szolgálatu­kat. Fábri kérdőre vonta őket, mire Keszthelyi indulatosan, visszautasí­totta a tűzoltóparancsnok figyel­meztetését, majd a keletkezett szó­váltás hevében Keszthelyi előkapta revolverét és rálőtt Fábri Józsefre, akin a golyó szerencsére csak ki­sebb sérülést okozott. Keszthelyi János így került a sta­táriális bíróság elé, mely ítéletet mond: rendes bíróság elé utalja-e ügyét, a fennforgó körülmé­nyek mérlegelése esetén, avagy maga ítél. Megkezdődik a tárgyalás Az elnök megállapítja, hogy Keszthelyi János ügyében a törvé­nyes rendelkezéseknek megfelelően hivatott össze a statáriális bíróság. Az elnök utasítására a vádlott ke­zéről leveszik a bilincseket. A vádlott kék gépészruhában, me­zítlábas szandálban áll a két szuro­nyos fogházőr között a bírói emel­vény előtt. Magastermetű, robusztus alak. 53 éves, felesége Kolonics Etel r. kat. vallású, s érsekszőllősi lakos, bognármester. 3 gyermeke volt, de meghaltak. Dóka Lóránd dr kir. ügyész elő­adja a tárgyalás alapját képező té­nyeket. A vád:­hatósági közeg elleni fegyveres erőszak bűntette és lő­fegyverrel elkövetett szándékos em­berölés kísérletének büntette. Az elnök felteszi az első kérdést: —• Bűnösnek érzi magát? — Nem! Amit elkövettem elisme­rem, rálőttem, de boros voltam és mindig üldöztek! Nem tudok gondol­kozni, mert 1939-ben súlyos fejsérü­lést kaptam s azóta nem vagyok mindig ura cselekedetemnek. — Haragudott Fábri Józsefre? Én nem. Ezelőtt 10 nappal be­dobta az ablakomat, ő haragudott rám. A vádlott hadarva adja elő véde­kezését, még semmi jele sem lát­szik rajta a megbánásnak. — Nem tudom mi lesz velem — mondja, — tekintetes bíróság, és bűnösnek nem érzem magam, ma nálam volt a pap és meggyóntam. Elkészültem ! — Mi történt 25-én este? — Este 10 órakor mentem szolgá­­­latba. Ezelőtt még nem voltam. Ma­gamhoz vettem a revolveremet és megtöltöttem, nehogy valaki megtá­madjon. Tettem már egy kerülőt a határban és visszajöttem, hogy ma­gammal hívjam Stickl Györgyöt is, aki ugyancsak ki volt jelölve szolgá­latra. Stickl nem jött, mert figyelő parancsnok volt. — Amint visszafelé igyekeztem a határba, — egyik barátomnál útköz­ben nagyobb mennyiségű bort ittam — a falu végén találkoztam Fábri Józseffel. Fábri rám szólt, hogy mit köhögök itt a faluban, miért nem megyek a határba. Nem akartam magam kivonni a szolgálat alól, tudtam mi a kötelességem. A határ­ban kellett figyelni a termésre és oda is indultam vissza, hogy járjam tovább a határt. — Tudja-e mi a statárium? — Nem! Hallottam róla, de nem tudtam, hogy mi az. Az elnök erélyesen figyelmezteti, hogy ne hazudjon, hanem ismerje­­el. * Elmondja Keszthelyi a továbbiak során, hogy Fábri József fenyegette őt, jött feléje és káromkodott. A kerékpár pumpájával jött feléje. Rászólt Fábrira: — Ne jöjj tovább három lépés­nél ! Nagyon megijedtem, hogy el akar verni és ezért nyúltam a revol­veremhez. Amióta 1939-ben elverí­tek, azóta nagyon félek. — Nem akartam agyonlőni, — emeli­e fel a hangját Keszthelyi, csak meg akartam ijeszteni. — Miért nem lőtt akkor a levegő­be? A vádlott erre csak a vállát vono­­­gatja. 4* A tűzoltóparancsnok vallomása Fábri József tűzoltóparancsnokot, sértettet szólítja ezután a bíróság. 1939 óta haragudott rá Keszthelyi, mert ekkor tanú ,volt ellene egy verekedési ügyben. Többször megfe­nyegette, hogy ellátja a baját és ő mindig kerülte vele a találkozást. Légoltalmi és tűzoltó tanfolyamot végzett, azóta parancsnoka a köz­ségnek. Feladata volt, hogy a köz­ségben megszervezett tűzoltói és légoltalmi szolgálatot ellenőrizze. Éjszaka találkozott Keszthelyivel és szólt neki, hogy menjen a dolgára.. — Nem parancsolsz nekem, te tak­­nyos,— kiáltott vissza. Gyere köze­lebb. Amint közelebb lépek, láttam, hogy rám emeli a­­ kezét és céloz. Magam elé kaptam a kerékpárt vé­dekezésül és a fejemet félre fordí­tottam. Vártam, hogy mi történik. Egy ütést éreztem a mellemen. Han­goztatja, hogy nem káromkodott Kesztelyire és nem is sértegette. Szembesítésre kerül a sor. Emelt hangon folyik a vita kettő között, mindegyik megmarad vallomása mellett. Fábri valóban közelített Keszthelyi felé, de azért, hogy ke­rékpárját megfordíthassa és mutas­sa Keszthelyinek az irányt, hogy merre menjen a határba. Inkább szépen figyelmeztette Keszthelyit a kötelességére. A bíróság 10 órakor szünetet ren­delt el. Félórai szünet után Stickl György tanút szólítja az elnök. Tűzoltói szolgálatot teljesített azon az éjszakán. A szolgálat előtt Keszt­helyi méltatlankodott, miért osztot­ták őt is be éjjeli szolgálatra, amikor már elmúlt 50 éves. Jelen volt ami­kor Fábri és Keszthelyi találkoztak. Keszthelyi szidta Fábrit. Eközben történt, hogy Fábri közelített Keszt­helyi felé kerékpárját vezetve s amikor három lépésre ért, rálőtt Keszthelyi a parancsnokra. Fábri nem káromkodott. A szembesítés során a tanú meg­marad vallomása mellett. Weng Illés mezőőr, a tanú eskü alatt vallja, hogy Fábri nem károm­kodott, ellenben Keszthelyi­ köteke­dett és sértegette. Fábri mindkét kezével a kormányt fogta és nem fe­nyegette Keszthelyit. A lövés pilla­natában távolabb állt. Kovács Pál s érsekszőllősi gazda tanúvallomásában elmondta, hogy, az­nap délután Keszthelyi nála volt cséplési ügyben és megkínálta bor­ral. Másfél liter bort ittak meg. Keszthelyit kissé ittasnak látta. Stickl Ádám községi bíró a kö­vetkező tanú. Azon az éjszakán ke­rékpárral hozzám jött Fábri azzal, hogy Keszthelyi keresztül lőtt. Lát­ta, hogy sérülése nem súlyos. Bognár István kisbíró és faragó­művész, Kövesdi István esküdt tet­tek vallomást ezután. Az utóbbi es­te beszélt Keszthelyivel és látta, hogy ittas volt. Kis Ferenc csendőr a nyomozás lefolyását mondja el. Szerinte nem teljesen beszámítható Keszthelyi. Szász Béla dr orvosszakértő véle­ménye szerint a lövés oldalról érte Fábrit, a golyó megcsúzott és így csak egészen kis sérülést okozott. Bodó Lajos fegyverszakértő sze­rint gyenge átütő erejű, kilőtt revol­verrel történt a­­lövés. 5­-10 m. tá­volságból alkalmas az emberi élet kioltására. Szász Béla az orvosszakértő még előterjeszti Keszthelyi 1939-es fej­sérülésével kapcsolatban, hogy okoz­hatott a sérülés későbbi agydeffek­­tusokat és kevésbbé bírják az ilyen, sérült emberek a szeszt. Endersz Frigyes dr ideggyógyász kórházi főorvos, elmeszakértő szak­­véleménye szerint a vádlott nem ne­vezhető gyengeelméjűnek, azonban sérülése következtében, különösen egészen kis mennyiségű szesz fo­gyasztása után is felléphetnek tu­datzavarok, epilepsziás jelenségek is. További megfigyelésére hosszabb idő szükséges. Sárközy László dr védő kéri a vádlott elmeállapotának megvizsgá­lását, valamint még több tanú ki­hallgatását. Dóka Sándor kir. ügyész a bizo­nyítás elrendelését mellőzni kéri. Rövid tanácskozás után fél 1 órakor a rögtönítélő bíróság elnöke, Magay Ferenc dr tanácselnök ki­hirdette, hogy a bíróság helyt ad a védő kérelmének s elfogadva az el­meszakértő szakvéleményét, elren­deli a vádlott elmeállapotának meg­vizsgálását. Tekintettel arra, hogy ez a vizsgálat három napon túl terjed, az ügyet a rögtönítélő bíróság ren­des bíróság elé utalja. Pallos Béla. HOTEL CORVIN BUDAPEST Vill., Csokonay-utCa 14., a Nemzeti Színháznál. Családi esiroda a vázok szívé­ben. — Újonnan berendezve, közp.­latói, bidoe-mel­eg folyóvíz. O­LCSÓ POLGÁRI ÁRAK. C­ipőt N­émeth mértékosztályán rendeljen, utalványra készen vegyen, szabadárukban választék. D­eák-tér 1 sz. SZARVASHÁZ. Vasútállomással szemben

Next