Somogyvármegye, 1911. április-június (7. évfolyam, 75/1738-146/1809. szám)

1911-06-21 / 139. (1802.) szám

1911 junius 21. SOMOGYVÁRMEGYE Mindezek a dolgok voltak az indító okai azoknak a támadásoknak, amelyek a »Magyar Vasutas»-ban napvilágot láttak. A műhely főnöksége pedig ahelyett, hogy a fönnálló bajok orvoslásához fogott volna, a megoldásnak sajátságos módját eszelte ki. Mindenáron, a leglehetetlenebb eszközök igénybevételével a rendőrség és a posta bevonásával, tehát törvénytelen és meg nem engedett módon ki akarja deríteni, hogy kik ezek a munkások, akik a »Magyar Vasutast« olvassák és arra előfizetnek. A munkásokat valóságos inkvizitórikus eljárás alá fogják és hetek óta jegyzőkönyvek fölvételével és vallomások kicsikarásával mérgesítik el az amúgy is tűrhetetlen helyzetet Magunk részéről nem tudjuk eléggé elítélni a sajtó ellen elkövetett eme vakmerő és törvénytelen merényletet. Elvégre is ma már a vasúti műhely koronázatlan királyainak is tudniok kellene, hogy mindenki olyan sajtóterméket olvas, amilyenhez kedve és hajlandósága van. Ezt pedig a műhelyfőnökségeknél sokkal nagyobb hatalmasságok sem tudják meggátolni. Ezzel az erőszakolt megtorló eszközzel tehát jó lesz fölhagyni, mert úgy tudjuk, hogy a helybeli szociáldemokrata pártban is nagy elkeseredést szült a dolog és a legközelebbi időben nyilvános népgyűlésen kívánnak foglalkozni a vasút műhelyben uralkodó áldatlan állapotokkal. De még ennél is veszedelmesebb az el énekszóval ama versét, melyből idézem a csalás, amit ugyancsak a gazdasági egyed e sorokat sülét nevében egy marhakereskedő követett el. Ez beállított Torvaj községbe és ott mint a gazdasági egyesület megbízottja . , , . . ..i . , . . I A Csotszai UjjVailIUU .VAH, fcliVH . összevásárolta a faj állatokat azon a címen, . ..... . ... . _ . . ... költo verséből, de azért keményén meg hogy az egyesület más járásokban akarja * Ittőt azokat kiosztani, ők pedig ingyen fajállatot kapnak az egyesülettől. Persze az igy összecsalt állatokat azonnal vasútra rakta és elszállította Bécsbe. A somogymegyei gazdasági egyesület rögtön megtette az ismeretlen szélhámosok ellen a büntető följelentés és egyben a saját hatáskörében is széleskörű nyomozást indított a szélhámosok kiderítésére. Addig is az egyesület figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy föl ne üljön ezeknek a csalóknak, s ha valahol jelentkeznek, azonnal adják át a csendőrségnek. Nagy csalások a gazdasági egyesület nevében. Szélhámos ügynökök és kereskedők. Összevásárolták a fajállatokat. Hogy Bécsbe szállíthassák. — Saját tudósitónktól. — Kaposvár, junius 20. Ez emberek jóhiszeműségéből élősködő szélhámosok újabban a somogymegyei gazdasági egyesületet választották jövedelmi forrásnak. A gazdasági egyesületnek, mint azt már többször megírtuk, sikerült a földmivelésügyi kormány támogatásával a vármegyében közel 2000 darab nyugati szarvasmarhát elhelyezni, hogy ezáltal az állattenyésztést és a tejgazdaságot hatalmas lépéssel előbbre vigye. Két furfangos biztosítási ügynök igen jó üzletet csinált ebből a gazdasági akcióból. Kiszámították, hogy mely községekben vannak a gazdasági egyesület közvetítésével szerzett tenyészállatok és sorra járták a gazdákat. Mindenütt úgy mutatkoztak be, mint a gazdasági egyesület tisztviselői, kiknek az a megbízatásuk, hogy az állami támogatással vásárolt állatokat bebiztosítsák. A gazdák egy része lépre is ment, aláírta a több évre szóló biztosítási köt- l vényt és kifizette az első részletet. Csak akkor hökkentek meg, mikor megtudták, hogy az állatokat a gazdasági egyesület be- biztosította, még pedig ingyen. A nagybajomi emléktábla. (Ahol Csokonai Vitéz Mihály lakott.) * Sárközy Imre, az elmúlt május havi törvényhatósági közgyűlés alkalmával mondotta nekem, hogy azt a házat, melyben Csokonai Vitéz Mihály az ő dédatyjánál, Sárközy Istvánnál hosszú ideig vendégszerető otthonra talált s melyben most ő lakik, emléktáblával fogja megjelölni. Erre vonatkozólag egy kis közleményem jelent meg a »Budapesti Hírlap*- ban. Most azt írja nekem az érdemes házigazda, hogy ezt a szándékát csak a jövő évben fogja — a ház újjáalakítása alkalmával — megvalósítani. Ha ez csak a jövő évben történik is meg, mindenesetre hálával tartozunk Sárközy Imrének, aki nemes lélekkel ezt elhatározta. Az a nap, melyen az emlék- tábla leleplezését ünnepeljük, nemcsak Nagybajom községnek és e vármegyének, de az egész országnak ünnepe lesz. Csokonai Vitéz Mihály, ez a kiváló tehetségű lantosunk, akit rövid életében a sors annyit hánya, megérdemli, hogy megörökítve legyen neve azon a házon is! Nagybajom ! Ez a község nevezetes hely volt hosszú időn keresztül. Sárközy István kastélya nyitva állott mindig a vendégek előtt. Palóci Horváth Ádám is, ez a kuruc lelkű poéta életének egy részét Nagybajomban élte keresztül s rokonságban is lévén Sárközy Istvánnal, — kinek unokatestvére, Sárközy Jusztina volt a felesége, — gyakran fölkeresték egymást. De megfordult ott Berzsenyi Dániel is. Pálóci Horváth Ádámról tudjuk, hogy egyik németgyalázó költeménye miatt Ferenc császár maga elé rendelte. Horváth Ádám a legfelsőbb parancsra meg is jelent Bécsben. A császári és királyi felség elé bocsáttatván, fölszólította a felség a költőt, hogy mondja el azt a verset, amely miatt magához rendelte. Horváth Ádám ekkor sarkantyúit öszszeütve elkezdett táncolni s úgy mondotta :Eladta németje, Országunk szemétje, Ha német nem volna, Országunk szebb volna !* A császár ugyan nem sokat értett a Horváth Ádám nyugalommal hallgatta az uralkodó szavait s mikor a hosszú dorgatórium véget ért s meghagyta a költőnek, hogy többé ne merjen ilyen verset írni, azt kérdezte Horváthtól, — természetesen németül, hogy megértette-e? Horváth annyit felelt: — Niksz dájcst A király ekkor bosszús lett s elbocsátotta a költőt s állitólag úgy nyilatkozott környezete előtt, hogy kár volt ezt az embert fölcitáltatni, hiszen reá azt a benyomást tette, hogy bolond! Pedig dehogy is volt bolond Palóci Horváth Ádám, — csak jó magyar volt, — kuruc volt a szive, sohasem szerette a németet. Palóci Horváth Ádám is, Csokonai Vitéz Mihály is szerették a vidám társaságot s Nagybajomban de sokszor ürítették a kancsókat. Szegény Csokonai borba fojtotta baját-bánatát. Horváth Ádám idősebb volt nála, de azért jóval túlélte Csokonait, aki szülővárosában, Debrecenben alig 32 éves korában 1805. évi január hó 2- án édesanyja karjai között lehelte ki a lelkét. Önmagát becsüli meg az a nemzet, amely nagyjainak emlékét kegyelettel őrzi s hálát érdemel az, aki megjelöli a késő utódok számára is azokat az épületeket, amelyben laktak ők egykoron. Noszlopy Tivadar: Gazdaurak szives figyelmébe! Zsákok, vízmentes ponyvák és kévekötelek ölele kötés folytán legolcsóbban, gyári áron alul POLGáR SAMU áruházában Kaposvár szerezhetők be. Tessék árajánlatot kérni. -------------------------- HÍREK. Kaposvár, Junius 20 — Katonai utóállitás. Ma kezdte meg a működését a katonai utóállitó bizottság a Szarvas szálló udvari helyiségében. A bizottság tagjai: Plachner Sándor főjegyző, Szaploncay Manó dr. t. főorvos; a közös hadsereg részéről: Kallivoda László őrnagy, Strinovich Vilmos főhadnagy; a honvédség részéről: Kégl Károly százados és Blauhorn Lajos hadnagy, valamint Dara József dr. törzsorvos és Hammerschmied József ezredorvos. Ma kerültek a bizottság elé a tolnamegyei, a marcali és a tabi járásba tartozó azon újonckötelesek, kik a fősorozásokon nem jelentkeztek. Holnap Somogy vármegye többi járására és Kaposvár városra kerül a sor.