Somogyvármegye, 1912. január-március (8. évfolyam, 1/1962-74/2035. szám)
1912-01-03 / 1. (1962.) szám
1912 január 3. Kaposváriak szereplése Barcson. A barcsi társaskör művész-estélye. A zenekedvelők vonósnégyesének sikere. — Saját tudósítónktól. — Barcs, január 1. Most már talán az egész világon tradíció az u. n. Szilveszter-estének hangulatos és lelkes elköszöntése, amikor az emberek vidám, hangos szóval búcsúztatják a letűnt évet és derűs, zajos ovációval fogadják az újat. Az emberek örülnek annak, hogy történik valami velük, rajtuk, amibe nincs beleszólás, ami ellen nincs argumentum, és nem használ a geniatitás. Az emberek jókedvűek december 31-én, pedig 1 évvel mindenki — talán egy-két szívós asszonyt kivéve — öregebb lett, tehát egyet lépett mindenki az elmúlás felé és az emberhez tartozik, hogy azt is önelégült hősködéssel tudja csinálni. Az emberek örülnek, hogy újra elmúlott egy esztendő és úgy rémlik, mintha ebben az örömben az emberiség lelkiismeretének fátyol lebbenése volna látható. Ma már minden egyesületnek erkölcsi kötelessége, hogy olyan Szilveszterestélyről gondoskodjék, melynek programmja kifogástalanul szolgálja az emberek örömünnepének ezt a napját. Szívesen szögezzük le, hogy ez a barcsi társaskörnek teljesen sikerült is. Az estély programmja művészi nívón álló volt, melyet kaposvári vendégeinknek köszönhetünk. — Dyenes Izsó művészi hegedű-szólója, a kvartett: Dyenes Izsó, Székely Miksa, Langsfeld Jenő, Dénes Miksa pompás összhangzatos játéka és amit talán elsősorban kellett volna említenem, Dénes Miksáné gyönyörű, csengő éneke a közönséget valósággal elragadta és a közönség szűnni nem akaró tapsviharral és lelkes ünnepléssel jutalmazta az összes szereplőket. Az ének- és zeneszámokat Sós Imréné zongoratanár kisérte zongorán a tőle megszokott precizitással. — A termet Barcs és környékének intelligenciája zsúfolásig megtöltődé. — A rendezést a »vig fiuk társasága« a legnagyobb megelégedésre és elismerésre méltóan végezte. * Az estélyen a barcsi társaskör Bihari Ákost is szerződtette, aki a legutóbb általa rendezett vígszínházi matiné teljes programmját adta volna elő. Az előadás előtt váló napon azonban táviratozott Bihari, melyben jelezte, hogy az estélyre nem jöhet le, mert édesanyja temetése lesz azon a napon. A közönség, mely Biharit már itteni szerepléséről is jól ismeri, bizony nem örült az év ezen utolsó hírének. (C) « U. i. Az *Uttőrök"--ről irt tudósításomat némelyek nem helyesen értelmezték. Ezt igazán sajnálom. — A tudósító azon-ban, ha riportot ir, mást, mint amit látott és hallott nem irhat. Hogy ez egyeseknek, csoportoknak vagy egyesületeknek tetszik, nem abszolúte lényegtelen dolog. Fontos mindig csak egy lehet: az igazság megírása. És ez minden más szempontot háttérbe szorít. — Hogy e£y és ugyanazon dolgot lehet kétféleképpen is látni, azt Piszár dr. cikke élénken igazolja, mi azonban olyan vitába, mely a célszerűséget és a tudományosságot lépegetteti egymás nyomába (hol ez, hol az jár elöl) nem bocsájtkozhatunk. (c) SOMOGYVÁRMEGYE Letartóztatott kaposvári sörgyáros. Egy pécsi rendőr, aki mindenkiben Bauer Lajost lát. Krausz Dezső kellemetlen kalandja. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, január 2. A pécsi vasúti állomáson kellemetlen, kínos kalandja volt Krausz Dezső kaposvári sörgyárosnak, akit mindenképpen Bauer Lajosnak, a budapesti kereskedelmi bank sikkasztójának nézett egy túlbuzgó pécsi rendőr. Krausz Dezső, aki pécsi születésű, édesanyja látogatására tegnap utazott el Kaposvárról Pécsre. A délutáni vonattal azonban már haza akart jönni Kaposvárra. Gyors léptekkel igyekezett a pécsi vasúti állomás felé. A rohanó léptekkel siető ember föltűnt a vasúti állomáson lévő rendőrőrszemnek Szemügyre vette Krausz Dezsőt és úgy találta, hogy teljesen ráillik a budapesti vakmerő bankcsalás egyik tettesének, Bauer Lajosnak a személyleírása. Már meg akarta szólítani, amikor a sörgyáros gyors léptekben »elmenekült« előle. — Tehát mégsem tévedtem! — gondolhatta, vagy mondhatta a rendőr. — Ez Bauer Lajos, a sikkasztó, aki észrevette, hogy megismertem és most menekülni akar. De nem menekül meg, mert nyakon csípem ! Az nem egészen bizonyos, hogy ezeket, mondta a rendőr, lehet, hogy más szórendet használt, ellenben az már egészen bizonyos, hogy Krausz után sietett. Az ambiciózus rendőr markába nevetett és a sörgyáros után ment. Mikor elérte Krausz Dezsőt, igazolásra szólította föl. Mivel pedig az emberek általában nincsenek berendezve arra, hogy sikkasztóknak nézzék őket, nem is igen szoktak magukkal hordani semmiféle igazolványt. Ilyesmivel csak az jár, aki már átesett hasonló kellemetlenségeken. Mivel Krausz Dezsőnek még nem volt alkalma ehhez a kedves dologhoz és még eleddig nem érte az a szerencse, hogy olyan világhírre szert tett emberrel, mint Bauer Lajos összetévesszék, következésképpen nem is tudta magát igazolni. Levelekből és egyéb iratokból ugyan próbálta bizonyítgatni, hogy ő valóban ő és nem más, hanem a rendőr nem a leghiszékenyebb ember a világon, amiben neki lehet igaza, mert hiszen neki a gyanakodás és nem a jóhiszeműség a kenyérkeresete. Krausz Dezső, aki már szeretett volna a vonatra ülni, váltig erősítgette, hogy az életében nem volt a kereskedelmi bankban és Budapesten is csak ritkán fordul meg, de a rendőrség nem hitt neki. Végre is pécsi emberek mentek arra, akik Krausz Dezsőt ismerték. Ezek igazolták a sörgyárost, akit azután a rendőr szabadon bocsájtott. ötéláruk, zsákok, ponyvák, pokrócok, kévekötelek, szövőfonalak, szőlőkötözőfonalak és szakba vágó áruk beszerzési forrása: WEISZ JÓZSEF kötélgyártó KAPOSVÁR, ERZSÉBET UT. Próbarendelések bérmentve szállíttatnak, ha az áru és ennek ára meg nem felelne, bérmentetlenül visszaküldhető. HÍREK. ” Kaposvár, január 2. — Személyi hír. Kacskovics Lajos alispán tegnap Budapestre utazott, ahonnan holnap tér vissza Kaposvárra. — Városi közgyűlés. Kaposvár város képviselőtestülete f. hó 4-én, csütörtökön délután 3 órakor a városi székház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre Kovács Sebestény Gyula dr. polgármester most bocsátotta ki a meghívókat. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Az 1911. évben folyósított államsegély fölosztására vonatkozó tervezet bemutása és javaslat. 2. Kaposvár város számvitelének és pénzkezelésének megváltoztatására vonatkozó alispáni leirat bemutatása és javaslat. Ezzel kapcsolatban a városi vízmű és villamtelepi számvitel és pénzkezelésre vonatkozó javaslat. 3. A polgármesteri hivatal közigazgatási ügyvitelének az 1901. évi XX. t.-c. értelmében történt átalakításáról jelentés. 4. A fogyasztási adó kezelésének megváltoztatásáról jelentés. 5. Az anyakönyvi kivonati dijak átengedése tárgyában hozott törvényhatósági határozat kihirdetése, s az 1911. és 1912. évekre a kivonati és családi értesítő dijak átengedése tárgyában javaslat. — Jegyzőválasztás Görgetegen. Tallián Andor nagyatádi főszolgabiró elnöklésével december 30-án tartották meg Görgetegen a jegyzőválasztást. Három pi- szoba- és címfestészeti modernebb ------ munkálatokat ===== Selben Gara (+) Zsigmond szoba- és címfestő készít Kaposvár, Vár u. 8. Telefon: 163.