Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1932
Az intézet története. A soproni kat. gimnáziumot a Jézus-társaság vezetés© alatt Draskievich György, győri püspök alapította 1636-ban, úgyhogy a város területén működő Confraternitas S. Corporis Christi házát a hozzátartozó belekkel (a Fövényvereim-téren levő ,Colleum) a Jézus-társaságnak adta egy kollégium és vele kapcsolatos gimnázium felállítása céljából. Az akkor túlnyomóan protestáns városi tanács ellenkezését II. Ferdinánd király és Esterházy Miklós gróf nádor segítségével sikerült legyőzni, sőt a tanács tiltakozása ellenére még ugyancsak Draskovich püspök neki juttatta a finai Bécsi utcában levő Crucigeratus beneficiumot (egykor a Johannita-lovagok tulajdonát) még mindig az akkori Sopron külvárosában. Hogy Draskovich a kollégium fennmaradását biztosítsa, végrendeletileg 40.000 rajnai forintot hagyományozott neki. E nagylelkű alapítvány felhasználásával Lippay György esztergomi érsek 1661-ben nemesi konviktust szervez a kollégiumi mellé. 1674-ben egy kir. Comimissio visszaadta a katolikusoknak a régi templomaikat s igy jutottak a Jezsuiták a Sz. Györgyről címzett templomhoz, melynek oldalán emelkedik amai napig az intézeti épület. A Jezsuita rend eltörlése (1773) után a városi plébánosok vezetése alatt részint volt jezsuiták, részint világi papok működtek, mint tanárok. 1777-ben a helytartótanács és a Sz. Domonkosrend közt egyezség jött létre, melynek értelmében a Rend helybeli konventje látta el tanerőkkel az intézetet, kik mellett azonban világi tanárok is működtek. 1802-ben II. Ferenc király f visszaállítja a Sz. Benedek-rendet, s még ugyanezen évben a Rend tagjai veszik át az intézet vezetését, így tehát Rendünkaz idei iskolai évvel 31 - ik évét zárta le soproni működésének. A jezsuiták idejében a Ratio Studiorum-nak megfelelően a gimnáziumnak öt évfolyama volt. Ugyancsak öt évfolyamon volt az intézet az átmeneti korban, amikor immár az 1777-ben életbelépett «Ratio Educationis» alapján szervezték át a középfokú iskolákat. Alighogy a bencések átvették az intézetet, életbe lépett a «Ratio Educationis» átdolgozott kiadása. (1806). Ez hatosztályúvá fejlesztette a gimnáziumot, s így maradt 1850-ig, midőn Sopron az abszolút uralom alatt a dunántúli kerület katonai és polgári hatóságának székhelyévé lesz, s az intézet az «Entwurf der Organisation der Gymnasien u. Realschulen in Österreich» alapján 8 osztályú, német tannyelvű gimnáziummá alakult át az érettségi vizsgálat jogával. 1861-ben imét magyar lesz a tannyelv, mint főgimnázium ismegmarad. Az 1924. évi középiskolai reform szintén meghagyta a klasszikus gimnázium jellegét.