Laehne-féle gimnázium, Sopron, 1886
NT Egy feladattal több mi a szülőre hárul, de kedves és érdekes. Mily elragadó az a naivitás, melylyel szavakba önti ama vágyát, hogy ezt is, meg amazt is tudni szeretné ; mi magasztos az öröm, mely a gyermek szemeiben és arczán mutatkozik a kielégített tudásvágy folytán; mily megható látni a ügyeimet, melylyel az anya meséeskéjét kiséri, mily ellenállhatatlan a kérés: „mesélj tovább!“ De ki tudná kielégíteni ama mérhetetlen tudásvágyat, mely ezernyi apró kérdést ad a gyermekajkra ? Lehet-e és miként megfelelni minden kérdésre ? Csak az anyai szív és tapintatosság lehetnek itt tanácsadók, s ha e szív nincs eléggé felfegyverezve az érzelmek hullámcsapásainak megfékezésére, s ha a tapintatosság nem nyugszik biztos alapon , úgy a tudásvágy kielégítéséből egyéb rész irányú vágyak keletkezhetnek s a nem módjával felelet nélkül hagyott kérdés elégületlenséget okozhat s a régi bajok ismétlődnek fokozott mértékben. Mert most már nemcsak vágyik, dte mire tud, tehát akar is a gyermek. A makranczoskodásból akaratosság lehet s a mi több, nem egyenes utakon iparkodik elérni vágyát, a nem egyenes út megismerteti őt a nem igazzal és már hazudik is. Az anya sírva panaszkodik férjének, hogy az ártatlan gyermek megszűnt létezni, a bűn belopódzott szívébe fokozza a cselédséget vagy a játszótársakat, kik ilyesmire tanították. Igaza van asszonyom, ezektől tanulhatott ilyesmit, de nem emlékszik rá, midőn hetekkel ezelőtt a piczi eltörte csészécskéjét s az ebből eredt ijedség folytán oly keservesen sirt, hogy nem volt képes csititani? „Nem Pistike törte el a csészét, hanem az a csúnya dada, s a gyermek arczán örömet mutattak a sirástól eltorzult vonások, mihelyt bűnhődni látta a bűnbakot. Ez csak egy lap ama kötetekre menő naplóból, mit egyetlen gyermek neveléséről feljegyezni lehetne. Eme napló lehetne bizonyságot, hogy a gyermek akarata felébredése után a jóra és roszra egyeránt hajlítható és hogy elérkezett az idő, melyben a tanítás és nevelésnek olyannak kell lennie, hogy az előre kitűzött ezért előre meg nem határozható eszközök által elérni képes legyen. Bármi furcsának lássék is e kijelentés, igazság rejlik abban. Tudom, uram, hogy ha ön nevelőt fogad házába, megkérdezi előbb tőle, hogy minő eszközöket akar alkalmazni. Sokban egyet ért vele, másban utasítást ad, kölcsönösen kitálalják azt mit olvasás, vagy tanulás közben e tárgyban emlékükbe véstek és a harmadnapon megakad az elméletek gépje, az a kis rabonis