Laehne-féle gimnázium, Sopron, 1889

z ifjak összhangzatos kiművelésére és kifejtésére akar hatni Oktatás és nevelés, nevelés és oktatás nálunk karöltve halad­­n­a­k ; az oktatás bírjon nevelői hatással, a nevelés legyen oktató ; s mindez úgy történik, hogy az egyéniségnek minden sajátsága a leg­nagyobb figyelemre talál. Intézetünknek egész szervezete tehát általában nevelési eredményt akar elérni, egyes-egyedül arra törek­szünk, hogy növendékeinknek derekas szellem- és példás jellem­képzést nyújtsunk, hogy ezen tulajdonságokkal lépjék által az ifjúkor küszöbét. Legjobb erő­nkhöz képest igyekszünk a növendéknek hajlamát és tehet­ségét megragadni, lényének szunnyadó ösztönét felébreszteni és erős­­bíteni, nemkülönben új csirákat kelteni. Fölkeltjük a szeretetet a szép, jó és igaz iránt ; képessé teszszük az ifjút arra, hogy a nyert alapon önállóan tovább képződjék. Habár távol vagyunk attól, hogy azt állítsuk, mintha az intézetünkből távozó gyermek-ifjút minden felügye­let, minden tanács nélkül egyes-egyedül önmagának által lehetne engedni, mégis itt kell letenni azon alapot, melyre támaszkodva bátran teszi meg az utat, melyen férfiúvá fejlődik. A 16 évet meghaladott korú ifjaknak nem engedjük meg az intézetünkbe való belépést, sőt még ezen életkor határán is — tekintettel többi növendékünk érdekeire — nagyon szigorúak vagyunk, s a fölvételt inkább föltételesen és próba­képen engedjük meg. Elzárkózva a nagy város pezsgő életétől és nyüzsgő zajától, ama kis csapattal, melyet a ránk bízott növendékek képeznek, olyan czélt tartunk szem előtt, melynek súlypontja a nevelési érdekek terére esik ugyan, mely azonban a szellemi képzés iskolai oldalát sem ha­nyagolja el és ez irányban lényegének egyedülállását illetőleg magya­rázatra szorul. Oktatásunk nem előadó, az oktató eljárás mindig kölcsönösségen­ alapul és a tanárnak legszükségesebb feladata az, hogy az osztálynak szellemi álláspontjára helyezkedjék; de még ebben is tekintettel legyen az egyes növendékek ismereteire, tehetségére és felfogására; egyes növendék foglalkozása és kihallgatása soha sem nélkülözhet bizonyos kapcsot az osztály többi tanulója és a kikérdezett fiú között; lehető­leg minden órában minden tanuló feleljen; a tananyagot pedig nem­csak átérteni szükség, hanem ismételt átdolgozás és sokoldalú megvi­lágítás által már a tanóra folyamában, de különösen annak végén bele is kell már vésődnie az emlékezetbe. Kitartó akarat, öntudatos tehetség és pontos ismeret képezik oktatásunk czélját. Az oktatás ez­élj­a és módszere.

Next