Soproni Hirlap, 1930. április (17. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre 800 P — Egy hónapra 280 P KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel.345. FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vásár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. A kormányzó tíz éves országlásának emlékére a soproni magyar asszonyok tíz fiatal tölgyet ültettek el a Kurucdomb lejtőjén Vitéz imagybányai Horthy Miklósnak, a nemzeti hadsereg fővezérének Budapestre történt bevonulásakor Tormay Cecile, a MANSz elnöknője Nagy- Magyarország 63 vármegyéjét képviselő 63 gyászba öltözött magyar úriasszonyt vezetett a fővezér elé, akinek zászlót nyújtott át. Ennek a történelmi jelenetnek megörökítésére, az akkori fővezér kormányzóvá választásának tíz éves fordulója alkalmával a MANSz soproni osztálya elhatározta, hogy tíz fiatal tölgyet ültet. Erre a célra alkalmas helynek a Kuruc-dombnak azt a lejtőjét találták, mely fölött az egykori Szélmalom-kaszárnya épült. Az ünnepélyes jelenet vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel játszódott le, s arról az alábbi tudósításunk számol be. Lobogódíszben a Kurucdomb házai A Horthy-fák elültetésének hajnalán a Kuruc-dombnak szinte valamennyi házára nemzeti lobogót tűztek ki. A lobogódíszbe öltözött házsorok nemcsak emelték az ünnep külső fényét, de mélyen meghatották az ünneplő közönséget, annál is inkább, mivel tudott dolog, hogy a kurucdombi háztulajdonosok nem tartoznak a vagyonos osztályba. Amikor az ünnepély külső fényéről beszélünk, meg kell jegyeznünk, hogy az egyre szitáló eső nem rontotta azt, a kedvezőtlen időjárás csupán annyiban hatott magára az ünnepélyre, hogy a külső kereteket szorította össze. A MANSz Horthy-fáinak elültetésénél még így is hatalmas embertömeg vett részt. Cserkészek élő gyűrűje Az ünnepély színhelyére elsőkként László Antal parancsnoksága alatt a Cserkészszövetség válogatott csapatai érkeztek meg. Diák- és iparos cserkészek. Amint oszlopsoruk, amelynek élén magasan lobogott a liliomos zászló, a lejtő lábához ért, váratlanul kettéváltak és élő gyűrűként vették körül az ünnepély színhelyét. A lejtő zöld gyepén akkor már tíz gödör ásított. Úgy a keleti, mint a nyugati oldalon öt-öt, egymástól egyforma távolságban. A gödrök mellett munkások vigyáztak az elültetésre váró tíz tölgyre. Az ünnepély rendezői A cserkészek megérkezését a MANSz elnökségi tagjainak megérkezése kökövette. Tiszaújhelyi Újhelyi Kálmánná elnök vezetése alatt özv. Krétschy Ferencné főtitkárral egyetemben a MANSz egyes szakosztályainak vezetői éppen úgy teljesítették a rossz idő miatt fárasztó háziasszonyi tisztet, mint a választmány tagjai a rendezéssel járó nehéz feladatot. Az elnökség tagjaival érkezett az ünnepély színhelyére Tormay Cecile képviseletében Ambrózy-Migazzy Lajosné grófné és a MANSz főtitkára, Kiss Lajos kormánytanácsos. Az ünnepély közönsége Háromnegyed tizenegy órakor fekete ünneplőbe öltözött férfiak és mosolygó arcú diákok kezdték ellepni a tér két oldalát. Zárt sorokban, testületileg vonultak fel Mészáros Sándor igazgató vezetése alatt a kereskedelmi iskolások, míg a többi intézetek a rossz idő miatt csupán egy-egy tanár alatt álló csoporttal képviseltették magukat. A leventék díszszázada Valamivel tizenegy óra előtt kezdtek gyülekezni a katonai és polgári előkelőségek. Kocsin és személyautón érkeztek. A Marschalkó Keimer ezredes, állomásparancnok vezetése alatt álló katonai küldöttség, melynek soraiban ott láttuk a Sopronban állomásozó és működő fegyvernemek és katonai alakulatok képviselőit, a szónoki emelvény jobb oldalán helyezkedett el. A polgári előkelőségek csoportjában ott láttuk vitéz Simon Elemér dr. főispán, Gévay-Wolff Lajos alispán, Thumer Mihály dr. polgármester, Laskay Gábor ny. altábornagy, vitéz Szepessy Aladár ny. altábornagy, Martini Róbert ny. ezredes, a Cserkészszövetség elnöke, Kiss Jenő egy. tanár, az ev. hittudományi kar dékánja, Bröszter Gyula tanfelügyelő, dr. Tedeschi Jenő, a Hitelbank igazgatója, s Völker József igazgató mellett a társadalmi élet színe-javát. Pontosan tizenegy órakor a leventék egyenruhás díszszázada vonult fel a térre és zenekaruk muzsikája közben zárta el annak alsó részét. Az ünnepély A leventék megérkezése után a Soproni Magyar Férfidalkör énekkara Téby karnagy vezetése alatt elénekelte a Magyar Hiszekegyet, mellyel kezdetét vette a lélekemelő ünnepély. Özv. Krétschy Ferencné röviden ismertette a MANSz soproni osztályának azt a határozatát, mellyel a tölgyek a kormányzó személye iránti hódolatuknak kívántak kifejezést adni, majd Ujhelyi Kálmánná elnöknőt felkérte az első fa ültetésére. A kormányzó fái a Kuruc- domb lejtőjén Újhelyi Kálmánné az előkelőségek csoportjától kisérve az egykori kaszárnyaépülethez legközelebb ásott gödörhöz lépett, a zöld gyepre fektetett tölgyet felemelte és azt a gödörbe helyezte. — A soproni magyar asszonyok nevében. Annak emlékére, aki tiz esztendővel korábban bátor szívvel jött, hogy második honmentőként talpra állítsa a sokat szenvedett, darabokra tépett hazát, mondotta többek között, miközben egy lapátnyi földet szórt a tölgy tövére. A második fát — a tér napkeleti felső sarkában — vitéz Simon Elemér dr. főispán ültette el. A MANSz előljárt a hazafias tüzek szitásában, előljár ma is, amikor poétikusan örökíti meg az államfő érdemeit. A tölgy az erőt, a hatalmasságot képviseli. Mint az államfő személye iránti tisztelet szívünkbe gyökeredzett, úgy gyökeredzen meg a földben ez a tölgy is, hogy századokig hirdesse Magyarország mai szomorú és mégis dicsőséges korát, — mondotta a fa gyökerének földelésekor többek között a főispán. A polgármester megőrzésre átveszi a fákat A továbbiak során Thurner Mihály, dr. polgármester költői szárnyalású beszéd kíséretében vette át a város gondozásába a Horthy-fákat. — A nemzetet pusztulásának útján — hangzott a polgármester szava — 1919. június 5-én nagybányai Horthy Miklós, az otrantói tenger hőse állította meg, amikor a szegedi kormányban vállalta a hadügyminiszteri tárcát. A kemény, férfi elhatározásának dacos szavába belesóhajtott a szépséges hitves aggódása, aki Kenderesen, az ősi birtokon, vörösök és oláhok kereszttüzében imádkozott serdülő gyermekei körében férje épségéért és nemzetének megmentéséért. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének mai ünnepén illik hálával megemlékeznünk a nemzet ama nagyasszonyáról és családjáról, akinek életét kellett kockáztatni, hogy a családfő a magyar családi élet szentségét biztosíthassa és nemzetmentő munkájához foghasson. Egy hónappal később kemény férfiajkáról csattog az ígéret: «Kitartunk, kitartok...! míg Hazánkat vissza nem vesszük.» És ez az ige már részben testtelen, midőn Horthy Miklós 1919. november 16-án bevonult Budapestre. Ekkor viszszavette a csonka hazát a belső ellenségtől. Nagy és nehéz munkája volt! Horthy Miklós országmentő munkájának tizedik évfordulóján tiz tölgyet ültetünk itt, ahol kuruc hősök küzdöttek a magyar szabadságért. A tiz tölgyet Sopron szab. és kir. városának oltalmába és gondozásába veszem. Kívánom, hogy a tiz tölgy viruljon időtlen időkig. Terebélyesedjenek és dús koronájuk lombjának suttogása oszlassa el minden magyar fájdalmak sóhajtását. Minden levide minden rezgésével hirdesse a magyar hitet és reménységet. Ígérem, hogy a város mindenkor ápolni és védeni fogja ezeket a fákat, amelyekkel a hűség városának asszonyai a magyar család ,a magyar nemzeti élet megmentőjének hálájukat kívánják leróni. Ígérem, hogy fiainkat gerinces magyarokká neveljük, hogy kitartó és honszerző katonákká lehessenek Horthy Miklós szellemében. Kérem a Mindenhatót, adja meg Horthy Miklósnak, hogy visszaszerezhesse az egész országot annak a nép- Nem magyar az, ki a külföld áruját többre becsüli a magyar föld és a magyar ipar termékénél.