Soproni Hirlap, 1933. június (20. évfolyam, 123-142. szám)

1933-06-01 / 123. szám

2 SOPRONI HÍRLAP Szó lehet-e a vízvezetéknek a leverek felső szakaszáig való kiépítéséről ? Jaluschka vízműigazgató nyilatkozata A Gruber-féle erdei szálló bérlője és a környékbeli vill­atula­jdonosok a­ közelmúlt­­ban beadványt intéztek a városhoz, melyben azt kérték, hogy a vízvezetéket építsék ki (egészen a szóban forgó területig. Kérésüket­­mindenekelőtt azzal indokolták, hogy víz­vezetéki vízre főleg idegenforgalmi szem­pontból van szükségük. Kétségtelen, hogy az idegenek legszíveseb­ben a töve­snegyedben tartózkodnak. Ugyan­csak­ kétségtelen, hogy a kellemes nyaralás egyik, előfeltétele a víz. A szóbanforgó ügyben kérdést intéztünk Jal­use Ilka Lajos vízműigazgatóhoz, aki többek között a következőket mondta: — A vízvezetéknek egészen az erdei szál­lóig való kiépítése mintegy 6O.OOO pengőbe kerülne. Ötvenezer pengő nagy pénz, de még­sem olyan akadály,­­amely a terv végrehajtá­sát lehetetlenné tenné. Más kérdés az, hogy érdemes-e ekkora összeget áldozni néhány villáért? A kérdésre adandó feleletnél meg­­ kell fontolni, hogy építés esetén ennek az öt­venezer pengőnek a kétharmadát anyagvá­sárlás címén idegenbe kellene elfizetni és csak egyharm­ada m­­aradna Sopronban. Arra a határozott kérdésünkre, hogy szó lehet-e a vízvezetéknek a l­överek felső ne­gyedébe még az idén való kiépítésről, az igazgató a­ következőket mondotta: — Az építést mii az előbbiek ellenére is megkezdjük, ha arra utasítást kapunk. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a soproni kommunista­­összeesküvés bűnperének főtárgyalása iránt Az ügyészség vádirata izgatással és felforgatás bűntettével vádolja Rózsát, a vezért Emlékezetes még az a nagyszabású kom­munista szervezkedés, amelyek az elmúlt hol­napban leplezett le a soproni rendőrség bűn­ügyi osztálya a nagy port felvert kom­mu­­nistarügy fővádlott­ja Rózsa József 24 éves kecske­méti születésű szovjjetfutár volt, akit társaival együtt a győri ügyészség fog­házába kísértek át letartóztatásuk után. Rózsa József és társai bűn­perének fő tár­gyalását 11-ikére tűzte ki a győri kir. tör­vényszék, értesülésünk szerint. A győri kir. ügyészség már kiadta telje­­del­­es vádiratát, am­elyben Rózsa Józsefet, a szabadlábon levő Bencsik Jánost, Szalay Jánost, Szíjártó Ferencet, Babos Jánost, Knabel Károlynál, a szabadlábon levő Nagy Andrást, továbbá a szabadlábon levő Leitner Frigyest és Pel­ez Lajost az 1921. III. tc. 1. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és 2. § 1. bekezdésének 4. pontja szerint büntetendő, az állam és társadalom törvényes rémi­jének erőszakos felforgatására irányuló büntettév­el vádlói. Az utóbbi két szabadlábon levő vádlott ellen vétség címén emel vádat az ügyészség. Rózsáról azt mondja a vádirat, hogy 1932. szeptemberében a bécsi komlótunista köz­ponthoz hasonló irányú mozgalom szerve­zése végett kapcsolatot keresett és talált s ezen időtől kezdve annak utasításai szerint Sopronban a terhelteket a. .mozgatóimba be­szervezte. Ezzel az állam és társadalom­ tör­vényes rend­jének erőszakos fel­forgatására,, különösen pedig a proletáriátus kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló szervezkedést kezdeményezett és vezetett, majd ezzel összefüggően propa­ganda-iratokat terjesztett. Így a vagyontalan társadalmi osztályt sajtó útján izgatta a többi társadalmi osztály ellen,­­S33, amivel az izgatás bűntettét is elkövette. Kérte a megsérülni sütését az ügyészség an­nak a határátlépési igazolványnak, amelyet Rózsa József azért vett meg eredeti tulajdo­nosától, hogy azt meghamisítva kommunista­ futárszolgála­tainál a maga hasznára fordítsa. A nagy kommunista bűnper főtárgyalása iránt az egész országban nagy érdeklődés nyilvánul­­meg. Pünkösdhétfőjén zászlószentelési ünnepet tartanak a röjtökmuzsaji tűzoltók Pünkösdhétfőn régi vágyuk teljesül a röj-­­­tökm­uzsaji tűzoltóknak. Egyleti zászló bir­tokába jutottak, amelyet a szóbanforgó na­pon szentelnek meg és adnak át rendelteté­sének. A zászlószentelési ünnep sorrendje a következő: Reggel 6 órakor zenés ébresztő. Fél 10 órakor a zászlóanya: Verseghi dr. Nagy Elekné ünnepélyes felkisérése a templomba. Szentmise és zászlósz­entelés. Végzi: Ötvös Lajos dr. országgyűlési képviselő. Utána zászlóavatási ünnepély a templom előtti téren. Miminusz. Előadja a lövői­­le­vente-zenekar. Megnyitó beszéd., mondja N­a­gy Sándor pápai kamarás, plébános. Ün­nepi beszéd­, tartja Czil­linger József dr. főszolgabíró. Kitüntetések átadása. Zászló­szögek bevetése. Hiszek egy, előadja a lövői levente-zenekar. Ünnepély után a helybeli és vidéki tűz­oltóság díszelvonulása. Levél Észtországból Írta: Kövesi Magda Bánya- és erdősm­érnökökben csekélyebb­­ a szükséglet. Bányájuk nincs, csak néhány kőbánya. Természeti kincsük kevés. Erdő­ség is alig van. Az erdészek kiképzésüket a­­mező- és közgazdasági fakultásnak erdészeti szakján nyerik. Röviden érinteni akarom, a nők helyzeteit az egye­temen, amely teljesen egyenrangú a férfiakéval. Itt nem intend fel az a vitás kér­dés: miért tanulnak a nők és miért veszik el a férfiak elől a kenyeret? Népi hangzanak el lekicsinylő­­megjegyzések a női agyteker­­vények kisebb számáról. Ha tud, es kimerik, hogy tud,­­ ha nő is és pl. az ifjúsági kormányban igen előkelő állásokat (titkár, lapszerkesztő, külügyi tanácsadó) foglalnak el. Igen szép és közvetlen a tanárok és diák­ság egymáshoz való viszonya. Sohasem kell előszobázni és több tanársegéden keresztül egy négy kérdést a felső fórumhoz eljuttatni. Ha a munkában némi fennakadás, vagy ne­hézség­ áll elő, bizalommal fordulhatnak a professzorukhoz, aki nemcsak tanítóm­ester, hanem barát, tanácsadó, egy-egy ifjúsági egyesület filisztere (így nevezik a végzett egyetemistákat, akik később is azon egyesü­let kötelékébe tartoznak ahol diákéveikben rendes tagként működtek). Oly kedves és szép látvány, amint az­­öreg professzorok, ősz tudósok együtt ünnepüik diákjaikkal az egyesületük, vagy korporációjuk évforduló­ját. Ezen egyesületeknek (Selts) és korpo­rációknak jut a legfontosabb szerep az­ ifjú­ság életében. Mondhatnám itt zajlik le az ifjúság egyetemen kívüli élete. A diákság legnagyobb része szervezett (75 -00). A nem szervezettek száma elenyészően cse­kély és főleg azokból áll, kiknek anyagi hely­zete nem engedi f m­eg, hogy az egyesületi élet­ 1933. június 1. Minél korábban vásárol fürdőruhát, annál nagyobb választékból választhatja azt ki. Fürdősapka és fürdőcipő minden fazonban és színben. SCHWARCZ JÓZSEF Várkerület 61. tel együtt járó anyagi terheket viseljék. Ezen diákszervezeteknek megvannak az előnyei és hátrányai. Előnyei: pótolják a nevelési hiá­nyokat, melyek az orosz elnyo­madás alatt felnövekedett szülők gyermekeinél sokszor erősen érezhetők. Fejlesztik a barátság né­pies érzetét. Önállóságra, biztos fellépésre nevelik az ifjúságot. Én, mint külföldi, nem­­ léphetek egyesületbe, de nem is akarnék, mert ha az egyiknek tagja lennék, megsér­teném a többieket, így pedig mindenüvé­ hív­nak, mindenki roppant előzékenyen,­­mond­hatnám tisztelettel bánik Velam, s több al­kalmaim is van különböző megfigyeléseket tenni. Egy ízben egy nőegyesület egy vidám ope­rát adott elő, melyet két tagtárs állított össze észt dalok zenéjéből és szövegeiből, rendes jelmezekkel, csupán leányszereplők­kel. Nagyon jól mulattunk, s olyan lelke­sedéssé,"­ játszottak, min­tha nem is saját ma­guk szórakoztatására gondoltak volna, ha­nem a nagy nyilvánosság előtt énekelnék szerepeiket. De térjünk vissza a tárgyhoz. Felsoroltaim, az előnyöket, vizsgáljuk a hátrányokat. Min­denekelőtt nagy az ellentét korporációk és korporációk között. Az előbbieknek szigorú szabályaik vannak. (Nem szabad a nőknek cigarettázni és a gólyáknak nem szabad­ alko­holt inni). Meghatározott ke­retek közé szo­rítja tagjait. Jó nevelést ad, de kissé unifor­mizál. Az egyesületeknek is vannak szabá­lyai és törvényei, d­e nem olyan szigorúak. A korporációkban meghittebb, családiasabb az élet, nagyobb az összetartás. Az egyesüle­tekben a tempo és a stílus nagyarányúbb. Az egyes korporációkba, vagy a Se­­to - ekbe való tartozás merev határokat von a diákság között, a mintegy különválasztja őket és igy­­megtörténik, hogy azok, akik a­ közép­iskolában békés harmóniában éltek egymás­­m­ellett, az egyetembe való bétra­tkoz­ás után nem­ is ismerik egymást,­­ígért az egyik eset­leg az észt nőhallgatók egyesületébe (Festi Naisalio I Kias te Seits), a másik a Film Pat­­riae-ba tartozik. A férfiaknál még sokkal rosszabb. Itt néha m­ég tetszegességekre is sor kerül. A Seits-eknek és korporációknak saját korlátányzatuk van (elnök, a­leln­ök, titkár, stb.), melyet szemeszterenként választanak. Ha belső életükben vitás d­olgok merülnek föl, úgy maguk közt intézik el és maguk tár­gyalják le gyűléseiken. A nőegyesületek hátránya, hogy a nők éle­tét nagyon férfias irányba tereli. Gyűlések, felszólalások, viták, választási harcok, csa­tározások nem­ járulnak hozzá, hogy a nők nőies énjüket fejlesszék. Tisztelet azoknak, akik e két ént szépen, harmonikusan kibé­kítik egymással. De bizonyos sze­m­pontból jó, hogy ilyen férfiasan nevelődnek, mert a nők száma itt jóval nagyobb a férfiaké­nál és kére leírni, hogy rendezné be életét egy úgynevezett kis «kodukána» (házi lyuk), ahogy ők nevezik, ha a sors nemi állít mellé egy erős férfit? A nők edzettek, sokat sportolnak (nyáron úsznak, eveznek, lé­en korcsolyáznak, síznek) tornásznak (­minden egyesületnek van tor­nacsapata, ami-elvekkel az egyes versenyek al­kalmával képviseltetik magukat). Híresek az észt egyetemi bassball és vol­­ley­ ball­­mérkőzések és csapatok. Jelszavuk: ép testben ép létek, de az ép lélek némi­ min­dig velejárója az edzett, kisportolt testnek, annak külön torna kell, külön edzés, a lélek tornája ,az önfegyel­me­lés, a hit, a vallás és etikai törvények pontos betartása. Ez utób­biak terén talán volna még kívánnivaló, fő­leg­­még a hitélet terén, de erről és általában Észtország hitéletéről egy más alkalommá írok. (Vége.)

Next