Soproni Hirlap, 1933. június (20. évfolyam, 123-142. szám)
1933-06-01 / 123. szám
2 SOPRONI HÍRLAP Szó lehet-e a vízvezetéknek a leverek felső szakaszáig való kiépítéséről ? Jaluschka vízműigazgató nyilatkozata A Gruber-féle erdei szálló bérlője és a környékbeli villatulajdonosok a közelmúltban beadványt intéztek a városhoz, melyben azt kérték, hogy a vízvezetéket építsék ki (egészen a szóban forgó területig. Kérésüketmindenekelőtt azzal indokolták, hogy vízvezetéki vízre főleg idegenforgalmi szempontból van szükségük. Kétségtelen, hogy az idegenek legszívesebben a tövesnegyedben tartózkodnak. Ugyancsak kétségtelen, hogy a kellemes nyaralás egyik, előfeltétele a víz. A szóbanforgó ügyben kérdést intéztünk Jaluse Ilka Lajos vízműigazgatóhoz, aki többek között a következőket mondta: — A vízvezetéknek egészen az erdei szállóig való kiépítése mintegy 6O.OOO pengőbe kerülne. Ötvenezer pengő nagy pénz, de mégsem olyan akadály,amely a terv végrehajtását lehetetlenné tenné. Más kérdés az, hogy érdemes-e ekkora összeget áldozni néhány villáért? A kérdésre adandó feleletnél meg kell fontolni, hogy építés esetén ennek az ötvenezer pengőnek a kétharmadát anyagvásárlás címén idegenbe kellene elfizetni és csak egyharmada maradna Sopronban. Arra a határozott kérdésünkre, hogy szó lehet-e a vízvezetéknek a löverek felső negyedébe még az idén való kiépítésről, az igazgató a következőket mondotta: — Az építést mii az előbbiek ellenére is megkezdjük, ha arra utasítást kapunk. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a soproni kommunistaösszeesküvés bűnperének főtárgyalása iránt Az ügyészség vádirata izgatással és felforgatás bűntettével vádolja Rózsát, a vezért Emlékezetes még az a nagyszabású kommunista szervezkedés, amelyek az elmúlt holnapban leplezett le a soproni rendőrség bűnügyi osztálya a nagy port felvert kommunistarügy fővádlottja Rózsa József 24 éves kecskeméti születésű szovjjetfutár volt, akit társaival együtt a győri ügyészség fogházába kísértek át letartóztatásuk után. Rózsa József és társai bűnperének fő tárgyalását 11-ikére tűzte ki a győri kir. törvényszék, értesülésünk szerint. A győri kir. ügyészség már kiadta teljedeles vádiratát, amelyben Rózsa Józsefet, a szabadlábon levő Bencsik Jánost, Szalay Jánost, Szíjártó Ferencet, Babos Jánost, Knabel Károlynál, a szabadlábon levő Nagy Andrást, továbbá a szabadlábon levő Leitner Frigyest és Pelez Lajost az 1921. III. tc. 1. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és 2. § 1. bekezdésének 4. pontja szerint büntetendő, az állam és társadalom törvényes rémijének erőszakos felforgatására irányuló büntettével vádlói. Az utóbbi két szabadlábon levő vádlott ellen vétség címén emel vádat az ügyészség. Rózsáról azt mondja a vádirat, hogy 1932. szeptemberében a bécsi komlótunista központhoz hasonló irányú mozgalom szervezése végett kapcsolatot keresett és talált s ezen időtől kezdve annak utasításai szerint Sopronban a terhelteket a. .mozgatóimba beszervezte. Ezzel az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására,, különösen pedig a proletáriátus kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló szervezkedést kezdeményezett és vezetett, majd ezzel összefüggően propaganda-iratokat terjesztett. Így a vagyontalan társadalmi osztályt sajtó útján izgatta a többi társadalmi osztály ellen,S33, amivel az izgatás bűntettét is elkövette. Kérte a megsérülni sütését az ügyészség annak a határátlépési igazolványnak, amelyet Rózsa József azért vett meg eredeti tulajdonosától, hogy azt meghamisítva kommunista futárszolgálatainál a maga hasznára fordítsa. A nagy kommunista bűnper főtárgyalása iránt az egész országban nagy érdeklődés nyilvánulmeg. Pünkösdhétfőjén zászlószentelési ünnepet tartanak a röjtökmuzsaji tűzoltók Pünkösdhétfőn régi vágyuk teljesül a röj-tökmuzsaji tűzoltóknak. Egyleti zászló birtokába jutottak, amelyet a szóbanforgó napon szentelnek meg és adnak át rendeltetésének. A zászlószentelési ünnep sorrendje a következő: Reggel 6 órakor zenés ébresztő. Fél 10 órakor a zászlóanya: Verseghi dr. Nagy Elekné ünnepélyes felkisérése a templomba. Szentmise és zászlószentelés. Végzi: Ötvös Lajos dr. országgyűlési képviselő. Utána zászlóavatási ünnepély a templom előtti téren. Miminusz. Előadja a lövőilevente-zenekar. Megnyitó beszéd., mondja Nagy Sándor pápai kamarás, plébános. Ünnepi beszéd, tartja Czillinger József dr. főszolgabíró. Kitüntetések átadása. Zászlószögek bevetése. Hiszek egy, előadja a lövői levente-zenekar. Ünnepély után a helybeli és vidéki tűzoltóság díszelvonulása. Levél Észtországból Írta: Kövesi Magda Bánya- és erdősmérnökökben csekélyebb a szükséglet. Bányájuk nincs, csak néhány kőbánya. Természeti kincsük kevés. Erdőség is alig van. Az erdészek kiképzésüket amező- és közgazdasági fakultásnak erdészeti szakján nyerik. Röviden érinteni akarom, a nők helyzeteit az egyetemen, amely teljesen egyenrangú a férfiakéval. Itt nem intend fel az a vitás kérdés: miért tanulnak a nők és miért veszik el a férfiak elől a kenyeret? Népi hangzanak el lekicsinylőmegjegyzések a női agytekervények kisebb számáról. Ha tud, es kimerik, hogy tud, ha nő is és pl. az ifjúsági kormányban igen előkelő állásokat (titkár, lapszerkesztő, külügyi tanácsadó) foglalnak el. Igen szép és közvetlen a tanárok és diákság egymáshoz való viszonya. Sohasem kell előszobázni és több tanársegéden keresztül egy négy kérdést a felső fórumhoz eljuttatni. Ha a munkában némi fennakadás, vagy nehézség áll elő, bizalommal fordulhatnak a professzorukhoz, aki nemcsak tanítómester, hanem barát, tanácsadó, egy-egy ifjúsági egyesület filisztere (így nevezik a végzett egyetemistákat, akik később is azon egyesület kötelékébe tartoznak ahol diákéveikben rendes tagként működtek). Oly kedves és szép látvány, amint azöreg professzorok, ősz tudósok együtt ünnepüik diákjaikkal az egyesületük, vagy korporációjuk évfordulóját. Ezen egyesületeknek (Selts) és korporációknak jut a legfontosabb szerep az ifjúság életében. Mondhatnám itt zajlik le az ifjúság egyetemen kívüli élete. A diákság legnagyobb része szervezett (75 -00). A nem szervezettek száma elenyészően csekély és főleg azokból áll, kiknek anyagi helyzete nem engedi f meg, hogy az egyesületi élet 1933. június 1. Minél korábban vásárol fürdőruhát, annál nagyobb választékból választhatja azt ki. Fürdősapka és fürdőcipő minden fazonban és színben. SCHWARCZ JÓZSEF Várkerület 61. tel együtt járó anyagi terheket viseljék. Ezen diákszervezeteknek megvannak az előnyei és hátrányai. Előnyei: pótolják a nevelési hiányokat, melyek az orosz elnyomadás alatt felnövekedett szülők gyermekeinél sokszor erősen érezhetők. Fejlesztik a barátság népies érzetét. Önállóságra, biztos fellépésre nevelik az ifjúságot. Én, mint külföldi, nem léphetek egyesületbe, de nem is akarnék, mert ha az egyiknek tagja lennék, megsérteném a többieket, így pedig mindenüvé hívnak, mindenki roppant előzékenyen,mondhatnám tisztelettel bánik Velam, s több alkalmaim is van különböző megfigyeléseket tenni. Egy ízben egy nőegyesület egy vidám operát adott elő, melyet két tagtárs állított össze észt dalok zenéjéből és szövegeiből, rendes jelmezekkel, csupán leányszereplőkkel. Nagyon jól mulattunk, s olyan lelkesedéssé," játszottak, mintha nem is saját maguk szórakoztatására gondoltak volna, hanem a nagy nyilvánosság előtt énekelnék szerepeiket. De térjünk vissza a tárgyhoz. Felsoroltaim, az előnyöket, vizsgáljuk a hátrányokat. Mindenekelőtt nagy az ellentét korporációk és korporációk között. Az előbbieknek szigorú szabályaik vannak. (Nem szabad a nőknek cigarettázni és a gólyáknak nem szabad alkoholt inni). Meghatározott keretek közé szorítja tagjait. Jó nevelést ad, de kissé uniformizál. Az egyesületeknek is vannak szabályai és törvényei, de nem olyan szigorúak. A korporációkban meghittebb, családiasabb az élet, nagyobb az összetartás. Az egyesületekben a tempo és a stílus nagyarányúbb. Az egyes korporációkba, vagy a Seto - ekbe való tartozás merev határokat von a diákság között, a mintegy különválasztja őket és igymegtörténik, hogy azok, akik a középiskolában békés harmóniában éltek egymásmellett, az egyetembe való bétratkozás után nem is ismerik egymást,ígért az egyik esetleg az észt nőhallgatók egyesületébe (Festi Naisalio I Kias te Seits), a másik a Film Patriae-ba tartozik. A férfiaknál még sokkal rosszabb. Itt néha még tetszegességekre is sor kerül. A Seits-eknek és korporációknak saját korlátányzatuk van (elnök, alelnök, titkár, stb.), melyet szemeszterenként választanak. Ha belső életükben vitás dolgok merülnek föl, úgy maguk közt intézik el és maguk tárgyalják le gyűléseiken. A nőegyesületek hátránya, hogy a nők életét nagyon férfias irányba tereli. Gyűlések, felszólalások, viták, választási harcok, csatározások nem járulnak hozzá, hogy a nők nőies énjüket fejlesszék. Tisztelet azoknak, akik e két ént szépen, harmonikusan kibékítik egymással. De bizonyos szempontból jó, hogy ilyen férfiasan nevelődnek, mert a nők száma itt jóval nagyobb a férfiakénál és kére leírni, hogy rendezné be életét egy úgynevezett kis «kodukána» (házi lyuk), ahogy ők nevezik, ha a sors nemi állít mellé egy erős férfit? A nők edzettek, sokat sportolnak (nyáron úsznak, eveznek, léen korcsolyáznak, síznek) tornásznak (minden egyesületnek van tornacsapata, ami-elvekkel az egyes versenyek alkalmával képviseltetik magukat). Híresek az észt egyetemi bassball és volley ballmérkőzések és csapatok. Jelszavuk: ép testben ép létek, de az ép lélek némi mindig velejárója az edzett, kisportolt testnek, annak külön torna kell, külön edzés, a lélek tornája ,az önfegyelmelés, a hit, a vallás és etikai törvények pontos betartása. Ez utóbbiak terén talán volna még kívánnivaló, főlegmég a hitélet terén, de erről és általában Észtország hitéletéről egy más alkalommá írok. (Vége.)