Soproni Napló, 1911. április-június (15. évfolyam, 75-146. szám)
1911-04-01 / 75. szám
IV. évfolyam. Sopron, 1911. szombat április I. 75. (2114.) szám. isi évre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. M. k. postatakarékp. szám és clearing-forgalom 17195.A POLITIKAI NAPILAP. „Leányok-Asszonyok“ vasárnapi melléklettel. Szerkesztőség : Kiadóhivatal : Széchenyi-tér 15—16. szám. Várkerület 72. szám. Távbeszélő : Szerkesztőség 202. — Kiadóhivatal 19. sz. A modern apostol. Sopron, március 31-a) Amikor Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök Szombathelyre rándult, hogy ott a meghívásnak eleget téve beszédeket tartson, zsúfolásig megtelt a terem hallgatókkal, akik mindannyian mohón lesték a tudós püspök ajkairól elhangzó szókat. És ha sok volt hallgatóinak száma, még sokkal, de sokkal többen voltak, akiknek már nem jutott hely és akik szívesen hallgatták volna a Dunántúl nagy papjának okos szavait. Ma, amikor széles rétegekben viharosan csapnak fel a részben önmaguktól keletkező, részben pedig mesterségesen felkorbácsolt hullámai a papok ellen megnyilatkozó hangulatnak ; ma, amikor kiélezett felekezeti kérdések sokszor erőteljes lobbanással lángot vetnek; ma, amikor nagy tömegek fanatikus gyűlölettel vetik magukat az összes vallásokra, hogy azoknak legmagasabb tételeit is lerombolják; ma, amikor a legtöbb ember cinikus dicsekvéssel kérkedik vallástalanságával, amikor egyenesen kimondják, hogy a kultúra, nem tűrheti meg a vallás által megszabott erkölcsi tételeket, akad egy ember, egy pap, egy püspök, aki, miként az apostolok, bejárja az országot és a szeretet igéjével az ajkán meghódít mindenkit, aki csak a közelébe férkőzik, vagy aki ismeri azokat az elveket, amelyeket az ország legszegényebb és legnagyobb püspöke hirdet. És itt nem beszélek felekezeti kérdésekről, mert a református, luteránus, zsidó vagy katholikus egyforma tisztelettel tekint Prohászka felé, mert annak a nagy emberszeretete egy olyan óriási palást, amely alatt egy vallásnak a népei árván bolyongnának Eltekintve egyesek gyűlölködő, fanatikus elfogultságától, nem akad Magyarországon ember, aki ne csodálná azt a nagy életfilozófiát, azt az erős akaratot és azt a törhetetlen bátorságot, amely Prohászkát jellemzi és amely büszkeséggel tölt el mindanynyiunkat, hogy ezt az igaz embert magunkénak vallhatjuk. Ha csupa ilyen pap lenne Magyarországon, akkor nem beszélnének klerikális kérdésekről. Mert az ilyen nagy egyéniségnél nem jöhet számításba az életpálya. Itt csupán a tények, az elvitazhatatlan, a megdönthetetlen tények beszélnek. A közért, az emberek jóvoltáért, azoknak boldogulásáért folytatott szívós küzdelem, a haladó kornak szem előtt tartása és a mindent átvonó emberszeretés azok a vonások, amelyek elnémítják a tülekedés zaját és elfeledtetik a felekezeti kérdéseket. Prohászka nem aszerint ítéli meg az embert, hogy melyik felekezethez tartozik, melyik templomba, vagy iskolába jár, hanem aszerint, hogy menynyire felel meg annak a kötelességnek, amelyet tőle a társadalom és az emberszeretet megkíván. És a legnagyobb papgyűlölő is lejebb ejti a hangot, ha Prohászkáról beszél. És miért van mindez ? Azért, mert bármennyire változik is a korszellem, bármilyen irányok is kapjanak lábra, azoknak a nemes tulajdonságoknak, amelyek mesterkéletlenül, öntudatlanul, mondhatnám akaratlanul lepik meg az embert, mindenkor megvolt, most is megvan és mindig is meg lesz a hatásuk. POLITIKAI HÍREK. Budapesti tudósítónk jelenti telefonon: A képviselőház ülése A tisztviselők fizetésrendezése. Berzeviczy Albert tíz órakor nyitotta meg az ülést. Vip Antal fiumei képviselő személyes kérdésben szólal föl. Batthányi Tivadar grófnak a fiumei állapotokról szóló tegnapi beszédét cáfolja és erősen támadja Batthányit. Azutána belügyi tárcát tárgyalták. Hammersberg László a közigazgatás fejlesztését követeli. Tiltakozik azonban a közigazgatás államosítása ellen, mert az a legfontosabb alkotmánymédosíték. Szükségesnek tartja a közigazgatási tisztviselők státusrendezését. Követeli a főispáni állás eltörlését és addig is szabályozni kívánja a főispánok fegyelmi jogát. A tételt nem fogadja el. Szterényi József a városok segélyezéséről, a törvényhatóságok fejlesztéséről beszél. Majd foglalkozik az erdélyi szászok helyzetével. Visszautasítja a tisztviselőknek komáromi határozatát, mely szerint, ha a kormány a fizetésrendezést nem hozza be, akkor országos mozgalmat indítanak és így kényszerítik a kormányt erre. A tisztviselők ilyen eljárását elitéli. A városok segélyezését szükségesnek tartja. Kívánja a városok háztartásának a rendezését. A tételt elfogadja. Elnök szünetet rendel el, amely után Horváth Mihály a közigazgatási állapotokról beszél. Követeli az agglegény-adó behozatalát és fokozottabb gyermekvédelmet kér. A tételt nem fogadja el. Tisza István rövid beszédet mondott. Követeli a vármegyei tisztviselők státusrendezését. Vázlatot dolgozott ki, amely szerint lehetővé válik a tisztviselők státusrendezése. A nagyobb vármegyékben az alispán az V-ik, a kisebb vármegyéikben pedig a Vl-ik fizetési osztályba kerülne. Az előléptetés automatikus lenne. Tisza beszédjét nagy éljenzéssel fogadták. Ezzel az ülés véget is ért. Városi közgyűlés. Az államsegély ügye. Sopron, március 31. Sopron város törvényhatósági bizottsága tegnap délután Baán Endre dr főispán elnökletével rendes közgyűlést tartott. Noha a tárgysorozaton 52 tárgy szerepelt, a közgyűlés alig tartott másfél óráig, amenynyiben délután félötkor már véget ért. Az ülés elején Zsombor Géza szólalt föl a brennbergi bánya ügyében. A városi párt részéről rossz néven vették Zsombortól hogy egy szűkebb bizottság bizalmas tanácskozásait hozza a nyilvánosságra. Az interpellációra a polgármester a jövő közgyűlésen fog válaszolni. Lényeges tárgya a közgyűlésnek az államsegély mikénti felosztásáról szóló miniszteri leirat volt, amelyben a miniszter nagyjában jóváhagyja a felosztást és csak néhány tételre nézve tett kifogásokat. A leiratot annak idején részletesen hoztuk. * Dicséretreméltó a közgyűlésnek ama határozata, amely szerint fölírnak a kormányhoz, hogy az államsegélyből a rendőrség és a szolgaszemélyzet is részesüljön. Hadd jusson valami a kisembereknek is! Hozzájárult a közgyűlés a Lajta-folyó elvezetése elleni mozgalomhoz, valamint több társtörvényhatóság feliratához. A színiházügy lekerült a napirendről, azt majd egyszerre fogják tárgyalni az egész komplexummal. Kisebb vita volt a Tschuri-féle ház vételénél, a Fertő nádjának a bérbeadásáról szólótételnél. Többen szólaltak föl Zsombor Géza ama indítványánál, hogy állítsák föl a községi takarékpénztárt. Érdekes volt egy nyugdíjazás körüli csatározás is, végül a tanácsot leszavazták. A közgyűlés 17 pontjáról lapunk tegnap esti számában referáltunk, itt részletes tudósítást hozunk a többi tárgyakról: Névszerinti szavazás. Aközgyűlésen egyetlenegy névszerinti szavazás volt. Egyhangúlag harmadszori olvasásban elfogadták a tanács javaslatát egy Kronbergkreuz-parcella vásárlása tárgyában. Le a napirendről. A jogügyi bizottság javaslatát a Malomsoky Józseffel kötendő egyezség tárgyában a közgyűlés levette a napirendről. A Tschuri féle ház, Schindler András dr tanácsnok részletesen ismerteti a Tschurl-féle ház vételének az ügyét és jelenti, hogy a május elsejei átvételhez 104.900 korona szükséges, amit kölcsön útján fognak födözni. Székely Kálmán indítvánnyal áll elő. Hivatkozik a közgyűlés ama határozatára, amely szerint a város a házat utcanyitásra használja föl és indítványozza, hogy utasítsák a mérnöki hivatalt, hogy egy éven belül tegyen erre vonatkozó részletes költségvetési tervet. Schindler dr tanácsos fölvilágosítja Székelyt, hogy ez nincsen precízen a közgyűlés határozatában, hogy a ház utcanyitásra használtassák föl. Schreiner Károly dr kir. tanácsos, arra nézve kér fölvilágosítást, hogy a 4000 ko-