Sporthirlap, 1936. március (27. évfolyam, 19-26. szám)
1936-03-04 / 19. szám
4 A hét rejtélye: Vági László, a Kispest kapusa — A Sporthírlap tudósítójától — A Hét Rejtélye úgy védte az Aranycsatársor lövéseit, hogy az egészen belesápadt és ezüstcsatársor lett belőle. Legjobb esetben... Rejtélyes. Hogy jut el idáig egy kapus? Mondja el ő maga: Vági László, a Kispest kapusa. CSEPEL, A TELEVÉNY — Honnan jött? — kérdezzük. — Csepelről. — Nem most, annak idején. — Akkor is. Majdig Csepelről jöttem. Csepelen tanultam meg focizni. Csepel futballista-televény. Itt még a féllábú srácok is jól futballoznak, talán még a lábatlanok is... — Hogy került a Kispestbe? — A Cs. MOVE-ban játszottam, ott országos amatőr válogatott lettem, nyilván akkor terelődött rám a Kispest figyelme. Ez két évvel ezelőtt volt, 1931 tavaszán... PRECÍZIÓS MELÓ — Mi a foglalkozása? — Vastertergályos vagyok, precíziós melót végzek. — S az mi legyen? — Előmonkás vagyok, tized, és századmilliméterekre állítom be a gépeket. A nehezebb munkát a segédmunkások végzik. —• Hát ez könnyű? — Hát... ■— Ügyes kéz kell hozzá — nézünk sok labdát fogott kezére. — Mutter tizenegyesét védeni nehezebb. Pedig ahhoz nincsenek is segédmunkások. CSALÁDI ÁLLAPOTA: VŐLEGÉNY — Hány éves? •— Huszonnégy. ■— Családi állapota? — Vőlegény vagyok. __ ??? — Még ez évben szeretnék megnősülni. — ????? — Van egy kis spórolt pénzem... — Meg egy kis szakasza, hogy a nótát folytassuk? — Nem. Meg egy kis házam. De nem is olyan kicsi... Jó kis családi ház. Tgy dédelgeti ezt a gondolatot, mint egy tízméteres ellenkező karokról remek robinzonáddal fogott bombát. A HÉT REJTÉLYE — Minek tulajdonítja a jó formáját? — Tavaly hastífuszban feküdtem nyolc hétig, az vetett vissza a formámban, meg az utána következő bizonytalanság. Most, hogy vége a betegségnek, vége a rossz formának is. Én már hetekkel ezelőtt mondtam a fiúknak az edzésen: meglátjátok, most menni fog. És ment... — Számít a válogatottságra? Felcsillan a szeme, de aztán azonmód megint lecsillan. — Hát... ha a kapitány úr figyelme rám terelődnék... ha kitüntetne a bizalmával... nem csalódna bennem... Olyan bús, feltételes módban mondja mindezt, hogy no. PORTRÉ — Meddig akar még védeni? — Vélekszem, nyolc-tíz évig nem lesz a Kispestnek kapusgondja... — Mi a hibája? — Sportszerű vagyok, szolid és takarékos. — Ezek a hibái?... Hát mi az erénye? — Jó médium vagyok. — Spiritiszta? — Nem. A stenkerolásban. A horgolásban. — Fordítsa le, kérem, ezt magyarra. — Az ugratásban. — Hát ugratják? — Ojjé! Mi vagyunk a Dérivel a kedvencek. De nem vagyunk sértődősek, nagyokat nevetünk... TRIUMVIRÁTUS Vági folytatja: — Bizony, mi értjük a tréfát, a Poldi meg én... — Jóbarátok? — Hát! A Déri, meg az ugyancsak csepeli Újvári s én. A triumvirátus... (Érdekes. Ez a triumvirátus most — a három legjobb formában levő kispesti játékos.) — Elvárhatatlan jóbarátok vagyunk — folytatja Vági. Együtt is vett át bennünket a Kispest... Mikor a Fradi átvette Kovácsot... — Milyen sportot űz még? — Szenvedélyes kerékpáros vagyok. Az életem legfőbb vágya egy motorkerékpár. — És a válogatottság? És a házasság? . — Az is. Az is. De kerékpározni is imádok... Minek demonstrálására köszön, nyeregbe ugrik és elrepül a napsütésben Csepel felé. Gergely Miklós. A VÁC nyerte a II. rangadót A CsTK legyőzte a KAC-ot (Vasárnapi ifjúsági eredmények) — A Sporthírlap tudósítójától — Az ifjúsági mérkőzéseket nem zavarta meg az eső, mert nagyrészüket a kora délelőtti órákban játszották le. A III. osztályú rangadót a VÁC nyerte súlyos áldozat árán, egyik játékosa lábát törte._ Három mérkőzést az eső, kettőt a bíró távolmaradása miatt nem játszhattak le. 7. osztály Bíró-csoport: HAC—VTSE 0:0 (2:0), öv utca. Bíró: Juhász dr. Góllövő: Bagó (3), Müller (3). BSzKRT—BTK 8:1 (2:0). Rákosszentmihály. Bíró: Szántó. Góllövő: Vajon, Urkonn (2), illetve Laczkó. URAK—KTK 1:2 (1:1). Gyömrőiút. Bíró: Noeh II. Góllövő: Bíró (2), Vízvári, Móricz, illetve Őz (2). UTE —GSE 5:4 (1:2). Megyeri út. Bíró: Tahi. Góllövő: Pálinkás (3), Ameter és Németh, illetve Kovács (2), Lots és Buchreitner. UTE—Testvérség 1:1 (1:0). Gyöngyösi út. Bíró: Seligmann. Góllövő: Zöld, illetve Téglás. ZSE—Postás 5:8. Félbeszakadt. Lóversenytér. Bíró: Bíró. Góllövő: Rácz (2), Kraczli (2), Gál, illetve Walter (2), Békés. BRSC—ill. ker. TVE 8:2 (2:1). Nagyszombat-utca. Bíró: Kerényi. Góllövő: Szervén (3), illetve Pinkász és Szerencsi. Pártos-csoport: MTK—Fór. Vasutas 1:1 ( 1:0). Gyáli út Bíró: Balogh. Góllövő: Czinkotai, illetve Nagy. BTC—EMTE 2:1 (1:0). Millenáris. Bíró: Révész. Góllövő: Pálfalvi, Farkas, illetve Böhm. EMTK— Kelenföld 8:0 (1:0). Erzsébet utca. Bíró: Kaufmann. Góllövő: Varga (5), Hoffmann (2) és Hrotka. „33”FC—P. Vasas elmaradt. MÁVAG —Cs. MOVE elmaradt, mert a bíró nem jelent meg. Elektromos—FTC SPORTHIRLAP SZERDA, 1936 MÁRCIUS 4. elmaradt. Törekvés—P. Rákóczi 9:1 (2:1). Soroksári út. Bíró: Szőke II. Góllövő: Molnár (3), Szabó (3), Horváth (2) és Zörgő, illetve Sós. II. osztály Kárpáti-csoport: CsTK—Kispesti AC 3:2 (1:2). Csepel. Bíró: Paláthy. Góllövő: Szakáll (3), illetve Vágó, Ónodi. SzAC—ETC 1:0 (1:0). Keglevich utca. Bíró: Erényi. Hungária.—KTC 7:2 (2:2). Soroksári út. Bíró: Várfoki. Góllövő: Nagy (3), Hernek (3), Dolesár, illetve Szűcs (2). Stobbe-csoport: MPSC—PSC 8:2 (0:1). Pestújhely. Bíró: Daróczy. Góllövő: Miklósi (2) és Ilosbók, illetve Zámosi és Jenei. TLK—BEK 6:3 (3:2). Váci út. Bíró: Fábián. Góllövő: Koritár (3), Donát (2), Seemann, illetve Langer és Dosztál (2). BTK—Pannónia 18:0 (5:0). Pozsonyi út Bíró: Németh. Góllövő: Földi (2), Szabó (2), Tóth (2), Drobni (2), Püsök (2), Kiss, Zvrrczik és Mota. Vasas—ZAC elmaradt, mert a bíró nem jelent meg. III. osztály Malaky-csoport: K. Törekvés— MPSE 1:1 (0:0). Csepel. Bíró: Szöllős. Góllövő: Tóth, illetve Szabó (11-esből). FSE—NJTC 10 :1 (5:1). Zágrábi út Bíró: Frank. Góllövő: Krajnak (4), Berecskei (2), Hodák (2) és Kovács (2). VAC—SzFC 2:0 (0:0). Halom utca. Bíró: Kautek. Góllövő: Meisler és Penziás. Schiffer M., a VÁC kitűnő balszélsője lábát törte. Oprée-csoport: TSC—VI. ker. FC 16:1 (5:0). Tatai út. Bíró: Szigeti. Góllövő: László (6), Bóka (4), Bátori (2) , Sófián (2), Kosaras és Holpert I. (11-esből), illetve Nagy. M. Előre —T. Előre 6:0 (3:0). Tatai-út. Bíró: Brádos. Góllövő: Villám (2), Korbel, Mizser (2) és Kurucz. Köb. AC—VI. ker. SC 12:0 (3:0). Maglódi-út. Bíró: Csaba. Góllövő: Blidár (3), Csengődi (3) , Dömény (3) és Kövesi (3). Springer-csoport: Vérhalom— MFTR 8:1 (3:1). Népsziget. Bíró: Gyimesi. Góllövő: Kovács (3), Pettendi (2), Csuti, Németh és Szép, illetve Goldner. I. ker. SC—P. Törekvés 8:2 (8:0). URAK-pálya. Bíró: Zala. BSK—MSC 8:2 (0:2). Budafok. Bíró: Popper. IV. osztály Második csoport: UVASC—ULK S:1 (1:1). Újpest. Bíró: Molnár. Góllövő: Fehér, illetve Bicsár. BMTE— Kelenvölgy elmaradt. M. Textil— PTESC 11:0 (5:0). Szentendrei-út. Bíró: Schlosser. Góllövő: Krausz (4), Belovai (3), Frey (4). Kölyökbajnokság PMTK—MPSC 1:0 (0:0). Horthy Miklós-út. Bíró: Kénoszt. Góllövő: Merk és Kandcsa. Tábla a pálya közepén és egyéb intézkedések a bírák védelmére Tarka-est a BT-ben — A Sporthírlap tudósítójától — Levelet kaptam a napokban, jöjjek el a BT-be, dr. Ábrás főtitkár előadást fog tartani bizonyos új rendeletekről. Új rendeletei mindig is érdekeltek, elmentem. * Az előszobában Vámos elnökkel találkoztam. — Jó, hogy jön, — mondta — mert most a gyakorlatban láthatja a futballszabályok egyik alapvető tételét, a szándékosság hiányát. Kérdőjellé görbültem, majd felkiáltójellé egyenesedtem, mire Vámos Soma hozzátette: — Ugyanis Ábra előadása elmarad s így önt becsaptuk. De ebben nem volt szándékosság, mert csak ma délután tudtuk meg, hogy Ábrás dr. akadályozva van. — Sebaj, — mondtam röviden — és az új rendeletek? — Én fogok beszélni róluk, tessék ittmaradni, így tehát ottmaradtam és beadtam kabátomat a ruhatárba, amely ruhatár páratlan a maga nemében. Ugyanis itt nem adnak számot a kabátról, hanem távozáskor szembesítés útján adják ki. (Nem is volt semmi baj, csak harminc fekete kalapot kellett végigpróbálni, amíg egy jót találtam. Nincs kizárva, hogy az enyémet vittem el.) A szobában tengernyi sok bíró volt. Egyik részük beszélgetett, másik részük diskurált az egyik részükkel, úgyhogy elég tisztes lárma volt. Közben a bírójelentéseket adták be Korém úrhoz, többen kártyáztak, Gellért pedig, az Újpest-meccs kitűnő bírája szorgalmasan irdogált egy nagy könyvbe. Egy hölgy is jelen volt, Rubintné, a jeles Rubint házibírája. Vámos elnök megrázta a csengőt és csendet kért. A csendet megadtuk. Az elnök beszéde kezdetén néhány bírót hibáztatott, de nevük megemlítése nélkül, így nem tudhattam, hogy ki volt az, aki nem állította ki Csehet, amikor harat dobott a halija kék szemébe s azt sem tudtam, ki követte el azt a hibát, hogy nem küldte le a pályáról Müllert, amikor a Szeged meccsen belefejelt valakibe. Még egy-két bíró került pellengérre, aztán Vámos Soma így szólt: — Újabban ismét divatba kezd jönni, hogy a játékvezetők, noha jól alkalmazzák a szabályokat, bizonyos fokig kedveskedni akarnak a nagycsapatnak és nem nyúlnak habozás nélkül a kiállítás fegyveréhez, bár ez kötelességük lenne. Tessék ezeket a jelenségeket kiküszöbölni! Aztán még megtudtam, hogy van egy bíró, alá nagy meccseket jól vezet, kicsiket rosszul. (A kis hamis így akar nagy meccseket kapni.) Azt is megtudtam, hogy sáros pályán is éppúgy alkalmazni kell az előnyszabályt, mint a nem sároson. Végül az előadó rátért az AJ rendeletekre, amiért tulajdonképpen feljöttem volt. Ezek az MLSz-rendelkezések, amelyeket az országos szövetség a legújabban adott ki, a mérkőzések rendjét és a bíró épségét vannak hivatva biztosítani. Nagyon megnyugtató, hogy legfőbb helyről igyekszenek megoldani ezeket az állandó problémákat, de úgy látszik, hogy a bírák nem mindenben találják helyesnek ezeket a rendeleteket. Elmondom hát a fontosabbakat és zárójelben melléírom, mit szóltak hozzá a játékvezetők. 1. Az egyesületek minden mérkőzés előtt figyelmeztessék játékosaikat a szabályokra és arra, hogy durvaság esetén még a rendőrséggel is meggyűlhetik a bajuk. (Az egyesületek nem figyelmeztetik a játékosaikat, mert azt mondják, hogy ezzel nem idegesítik őket.) 2. A pályatulajdonosok kötelesek a szünetben a pálya közepére helyezni egy 3 méter széles és 1 méter magas táblát ezzel a szöveggel. Rendzavarás esetén a közönséget eltávolítjuk és a pályát betiltjuk. MLSz. (Vörös posztó. Pláne, ha a bíró az első félidőiben rosszul bíráskodott.) 3. Mérkőzés alatt a korlátokon belül egyletenként 3—3 egyén tartózkodhat. A többi lassanként beszivárog.) 4. Az öltözőtől a játéktérig állandó vagy mozgó korláttal kell biztosítani a játékosok és bírák útját. (Kivihetetlen. Néhol 50 méternyire vannak az öltözők.) 5. A rendező egyesület köteles számozott rendezőkről gondoskodni és ezek névsorát a bírónak átadni. Köteles ezenkívül a mérkőzés után a bírót két rendező addig kísérni, amíg a bíró el nem bocsátja őket. (Rubint mellé Debrecenben egy fiatal fiút és egy hadastyánt adtak kísérőnek. Azt mondja Rubint, hogy baj esetén a legnagyobb nehézségekkel tudta volna csak megvédeni kísérőit.) Ezek a fontosabb új rendeletek. Ajánljuk figyelmükbe a rendező egyesületeknek, mert a jövő héttől kezdve már ellenőrizni fogják, hogy az utasítások betartatnak-e. * Az előadás után újból társalgásnak indult a bíróhad. Ekkor fél kilenc volt. Minthogy tízkor el akartam menni, keresni kezdtem a kalapomat. Mint már említettem, elég korán megtaláltam. Mikor az ajtón kiléptem, Rostás úr azt mondta, hogy hallgassam meg az év legjobb mondását, amelyet véletlenül éppen ő mondott. — Tizenegyest ítéltem vasárnap. .Mellérúgták. Utána odajön az egyik játékos és szemtelen hangon azt mondja: „Látja bíró úr, nem rúgták be, kijött az igazság, mert az Isten is velünk van!” Erre én azt mondtam: „Hát akkor álljon ki fiam, mert tizenketten vannak!” Rostás úrnak melegen gratuláltam. Be kell vallanom, hogy ez a legjobb ötletek egyike, amit valaha is leírtam. Eléggé restellem, hogy nem én mondtam, Tahi László. A német sportkritikusok szerint a német csapatnak skót stílusban kell játszania Budapesten — A Sporthírlap tudósítójától — A német sajtó már a spanyol és portugál előtt is élénken foglalkozott a német—magyar válogatott mérkőzéssel. Megállapította, hogy az ibériai kirándulás közel sem olyan erős, mint a magyarországi lesz. Most, hogy a német válogatott már hazaérkezett Németországba, a lapok újból foglalkoznak a német— magyar mérkőzés ügyével. — Csak rövid két hét választ el bennünket a budapesti mérkőzéstől — írja a stuttgarti Abendblatt. — A válogatottunknak ez lesz igazi „fémpróbája”... Tudjuk, hogy a magyarok ismét formájuk tetőpontján állnak. Megnyugtató a mi csapatunk emelkedő formája is. Viszont a magyarok ellen merőben más taktikával kell játszanunk, mint a spanyolok ellen. Hogy is játszottak fiaink a spanyolok ellen. Miután a spanyolok mindenkor a kitörésekre építik fel támadásaikat, a mieink is erre rendezkedtek be. Két összekötőnk mindig hátul segédkezett s csak a támadás pillanatában törtek, vagyis „robbantak” ki a csatársorba. A spanyolok és portugálok „zárt védelemmel” játszottak, összekötőjüket hátravonták és csak a két szélső meg a center maradt elöl. A magyarok ellen ez nem fog menni, ők technikás játékosok. Lapos jmázjátékkal viszik egymás között a labdát Egész játékuk skót stílusú. Ellenük tehát szintén technikás, lapos játékkal kell operálnunk. Csak kifinomult passzokkal érhetünk el eredményt! Erre figyeljünk... De a Völkischer Beobachter sportrovatvezetője is tanácsokkal szolgál: — A spanyolok és portugálok után ismét egy temperamentumos csapatot kapunk ellenfélül. Nagyon kell vigyáznunk ezen a meccsen, nehogy a szép eredmények semmivé váljanak. A magyarok nagyon erősek otthonukban. Méltó ellenfelei az olasz válogatottnak. Ezzel körülbelül vázoltuk a csapat játékerejét. Mi csak azt tanácsolhatjuk a német válogatott tagjainak: laposan, finom, észszerű támadásokkal kísérletezzenek!... KLEIN IGNÁCOT, a Sporthírlap hollandiai tudósítóját súlyos gyász érte: édesatyja Piliscsabán elhunyt. A GRADJANSKI április elején svájci portyára indul. Április 5-én, valamint húsvét mindkét napján fog Svájcban ját-