Sporthirlap, 1937. augusztus (28. évfolyam, 61-68. szám)

1937-08-04 / 61. szám

SZERDA, 1937 AUGUSZTUS 4. SPORTHIRLAP A Gyári 170 győzőtt­­as NBB-ellemei megbuktak a győri élet-halálharcon — A Sporthírlap tudósítójától — Budapest és Győr között a menetidő kereken 2 óra. (Autó­kereken még ennél is kevesebb.) Győr — mint ezt alsófokú isko­lai tanulmányainkból jól tudjuk — a Rába partján fekszik s közel hatvanezer lakosa lévén, jogosan nevezik a rábaparti Metropolisnak. Győr igen bájos városka, utcái tiszták, aszfaltozottak és csendesek. A lakosság udvarias és csendes, egészen vasárnap délutánig, amikor az ETO meccse kezdődik. A győri városháza szemben van a vasútállomással és igen szép. Egy szelet torta ára 22 fillér, a mozikban a havi kétszáz fixet adják és van egy út, amelynek neve: Kohn-út. ETO annyit tesz, hogy Egyet­értés Torna Osztálya. Győr híres nevezetessége: Nagy Béla Zsebe. Ennyit Győrről. GYERÜNK A PÁLYÁRA! Ha megebédeltünk, gyerünk ki a pályára, akár gyalog is, hiszen nem több, mint 15—20 perc az út oda. Az úton már talpal a publikum kifelé, tölcsérmonstrumokat cipel­ve. Ketten visznek egy papír­tölcsért, oly nagy. Mások régi gramofontölcsért visznek. Győri szurkoló nem igazi tölcsér nélkül. A GyETO pályája szép. Felső végében teniszpályák, baloldalán betontribün, köröskörül sok fa. A győriek különösen arra büszkék, hogy a tribün tetejét semmi sem tartja, mégsem esik le. Kiszuperált kocsialvázakból hegesztették össze a traverzeket. A pálya salakos, keménynek látszik és bogárhátú. De csak annyira, amennyire kell, hogy a víz lecsurogjon róla. Azt mondják, úgy issza az esőt, hogy arra nincs is hasonlat. A szabad jegybe­járatnál ketten állnak őrt. — A Sporthirlap munkatársa vagyok... — Szabad igazolást? — Hogyne. Tessék. — Nem jó. Ez 1936-os. Ejnye, de kínos! Szerencsére a fedett uszoda jegyem 1937-es. Be­mehetek. Odabent nyüzsög a nép. Azt mondják, Győrött még nem volt ekkora publikum meccsen. Ez az egy mentsége lehet a rendezőknek. Mert a tribünön szörnyű állapo­tok vannak. Mindenkinek van jegye és helye senkinek sincs. Közben elered az eső s most már mindenki a tribünön szeretne leülni. Rende­zőék tanakodnak, de az ostrom ellen tehetetlenek. Elvonulnak. Legalább annyival több hely legyen. Ifi előmeccs van, azt játszák most zenekísérettel. Végre egy igazi győri specialitás, meccs zené­vel. Az ifiket nem zavarja, egészen jól futballoznak. A megafont sem zavarja a futball. Händel orató­riumát játsza. Akit nem érdekel az előmeccs, a zenére ügyel. ÉLJEN LANGFELDER! Minden előmeccs végetér egyszer. (Ezt megfigyeltük.) Ez is végetért. A játék befejező­dött, a zene is elhallgat. Pesti taxi gördül a pályára. Fodor Henrik, Herzog Edvin, Molnár Ottó, Lang­­felder Ferenc és még néhányan szállnak ki belőle. A publikum harsányan éljenzi Patyit, aki brulva-pirulva lengeti az ernyőjét. Hja, a nagyság átka ... Te jó Isten! Mi történt? Fül­siketítő robaj, recsegés, csörgés, dobogás. Összedőlt a tribün? Nem. Az ETO megjelent a pályán. Hát ez aztán lelkes publikum. A­ vendégeket példátlan füttyel fogadja, a saját fiait példás éljen­zéssel. A tölcsérek úgy merednek a levegőbe, mint egy angol dread­­nought ágyúcsövei a híradókban. Általában szünet nélkül ordít a közönség, megélj­enzi Hertzkát is, megéljenzi Nagy Zselét, a nap­fényt, az esőt, a gólt a szögletrú­gást, a kapufát. Ilyen folyamatos ordítást még nem hallottam. Ha bírják ezt he­teken át, szabályszerű oroszlán­barlang lesz a GyETO-pálya. Az oroszlánkörmöket és az or­dítást mindenesetre megmutatta. AZ IGAZSÁG NEVÉBEN! Akár a közönség tüzelte fel, akár nem, az igazság nevében meg kell állapítanom, hogy az ETO kemény játékmodora már túl van a keménység és erősza­­kosság határvonalán. Hogy úgy mondjam, Fogl Kar­­esi keze látszik a zöld-fehér csa­pat tagjain. Ezzel a játékmodor­ral pedig nem mernék nagy jövőt jósolni a győrieknek az NB.ben. Hogy a mérkőzésen sérülések és kiállítások követték egymást, az részint a játékvezető érdeme. Nagyon szabályára engedte a játszókat. S ilyenkor persze az a csapat jár jobban, amelyik ott­hon játszik. Bizonyítja ezt a DVTK két sérült­ja. Nagyon való­színű, hogy a két sérült nélkül ma a DVTK lenne az NB tagja. Ennyit a meccsről. ELÉG AZ ILYEN „VIDÉKI DÖNTŐKBŐL”! Egészen természetes azonban, hogy nem sok köze van a sport­hoz annak a meccsnek, amelyen másfél óra alatt egy esztendő si­kere vagy kudarca áll! Az ilyen mérkőzésen az izmok háttérbe, szorulnak az idegek mellett s olyan kellemetlen eseményeket szülnek, mint Hlubányi után­­rúgása és Gáspár knock-outja. Az NBB ellenzői jól tették, hogy­­ távoltartották magukat ettől a meccstől. A DVTK éppenúgy megérde­melte volna, hogy az ország leg­jobbjai között legyen az idei évadban, mint az ETO. Ez a vidéki döntő — döntő érv az NBB mellett! VALAKI SÍR... Olcsó szürke sportruha van rajta, tornacipőt visel, ellenzős sapkát és fémkarórát. Bal kezében aktatáskát lóbál, jobbkezében zseb­kendőt, amellyel a könnyeit törli. A pályaudvar egyik padján Bonyhai és Kertész, a két sérült ül. Arcukról folyik a verejték, látha­tóan nagy fájdalmaik vannak. A többiek körülállják őket és szána­koznak. A vert sereg várja a vonatot, amellyel hazautazhatnak. A síró embert félrevonom­. — Mondja, miért sír? Meg­rúgták? Erre még jobban bőg. Alig érte­m­, mit mond. — Nem... én nem játékos vagyok. Hanem szurkoló... Uram... tizenöt éve vagyok DVTK-szur­­koló... — Hány éves? — Huszonegy ... Mióta az esze­met tudom, DVTK-szurkoló vagyok... Mindig a cél előtt bukunk el... hát nem rémes??? Tessék mondani, hát nem rémes?? Próbálom vigasztalni, nem lehet. Kovár László (így hívják), vígasz­talhatatlan. — Ha Bonyhait nem rúgják le, — zokogja — győzünk. Ugy­e, hogy győzünk... Hát nem rémes? Most majd elmarad a közönség otthon. Mondták is, hogy elmaradjak, ha nem kerülünk be az NB-be... Tessék kiírni az újságba, hogy ne maradjanak el... és hogy meglesz az NBB, akkor oda bekerülhetünk... Kovár Lászó kilencvenkét pengőt keres havonkint. Körülbelül tíz pengőjébe került, hogy elkísérte a csapatát. Lakatos a diósgyőri vas­gyárban. És reméli, hogy meglesz az NBB. Még az idén. VÉGSZ. A gyors hét óra tíz perckor be­futott.­­ A diósgyőriek felkapaszkodtak és felsegítették a két beteget. Kovár László megvárta az későbbi személy- vonatot, mert az olcsóbb. Körübelü­l ekkor kezdtek teríteni az ETO klubhelyiségében a győzel­mi torra. Ez a futball!... NBB nélkül!... (1. 1.) OSZTÁLYOZÓ­KÖNYVÜNK ETO—DVTK 30:30­ (Vidéki döntő: Győr. Eredmény 8:1 (1:0). Góllövő: Boros, Balogh, Nagy, Szabó.) A mérkőzés elkeseredett harcot és kevés játékot hozott. A szám­talan összecsapást az ETO nagyobb szerencsével úszta meg, ezért győzött. Játéktudás tekintetében nem láttunk különbséget. Pécsi 2 Gáspár 3 Brezányi 1 Szentidai 2 Tóth 2 Felföldi 1 Hrabovszky 3 Kőhalmi 4 Lantos 3 Bonyhai X. 3 Hlab­ányi 4 Szabó 3 Balogh 3 Kalotai 3 Boros 2 Kertész 3 Nagy 4 Bonyhai II. 4 Loki 3 Sidlik 2 Tóth III. 3 Turbéki 2 ETO: 30 DVTK: 30 Hertzka játékvezető: 3. Hogyan került Sternberg as Iffpesifies? Elvi differenciák a „maitre de culture physique“-kel, Stabile­­lel és a Kimpton rendszerrel, amely megpiszította Párist —­ A Sporthírlap tudósítójától — Már hetek óta edzője Sternberg László az Újpestnek, de­ még min­dig homály borítja a kérdést, hogyan is lett az Újpest edzője. Miért jött el Franciaországból? Elsősorban azért, mert — hív­ták. — Számomra is a legnagyobb meglepetés volt, — meséli Stern­berg. — Csak a beiktatásom előtt öt nappal tudtam meg én is. Mint STRRUB SPORT uj címe: Gráf jjsza istván-u. 16. (Bálvány-utca sarok) játékos különben még nem vagyok kiadva. Ez sok pénzbe kerülne... Franciaországból való távozásá­nak azonban más oka is volt. — Egy éve, hogy kimentem, — mondja. — És hamarosan, amint odakerültem, differenciáim támad­tak a vezetőséggel. Nem anyagi és nem személyi, hanem taktikai ter­mészetűek. Két edzője is volt a Red Starnak, egy volt rögbijáté­kos volt a „maitre de culture physique” és az argentin Stabilé volt a „főedző”. Mindkettő a Kimpton-taktikára esküdött. Akkor Kimpton, a Racing edzője, egészen megpiszította Parist a merev vízi­­pólórendszerével, a szigorú rá­állással. A bajnokságot megnyerte a Racing. Csak azt felejtették el, hogy nem a vízipóló-szisztémával, hanem hihetetlen szerencsével és azzal, hogy egész évben egyetlen sérültje sem volt... — Ön nem híve ennek a fede­­zős­ rendszernek? — Amilyen formában ők rám akarták erőszakolni, abban semmi­esetre sem. Én a modern futball híve vagyok, aminthogy minden­ben a modemet, a korszerűt sze­retem. De a modern futball fő­jellegzetessége a hajlékonyság, az alkalmazkodni tudás. Az viszont mindennek, csak modernnek nem nevezhető túlzás, hogy például a jobboldali védelmet nem érdekli, ha a bal át van játszva, min­denki csakis a saját emberével tö­rődik. Fedezni természetesen kell, de a védelem tagjainak ismerniök kell egymás jó és rossz tulajdon­ságait, tudniok kell, hogy a tár­suk, mikor­ kerül az átjátszatás ve­. veszélyébe és­­­ készenlétben kell lenni a segítségre . Ez a modern futball. De nehogy azt higgjék, hogy ez a Kimpton-taktika a francia futball. Ezt Kimpton eről­tette rá a párisiakra, akik nagyon bele tudnak szerelmeskedni vala­mibe. Most, hogy a Racing csilla­ga hanyatlóban van, majd leszok­nak róla... De a Red Starnál emiatt támadtak a differenciáim és­­ ez a taktika tette be például az ajtót a Red Starnak a kupá­ban. Rohr, a S­rasbourg középcsa­tára otthagyta a maga „kineve­zett” emberét, a többieket pedig a Kimplon-elv szerint nem érdekelte az ügy, így született meg a Stras­­bourg győztes gólja... Elmondja Sternberg, hogy ő ta­valy megjósoltal a francia baj­nokság idei kimenetelét. Látta Deauville-ben 6:2-re kikapni a Sochaux-t a Rouen-től, de egy szakértő társaságában rögtön meg­állapítottal, hogy az a futball, amit a Sochaux játszik. A jó, a szép, a középeurópai futball.. . Akkor a többiek, Jordán, Hiden és Eskanazy, a Paris Soir sportszer­kesztője kinevették. És­­ a bajnok­ságot a Sochaux csak gólaránnyal vesztette el a hasonló stílusú Mar­seille mögött, de a kupát meg­nyerte. A „vízipólós” párisi csa­patok lemaradtak... Sternberg kitartott az elvei mel­lett Stabile-lal és Kimpton­nal szemben is, akkor is, amikor játé­kos volt és amikor szinte lehetet­lenné tette ezzel ott a helyzetét. Ezt be is vallja. Most is ki fog tartani. — Igyekszem hasznos munkása lenni az Újpestnek és az egyete­mes magyar sportnak, — mondja. — És — továbbra is állandóan figyelni és tanulni akarok... A SZEGED is „szabadrabolt” egy játékost, Kis­­péter Mihályt, a Móravárosi TE-ből. Az új szerzemény hátvédet játszik. A VASÁRNAP Vácott játszó BLASz-válogatott va­sárnap délután 2 óra 17 perckor in­dul a Nyugati pályaudvarról. 3 NEM LEHET ! ELHALLGATNI örömmel halljuk, hogy a Lazio ünnepi külsőségek között akarja megrendezni a Ktt-döntő második mérkőzését. Örvendünk a római hírnek, mert bizonyítja, hogy a Lazio is tuda­tában van a magyar-olasz barát­ságnak, amely a múlt heti mester­ségesen felkeltett zűrzavar köze­pette is valószínűvé tette számunk­ra a KK-döntő zavartalan megtar­tását De azért is örvendezünk, mert ez a hír így igazán ékes cáfolata min­den KK-ellenes pletykának. Persze, bizonyosra vesszük, hogy az ünnepi külsőségeket nem kizá­rólag az olasz KK-diadalhoz ké­szítik elő, hanem szívesen, őszin­tén, lelkesen fogják a magyar győzelmet is ünnepelni Rómában. Ha történetesen a Ferencváros nyerné a KK-t... KELEMEN KORNÉLT, az OTT elnökét is meghívta a Csepel FC a főiskolai válogatott elleni va­sárnapi mérkőzésre. Két csapatot ál­lítanak ki a csepeliek a­ főiskolás ke­ret két tizenegye ellen, a Csepel FC-t és az amatőr CsTK-t. A profik, ellen játszó főiskolai válogatott összeállí­tása alkalmasint a következő lesz: Berényi SVSE — Antal KEAC, Tóth dr. KEAC — Pázmándy Elektromos, Baróthy SzAK, Csonka KEAC — Háry ARAK, vitéz Feketekovács Baja, Tóth II. KEAC, Varga dr. KAC, Pöstyéni BEAC. A mérkőzés után vacsorát rendeznek a csepeliek a főiskolások tiszteletére, valamint a táncmulatságot... A mérkőzést nagy érdeklődés előzi meg. Csepelen szinte tradíció már az érdekes edzőmeccs nagy közönséggel. A vasárnapi Hun­­gária-meccsnek például 1500 nézője volt. A Szürketaxi szerdán kezd, vasár­nap pedig már Csepelen játszik — A Sporthírlap tudósítójától — Cziffra Ferenccel, a Szürketaxi intézőjével beszélgetünk — Mikor kezdik el az edzéseket ? — Szerdán már kétkapus játék is lesz. Valószínűleg a ZITE el­len. Itt egy-két próbajátékos is szerepelni fog. A taxicsapat a profiligában a szőnyi­ úti BVSC-pályán edzette magát. Ez a pálya azonban NB- mérkőzésekre nem megfelelő. — Egyelőre az a helyzet, — mondotta Cziffra intéző —, hogy az edzéseket itt tartjuk. A bajnoki mérkőzésekkel pedig „pendlizni” fogunk. — Meddig fog ez tartani? — Addig, amíg megfelelő meg­oldást nem találunk majd a pályát illetőleg, így csinálja a Nemzeti és a Budai 11 is többek között. Tudjuk, hogy ideálisabb lenne ön­álló pályapolitikát folytatni, dehát nem lehet... Az erősítést illetőleg viszont már jelentős eredményeket muta­tott fel a taxicsapat. Eddig négy új embere van: Miklósi, a Szeged FC hátvédje, Izsó, az Újszegedi TK kapus, Farkas a Ferencváros­ból és Sessler (a kis Hungáriá­ból). — Vasárnap Csepelen játszunk a Cs. MOVE ellen. Ezen a mér­kőzésen már az új NB-csapatunk­­kal fogunk kiállni. A mérkőzés délután fél 6 órakor lesz Csepe­len, a MOVE-pályán. Csepel tehát vasárnap ismét bajnokcsapatot láthat. A profiliga bajnokát, a Szürketaxit. A FŐISKOLÁSOK ELLENI szerdai edzőmérkőzésre még négy já­tékost rendelt ki Lénárt Ernő BLASz kapitány. Ez a négy játékos: Boldi­zsár MAPC, Lukács BLK, Fekecs III. ZSE és Kránitz BSzKRT. MÉLESZ, a Szürketaxi játékosa, akin porcmű­tétet végeztek, már otthon van. Kö­rülbelül hat hét múlva megkezdi az edzést. Bodor, a csapat jobbfedezete a hét folyamán kerül kés alá. Nála is porcleválás a baj.

Next