Sport évkönyv 1946 (Budapest, 1947)
34 LUXEMBURG Már Baseltól kezdve izgalommal sürögtek-forogt a fiúk az Arlberg-expressen. Kora hajnalban borotvkoztak és a párna alatt vasalták éjjel a hálókocsiban a nadrágjaikat. Nagyon készültek a luxembur ünnepi fogadtatásra. Délelőtt 10 órakor futott be az express a luxeburgi pályaudvarra. A huszonöttagú sporttársaság rengeteg kofferral úgy állt ott a perronon, mint való vándorszíntársulat, amely a díszleteket is magával leri. A vonat már megy is tovább. Sehol semmi, senki... Ott állunk szárazon, mint a partra vetődött ! Ries miniszter megunja az ácsorgást (ő isme Luxemburgban) — bemegy a városba. A fiúk m már inkább nevetnek, mintsem bosszankodnak. Zsgellér Abel eltűnik és egy pár perc múlva hivató arcot felvéve, hátratett kézzel, méltóságteljes lépttel közeledik. Megjátssza a fogadtatást. Szédült luxemburgi halandzsabeszéddel „üdvözöl“ bennünk A fiúk az oldalukat fogják nevettükben. Végre megjön a hivatalos fogadóbizottság (Gyorsan összetelefonálták őket.) Mentegetőd? Másnapra várták a magyar csapatot. Az állomással szemben levő pompás Alfa No ban szállunk meg. Előttünk nem kisebb személyiség voltak a hotel lakói, mint Patton tábornok és Eishower ... Szerdán este pedig a 7:2-s eschi mérkőzésen kedélyes kísérők gyufákat gyújtottak. Olyan is volt a „villanyfényes“ pályán. Amely különben él, kicsi volt, mint az ország. Ha Rudas egy nagyot