Sürgöny, 1861. január (1. évfolyam, 1-26. szám)
1861-01-29 / 24. szám
Első évifolyam. Szerkemtő-hivatal Barátok-tere 7. az. 1-ső emelet. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban barátok-tere 7. szám. földszint 24. szám. —1861. Kedd, januárius 29. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál.sorsont Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten, házhoz hordva. ft b . ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 50 Félévre 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr *• Egészévre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — MM HIVATALOS RÉSZ. Ursigbirói értekezlet. (Második napi ülés folytatása.) Deák Ferencz : Nem szólnék a tárgyhoz, ha azt nem látnám több előadásból, különösen az utolsó feleletből, hogy tökéletesen eltértünk a kitűzött kérdéstől; legalább az előttem szólónak felelete mutatja, hogy tegnapi véleményemet, valamint Tóth Lőrincz és Horváth Boldizsár urakéit is egészen félreértette. — Ő szakavatottsággal ecsetelte rész részeit az austriai törvénykönyvnek. — Mi soha nem vitattuk, hogy az ökéletes, azt sem, hogy jó és czélszerű volna azt egyáltalán elfogadni; hanem az egyik rész azt vitatta, hogy vissza kell állítani a magyar törvényt teljesen minden változtatás nélkül; a másik rész pedig azt, hogy visszaállítsunk a magyar törvényből mindent, mit lehet, de azt teljesen, tökéletesen s véglegesen helyreállítani nem lehet. A tanácskozás tehát a vitatás ezen első stádiumában csak a körül foroghat: visszaállítható-e változtatás nélkül a magyar törvény minden részében, a polgári, anyagi és alaki és büntető jog körében is a fönnálló jogviszonyok megzavarása nélkül, vagy neki ? — Ha visszaállítható, ahoz természetesen mindenki szívesen járuland ; iti azonban csak azon kényszerűséget látjuk, hogy a magyar törvények némely részét nem vagyunk képesek a jogviszonyok megzavarása nélkül visszaállítani. Azon t. urak, kik a magyar törvényt minden változtatás nélkül kiváltják visszaállítani, közjogi szempontból indulnak ki s azt mondják , hogy octroyrozással, országgyűlésen kívül törvényt alkotni nem lehet. — Már most az a kérdés, mit el kell dönteni: lehet-e változtatás és octrogrozás nélkül a régi törvényeket viszszaállítani? A dologba bővebben nem ereszkedve, csupán az ősiség kérdésére nézve azt jegyzem meg Stokinger úr előadása folytán, hogy az ősiséget tettleg is megszüntetvén az ősiségi pátens, azóta különféle jogviszonyok keletkeztek; így például az ősiségi pátens a zálog kiváltására bizonyos időt tűzött ki, akármennyi zálog van, mely azóta lejárván, többé visszaváltható nem lehet, mert időközben eladatott s tán már harmadik kézen van ; ám pedig változtatás nélkül állítjuk vissza a magyar törvényt, a zálogokat a mostani tulajdonosoktól okvetlen vissza lehet perelni. Mi a nemzet hangulatát és érzelmeit illeti, az iránt határozott véleményt bajos mondani; e részben, úgy hiszem, ha az országgyűlés előtt e testület visszaállítja a régi ősiségi rendszert és a ti- és leány ág örökösödésére vonatkozó szabályokat, miután időközben osztályok is történtek gyermekek és testvérek között, ezeket megszüntetni és a sexus és sexus közötti különbséget megtartani kellene. Ha itt behozatik a magyar törvény, oly zavarok fognak keletkezni, miken a nemzet bizonyosan nem fogna örülni. De ennél fontosabb dolgok is vannak, melyek a magyar törvények általános, minden változtatás nélküli behozatalát nem tanácsolják. Nem hallottam senkit, ki a telekkönyveket semmivé akarná tenni; a telekkönyvek fönntartása pedig, habár csak ideiglenesen is, szintén oly odtrogrozás, mint a többi. A telekkönyv oly jogokat ad, melyeket a régi törvények nem ismernek; a telekkönyvet tehát a régi törvények mellett lehetetlen változtatások nélkül megtartani; a mostani telekkönyvi rendszer zálogjogot ad a hitelezőnek, és e között és a régi betáblázási eljárás között igen lényeges különbség van; ha tehát a telekkönyv megtartása szükséges, mélhatlanul szükséges lesz egyszersmind a magánjogban is némely ide vonatkozó változtatásokat tenni. A magyar büntetőjogot szintén nem tartom változtatás nélkül viszszaállíthatónak. Maga az eljárás, mely a büntető perre nézve fönnállott, nem törvényben, hanem csupán gyakorlatban gyökerezett. A büntetések nemére és mértékére nézve is a világos, határozott törvényektől a gyakorlat elütött. Történetileg visszamenve, ezen eltérés leginkább az úgynevezett praxis criminalis szerint történt, és hivatkozom azokra, kik akkor bírák voltak, hogy arra az ítéletben is hivatkozás létetett, pedig méltóztassanak megengedni, a praxis criminalis soha törvény által megerősítve nem volt, hanem octrogrozva volt; az nem is Magyarország, hanem Alsó-Austria számára készült 1656-ban. Ezen állapot visszahozná a nemes és nem-nemes közötti büntetésnemek és a fölebbezésekre vonatkozó különbségeket, — ezt nem tartom lehetségesnek. Ki változtassa meg azt? — Felsége rendelet által ? Ezt pedig el akarjuk kerülni ; de ha meg nem változtatjuk, a törényszékek mikép fognak eljárni ? — Lármát ütöttek közelebb a sárosi zsidó esetével,— állítsuk vissza a régi törvényt, s azon eljárás ellen egy szót sem mondhatunk. Átmegyek az urbériségre. Itt történtek időközben változások, mi hasonlókép nem egyéb odtrogrozásnál. Az egyik változtatás az erdő kihasitásánál a mennyiség meghatározása. Ha azt mondjuk, hogy ez nem áll, az nem okozna zavart; a másik hiánypótlás a magyar törvényben az irtványföldek körüli intézkedés volt, melyeket a földesúr azelőtt visszavehetett; miután az úrbéri viszonyok megszűntek, miután a földesúr kárpótlást kapott, lehetlen volna az előbbi eljárást visszaállítani. — Állítsuk vissza a törvényt, és a földesúrnak legyen joga elfoglalni az irtványföldet: vájjon a nép előtt kedves dolgot fogunk-e csinálni, vájjon az által nem szórnék-e el az elégületlenség magvát? Az 1848-as törvény világosan mondja, hogy miután az úrbériség megszűnt, mindazoknak, kik úrbéri veszteséget szenvedtek, adósságaikra nézve időhalasztás adatik, és nekik az adósságot fölmondani nem lehet, míg a törvény máskép nem intézkedik. A törvény még eddig nem intézkedett, ellenben közbejött intézkedések szerint a földesurak a kárpótlási árt is fölvették: lehetne-e ismét a moratóriumot föléleszteni? Sokat hozhatnék még elő annak megmutatására, hogy a magyar törvényt változtatás nélkül visszaállítani nem lehet, de nem akarván hosszas lenni, még csak az általános moratóriumról szólok. A moratórium kétségtelenül octrogrozás volna, mert ha a törvény jogot ad arra, hogy pert kezdhessek, folytathassak, a hatalom pedig azt mondja, hogy azon pert meg nem indíthatom, a megkezdett keresetet nem folytathatom , — kérdem, nem octroyrozás-e ez? Tehát azok, kik azért kívánják visszaállítani a magyar törvényt, hogy octroyirozás ne legyen, csak egyetlen egy eszközhöz folyamodhatnak, mely szintén egy neme az octroyirozásnak. Én mindezeket csak azért hoztam föl, hogy tisztába hozattassék a kérdés, és a fölött vitatkozzunk, hogy lehet e változtatás nélkül minden részben a polgári és büntető törvény anyagi és alaki részét behozni úgy, mint az 1848-ban megállót, vagy sem? Erre már a múltkor mondtam, hogy nem lehet. Ha a többség azt fogja találni, hogy lehet, az fog módot találni a dolog mikénti kivitelére is; ha pedig ellenkező lesz a többség, akkor ennek kell gondoskodnia, hogy mikép történjék a dolog. — Az első eldöntendő kérdés ez volna tehát . Hiszi-e a bizottmány, hogy a magyar törvényt minden változtatás és moratórium nélkül vissza lehet állítani ? — Arra, mit Stokinger úr fölemlített a törvény anyagi részére nézve, nincsen ellenvetésem, mert azt én is meg akarom szüntetni; — büntető codex sincs, mert tegnap is kimondatott, hogy a mostani nem jó; akkor is megmondtam röviden, hogy a magyar gyakorlattal sem tartok, hanem egy harmadikat akarok, de az e fölötti vitatkozások akkorra valók, midőn az első kérdésen keresztül estünk, t. i. hogy lehet-e az 1848-as magyar polgári és büntető törvényeket minden változtatás és odroghrozás nélkül teljesen és tökéletesen visszaállítani vagy nem? Elnöki nagyméltósága . Világosabban nem lehet a kérdést fölállítani, mint azt igen tisztelt Deák Ferencz úr tette; méltóztassanak tehát azon első kérdésre szorítani előadásaikat, t. i. hogy lehet-e az 1848- diki magyar polgári és büntető törvényeket minden változtatás és odrogirozás nélkül teljesen és tökéletesen visszaállítani vagy nem? Szucsics Károly: Ha arról volna a szó, hogy a két törvény közöl melyik lenne behozandó, t. i. a német-e vagy a magyar, akkor közöttünk talán senki sem lenne, aki az elsőséget a magyar törvénynek meg nem adná , de — mint már mások által bőven kifejtetett, erről itt most nem lehet szó, miután a magyar törvény felfüggesztése, illetőleg megszüntetése után codex hozatott be, mely a fönnállott jogviszonyokat annyira megváltoztatta, miszerint arra már alig lehet többé gondolni, hogy a magyar törvényt teljesen behozni lehessen ; ezen kérdés vitatásába tehát nem is ereszkedve, kimondom, hogy én, ámbár tisztelője vagyok a magyar törvények és törvényes szokásoknak, mégis csak annában óhajtanám azokat visszaállítani, amennyiben lehetséges, és az azokon ejtett hézagokat, sőt hiányokat óhajtom az osztrák polgári törvénykönyv szabályaival pótolni. Azon t. urak, kik a magyar törvény föltétlen behozatalát javasolják, leginkább avval indokolták előadásaikat , hogy moratórium hozattassék be. Erre nézve Deák Ferencz t. barátom oly okokat hozott föl, hogy véleményének támogatására még valamit fölhozni igen bajos volna, és én a moratóriumot, melynek súlya alatt úgy is már több ideig létezett az ország, azért sem akarnám visszaállítani, mert az a nemzetnek legkevésbbé sem tetszenék, mert az annak szája izét annyira elrontotta, miként nem hiszem, hogy az által nemzetemnek kellemes szolgálatot tennék; de azon felül azért sem, mert még azok is, kik a moratórium behozatalát javasolják, úgy látszik, maguk magukkal egészen tisztában nincsenek, mert amikor egyrészben némely perek folytathatását akarnák fölfüggeszteni, akkor másrészben kénytelenek elismerni, hogy jogcselekményekre azt kiterjeszteni sehogy sem lehet. Mi azon elvet illeti, melyről tegnap szó volt, hogy a múltban történteknek visszaható erőt kell tulajdonítani: ez vélekedésem szerint oly elv, mely roszabb volna a forradalomnál, mitől nemzetemet minden áron megóvni kívánom; mert ha a régi törvényeknek azon kiváltságuk volt, hogy azokat csak új törvény által lehetett megszüntetni, a nélkül azonban, hogy az újabbaknak valaha visszaható erő tulajdoníttatott, bizonyosan nem lehet az most sem máskép, mert bármiként vélekedjünk is, azt még sem ignorálhatjuk, miszerint az osztrák p. t. könyv 1853 év közepétől nálunk tényleges törvényt képezett, s az annak uralma alatt keletkezett jogviszonyokat egy tollvonással megszüntetni nem lehet, mert akkor a constitutionalismus csaknem veszedelmesebb lenne az absolút kormánynál, és bekövetkeznék azon állapot — miután föl lehet tenni, hogy a nemzet egy része nyertes, más része pedig vesztes lehet — hogy az egész ország két ellenséges táborra oszolnék föl. Vajjon ez hasznos, czélszerű volna , akár közjogi, akár magánjogi tekintetből, azt a nagy méltóságú gyülekezet legjobban fogja megítélhetni. Annálfogva azt gondolom, hogy annak idejében nehezen fog az országban sok ember találkozni, ki azon véleményt pártolná, és a jogérvényes intézkedéseket fölforgatni óhajtaná. Azt, mit Stokinger úr mondott, hogy a német büntető törvénykönyv nem jó, hogy annál sokkal jobb a régi magyar büntető törvény, vitatkozás tárgyává tenni nem kívánom és csak arra emlékeztetem a t. urat, mikép azt, hogy a német büntető codex szintén tele van hiánynyal, sőt elveinél fogva egyesekre nézve veszedelmes is, tudják azok, kik azt olvasták és még inkább azok, kik a szerint ítéltek; de ezt nemcsak a mi, hanem a német doctorok is elismerték, és e részben figyelmeztetem azon nevezetes Richter féle perre, amikor a bécsi doctorok és bécsi lapok — különösen az „Od. P.“ — kimutatták, mennyire hibás a német büntető- törvény anyagi részében és az eljárásban, hogy azzal többé élni nem lehet. Valamint a sajtótörvényről mondják maguk a németek is, hogy az oly zsarnoki, miszerint azt tovább fönntartani lehetetlen. Mi tehát a törvénynek anyagi részét illeti, azthiszem, hogy a magyar törvény ott, hol lehet, állíttassék vissza, de ahol nem lehet, ott a német codex rendeleteinek megtartását javaslom. Mi az eljárást illeti, bírói gyakorlatomban volt alkalmam tapasztalni, hogy az nem a legüdvösebb, és tele van oly szabályokkal, melyek inkább minden másra alkalmasak, mint az igazság kiszolgáltatását gyorsítani. Mellőzöm a végrehajtási czikkelyt, mint azt többen már megjegyezték, hogy az igen hiányos, mert minden végzést a végrehajtás előtt annyiszor amennyiszer tetszett, a legfőbb törvényszékre lehetett fölvinni; föl nem hozva azt sem, mit e részben Tóth L. úr még tegnap szakavatottan kifejtett, egyedül azt kívánom kimondani, hogy a polgári perrendtartást legkisebb fönnakadás nélkül félre lehet tenni, azért mert a magyar váltóeljárás csekély módosítással a szóbeli pereknél, az írásbelieknél pedig a csődeljárás teljesen alkalmazható lenne. Szólni kívánok még a királyi curia fölállításának kérdésére, melyet Ő Felsége legmagasb kéziratában is fölemlíteni méltóztatott, mert e részben elnök ő nagyméltósága azt méltóztatott mondani, hogy e fölött is mondjuk ki véleményünket; én tehát azt nyilvánítom, hogy nem akarom túlszárnyalni ő Felségének kijelentett akaratát, hanem azt követve, a királyi táblát in integrum akarom visszahelyeztetni, s így csak egy királyi táblát akarok Pesten, és nem négy főtörvényszéket az országban. Szabó Samu : A törvénykezést és pedig a magyar jog szerinti törvénykezést, alkotmányunk oly kiegészítő részének tartom, miszerint szívesen arra szavaznék, hogy teljesen s egész kiterjedésükben állíttassanak vissza a magyar törvények, azonban az ildomosság azt parancsolja, hogy a két rész között kisebbet válaszszuk. A magyar törvényeknek egészbeni visszaállítása lehetetlen lévén, ezt kisebb rosznak tartom; nagyobb rosznak tartanám pedig, ha azokat egészben visszaállítanék, mert ez által ezrek, sőt milliók érdeke tétetnék koczkára, a birtokviszonyok, a hitel tökéletesen megingattatván. Azon ellenvetést, hogy oktroyiroznunk kell, nem tartom oly erősnek, hogy miatta ne oktroyiroznánk ott, hol szükséges. — Sok törvényünk van, melyet visszahozhatunk, és viszsza is fogunk hozni, mit azonban oktroyirozás nélkül nem tehetünk; ilyenek például a végrehajtási törvények , melyeket egész kiterjedésükben oktroyirozás nélkül visszahozni szintén nem lehet; ilyenek a vásári, szóbeli, úri hatósági perek, és itt különösen az ősiség, vagy örökösödésre nézve még egy körülményt akarok fölhozni, ti. a koronának jogait a fiskus örökösödésére vonatkozólag, a nélkül az örökösödést nem lehet elintézni; következéskép a jelen tanácskozmánynak, mely hoszabb ideig nem ülhet együtt, és nem oktrovirázhat, az örökösödésre nézve codificatióba kellene ereszkednie, ha e részben az osztrák törvényeket teljesen mellőzni akarnék. Véleményem tehát, hogy azon magyar törvények, melyek a magán jogviszonyok megrendítése nélkül viszszaállíthatók, állíttassanak vissza; ellenben a polgári törvénykönyv különösen az örökösödésre nézve, az országgyűlés intézkedéséig maradjon meg. Deák József: Ha a kérdés precise úgy tétetik föl, hogy életbeléptettessék-e egész kiterjedésében a magyar törvény, vagy nem , akkér nyilatkoznám, hogy azt lehetlen a maga egész kiterjedésében visszaállítani ; azon esetre pedig, ha a t. tanácskozmány azt határozná, hogy a magyar törvény a szükséges változtatásokkal léptettessék életbe, magamnak fönntartom azoknak kijelölését. Így például a magyar örökösödési törvényben azáltal, hogy az 1848-as 15-ik törvényczikk az ősiséget elvileg eltörlötte, hézag támadt, ezt mindenesetre pótolni kell, és ha annak idejében arról lesz szó, hogy e részben mit kellessen tenni, oda fogok nyilatkozni, hogy azon hézag az osztrák törvény által pótoltassák. Ghiczy Kálmán : Ha a kérdés úgy lenne felállítva, hogy hozzá én is egész megnyugvással szólhassak, nem is szólalnék föl; reám nézve azonban, ki véleményemet tegnap előadtam, a kérdés nincsen úgy fölállítva, hogy reá szavazhassak. A kérdés t. i. úgy állíttatott föl, hogy teljesen visszaállittathatik-e a magyar törvény vagy nem ? és :ha nem, odtrogrozás kelle, vagy az osztrák törvénynek megtartása. (Deák Ferencz közbeszól: A kérdés az : visszaállittathatik-e a magyar törvény változtatás nélkül vagy nem ?) Én ezen kérdésre aggodalom nélkül nem szavazhatok, mert a magyar törvénynek visszaállítását ily föltétlenül én sem kívánom, mert azon vélekedésben vagyok, hogy azon perekre nézve, melyekre nézve a magyar törvény rögtön, föltétlenül vissza nem állíttathatik,a per folyamatának fölfüggesztése rendeltessék el. Annyi oldalról támadtattak meg nézeteim, hogy ámbár egyátaljában nem akarom azokat a a méltóságú bizottmányra erőszakolni, mégis kötelességemnek tartom, azok védelmére néhány szót mondani. Midőn azt mondottam , hogy az 1853 évi május 1 - től mostanig támadott azon perekre nézve, melyeknek tárgyai iránt a magyar törvényt az osztrák törvény megváltoztatta, amennyire t. i. ezen perek befejezve nincsenek, hanem még jelenleg is folyamatban vannak, azon elvet, hogy a törvénynek visszaható ereje nem lehet, átalánosan nem fogadhatom el; ezt nem azon tekintetben mondottam, mintha azt vélném, hogy azon esetek mind a magyar törvény szerint ítélhetők el, mert magam is azt tartom, hogy azon esetek talán mind — de ezt az esetek különböző osztályainak gondos átnézése nélkül mondani nem merem — bizonyosan mégis legnagyobb részben csak az osztrák törvény szerint lesznek igazságosan elítélhetők. Nézetem mindazáltal az volt, hogy mi ne mondjuk ezt ki, mert ez iránt a határozat az országgyűlést illeti, melynek egyedül tulajdonítom azon jogot, hogy a folyamatban levő ily perekre nézve a kellő határozatot hozhassa, s amelynek számára azért azért az ily pereknek felfüggesztése által tisztán tartani óhajtanám, így lehet csak azon visszaható erőt értelmezni, melyre tegnap hivatkoztam. Mondatott, hogy a magánjog nem alárendelendő a közjognak. Úgy hiszem, a perlekedő feleknek érdeke kívánja a perek minél előbbi eldöntését, és ha a perek folyama alkotmányos elvekből némileg halasztatik, a perlekedő felek érdeke ellentétben lehet az ország közérdekével annyiban, amennyiben a hon összes polgárainak érdeke a törvény alkotmányos alapjogainak a törvényességnek fönntartását teszi szükségessé. Tehát a kisebbségnek érdeke jó ez esetben összeütközésbe az összes honpolgárok érdekeivel, és azt tartom, a kisebbség érdekeinek kell ekkor háttérbe szoríttatni, mert különben a nagyobb rész, az összes honpolgárok érdeke rendeltetnék alá a kisebbség érdekének. Mondatott, hogy ha a magánjogi érdek a közjognak alárendelteik, az számos peres feleknek elégület- TÁRGYA. Napi újdonságok. Igazítás. Lapunk vasárnapi számának nemhivatalos részében a magyar kir. helytartó tanács leiratának végén hibásan áll : „a vármegye közönsége azokat a közdolog hátráltatásának mellőzése nélkül kellőleg foganatba venni elutasithatlan kötelességének ismerendő, e helyett : „a vármegye közönsége azokat a közdolgok hátráltatásának mellőzésével kellőleg foganatba venni“ stb. stb. * A magyar orvosok és természetvizsgálók f. hó 27.kén, még utóbbi, Sopronban megtartott gyűlésük választott alelnökének b. Eötvös Józsefnek vezetése alatt egy előtanácskozmányt tartottak, ezen annak idejében betiltott gyűlések tovább folytatása tárgyában, mely alkalommal az utoljára 1847-ben megtartott ülések jegyzőkönyve olvastatók föl, s az egyesület jelen volt 34 tagja által többi közt következő határozatok hozattak : 1. A pénzkérdést illetőleg kitűnt, hogy 1847- ben 1500 ft. tőke maradván még, ezen összeg akkor a pesti takarékpénztárba tétetett le, azóta kamatozik, s most az egyleti alapszabályok értelmében használtathatnék. 2. Miután a m. évi októberi diploma óta az egyletnek joga van magát újra alakítani, a közelebbi gyűlés már f. évi augustus havában (18—26 ig) Pestre tűzetik ki, hasonlókép 3. A társulati „évkönyvek“ kiadása is folytatandó, s a legközelebbiben a társulat utolsó elnökének herczeg Eszterházy Pálnak arczképe fog megjelenni, s az 1861-ki tagok közt kiosztatni. 4. A társaság alapítója, megboldogult idősb dr. Bene Ferencz, k. udv. tanácsos és orvostanár tiszteletére egy emlékérem vezessék. 5. Az elnök Kubinyi Ágoston ő mga vezetése alatt egy bizottmányt nevezeti ki a f. évben Pesten tartandó gyűlés előkészületei s a Programm elkészítése tárgyában. 6. Magyar földtani társulat. A Magyarország földtanával foglalkozó társulat mindeddig a múzeumi kisebb teremben tartá szakgyűléseit, holnap szerdán délutáni 5 órakor azonban a magyar akadémia termében tartana gyűlést, melyben következő tárgyai lesznek : Kubinyi Ferencz : az ajnácskői kövületek rétegeiről. 2. Kovács Gyula : a) Sárospatak vidéke földtani tekintetben. b) Apróbb közlések. 3. Gróf Wass Samu : a nyugotindiai szigetek ismertetése. * Műlap. Közelebb már elkészülve láttuk azon allegóriás képet, melyet a lapok e czim alatt a „Haza nem tője“ többször ajánlva hirdettek. E szép műnek mind eszméje, mind művészi kivitele valóban olyan, hogy az ajánlást a legnagyobb mértékben megérdemli. Bővebb ismertetését akkorra tartjuk fönn, midőn e műlapnak egy példányát az egésznek értelméhez hozzájáruló sok apró részleteivel közelebbi szemügyre vehettük. * Művészeti hírek. Csak minap emlékeztünk Ristori assz. művészeti diadalairól Szt. Pétervárott, s ime a legújabb tudósításokból azt olvassuk, hogy a nagy művésznő ott félig üres házak előtt játszik. Várjon ez nem jelent e valamit a politikai légmérőn ? — Künzel kéziratgyűjtő Schillernek egy eddig ismeretlen vígjátékára bukkant. Némelyek kétségbevonják ezen vígjáték valódi származását, azonban másrészt Künkei mellett is oly bizonyítványokat állítanak ki, hogy azt kell hinni, miszerint itt sem tévedés, sem csempészkedés nem foroghat fönn. — Egy színpadi herczegnő megint realizálja magát. Dile k. .., a bécsi Carl-színház egyik jeles színésznője, mint mondják, még a farsang folytában házasságra lép az ifjú Czartoryski herczeggel. * Figyelmeztetjük hazafias érzelmű polgártársainkat, hogy a Debreczenben f. hó 30-án tartandó és gazdag sorsjátékkal egybekötött jótékony tánczvigalomra fővárosunkban is kaphatók sorsjegyek Treichlinger úr műkereskedésében. Egy sorsjegy ára 50 kr. a. é. Kelendőségekben kétkednünk nem lehet, mihelyt a közönség értesül, hogy e tánczvigalom czélja nemzeti kegyeletet érdemel, a menynyiben jövedelme koszorús népköltőnk, Csokonay Vitéz Mihály szobrára lesz szentelve. * Tűzvész. Pomáz népes községet tegnapelőtt f. hó 27-én virradóra súlyos csapás érte. A helység lakottabb részén tűz támadt, mely a szeles idő által erős táplálékot nyert, csakhamar 64 házat elhamvasztott, s két, a házba beszorult gyermek is áldozata lett ez iszonyú tűzvésznek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a leégett épületek közöl 32 ház a triesti és 24 az első magyar biztosító társaságnál biztosítva volt. A kárbament tárgyak közt Bök apró jószágig van. * Az alakulóban levő pesti népkör tegnapelőtt d. n. bizonyosan egyéb czélszerű tágas helyiség hiányában gyűlést akart tartani a Beleznay-kertbeli lovarkörben, azonban a gyűlés előtte való nap a felsőbbség utasítása következtében a főpolgármesteri hivatal által betiltatott, miután az említett népkör alapszabályai mind ez ideig még megerősítve nincsenek. * Még javában jég borítja a Dunát , egy szerencsétlen mégis talált magának nyílást, hogy hullámaiba temetkezzék. Az eset annál nagyobb feltűnést okozott, mivel az illető fővárosi köreinkben ismeretes. Aki itt halálát kereste és meg is találta, senki más, mint az alagút részvénytársaság titkára Baumgartner József úr. Öngyilkosságának indoka még nincsen tudva. Holttestét tegnap, miután a Dunából kivonták, törvényes vizsgálat végett a Rókus kórház bonetpadjára vitték.