Sürgöny, 1862. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1862-03-01 / 50. szám
tónk leyális, kimélyes és humánus jellemének köszönhetjük, kiről még ellenfelei is bevallják, hogy talpig becsületes egy magyar ember. Sz i. — Székely-Udvarhely, febr. 21. Ma nemes Udvarhely anyaváros tanácsának cs. kir. administrator Lukács Gusztáv ur általi kinevezése is megtörtént. Főbíró lett Kovács Mózes. Tanácsosok: id. Kassai János, 1859-ben városgazda. — Sál Sándor, volt alkotmányos jegyző. — Szemerjai Lajos és Simó Ferencz, r. a. cs. k. írnok. Pénztárnok Török Lajos, volt alkotmányos pénztárnok. Főkapitány: Dersi Lajos, volt alkot. alkapitány. Alkapitány: Kassai Pál. Jegyző: Bonyhai József. — Ezen kinevezett tisztviselői karra más megjegyzésünk nincs, mint az, hogy id. Kassai János volt az egyedül, ki a lefolyt alkotmányos korszakban a városnak hajdan a szék alá tartozott részét a szék törvényhatósága alá visszacsatoltatni leghathatósabban sürgette. Korunk. Vidéki levelek. — Jász-Berény, febr. 20. *) A „Sürgöny“ I. évi 38. számában Pethes József ur a jász-berényi biróválasztás alkotmány-ellenes modoráról irván , e közleményében jónak látta, személyemet mint a 11 éves kormány erélyes adószedőjét a t. olvasó közönségnek bemutatni ; valamint a „Jövő“ i. é. 11. számában mint megválasztásom alkalmával tartott beszédem végén a népnek jóéjszakát kivánó szónokot ismertetni; — ezen, személyemnek a közvélemény előtti lealázására és nevetségessé tételére célzó közlemények után felhíva érzem magamat, nyilvánítani , hogy a „Jövőben“ közlöti kitétel teljesen hamis ; továbbá, hogy én a jászberényi összes értelmiség és leköszönt alkotmányos főbíró Pintér Mihály úr által a választási gyűlésen tolmácsolt közkívánatára választattam meg e város főbírájául, amint ezt az épen Pethes József úr által jegyzői toll alá mondott I. évi 116 számú jegyzőkönyv nyilván tanúsítja. El is vállaltam e terhes állást ideiglenesen csak azért, hogy polgári kötelességemet lakostársaim közjavára tehetségemhez képest teljesíthessem, s élek azon nyugodt öntudattal, hogy valamint azon időben, melyben én e városnak községi adószedője voltam, Pethes József úr pedig pusztabíró lett volna, ha az ezen hivatal elnyeréséért beadott kérvénye az akkori cs. kir. főkapitányságnál eredményhez juttatott volna, úgy most is mind magán, mind politikai jellememet szeplőtlenül megőrzöttem. Szónok ugyan nem vagyok, de minthogy szeretnék az lenni, szabadjon kérnem Pethes József urat, szíveskedjék a múlt országgyűléseken tartott beszédeit okulásomra nekem megküldeni, mert addig egyszerűségemben én is csak azt tartom, mit ön mond, de nem követ : „hogy hallgatni arany." Ezzel tartoztam a t. közönség irányában az elferdített ügyállás helyreigazítása, úgy vett sérelmem megtorlása érdekének. Almásy Antal, főbíró. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 24-ei ülésében Lindsay panaszt emel az iránt, hogy múlt évben az admiralitás páni rémülést idézett elő, a Francziaországban épülőfélben levő pánczélos hajók alkalmából. Az admiralitás constatkrozó, hogy ama hajóknak rövid idő alatt készen kell lenniök, s ezen okból az admiralitás tetemes összegeket nyert, pánczélos hajók építtetése végett.Egyébiránt szerinte sohasem hitte senki is, hogy a francziák császárja Angolország elleni háborúra készülne. Az események bebizonyíták, hogy az admiralitás aggodalmai illustriusok voltak. Francziaországnak jelenleg csak 4 pánczélos hajója van, míg Angolországnak 4 ily hajója van készen, s 5 van épülőfélben , s e szerint a budget túlfeszíttetett. Paget lord sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy ekkér célzások tétettek a franczia tengerészet erejére. Szerinte az ily célzások annál kevésbé óhajthatók, mivel az angol közönségnek okai vannak azt hinni, hogy a francziák császárja Angolország irányában a legbecsületesebb módon járt el. Azonban az angol admiralitásnak a franczia tengerészetre vonatkozó adatai alaposak voltak. Mindazon hajók léteznek a franczia tengerészeti arsenalokban. Azonban mégis el kell ismerni, hogy azok építésében nem történt oly nagy haladás, mint előbb. A franczia kormány el van tökélve, saját tengerészetét teljes erőben tartani fönn. Ugyancsak Paget lord, Wacot admirálnak válaszolva kijelenti, hogy a Vera Cruzban levő angol hajóraj tengerészei nem fognak a hajókon kívül alkalmaztatni, s hogy azok még az egésségtelen évszak előtt vissza fognak hivatni. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ jelenti, hogy azon helyzet tekintetéből, melyben a rokkantak palotája van, — a hadügyminiszer szükségesnek vélte, egy szabályzati tervet dolgoztatni ki, a rokkantak szervezetének kiegészítése végett. Ezen terv megbirálás végett egy bizottmány elé terjesztetett, mely fel van hatalmazva arra, hogy az egyes intézkedéseket kísérletül életbe léptethesse. A senatus f. hó 24-ei ülésében az elnök megróván a legutóbbi ülésben történt zajos félbeszakasztásokat, kijelenti, hogy jövőre azok, kik mások beszédét félbeszakasztanák, a szabályzat által az elnök kezébe helyzett szigornak fognák magukat kitenni. Laroche Maquelein marquis nem hiszi, hogy ő a kellő mérséklettség határait átlépte volna. Mindamellett is ő helyesli az elnök észrevételeit, s annál inkább meg van győződve ezen mérséklettségrő a fölhívás hasznáról, mivel az ily sajnos ingerült harcrok ezen testület szabadságát s függetlenségét veszélyeztethetnék. — Erre szónok ragaszkodik azon, általa fölhozott tények alaposságához, miket Boroche kétségbe vont. Továbbá mint alaptalant visszautasítja azon vádat, mintha ő ellenforradalmi szellemű lenne. Ő nem párthive az isteni jognak, s elég jó házból származott arra nézve, hogy tudhassa, miként tétetnek némelyek királyokká. Fölemlíti Adalbertnek Capet-Hugóhoz intézett ezen szavait: „Ki tett téged gróffá?“ Mire a gr. ezt válaszolá: „Ki tett téged királylyá ?“ Szónok azt hiszi, hogy ő nem ellenforradalmi szellemű , midőn a császár kormányát buzgón támogatván, ellenzi azt, mit veszélyesnek tart abban, mit a forradalom következményéül tüntetnek föl. Richemont báró nem osztozhatik azok véleményében, kik a forradalom elvei kifejtésének ürügye alatt a kormányt az általa követett bölcs haladási útról eltéritni akarnák. A szinte korlátlan szabadságnak ama politikája, melyet a kormánynak tanácsolnak, ellenkezik az ország roppant többségének szándékaival, mely nem feledé el a múltnak gyászos leczkéit, s mely a kormánytól azt kívánja, hogy őt a pártok szül) E nyilatkozattal a vitát befejezettnek tekintjük. Szünetlen működése ellen védelmezze. A nemzet nagy többsége, mely föltétel s megszorítás nélkül szavazá meg a napóleoni dynastia fölállítását, nem kívánja az annak javára sürgetett nagyon gyors haladásokat. Boiss y Marquis először is azt kérdi a kormány biztosaitól, ha vájjon hozatott-e valamely határozat az útlevelek kérdésében, s ha vájjon még az idegenek útlevél nélkül járnak Francziaországban, a francziák még mindig alá vannak-e vetve az útlevél kötelezettségének. Erre szónok elismeri, hogy a krimi s olasz háborúk dicsteliesek voltak, s örül rajta, hogy az előbbi háború kimutatá az angolok gyengeségét. Azonban sajnálja, hogy a krimi s olasz hadjáratokra költött pénz nem fordíttatott inkább Angolországbani kiszállásra. Szerinte Francziaország igen helytelenül téve, hogy Angolországot segíté, a chinaiakon boszul állani, azt saját megaláztatásának súlya alatt kellett volna hagynia. Ő bámul azon, hogy szüntelen az átkos 1815 -i szerződésekről beszélnek, s e mellett teljes részvétet tanúsítnak az angolok irányában, kik azokat Francziaországra rászabták. Nem kell elfeledni Waterloot, s midőn Angolországról van szó, — úgymond ■— sohasem kell azt mondani: ha szövetségeseink, hanem ezt: álnak szövetségeseink. Erre szónok a fölötti sajnálatát fejezi ki, hogy a válaszfölirat nem közöltetett az osztályokkal, s azt a bizottmányhoz visszautasíttatni kívánja. Montauban tábornok, paikaó i gróf azt válaszolja, hogy Francziaország nem egyedül Angolország ügyének támogatása, hanem ezenkívül a chinaiak által meggyilkolt saját tengerészeinek megboszulása, saját kereskedelmi viszonyainak kifejtése s a polgárisodás zászlajának kitűzése végett is harczolt Chinában. Roger megjegyzi, hogy a febr. 3 -i senatusconsultum 34-ik czikke nem engedi meg a válaszfelirati tervnek az osztályokkali közlését, mit Boissy marquis kívánt. Baroche az útlevelek kérdésére vonatkozólag kijelenti, hogy az útlevelek az országon belül folyvást megkívántatnak, mint rendőrségi s felügyeleti eszközök. De külföldön a francziák útlevél nélkül utaznak, midőn amaz országok lakosai, hol ők utaznak — Francziaországban ugyanazon kiváltságot élvezik. B 11 a u 11 nagyon fájlalja Boissy marquisnak Angolországról mondott szavait. Szerinte két egyenlően büszke, s a becsületre egyenlően érzékeny nagy nép közt, — az egyik vagy másik ország szószékén tartott ilynemű beszéd valódi szerencsétlenség. Mirevaló annak ismétlése, hogy újra föl akarják éleszteni Francziaországnak Angolország elleni gyűlöletét, midőn ellenkezőleg a császár politikája annak lecsillapítására van irányozva ? Ő megőrizvén a múltnak jogos emlékét, saját gondolatát a jelenre s jövőre tudja öszpontositni; ő oly kibékítési politikát követ, mely egyszerre mind a világ békéjének, mind az emberiség haladásának hasznára van. — Végül ezen politikának némely nagy eredményeit említi föl. Thayer a paulai Sz. Vincze-társulat ügyét hozván szóba, kifejti ezen társulat gépezetét, mely — szerinte — minden rágalmak daczára, sohasem tűzött ki maga elé más, mint jótékonysági czélt. — Teljesen távol tartván magát a politikától, roppant szolgálatokat tett az emberiségnek, s kész újra fölvenni jótékony működésének folyamát, ha a kormány megengedi neki, hogy saját régi alapjain alakulhasson meg újra. Dupin báró kijelenti, miképp egész életét a munkásosztályok érdekének szentelvén, csak következetes marad magával, midőn a senatust a paulai Szt. Vincze-társulat által tett roppant szolgálatokra figyelmezteti. Először is fölemlíti ezen társulat eredetét, mely 1833-ban, a buzgó ifjú által alapittatván, csakhamar egész Francziaországban elterjedt s végre az egész világon szétágazott. Szónok kijelöli ama szolgálatokat, miket ezen társulat nemcsak a nyugalom, hanem a polgári viszályok legroszabb napjaiban is tett, nemcsak Francziaországban, hanem a külföldön harcoló franczia seregek közepette is, nemcsak a francziák, hanem az egész föld színén szétszórt összes szerencsétlen keresztények irányában. Erre a vita folytatása másnapra halasztatott. OLASZORSZÁG. Egy Turinból f. hó 24ről kelt sürgöny szerint ott azt várják, hogy Máltából, Triestből s a pápai partokról újabb s tetemesebb bourbonianus expeditiók fognak a nápolyi partvidékre s Siciliába indulni, mihelyt a hó fölolvadása megengedendi a hegyek közé menekülést. A kormány — mint a „Constitutionnel“ hozzáteszi— már minden szükséges intézkedést megtett, bármely kiszállás megelőzése végett. A turini követ kamra f. hó 24-ei ülésében Mo r d ini kérdi, ha várjon a ministerium értesült-e arról, hogy a Máltában levő olasz cosal s több ott lakó olaszok bántalmakkal illettettek. — R i c a s o 1i báró azt válaszolja, hogy ő épen ma kapott jelentést ezen, némely bourbonianus reactionariusok által elkövetett bántalmakról. Egy az angol kormányhoz intézett sürgöny elégtételt s oltalmat kiván az olasz alattvalók számára. Angolország régi barátsága biztos zálogul szolgál arra nézve, hogy teljes elégtétel fog adatni. — Petrucelli kérdi, ha várjon a kormány szándékozik-e némely intézkedéseket tenni, a püspököknek Rómában, májusban tartandó gyűlésére vonatkozólag. — R i c a s oli azt válaszolja, hogy a kormány sokat foglalkozott ezen ügygyel; ő azt hiszi, hogy ama gyűlés több bajt okozhatna az országnak, mint hasznot a vallásnak; az igazságügyi minister különösen figyelembe véve ezen ügyet. Az „Italia“ szerint a többség bureaujának tagjai 23-án értekezletet tartottak. Az értekezlet eredménye ama jó egyetértés fennállásának constatkrozása volt, a többségnek azon tagjai közt, kik folyvást támogatják a ministériumot. NÉMETORSZÁG: A porosz követek házának a német ügygyel foglalkozó bizottmánya első üléséről a lapok következő adatokat közölnek: A külügyminister Bernstorff gróf, ki biztosan enke követségi tanácsos kíséretében jelent meg, — egy következő lényeges tartalmú írásbeli nyilatkozatot adott át: A két Hránynak a német reform-kérdés iránti nézete a Szászországgali iratváltásban „határozottan“ kifejtetett. A kormány a „fennálló szövetségi jog“-ból indul ki; a „német államoknak a szövetségen belüli szorosabb egyesüléseinek megalakulását oly módon óhajtja, hogy annak „elnöke" a főparancsnokságot s a külföld irányábani képviseletet saját kezében egyesítse, s hogy annak oldala mellett, a belkérdéseket illetőleg, egy „parlamenti képviselet“ álljon. Mind az egyesülés, mind annak módozatai iránt szabad egyezkedésnek kell fönntartatnia; ennélfogva a „külső kiterjedés“-re vonatkozólag sem lehet előre szilárd határt vonni. A népképviseletnek egy oly nyilatkozatát, mely ezen állásponttal öszhangzik, a kormány „megelégedéssel fogadná.“ A 3 előterjesztett indítvány közöl (Albrecht, Schulze s Bresgen) a minister az első mellett nyilatkozott; a Schulze-féle indítvány —szerinte — ugyanazon irányt követi ugyan, azonban a kormány annak „elvi alapjáéban nem osztozhatik; a harmadik indítványt a minister irányára nézve is eltérőnek tartá a kormányétól. — A minister ezúttal élénkebb részt vett a tárgyalásokban, mint a hesseni Ügygyel foglalkozott bizottmányban. Szóbeli nyilatkozataiból kiemelendő, hogy a kormány az összes tartományokkal belépend a szűkebb szövetségi államba. Egyébiránt ez alkalommal inkább csak általános vitáról volt szó.Név szerint az egyik fő kérdést képezi a szövetséggyűlésnek a miniszer által állított, s a bizottmányi tagok által élénken tagadott jogfolytonossága. Egy 5 tagból álló albizottmány a 3 előterjesztett indítvány összeegyeztetését kisértendi meg; maga a bizottmány ismét ülést tartana, mihelyt ezen kísérlet eredménye meg lesz állapítva. PORTUGAL. Mint a „M. Post“nak Lissabonból, f. hó 17-ről írják, Guinaras szomszédságában igen élénk agitató merült föl, azon a ministerium által legújabban előterjesztett törvény következtében, mely szerint a vallásos testületek földbirtokai a közkincstárra fognak átruháztatok A kormány úgy látszik, a pakkamrában megveretett, ama ministeri rendszabályokra vonatkozó szavazás alkalmából, melyek a Lissabonban kiütött zavarok tárgyában létesíttettek. Az ellenzéki szónokok kijelenték, hogy Len lé marquiss tiszttársai semmi erélyes intézkedést sem tettek a legutóbbi események egész folyama alatt, s hogy kormányuk méltatlan volt a cortesgyűlés bizalmára. Mindamellett a követkamra bizalmat szavazott a ministereknek. SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból, f. hó 22-ről kelt sürgöny szerint, a követkamrában Castro interpellátiót tett az adudi vasút tárgyában. A közmunkaügyi miniszer minden tekintetben hevesen ellenzi a javaslatot. — Polanco a kereskedelem s a területvédelem szempontjából szintén ellenzi az ezen vonal iránti javaslatot. — Hihetőleg hétfőn a napirendre térés fog megszavaztatni. Egy Madridból, f. hó 25-ről kelt sürgöny szerint, a „Sumter“ kapitánya, a gibraltári amerikai consul kivonatára, Tangerben befogatott. — A „Tuscarova“ parancsnoka ezen ügyben Tangerbe indult. OROSZORSZÁG. Mint Szt.Pétervárról, f. hó 20-ról írják, a „Nord. Post“ megcáfolja azon közlést, mintha a kormány az egyetemeket kisebb városokba akarná áthelyezni. Szerinte ezen szándék csak új egyetemekre, vonatkozik. Mint Varsóból , hó 22-ről jelentik, a „Gazz. Polska" hozza ama beszédet, melyet Folinski érsek a legutóbbi vasárnap tartott az ottani székes-templomban. Az tisztán egyházi jellemű , — s többek közt a pápai szék irányábani hűségre serkent. — ..A mi szabadságunk,“ mondá, „az apostoli széktőli függésünkben áll, mely utóbbinak senkitől sem szabad függenie.“ GÖRÖGORSZÁG. A „Pays“ nak egy Athénébel kelt sürgönye jelenti, hogy a fölkelés mindenütt elnyomatott. A kormány Naupliának tökéletesen birtokában van, és tekintélye ott ismét helyre van állítva. Azt hiszik, hogy a király a cabinet megváltoztatására s a kamra feloszlatására határozandja el magát. AMERIKA. Mint a „Moniteur“-nek Vera Cruzból jelentik, ott az anarchia s az idegenek elleni erőszakosságok növekvőben vannak. Még maga Dobrado tábornok is, aki előbb mérséklettséget tanúsított, ily rendszabályokra látszik hajlandónak. Hírszerint ő az idegenektől, ha kiadóul a prets tőkeadót akar behajtani, s azok tulajdonát le akarja foglalni. Ez utóbbi Sinalonban már megtörtént, hol a hatóságok a raktárak tartalmát igen olcsó áron pazarolták el, s a bejött összeget egymás közt szétosztották. A spanyol, franczia s amerikai al consuli lakások a katonák által, azon ürügy alatt, hogy azokat stratégiai állomásokul akarják fölhasználni, megszállottak. Guaymes-ben s még más pontokon is történtek hasonló sajnos jelenetek. New Yorkból, f. hó 12-ről kelt tudósítások szerint, a Burnside-féle expeditió Roanoke-ot elfoglalta, s ott csapatokat szállított ki, miután a separatisták ágyunaszádjait elsülyeszté. — A „Phiiladelphia Enquirer“ azt állítja, mikép a separatisták elismerik, hogy az expeditiót Norfolk felé nyomulásában egyedül a mocsárak s betegségek gátolják. — Norfolk- s Portsmouthban páni rémülés uralkodik. A Burnside-féle expeditió Roanoke-nál teljesen levonta a separatisták hajóhadát; a csata igen heves volt; a veszteség mindkét részről 1000 boltban és sebesültben állott. A foglyok száma 3000. Az expeditió elfoglalá Elisabeth City-t, mely egészen fölégettetett, s Edentown felé nyomult elő. Az unionisták elfoglalták a Tennessee-folyamon átvivő hidat, valamint a Memphis s Columbus közti főközlekedést is elvágták. —• Hírszerint a separatisták odahagyák Bowing Green-t. — A congressus elé egy oly törvényjavaslat fog terjesztetni, melynélfogva az elnök arra fogna fölhatalmaztatni, hogy a fölkelések alatt megtilthassa a közérdekben szükséges czikkek kivitelét. A congressusnak az erődítményi tervek fölötti vitáiban, Doolittle azt állítá, hogy ő semmi tengeri hatalmassággal a háború veszélyében sem hisz, s a francziák császárjának beszédét béke felül idézé. — A császár beszéde New-Yorkban jól fogadtatott, s kedvező befolyást gyakorol az árfolyamra. A senatus 13-án akarta tárgyalni a kincstárjegyek kibocsátására vonatkozó javaslatot. Az „Advertiser“-rel ellenkezőleg, a „Patrie“ újólag kijelenti, hogy a spanyolok Mexicóbani vereségére vonatkozó közlés teljesen alaptalan. Szerinte Gasset tábornok dec. 23-án erős kémszemlét eszközlött, s Vera Cruz-tól 10 kilométrenyire egy guerilla-csapattal találkozott össze, mely Puente National felé tartott; — a mexicóiak, — miután Gasset tábornok csapataival néhány lövést váltottak, folytaták útjukat az ország belseje felé, s számos öszvéreket s vágómarhákat hagytak a spanyolok kezében Ez azon egyetlen ütközet, mely Mexicóban január 16-ig, — a legutóbbi tudósítások keltéig, — történt. Táviratok, tanácskozásokat kezdeni meg. Plener ellentörekvései eredménytelenek maradtak. Mint szakértők ki fognak hallgattatni ezek : Murmann és Königswarter bankigazgatók, Schuller nagykereskedő, Schiff, Wagner tanár, Zang szerkesztő, Mayer Károly s Lucum, a bank etitkára , N.-S z e be n, február 27. A grófi helyettes Schmidt Konrád tegnap díszlakomát adott, a februári alkotmány ünnepére. Este 300 n.-szebeni lakos köztük számos polgárok, önkényt összegyűltek „a római császárhoz“ cz. vendéglőben. A császárért, a birodalmi alkotmányért, Erdélynek a birodalmi tanácsba belépéséért, a hadseregért stb. mondott toaszok emelés az Ünnepies hangulatot, melylyel az ünnepély méltólag folyt le. Prága, febr. 27. Karlsbad, Mies, Kolin, Cseh-Leippa, Kuttenberg, Dobrisch, Königgrätz, Pisek, Chrudims Pribram-ban az alkotmány első évnapja alkalmából ünnepélyek voltak. Páris, febr. 27. Ma a „Moniteur“ jelenti: Mivel Renan olyanokat hirdet, melyek a keresztény hitet megsértik és sajnos agitátiókat vonhatnak maguk után, előadásai további rendeletig betiltatnak. Az átalakítás iránti kérvények 652 millió rente-okra s 306,296 darab harminczas kötelezvényekre mennek. Brüssel, febr. 27. Az „Indep.“ szerint a császár Moray elnökhöz egy iratot intézett, melyben tagadja, hogy a törvényhozó testület függetlenségének megsértése volna szándékba véve. A bizottmány kiegyenlítésül azt fogja indítványozni, hogy a dotatió Montauban számára, átruházási jog nélkül (sans reversibilité) szavaztassák meg. Konstantinápoly, febr. 19. Hírszerint a kölcsön megköttetett. Redifekből álló erősítések s hadi szerek küldettek a görög határokra. Van bó — Örményországban— azon tudósítás érkezett, hogy több török katonák a keresztet meggyalázták. A keresztények megtámadtalak s a fellegvárat bevették ; mindkét részről mintegy 1000 egyén esett áldozatul. Athéné, febr. 22. A király ide visszatért. Az argosi csapatok Naupxiától egy óranegyednyi járásra nyomultak elő. Ez utóbbi hely szárazi s vizi oldalról el van vágva. 60 ember onnan a kir. csapatokhoz pártolt át. Tripolitzában szintén forradalmi manifestátió történt. A kormány a fenyegetett tartományokban általános népfölkelést akar rendezni. Itt nyugalom uralkodik, azonban mégis a kávéházak zárvák s az utczák katonailag meg vannak szállva. A „Sürgöny“ magántáviratai. Brüssel, febr. 28. A mai „Indépendance" írja, hogy a tanulók a College de Francéban Renan javára manifestatiót csináltak, így kiáltván fel: „Le a jezsuitákkal!“ — A császár a Montauban tanok ügyére vonatkozó kiegyenlítést elutasította.— A bizottmány ragaszkodik az indítvány elvetéséhez. Castelnuovo, febr. 28. Mangalóban a görög papnál értekezlet tartatott Vukalovicscsal, kihez Omer pasa a következő feltételeket tartalmazó ultimátumot intézett: török tábornoki rang és nyugdíj és Sutorinának meghódolása, vagy ellenkező esetben a hadműködésnek azonnali megkezdése. Árkelet a bécsi börzén 1862 február 27 én. Austria értékben. Színházi előadás mártius 1. Nemzeti színház. Szép Hon. Dalmű 2 felvonásban. Pesti német szinhéz. Tschin-Tschin. Chineserei in 1 Akt. Regen und Sonnenschein. Lustspiel in 1 Akt. Budai népszínház. Ilik Rákóczy Ferencz fogsága. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, február 28-ról 5% Metaliques 70.45 ; nemzeti kölcsön 84.25 ; bank részvények 831.; hitelintézeti részvények 201.; ezüstagió 136.; londoni váltók 137.20; arany díja 6.53. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ. Circus Carré. A Beleznay-kertben levő rovarkörben. Ma, szombat márczius 1-én , Alfred és Charli Bradbury jutalmára nagy fényes előadás egészen új műsorozattal. Bécs, febr. 27. A budgetbizottmány harmadik jjpgr- kezdete 5 órakor, osztálya már elhatározta, a miniszteri bank előterjeszt Carré W. vényt be nem várni, hanem a valutakérdés fölött önálló 5° „ rustriai értékben . 6530Alsó-austriai esc bank 635 5% nemzeti kölcsön . 8470Éjszaki vasut-rész.. .265 5°/0 meti lliques . . . 6550Állam vasút 2800 5°/0 magyar földteher.. 7120Nyűgod vasút . . .160_5"/0 erdélyi „ 69— Pardubiczi vasút . .12750 1839-iki állampapír . 142— Tiszai _ 147 1854- iki „ 9250Déli 266_ 1860-iki .. 93 Dunagőzhajózási 446_ Cornoi sorsjegyek . . 1650Lloyd.......................225 Hitelintézeti „ 125— Pesti lánczhid . . .400 4%Dunagözh. sorsjegy. 9975Amsterdam 100 boll. ft116_ Triesti sorsi.................127—Augsburg 100 d. ért. ft.116_ Budai „ 40 ft. 37— Frankfurt 100 d. ért. ft.11625 Hg. Eszterházy „ „ 100—Hamburg...................10230 Hg. Salm „ „ 3775London 10 font sterling13710 Hg. Pálffy „ „ 8625Páris 100 frank . . 5440 Hg. Clary „ „ 3675Cs. koronás arany . . 195 Orr. St.-Genois n „ 3625Cs. arany................... 654 Windischgrätz 20 ft. 2125Napoleonsd’or . . 114 Hr. Waldstein „ „ 2450Souverainsd’or . . . 1915 Gr. Keglevich 10 ft. 1625Angol souvereigne . . 1392 Nemzeti bank részvény839— Orosz császári . . . 1125 Hitelintézeti 200 ft.20280Ezüst....................... 13625