Sürgöny, 1862. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1862-04-20 / 92. szám
92. szám — 1862. Vasárnap április 20 Második évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7 . sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidékén bérmentes levelekben , minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr , ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr , ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Előfizetési fölhívás 2-dik V4 évi ápril-juniusi folyamára. Előfizetési ár: Vidékre postán küldve : évnegyedre 4 ft. Helyben házhoz hordva „ 4 „ A „Sürgöny11 kiadó hivatala. „SÜRGÖNY“ HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi april 10-ről kelt legfelsőbb határozatával Vranyczany Antal főconsulsági kanczellárt tiszteletbeli udvari titkárrá a horvát-tótországi udvari kanczelláriánál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Banhofer István, hontmegyei lonthói evang. lelkész vezetéknevének „Bánhegyi“ re kért átváltoztatása legkegyelmesebben megengedtetett. Államkötelezvények kisorsolása. 1. A krakó-felsősziléziai vasút-kötelezvények beváltásából eredt államkötelezvényeknek ápril 16-kán történt tizenkettedik, és ezen vasúti elsőbbségi részvényeknek arra következett tizenharmadik kisorsolása alkalmával a következő két jegyzékben, számtani sorozatban foglalt értékpapírok sorsoltattak ki. 2. A kisorsolt kötelezvények kifizetése az eredeti kötelezvények, az ezekhez tartozó vételjegyek és kamatszelvények átadása mellett, névérték szerint, porosz tallérokban, Hermann E. boroszlói pénzváltóháznál f. é. julius l-sején megtörténni. 3. A krakó-felsősziléziai vasút kisorsolt elsőbbségi részvényei f. é. julius l-sején az országos főpénztárnál Krakóban és pedig hasonlólag névérték szerint, porosz tallérokban készpénzben fizettetnek vissza, az eredeti kötelezvények s a még le nem járt kamatszelvények átadása mellett. 4. Az eljárásra vonatkozólag oly esetekben, melyekben a kisorsolt kötelezvények, elsőbbségi részvények, a még le nem járt kamatszelvények vagy vételjegyek nem mutattatnak elő, az 1851. évi ápril. 15-kén történt kisorsolás iránt közlött hirdetés idevonatkozó határozataira történik hivatkozás. 5. A krakó-felsősziléziai vasút-kötelezvények kamatai a lejárat napján Hermann E. pénzváltóháznál Boroszlóban, ezen vasút elsőbbségi részvényeinek kamatai pedig Krakóban, az országos főpénztárnál fognak az illető szelvények előleges liquidatiója s előmutatása mellett, névérték szerint, porosz tallérokban kifizettetni. A krakó felső-sziléziai vasút kötelezvényeknek 1862. ápril 16-dikán történt tizenkettedik húzása alkalmával kisorsolt s számtanilag rendezett 135. szám jegyzéke. Kötelezvényszámok : 80,149,162,380,431, 534, 548, 676, 684, 771, 792, 1133,1460,1779, 1884, 2010, 2286, 2478, 2635, 2878, 2979, 2996, 3041,3189, 3288, 3438, 3477, 3797, 3870, 3885, 4043,4066, 4071,4189, 4218, 4240, 4249, 4480, 4872, 5224,5272, 5354, 5406, 5537, 5640, 5830, 5842, 5880, 5888, 6444,6594, 6683, 6866, 7086, 7135, 7214, 7285, 7371, 7438,7669, 7675, 7790, 7889, 7963, 8017, 8111, 8241, 8267,8283,8580, 8677, 8898,8968, 9714, 9723, 9788,9889,10100, 10105 10475, 10540, 10929, 10962, 11118, 11198, 11337, 11403, 11456, 11490, 11626, 11838, 12083, 12295, 12489, 12513, 12577, 12614, 12757, 12888, 12924, 13039, 13136, 13141, 13305, 13448, 13576, 13621, 14175, 14260, 14402, 14984, 15046, 15053, 15242, 15429, 15436, 15492, 16002, 16052, 16120, 16124, 16204, 16243, 16327, 16390, 16517, 16663, 16818, 16952, 17238, 17272, 17378, 17760, 17849, 17927. A krakó felső-sziléziai vasút elsőbbségi részvényeinek 1862 ápril 16-dikán történt tizenharmadik húzása alkalmával kisorsolt és számtanilag rendezett 24 számjegyzéke. Elsőbbségi részvényszámok: 177 246 271 356 420 536 1092 121 1231 1270 1328 1439 2333 2481 2510 2704 2737 2832 2834 3054 3158 3248 3299 3575. Azon krakó-felsősziléziai vasut-kötelezvények és elsőbbségi részvények kimutatása, melyek eddig a visszafizetésre elő nem mutattattak . A. Kötelezvények: 2775, 3791, 4207, 8725, 15919 sz. — Kisorsoltattak 1861. april 16-án. B. Elsőbbségi részvény. 1427. sz. Kisorsoltatott 1861. april 16-án. Az államadósságok cs. k. igazgatóságától. Ullins UTALÁS KÉSZ. Tájé k o z á s. Nem vagyunk azon kellemes helyzetben, hogy olvasóinkat a húsvéti ünnepekre akár vörös, akár masszinti politikai tojással megörvendeztethessük. A természetben nincs ugyan nyugvás; a gondviselés úgy intézte, hogy a termés processusa pillanatra se akadjon meg, mint a kihalásban nincs szünet; — de a fejlődés leggyakoribb momentumai oly lassúk, hogy alig észrevehetők. Ilyformán vagyunk most a kül- és belpolitikában. A birodalmi tanács egy jelentékeny életjelével találkozunk mégis a mai bécsi lapokban, mely okvetlen termékenyítő hatályt gyakoroland azon téren, amelyen nyilatkozik, t. i. az állampénzügyin. E nevezetes tény a birod. tanács pénzügybizottmányi jelentésének azon helye, mely a magyar kir. udvari kanczelláriának alább olvasható 1862 évi költségvetésére vonatkozik. A „Botschafter“ harmadik czikkét is világba bocsátá a magyar kérdésről. Ebben kivánja a valódi panacaeát, a megoldásnak ha nem teljes módját, legalább útját adni. Bevezeti pedig azt egy történeti hátratekintéssel, s úgy találja, hogy Magyarországot Austriához eredetileg nem annyira örökösödési szerződés vagy szabad választás, hanem kényszerűség kötötte. Semmi más, csupán Szoleiman szemöldökeinek fenyegető volta, melytől akkor egész nyugat reszketett, kényteté a magyarokat Austria oltalma alá. Most is természetes világtörténeti ösztön az, úgymond, mely a népeket egyesülésre készteti, s ezért azt hiszi a „Botschafter“, hogy ha a magyaroknak azt mondják, hogy azon régi alkotmány, melyre kétségtelen jogotok van, használhatlanná lett, a képviseleti rendszer pedig nem engedi meg a különállást; ha az austriai kormány részéről az ultra posse nemo tenetur világosan kimutattatik, akkor a magyarok annyi engedményt kívánhatnak csak, amennyi a birodalmi egység legfőbb elveit nem érinti. Ezen engedmények azonban igen messze mehetnek, anélkül, hogy a birodalmi egység lényegét fenyegetnék ; igyz, a magyar országgyűlés tárgyalásaiból nem kellene mindazt kizárni, ami széles értelemben birodalmi ügy, hanem csak azokat, melyeknek az országgyűlésen tárgyaltatása gyakorlati okokból meg nem engedhető, és a mi szoros értelemben vett birodalmi ügy, mint p. a császárság viszonyai a külföldhez, általános jellemű törvények stb.; továbbá meg lehetne a magyaroknak jelen választási módjukat hagyni, míg azt maga a magyar országgyűlés el nem törli; továbbá a magyaroknak időközönként kilátásba helyzett tárgyalási készsége a közös ügyekben nem elvetendő mód, mert hisz az, nem sértvén Magyarország nemzeti szabadságát, a birodalmi egységet mégis reális úgy, mint formai tekintetben fentartja. Ezen engedményeket sugallá az autonomista jóakarata. Azonban jól vagy roszul okoskodik e a német autonomista, az mindegy ; jámbor ember szándékát boldog Isten birja! „Botschafter“ denkt, „Donau Ztg“ denkt. A „D. Ztg.“ pedig Jupiter tonans módjára kimondja, hogy se 47 se 48. A Verwirkung nem elmélet, hanem tény! — vivat! Azt kérdi-e a „D. Ztg“ az autonomistától: „megfontolta-e, hogy akkor, ha a 47-ki alkotmány elismertetik mint jogos, nagyon nehezen bizonyítható be a 48-ki törvények érvénytelensége?“ Ily vallomás a „D. Ztg“-tól nagy önfeledés. Hanem segít ő magán , mert ha ez baj, abból egyszerűn menekülhetni; t. i. nem kell elismerni a 47 ki alkotmányt sem. De nem is lehet, u. m. e lap, mert a magyar országgyűlésseli egyezkedés szüksége állna be ; ez pedig czéltalan experimentumok tengerére vinne ki a február 26-kának révéből, hol az állam most oly biztosan nyugszik. A külügyeket illetőleg figyelmeztettünk tegnap, hogy a görög fölkelés ügyét veszélyessé főleg az tehetné, ha valamely oldalról egy új trónjelöltség állíttatnék föl. Most az „A. A. Z.“ azon hírrel lep meg, hogy alattomban ily trónjelöltség felállítása csakugyan tervben van, még pedig franczia részről. Egyelőre a franczia diplomatia csak tapogatódzik, s míg azon elvet állítja föl, hogy a bajor dynastia mindenesetre már túlélte magát, addig egyrészt Poroszországnak Leuchtenberg hg trónjelöltségének felállítását javasolja, másrészt I. Cowleynak azt sugalja, hogy Alfred hynek kilátása lehetne ama trónra, ha Anglia a róniai szigeteknek Görögországhoz csatolásába beleegyeznék. Anglia azonban nem csak ezen föltevést utasította TARCZA Lacordaire atya, Montalemfiors-től. (A Journalen Picats ' Után.) Mély megindulással, s megvalljuk, habár pirulnunk kellene is miatta, némi meglepetéssel olvastuk a föntebbi munkát. Lacordaire csak igen hiányosan volt előttünk ismeretes , — inkább csupán ékesszólásának hire jutott el hozzánk, mint maga ékesszólása, — s a franczia akadémiában tartott jeles beszéde daczára, — örömest úgy képzeltük őt, mint egy emelkedettségében mérsékletlen szellemet, — mely az egyház járma alatt némi nemes korlátlanságot tartott meg, — mint az emberi tevékenység különböző térein egyformán kifejtett volna. Ellenkezőleg ezen ékesen s föltűnő alapossággal irt munkában egy inkább értelmes, mint merész szellemet, inkább mérsékleti, mint vállalkozó lelket, — szilárd, de nyugott jellemet, — s következetes józan értelmet láttunk. Még ékesszólásában is van valami oly classicitás, s oly mérséklet, mi bámulatra indit bennünket, — az távolabb áll a paradoxontól, mint bármely más szónoké , — az a józan értelemben, vagy igazán szólva a közhelyben éri el diadalát; — ez utóbbi uj gyanánt tűnvén föl a nyelv szépsége, a gondolat nemessége, s különösen annak közlékeny fölindulása által, ki minden örököslés nélkül ily hangokat von ki szivéből. Továbbá nem láthattuk közönyösen újra föltűnni ezen lelkesült munkában ama viharos, de termékeny kort, melyben Lacordaire atya élt, — ama nemes harczokat, melyeken ő keresztülment, — saját szép kifejezése szerint, — „a keresztény szabadságot szolgálván, a közszabadság zászlói alatt“, — ama napig, melyen szavának el kelle némulnia, csakhamar annyi más ékesszóló szózatok elnémulása után; — mind végig hű maradván meggyőződései, jelleme, s magaviseletéhez; tiszta lévén minden apostosiától, a szabadság irányábaniinden hálátlanságtól, sőt még minden csüggetegségtől is, — buskomolysággal szilárd lévén Isten, s jogosságbani bizalmában. Tanuló, ügyvéd, hitetlen vagy inkább deista létére, minő volt akkor az egész fiatalság, — miként ragadtatott a kereszténység, a kath. egyház, sőt a papság felé? miként lett rögtön s oly kitartó elszántsággal papnövendékké, pappá, s zárdai alamizsnássá ? Semmi élet untság, semmi szívbe nem vetétt ezen zordon útra; ha ugyan igaz, a mint ő gyakran ismétlé, — hogy mielőtt Istent szerette volna, —• „a dicsőséget szerette, s egyebet semmit.“ — Továbbá ő semmiféle könyvnek és senkinek sem tulajdonitá ezen rögtöni megtérés dicsőségét. Rögtön érzé a hit szükségét s megszűnt kétkedni, — s nemes szive minden erőfeszítés nélkül tért át a hit birtokáról az annak terjesztése iránti szenvedélyre. Azonban a restauratió mindenütt szabadelvűket állított elő, még az egyházban is; — a szabad intézmények mindenütt elterjeszték befolyásukat ; — s ha azok szerencsétlenségre a korona által kétségbevonattak, s néha fenyegettettek, — ezen tehetetlen ellenségeskedés nem annyira elcsüggesztő, mint inkább fölizgatá a korszellemet. E szerint Lacordaire keresztény s szabadelvű volt. Ő nem csak követé az 1830-as mozgalmat, hanem abból az egyház teljes szabadságát is akarta következtetni, é s a papságot arra serkenté, hogy saját függetlenségét szilárdul megállapítsa, a közszabadságok oltalma alatt. mint Lamenais abbé — legálisan el akarta fogadtatni az egyházzal a közjog rendszerét, józanul el akarta fogadtatni az állammal az egyház szabadságát, egyedül a repressiv törvények ellenőrsége alatt, s végre az egyház s állam közt szétszakítani a fizetés szoros kötelékét, amely örökös ürügye, vagy igazabban szólva elegendő oka az egyik alávetettségének, s a másik igényeinek. Di-----i 1 - ‘ ,1 •----*- ' *----— *—- —e buni ékesszólással támogatá, — mely az ügy fenségétől s az iró hitétől hasonlíthatlan emelkedettséget kölcsönzött. Megítélhetjük ezt az ama temetés-megtagadásra vonatkozó czikkből, mely Aubuson-ban történt, s mely a templomnak a megyei alfőnök általi megsértetését voná maga után. Soha nem bélyegeztetett meg nemesebben azon gyűlöletes igény, miszerint a halott számára az egyháztól oly imák csikartassanak ki, miket az az élőnek hiában ajánlott föl, sohasem jelöltetett ki szilárdabb kézzel s bátrabb szívvel a franczia papoknak az ily bántalmak kikerülésének valódi s egyetlen eszköze : „Önöknek egyik testvére megtagadó egy önök társulata körén kivül meghalt egyéntől a keresztények búcsú-imáit. Önök testvére ezt jól téve ; ő úgy viselte magát mint szabad ember, mint az Úr papja, ki el van tökélve ajkait tisztán őrizni meg szolgai áldásoktól. Jaj annak, ki lelkiismerete ellenére ad áldást, ki Istenről megvásárolható szívvel szól! jaj ama papnak, ki hazugságokat suttog a koporsó szélén ! ki az élőktőli félelemből és silány pénzért vezeti a lelkeket Isten Ítélete elé ! Önök testvére helyesen cselekedett: vájjon az emberi nem sirásói vagyunk-e mi? Vájjon szerződésre léptünk e mi avval, hogy holttetemeinek hízelegjünk ; szerencsétlenebbek lévén az udvaronczoknál, kiknek a fejedelem halála visszaadja azon jogot, miszerint azzal úgy bánhassanak, a mint élte megérdemlő ? Önök testvére helyesen cselekedett; azonban egy proconsul árnya azt hivé, hogy ily nagy függetlenség nem illik egy oly csekély polgárhoz, mint egy kath. pap. Az megparancsoló, hogy a holttest fölmutattassék az oltár előtt, habár erőszakosan kellene is azt odavinni, s habár föl kellene is törni ama menhely ajtaját, ahol nyugszik, a hon törvényeinek oltalma alatt, minden ember, s a francziák legnagyobb számának Istene. (Folyt. köv.) Napi újdonságok. * Batizfalvy István tanár úr azon üdvös indítványt téve, hogy a protestáns lelkészek életét elhalásuk esetében szomorú sorsra jutandó özvegyük, s árváik részére a magyar biztosító társaságnál az illető községek biztosítanák, úgy azonban, hogy a lelkészek e biztosítási összeget fizetéseikből évenkint történendő részletes levonások által községeiknek visszafizetnék. * A „Wand.“ szerint Tompéry és Bauszner az „Ung. Nachrichten“ szerkesztője hadi törvényszék elé állíttattak. * A „Kritikai lapok“ — melyek kritikánk terén sok alapos szó mellett azon ritka tüneményt is képviselik irodalmunkban, hogy borúra derűre nem igyekeznek mindig lekötelezőt mondani —, 4-ik számában következő monographiával mulattatja olvasóit : Lapunk előrajzát ezer példánybanküldtük szét, s kaptunk — 25 előfizetőt. Kiadtuk az 1. számot, — a lapok hidegen fogadták, s erre jött 60 előfizető. Kiadtuk a 2 ik számot, a lapok hallgatással mellőzték, s jött a 100 előfizető. A 3-ik számot kétszer hirdettük a „Pesti Napló“-ban, erre nem kaptunk egy előfizetőt sem. Egy vidéki lap minden egyes számunkról igen dicsérőleg nyilatkozott, s arról a vidékről nem jött egy új előfizető sem. Mindebből azt az örvendetes tapasztalást meríti, hogy a hirlapi kürtölés, humbug és reelam mindenható ideje lejárt. A Treichlinger műkereskedésében „Bácskai csárdás“ czímű zenemű jelent meg. Átírta Szö- rösy J., játszák a Patikánus testvérek. Ára 60 kr. e.. ilsztöszre azt). „Nagy Károly a néhai Batthyány Kázmér gróf-féle bicskei uradalomban felállított csillagdáját, összes műszereivel együtt, 1856. jul. 29-én kiállított okmányával a magyar királynak ajánlotta fel, legfelsőbb rendelkezésül magyar intézetekre. Az államministérium azonban — miszerint — ezen szép ajánlatot egészen elhallgatva, azon okból javasolta az érintett műeszközöket a bécsi műegyetemnek adatni, mert Magyarországon nincsen oly ember, ki azokhoz értene, — sőt híres Bécs városában is csak egy ily comparator létez a műegyetemnél , hanem az épület a magyaroknak maradhat (természetesen, mert ezt bajos lett volna felczipelni). Utóbb ezt a magyar kir. udvari kanczellária megtudván, sietett kimutatni, hogy Magyarországon is értenek ily eszközökhez, és felvilágosítá az Uralkodót, hogy az érintett műszertár nem épen Batthyány féle csődtömeg maradék, hanem magyar tanintézetek gazdagításául a magyar király legfelsőbb rendelkezésére szánt hazafias ajánlat, s így jön aztán visszaviva s ismét a hazáé Nagy Károly becses csillagászati műszergyűjteménye.“ *A cs. k. szabadalmazott austriai vaspálya-társaság i. é. május 1-től kezdve, kapcsolatban a Ferdinánd császár éjszaki pályával, a délkeleti vonalon Bécs és Baziás közt már létező gyorsvonatokon kívül, csatlakozva ezekhez, az éjszaki vonalon is Bécs, illetőleg Brünn és Bodenbach közt személyi gyorsvonatok közlekedését lépteti életbe, melyek a külföldi pályák gyorsvonataival összeköttetésben állanak. Ezen gyorsvonatok elindulása Bécsből déli 1 óra 30 perez, megérkezése Prágában 10 óra 13 perez estve, s Bodenbachban 1 óra 18 perc éjjel. A többi személyvonatok menetrende az éjszaki, valamint a délkeleti vonalon, a fennebbi naptól kezdve változásokat szenved. Az állomásokon és nyilvános helyeken kifüggesztett vasúti menetrendek az összes állomásokon, érkezés és indulás idejét pontosan kijelölik. * Az „Alföld“ örömmel jelenti, hogy a Csernovicsféle mácsai birtok magyar kezekben marad. A törzsökös Blaskovics család fogja azt megvásárolni. * A városi színpad mozgékony igazgatója szintén siet fölhasználni Sardou népszerűségét és dicsőségét. Közelebb Delia Regina k. a. vendégszereplésével a jeles franczia írónak „Picc oi no“ ez új vígjátéka fog adatni. * A volt füvészkertben tegnap egy boneztani nagy múzeum nyílt meg, pénteken hölgyek, más napokon reggeltől estig férfiak számára. A gazdag gyűjtemény mint mondják, megtekintésre méltó. A bemeneti árakat falragaszok hirdetik. * Tudnivaló a budai rudas-fürdőről. A budai rudas-fürdő a szent Gellért hegy aljában a Duna mellett fekszik, sz. kir. Buda főváros tulajdona. — Ezen fürdőt még a rómaiak építették és használták, mit az itt létező nagyszerű közfürdő épitési módja is tanusit. — A török uralom alatt Mustafa pasa 1556 ik évben ezen fürdőt egészen újból kijavíttatta s a törökök kiűzetése után Lipót császár sz. kir. Buda fővárosának ajándékozta. Ezen fürdőt ellátó vize ezen buzog fel a szent Gellért hegy meredek szikláiból;— vize tiszta, színtelen, hévmérséklete 38° 1. aránysúlya 1.007 — az eredeti források felhívásra mindenki által megtekinthetők. Legutóbb I. Molnár János jeles és szorgalmas vegyész ur vizsgálta meg természet- és vegytani tekintetben a rudas-fürdő ásványvizét. Ezen fürdőnek legfőbb előnye abban fekszik, miszerint nem szivattyúztatik és vezettetik gépezet által, hanem egyenesen az eredeti forrásokból folyik a fürdőkbe ásványos vize, s ugyanazért nem veszti szállékony alkatrészeit s a betegségekben leggyorsabban s leggyökeresebben is használ. Két gyógyudvara van, nagyobb és kisebb s a fi!”f/íMtra‘'éá* ffíSi Kje« sétány..Léteiig le^.szfiKh.'\UAWrvjot ruhák, valamint a bútorozott szobák ára igen mérsékelt; — a köpülözés a legügyesebb köpületök által történik orvosi felügyelet alatt. A közlekedés Pestről az erzsébetién Marokkói ház előtt állomásozó kényelmes társaskocsik s a Dunán biztos csónakok által olcsón eszközöltetik. — 10 perczre a háromszori trombitálás után indulnak a társaskocsik Pestre. Őszi, téli és hűvös tavaszi időszakban a fürdeni kívánók számára reggeltől estig több fürdőszobák füttetnek, kényelmes fürödhetés végett. A gyógyforrásból az ivóviz tiszta poharakban szolgáltatik. A fürdőházban létező vendéglős által étkek, borok, sör és kávéházi italok a lehető legjutányosabb áron gyorsan szolgáltatnak. A felügyelőségnél megrendelésre magán házakba is küldetik kocsin puttonokban valódi forrás víz fürdéshez. A leghíresebb orvosok tapasztalatai szerint ezen fürdő ásványos gyógyvize legsikeresebben használtatik : 1) Az emésztési szervek, névszerint gyomor és bélcsatorna hurutos bántalmaiban, úgyszintén a túlságos savképződés következtében előállott gyomor-égésben. — 2) Hód és ivarszerek különféle bajaiban, — fehér folyásban, lápkorban, — sövény 63 hadkőkorban. — 3) A májlép dugulásai s keményedéseiben, alhasi pangásokban, aranyér és rosztkórban. 4) Számos bőrkistegekben, különösen rögzött fekélyek és tályogok ellen. — 5) A görvély s angol kórnak különféle formáiban. — 6) A csur és köszvényben, különösen az iszapnak a bántalmazott részekre alkalmaztatása által. — 7) Ütések, zúzások, csont-törések, fiezomok következtében történt izzadmányok felszívódására ; végre : 8) A takaros izületi lábokban, s ezek által előidézett izmeredtségek és zsugorodásokban. A fürdő-közönség kényelmére Grosz Lipót orvos, sebész tudor, szülész, volt erdőbényei fürdő-orvos ar e fürdő gyógyhasználata körül, úgyszintén más kül és belbajokban is naponta reggeli 8 órától orvosi tanácsot adand. — Ezen ásványos gyógyfürdő használatára a t. ez. közönséget meghívja az uj bérlő : Szekrényessy József. * A „Kolozsvári Közlöny“ szerkesztője Dózsa Dániel a kolozsvári cs. kir. rendőrfőnökségtől írásbeli megintést kapott egy vezérczikk miatt, mely az emlitett hatóságnak a lap homlokán közlött intézvénye szerint, több oly tételt tartalmaz, mely a jelenleg e honban létező kormányforma irányában ellenszenv előidézésére és szitására , valamint a csend és rend megzavarására van irányozva. Hasonló sors érte a Nagy- Szebenben megjelenő „Siebenbürger Bote“-t, is egy 71 -ik számában közlött czikkért, melynek iránya, mint a megintési rendelet mondja, félreismerhetetlenül az, hogy az erdélyi kormányhatóságot és annak közegeit nagyobbára valótlan állításokkal becsmérelje és ellenük izgasson. Mindkét lapra nézve ez az első írásbeli megintés. * Kanizsáról írják április 14-ről, hogy ott hideg zivatar volt, s reggelre hólepel födte el a földet, s még ugyanaz napon is sűrűen havazott, ami a gyümölcsfák világait elfogyasztá. Aradon hasonlólag tegnapelőtt reggel kellemes lágy idővel esni kezdett, de estére csipős hideg lett s téli ruhát kelle öltenünk. Éjszaka dér és fagy volt, a mi a gyümölcsfákban sok kárt tett. Mondják, hogy a ménesi hegyek felett ez alatt folytonos felhő lebegett, s ott nem lett volna fagy. A virágzó mindennemű növényt nagy csapás érte. * A párisi szépművészetek akadémiája Haevy helyébe négy választási fordulat után 19 szóval Beulé urat nevezte ki titkárául Berlioz Hektor ellenében, ki 14 szavazatot kapott. A húsvéti szent ünnepek miatt lapunk közelebbi száma szerdán, f. hó 23-án jelenik meg.