Sürgöny, 1863. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1863-02-01 / 26. szám
Harmadik évi folyam 26. 1863. Vasárnap, februárius 1. Szerke «utó-hival: Uri-otei» Libaniuaaky-ház. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. ez. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó- hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben Budapesten házhoz hordva Félévre 860 kr. Negyedévre 4 » 80 . Vidékre, naponkint postán Félévre 10 forint Negyedévre 6 » HIVATALOS RÉSZ- e cs. k. Apostoli Felsége f. évi január 18-tól kelt legfelsőbb határozatával, rendkívüli tanárokká a kassai kir. jog-akadémiánál, a rendszerszerinti járulékokkal, mégpedig: a jog s államtudományi encyclopaedia, a természetjog s a magyar büntetés bányajog tanszékére Schnierer Alfréd tudort, a cs. k pénzügyi ügyészség fogalmazó-gyakornokát ; a statistikára s történelemre Bardócz Lajos tudott s ügyvéd-fogalmazót s végre a politikai tudományokra, a kereskedelmi s váltójogra Kugler János tudott legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége múlt évi dec. 28-tól Hefner Ferencz székesfehérvári szabómester vezetéknevének „Komló”81”-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. üdv. kanczellária Mayer József és Schindler Emil helyettes tanárokat a budai főreál-iskolánál, ugyanazon tanintézet valóságos tanáraivá nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, jan. 30. L. A budai lipótmezei országos tébolydának ügye szerencsésen eldőlt. Az utóbbi napokban a magyar kanczellária rendelvényt bocsátott a m. kir. helytartó tanácshoz, melynek alapján a dolog el fog intéztetni. Az eddigi vállalkozókkal kötött szerződvény egyezkedés útján meg fog semmisíttetni s remélhető, hogy tavaszszal új vállalkozók fognak helyükbe állani. Bizonyos, hogy ezután ezen ügy egy kissé boldogabban fog haladni, mint eddig történt. Aki az eddigi eredményeket szemléli, valóban alig képes elhinni, hogy hetvenéves ügygyel van dolga. Egy országos tébolyda építésének eszméje 1792-ben pendíttetett meg először és akkor e czélra rendeltetett már alap. E nagy lépés után csak 36 évi pihenés következett. 1825-ben megemlékeztek ismét a dologról; jobbra balra számos felszólítások történtek, melyeknek következtében nevezetes segélyzési összegek folytak be. Innen erednek az e czélra rendeltetett megyei alapok. Ennek utána ismét egy kissé érlelni hagyák a tárgyat. 1836-ban gr. Nádasdy váczi püspök emlékezett meg róla, — az ottani ludoviceumi épületet ajándékozván az országnak egy tébolyda építésére. Az e részbeni munkálat azonban csak 1839-dik évben terjesztetvén ő Felsége elé, 1843-dik évben azon meghagyással érkezett le, hogy ama építkezés a nagy költség s a felajánlott váczi háznak czélszerűtlensége tekintetéből, egyelőre abban hagyandó,s ezen épületnek eladatása, s egy tébolydának Budapesten leendő felállítása végett pedig a megfelelő előmunkálatok megteendők. Történt azután, hogy ezen intézet épen T A R C Z A. A temesi Bánság földje gazdasági és műipari tekintetben. (Folytatás.) A temesi Bánság síkságát azon nevezetes televényréteg fedi, melynek termékenységét és bujaságát más földek népei csak mesének tartják. Ha e föld rétegeit mélyebben vizsgáljuk, azt találjuk, miszerint legfelső rétegét a legtöbb helyeken fekete, kövér és szívós 1/1—2 lábnyi vastag televény alkotja. Csak némely helyeken, mint péld. Zsombolya (Hatzfeld) határán, hol a víz még nem régen csapoltatott le, egy igen laza, korhadó növénynek porhanyós rétege fedi az alatta levő fekete televényt, melyen a bürök és egyéb ernyős növények rendkívüli bujasággal tenyésznek. A fekete televény rétegre egy 11 lábnyi vastag sárga agyagréteg, erre 8 lábnyi vastag sárga agyagos homok következik ; azt követi 53'/* lábnyi hatalmas kék agyag, ezt végre kék homok, határtalan mélységre. E települési viszonyok egy artéziai kéz fúrása alkalmával derittettek fel, melyet Oroszlámosnál, a Szegedtől nem messzire eső vasúti állomáson kisértettek fúrni, de siker nélkül, miután már 10 lábnyi mélységben talajvízre akadtak, mely többé ki nem apadott és az egész fúrás alatt, mely 98 lábnyira ment, e magasságot változatlanul megtartotta. Ha vizsgáljuk, vájjon micsoda körülmények és befolyások alatt képződhetett a Bánság ezen termékeny és gazdag televénye, a tudomány, tapasztalásból indulva, következő magyarázatot nyújt: Hazánk nagyszerű síkságát, melyet közönségesen alföldnek nevezünk, hajdankorban, miként azt Szabó József tagtárs értekezésében részletesen előadó, egy nagyszerű édesvízi tó fedte, hasonló azokhoz, melyek még jelenleg is Éjszak-Amerika némely részeit fedik. Ezen tó éjszaki határa a Kárpátok hegylánczolata, keleti Erdély és a Bánság hegyormai, délkeleti határa pedig a Dunamentiben és Szerbia éjszaki határán emelkedő béretek valának. E nagyszerű tó nyugoti partjába a nyugotról jövő Duna, éjszak és keletről pedig a Kárpátok folyói ömledezének, mig délkeleti partján a Duna, mint ezen nagyszerű tónak Lorenezója, a víz túlmennyiségét a fekete tengerbe csapolá. A Duna délkeleti medre ekkor e tó szintjével egyenlő magassággal birt, és valószínű, hogy Báziástól a vaskapuig elnyúló hegyszirtek hátán folyt el, míg végre a vaskapun túl a feketetenger vizével egyesült. Vajón alkotott a Duna itt is, midőn t. i. a vaskapunál magas medrét elhagyva a fekete tenger mélyebben fekvő vizszinte felé hömpölygető hullámait, Niagara-féle nagyszerű vízesést, bebizonyítva eddig nincs; de tekintbe véve a Duna medrének magas állását a vaskapun innen és azon mosások nyomait, melyek ott a partok magaslatain észlelhetők, minden kétséget elhárítanak, miszerint a Duna medrének csak fokonként kellett lejebb szállania, mig a vaskapun innen is elérte azon szintet, melylyel azon túl birt. Ha az ember azon Dunaszorost legelőször látja, mely Báziástól egész a vaskapuig terjed, mintegy önként feltolja magát azon gondolat, hogy e szoros nem egyéb, mint hasadék, mely ezen terület geológiai emelkedése alkalmával azáltal képeztetett, hogy a két hegyrész egymástól elvált. A Duna mindkét partjától csaknem falmeredekséggel emelkedő sziklák, parallel fekvések egymáshoz, mintegy kényszerítenék az embert e nézet elfogadására, ha a Duna két partján emelkedő sziklák gyakran különbözők nem volnának. De ha az ember nyomozásait egészen a vaskapuig folytatja, minden kétség elbáríttatik az iránt, hogy itt a Duna áttörte azon gátat, melylyel a szirtek szabad lefolyásának ellenállottak, és hogy a hatalmas folyó az egyszer áttört válaszfalat folyton folyvást mindinkább kimosta, és medrét azon szirtig vájta ki, melyen azt jelenben látjuk folyni. Azon arányban, a mint a Duna medre a vaskapunál lejebb szállott, apadt fokonkint azon nagyszerű tó, is mely hazánk rónaságát kitöltötte volt, mig végre a vizek árja egészen lefolyt és a szárazföld kiemelkedett. Igen természetes, hogy a legmélyebb helyeken a viz leghosszabb ideig maradt meg, és ott századokon, sőt ezredeken át alkalmat nyújtott azon televény képeztetésére, melyet az alföld több helyein kisebb nagyobb területre terjeszkedve látunk. Hazánk azon részei közé, melyekről a víz legkésőbben folyt le, a Bánság földje tartozik. Következtetjük azt részint azon körülményből, mely szerint a temesi Bánság hazánk minden más tartományainál mélyebben fekszik, részint azon számtalan mocsárak, tavak és álló vizekből, melyek azt a legújabb időkig ellepték és részben még jelenleg is ellepik. Hazánk ezen áldott részét a viz még akkor is fedte, midőn a többi helyekről nagyobb részt már lefolyt A meddig itt a viz még tetemesebb mélységgel birt, azon sárga agyag ülepedett le, mely a televény alapját alkotja. Későbben, miután a viz csekélyebb lett, a leülepedett agyaghoz szerves anyagok keveredtek, melyek részint a terjedelmes mocsár felületén, részint fenekén képződtek, és elkorhadásuk által azon fekete szívós föld képeztetésére nyújtottak anyagot és alkalmat, mely az alföld televényét jellemzi. Mi ehez hasonló televény képeztetését jelenben is minden mocsárban és álló vízben észlelhetjük, melynek fenekén folyvást igen finom fekete iszapot találunk és mely a mocsár kiszáradása után az alatta levő agyagos földet mint vastagabb vagy vékonyabb fekete réteg fedi. Ha e kövér fekete földet vegybontás alá vetjük, azt találjuk, hogy a szerves anyagok az egész tömegnek csak 7—10 százalékját teszik, s ha azokat belőle kiégetjük, téglaveres homok marad hátra, melyre a televény alatt fekvő agyag is átváltozik , ha kiégetjük. Ezen a Bánság nagyobb részére kiterjedt, és kitűnő termékenységére nézve hires televény nem csak hazánkban, hanem sokkal nagyobb kiterjedésben és hasonló termékenységgel délnyugati Oroszországban is fordul elő, hol Resan, Tambov, Pensa, Saratov, Kazán és több más kerületekre van kiterjedve, és hol e földet „csernazem“, azaz fekete földnek nevezik. Itt is a föld azon bő gabonatermésnek alapja, mely Oroszországot azon kedvező helyzetbe teszi, hogy termésének nagy részét más országoknak és más nemzeteknek átengedheti. Ha ezen rendkívüli termékenység okát keressük, okvetlenül a tudományhoz kell folyamodnunk, mely egyedül adhat e kérdésre elégséges és kimerítő feleletet. (Folyt. köv.) A holnapi szent finnen miatt Innunk kiselebbi szama szerdán. 1.Mie 4-én jelpnend mi? akkor nem volt kész, a midőn legnagyobb szüksége lett volna reája. Csak 1852-ben karolta fel az akkori belügyministerium ismét az ügyet és —10 Felségének 1857. évi május 9-kén kelt 1. f. kézirata által a budai várépitési alapból azon czélra ajándékozott 315.000 ftnyi összeg következtében, ugyanazon évi május 27-kén az országos tébolyda építését elhatározta. Az ennek folytán elkészített terveket s szerződéseket 1860. évi február 26-kán elfogadta, és az építésnek, melynek összes költsége körülbelül 1,137,800 ftra terveztetett, azonnali megkezdése elrendeltetett. E szerződések azok, melyek legközelebb megsemmisíttetni fognak. A tébolyda építkezési alapja egy tavaly martiusban készült kimutatás szerint 1,113,018 forintot tett; azóta kiadatván 184,498 ft. marad még rendelkezés alatt 928,520 ft. bennünket elhagyni; a trónról annyi ünnepélyesség-' gel kimondott egyenjogúság nem fog száraz betű maradni ! Levelező végül azt is megemlítvén, miként közelebbről a német lapok utján az iránt értesült volna, mintha a püspökök által összehívandó gyűlés feladata lenne azon kényes kérdéssel is foglalkozni : minő álláspontot fognának elfoglalni románaink a jövő erdélyi országgyűlésen, a birodalmi tanácsosal szemben? — „Mi — úgy mond — ezen hirnek semmi hitelt nem adunk, még pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a mellett, hogy a kérdéses gyűlés mint magán természetü összejövetel, a román nemzetet semmi tekintetben nem kötelezheti, köztudomású dolog, hogy az 1861-dik febr. 26-ki csász. pátens értelmében, a birodalmi tanácsban nincsenek népek s nemzetiségek, hanem „hegyek s folyóvizek" vannak képviseltetve, s e szerint — megjegyzi. — Erdélyországban, a már visszaállított 48-ik előtti rendszer folytán, e „hegyek s folyók“ a magyarok s szászok birtokában vannak; a román saját hazájában nem egyéb, mint toldalék.“ v. Lapszemle. A „CallCordia" közöl egy fogarasi levelet, melynek érdekesebb részleteit megismertetni nem egészen fölösleges. A levél többek közt igy szól : „Mióta a „Telegraful“ban említés létetett a két erdélyi püspök által kért nemzeti congressus iránt, a román közönség e tárgy felett komolyabban kezdett gondolkozni, mint olyanról t. i., mely valamint nemzetiségünk jövőjére, úgy a birodalom egységes szilárdítása tekintetében nagy jelentőséggel bir. Azonban, őszintén bevallva — megjegyzi. — minket a püspökök e kérvénye egyáltalában nem örvendeztetett meg, sőt inkább megszomoritott; nem mintha ellene lennénk egy nemzeti congressus összehivásának, mely a román nemzetiség óhajtásait visszatükrözze, de azért, mert ő excellentiájuk egy oly drága elnevezést sajátítottak annak akkor, midőn az minden egyéb valami, csak nemzeti congressus nem lehet, s mégis egy ad bene placitum összehívandó gyűlésnek azon kelléket akarnak tulajdonítani, mintha az az egész erdélyi románságot képviselné. Ő excellentiájuk, vagy bárki által — folytatja. — meghívott férfiak semmi szin alatt a nemzet valódi óhajtásait nem képviselhetik; mert, hogy beleegyezésed s tudomásodon kívül valamire kényszerittessél, a világ minden észszerű törvényeivel ellenkezik. E szerint tehát kétségenkivül áll, hogy az ő excellentiájuk által tervezett gyűlés Csak mint privát összejövetel lenne tekinthető. S mi hasznot hajtana — kérdi 1. — egy ily természetű gyűlés a románok részére ? Avagy — mond válaszként levelező — nincsen-e még fris emlékezetünkben, s talán már elfeledtük volna-e, miként a történelmi jog hősei, még az 1848 ki, Balázsfalván tartott fényes gyűlés eredményeit is, mintha azok nem az összes nemzet akaratán alapulnának, minden nap kétségbe vonják ? Avagy újból akarunk „bujtogató conventiculumokká“ jellemeztetni? s nem volt-e már elég ilyes összejövetelünk, s hol állunk már ma, mindazok után ? — Nem látjuk-e a 48-ik előtti rendszert lényegében visszahelyeztetve ? (ki által ?) Vagy képviseleti alapon összehívott „nemzeti congressust" — kiált fel levelező — vagy semmi olyast, mely a nemzetet agóniájából, melybe az idők mostohasága által taszíttatott, megszabadítani nem képes. — Legjobb fejedelmünk iránti hűségünkben tántorithatlanul fogunk megállani, s ezért nem is fog egy angol bank Austriában. Már a bankokmány tárgyalása alkalmával fölmerült azon hír, hogy angol tőkések kínálkoznak Austriában bankot állítani. Akkor azonban alig tekintetett e hír egyébnek háttérből fenyegető ijesztőnél, mely csak addig fog kisérteni, mig a bankügy be lesz fejezve. Ámde kisért bsz az most is, midőn senki sem várta, még pedig, ha a „Reforménak hihetünk, nagyon is komoly, már-már kézzelfogható alakban. Nem kevesebb mint 10 millió font stinget ajánlana a Baring és társa ez. világhoz. E terv a Reformban erős aggályokat ébresztett; nem mintha kedvelné a pénz-egyedárat; tudja, hogy Austriának nagyobb tőkeerőre van szüksége, mint mennyivel akár a nemzeti bank, akár a hitelintézet rendelkezik , ámde egy angol banktól mégis nagyon fázik. Az angol bank váltó-leszámítolás, állampapírok és részvények javadalmazása, jelzálogokra kölcsönzések által Üdvös versenyt fog ugyan Bécsben előidézni, ámde az angol tőkének az a természete, hogy nem elégszik meg a versenynyel, hanem monopóliumra törekszik. Nem kell azt neki megadni, kivívja önmaga mindenütt, ahol csak ekkorig befészkelte magát. Mutatja ezt eljárása a pyrennei félszigeten s keleten. Ahol csak egy kormány az angol tőke tevékenységét önálló erőül behozta, mindenütt előbb-utóbb monopóliumra jutott. Ennélfogva attól fél a B., hogy az angol tőke uralma alatt Austriában is tönkre lesz téve az ipar és kereskedés. Igaz, hogy az angol bank nem adhatván ki egyelőre a monopólium lejártáig bankót, hihető, hogy Ügyletolt készpénzzel, vagy londoni devisekkel fogja végezni, mi kilátást nyújthat az agió megszűnésére, ámde a B. megjegyzi, hogy az angol bank üzletei annál nyereségesebbek lesznek, mennél magasabban áll az agió, azaz: mennél kevesebb kész tőkét fektet valamely austriai értékű vállalatba. Az angol bank az austriai földet vagy részvényt austriai pénzérték szerint becsülné, s az angol pénzértékk összeget vagy a London és Bécs közti árfolyam- különbség szerint, vagy austriai pénzben fizetné. Ezen különbség érdekében állna, s fenntartása úgy mint az agró magassága csupán akaratától függne. 1 Ha pedig eljö egyszer az idő, midőn az agió nem fog érdekében állni, ez akkor lesz, ha majd a bank által lassanként szervezendő bevitele az angol áruknak az agió leszállását követelendi, ámde ekkor az austriai ipar is tönkre lenne téve. Napi újdonságok. * Ö F e r s é g e — írja a „Független“ — a magyar hitelintézetnek alaptőkéjéül, mint tudatik, 500,000 forintot az országos alapból kegyelmesen engedményezvén, ebből az első 200,000 ftot tevő részlet már utalványoztatok Remélhető, hogy a hátralék kiadásában is e keletkező nemzeti intézet újabb kedvezményeket nyerene. * Bécsből jelentik : Az utóbbi udvari tánczvigalmon Császárné Ő Felsége egy fehér selyem ruhát viselt fehér csipkékkel, brillant diadémot, hasonló nyakékkel. Megjelenése sugárzó volt, derült arczvonásaiból, valamint minden mozdulatából felismerhető vala, hogy a betegség minden nyoma eltűnt. Ő Felségeik 9 órakor jelentek meg és 12 óra utánig mulattak a teremben. —■ Hanoider János veszprémi püspök ur 8 nagyméltósága a „Sürgöny“ minapi fölhívásában említett Beran Sándor molnár részére 30 ft o. é. kegyeskedett adományozni,miket a helytartósági elnökségnél letettünk. Szerk.) Veszprémbe Írják nekünk , hogy ugyancsak a kegyesszivü Rano 11 der János veszprémi püspök ur ő nagyméltósága 100 a. é. irtot adományozott a veszprémi kórháznak fehérnemüekre. — A magyar földhitel-intézet múlt évi november 20-án, Pesten a köztelken tartott és az akkor bevégezetlenül maradott ügyek elintézése végett későbbre halasztott közgyűlése folytatását, f. é. febr. 16-ik napjára délelőtti 10 órára tűztem ki, amit az intézet tisztelt alapítóinak ezennel jelenteni és őket arra meghívni szerencsém van. Kelt Pesten, jan. 31. 1863. Gr. Dessewffy Emil, m. k. a magyar földhitel-intézet elnöke. * Gr. Apponyi levele a „Wanderer“ szerkesztőségéhez, melyről a tegnap közlött távsürgöny szólt, szóról szóra igy hangzik : Bécs, jan. 29- 1863. Tisztelt szerkesztőség. A tárgy komolyságánál fogva, melyről ön becses lapja 29-ik számában Gs-eljegyzett s jan 27-ről kelt pesti levelében szól, kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy az abban foglalt közlések teljesen alaptalanok. — Kérem a tisztelt szerkesztőséget e sorok haladéktalan közzétételére. Gróf Apponyi György s. k. Azon pesti levelezés megczáfolt közlése ez volt : „Mint jól értesült oldalról hallom, jelenleg a magyar körökben is válság küszöbén állanak, melyet az országbíró és az udvari kanczellár közt a kiegyezkedés előkészítése fölött fölmerült különváló nézetek idéztek elő. Az előbbi, mint tudva van, Bécsben azt tanácsolja, hogy egy magyar ministériumot nevezzenek ki a had- és pénzügyi osztály kizárásával; az utóbbi erre kevesebb súlyt fektet, és azt akarja, hogy az országgyűlés egy neki alkalmasnak látszó időben összehivassék. Ezen nézethez közelebb Ürményi és más urak is csatlakoztak, kik előbb ministerium kinevezése mellett szavatoltak, és úgy hallat- tszik, hogy gr. Apponyinak nemsokárai visszalépése épen nem tartoznék a valószínűtlenségek közé. — Nyilatkozat: Gróf Széchenyi Ödön ur mint elnök, Dobsa Lajos, Hollán Ernő, Kempelen Győző és Lévai Henrik urak mint tagok, négy havi működésük után f. évi január 15 -én közzétett nyilatkozatuk szerint a budai népszínház alapítását segélyző bizottmányból vissza A „Reform" ezután megkísérli azon okok felkutatását, melyek e tervnek most nagyobb valószínűséget kölcsönöznek, mint azelőtt, holott az angol tőke ekkorig mindig, de hasztalan , ezen formában törekedett Austriába bejutni. Az európai nagyhatalmak bel-és külviszonyai mélhatlanul szükségessé teszik a bank intézményt, többek közt azért is, hogy pillanatnyi események alkalmával pénzt kölcsönözzön,kölcsönöket közvetítsen.Austriának ily bankára a nemzeti bank volt, de a szűkebb kii. tanács maga zárá el a kormánynak a lehetőséget, a nemzeti bankot tovább is ekként használni. Az austriai pénzügyre nézve nehéz feladat az adósságtörlesztést a rendes bevételekből eszközölni, még akkor is, ha a teljes béke fennmarad. Ámde Austria politikai helyzete olyan, hogy a megháborításokat szemügyre kell vennie. Ebben találhatja egy tetemes pénzzel rendelkező új bank engedményezése magyarázatát austriai részről. A „Reform" angol részről is politikai okot gyanít a föntemlített általános pénzérdeken felül. Úgy látja, hogy Anglia most maga mozdítja elő a keleti válságot, ámde Karcz esetére szárazföldi nagyhatalom szövetségére van szüksége. Azonban, hogy Austria jó és erőteljes szövetséges legyen, nem szabad pénzügyi zavaraiban hagyatnia. Austria már gyakran harczolt angol segédpénzekkel Anglia érdekében; váljon ily viszony talán ma nem lehetséges, s nem lenne éppen egy bank a legegyszerűbb közvetítője ezen segédpénzek kifizetésének? A budapesti ipar- és kereskedelmi kamara folyó hó 24-kén tartott ülése jegyzőkönyvéből kiveszszük, hogy a kereskedelmi ügyézség azt jelenti, miszerint a kamara azon folyamodását, melyben a sertés- és gyapjú behozatal ellenében fennálló akadályok elhárítására kéri fel, az államügyérség figyelmébe ajánlja. A magy. királyi helytartóság tudósítja a kamarát, miszerint az alkuszok megvizsgálása jövőben ismét a kamra által teljesítendő, egy váltótörvényszéki ülnök jelenléte mellett, azonkívül felkérte a helytartó úr a kamarát, terjeszsze elő a vallás és kereskedelmi tanodákat, tanrendüket és vagyonukat illető adatokat, mely megbízásnak a kamara évi jelentésében meg is fog felelni. Ugyanezen ülésben az elnök, Kochmeister Frigyes úr, a postahivatal helyiségei szűk voltára, azok alkalmatlan helyzetére, és a közlekedés központjától való nagy távolságára vonta a gyűlés figyelmét. Nagyobb kényelmet kívánni a postától, fel van a közönség jogosítva. A vállalatok nagyobb száma és legjelentékenyebbjei, a nagykereskedések, pénzintézetek, a gőzhajózási társulat ügynöksége, a biztosító társulatok, a vasúti és szállítási hivatalok a Lipót-városrészben vannak elhelyezve, és a postahivatal, melynek közöttük kellene lennie, igen távolra van tőlük. Az elnök azt indítványozza, keressék fel a helytartóság a postahivatal más helyre való áttételére, vagy ha ez lehetséges nem volna, alakíttassák egy fiókintézet a Lipótváros részében, mely a posta minden működésével, a pénzfelvételt kivéve, bírjon ; ezen indítvány a jelenlevők által élénken helyeseltetik és határozattá tétetik. A magyarhoni országos hadi főparancsnokság a már a hadsereg számára megkezdett szabad gabonavásárlások érdekében felkéri a kamrát,tudósítsa időnként az üzlet folyamáról és az árak állásáról, azonkívül küldje meg évi jelentései egy egy példányát. A kamara sajnálatát fejezi ki , hogy ezen megkeresést nem teljesítheti, mivel a gabonaüzlet folyamáról nincs hivatalosan tudósítva, miért is a t. főparancsnoksága