Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)

1863-05-01 / 99. szám

Azon állítása, hogy ő St. Ignáczczal nem előbb mint 1862. nov. 23-án ismerkedett meg, valótlan, mert meghatalmazó levelei nov. 20-ról kelnek. Terheli, hogy az eljáró biróság ellen állította, miszerint felei a tárgyalásnál maguk is részt vettek, kö­veteléseik valóságára eskü­jöket is ajánlották, mert e felöl a bírósági tagok semmit sem hallottak, sőt elüt­tek a felek egy szóval se nyilvánították, hogy E. Ede adósak. Terheli, hogy a kötvényeket eredetben se kere­setleveléhez, se a t. jegyzőkönyvhöz nem mellékelte, csak úgy mutogatta kézből be, s másolatokat nem adott, s e körülmény hihetővé teszi, hogy a kötvények St. ügyvéd blanquettáiból általa kitöltött nov. 23 ki gyártmányok. Rögtönzött abbeli eljárása, hogy négy nap alatt keresztet, tárgyalást, biztosítást, végrehajtást, kielégí­tést, vagyon-átruházást 3 rendbelit eszközölt, nem ügyvédi buzgalmát, de azt tanúsítja, hogy a cselek­ménynek ne továbbjáig hatolni, és nyomait megsem­­mizni kívánta, és itt terheli az, hogy E. Ede egyébb jóhiszemű hitelezőiről tudomása volt. Az iratoknak késő estei s kora reggeli sürgős szerkesztései íratása, kötvények s meghatalmazások­nak a perlés helyéni gyanús egyének általi elettemez­­tetései szintén homály­foltokat vetnek vádlottra, és róla feltehető, hogy öt napi fáradalmáért felszámí­tott 69 forint 62 krajczár megtéretlenül maradt költ­ségei miatt is, de egyébként is a kötvényeket ő tar­totta vissza vagy semmisítette meg, és vádlott maga vallotta, hogy functióját végezvén , Fehérváron hirdet­te, hogy az izraelitáknak mennyi módjuk van, jóhisze­mű hitelezőiket megrontani, s óhajtaná­k— úgymond — ha azok módot találnának a történt foglalást megsem­­misítni. Hogy nem csak utólag volt a csalásról értesülve, de eleve, már megbízatásakor, tanúsítják azon szavai, hogy E. Ignácz kötvénye szerkesztésénél a rokonok előtte kinyilváníták, miszerint annak bátran aláírhat­ja, mint adósnak E. Ede nevét, mert a foglalás E. Ede neje javára lesz, így már ha megbízói­tól hallotta e szavakat, meg volt győződve, hogy a csa­lásban társnak használtaik fel, ügyvédi minőségben, így a végrehajtási eljárásnál is pro forma csukat­­ta be E. Ede boltját, hogy ne legyen feltűnő a nyílt eljárás. Az általa állítólag használt E. Ignácz-féle váltó se került a tényszék elé, és annak hollétét se ő, se E. Ignácz nem tudják igazolni, e felől első alkalommal különben azt vallotta,hogy azon az elfogadó E. Dávid s nem Ede neve volt Később e vallomását visszahúzó soha módositá, hogy a váltón E. Ede volt az elfogadó ; erre a váltóra irt kötvényt hogy ő írta volna alá, határozot­tan nem emlékezik, s azt meg nem vallotta, hogy az E. Ignácz-féle kötvény E. Edéné biztosítására lett kiállít­va stb., mely módosítások hitelesíti s után létetvén, nem nagymérvűek. Vádlottat nem lehet ezek folytán azzal menteni, hogy nem tudta vagy tudhatta, hogy a kötvények ko­holtak, hogy eljárása inkább könnyelműség mint rész­­lelkűség. Ellene sok világos bizonyítékok szólnak, melyek­ből következik, hogy az eljárás reá nézve érdekkel volt kapcsolatban. Tekintettel fiatal korára, feddhetlen előéletére, melyek enyhítőül szólnak mellette, de terhelő, hogy koholt okmányok készítésével segíté elő a tényt — reá 5 évi fogság kéretik. E. Dávid, 51 éves, ercsi sz., 8 gy. atyja, izr. ráczkevi kereskedő, a csalásban bűnrészes, mert, tudva fia Ede üzlete pangásáról, hitelezői számos vol­táról, a vagyon-átruházást elősegitni iparkodott, meny­nyiben K. ügyvédei megérkezésekor siránkozva tudó­sított a fia eladósodásairól, házánál hagyta leíratni a vagyon átruházás alapjait tevő kérelmek és kötvénye­ket. E. Ignácz követeléséről lévén szó, oda nyilatko­zott K. ügyvédnek, hogy E. Edéné javára fogván tör­ténni a foglalás, fia nem tesz kifogást, ha a szerkesz­tendő kötvénynek ő (K.) írja is alá az adós nevét. Fog­lalás után értesíttette magát az egész ügyről, mégis min­den körülményt tagadásba vesz. G. kereskedő is ellene bizonyítja, hogy meglé­­vén a vagyon-átruházás, ő lett e vádlottal felszólítva a hitelezők nagy­o/„ levonásával” kielégítésére s e kö­rülmény tanúsítja, hogy a mások kárára czélzott el­járást jól ismerte , de majd mindenütt jelen lévén, az ügyről tudomással kelle bírnia. E. Ignácz egyik hite­lező is nála lévén szállva, és ennek kötvénye előtte ké­szülvén el, ő hivott N. János személyében tanút, ki előttemezte, ő vitte e kötvényt E. Ede házához, hol is­mét T. S. tanúval előttemeztette. Enyhítő, eddigi feddhetlen előélete, hogy családi viszonyai sodorták a bajba, több neveletlen gy. atyja, kárpótlást bir tenni — ellene három havi fogság ké­retik. (Folytatása köv.­ Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Daily.Telegraph“ jelenti, hogy az angol kormány elhatározó, az összes rendel­kezhető pánczélos­ hajókat Nyugat-Indiába küldeni ; a „Warrior'­­s a „Black­ Prince- már ki vannak jelölve. Az angol-amerikai viszályra vonatkozó tudósítá­sok megnyugtatólag hangzanak. A „Pays“ szerint múlt szombaton Londonban ministeri tanács­ülés tartatott, melyben igen hosszas s élénk viták folytak, az Egye­­sült­ Államokhozi állás iránt. Egy jegyzék fog Washing­tonba küldetni, annak kieszközlése végett, hogy Adams legutóbbi eljárása kárhoztattassék. Ugyan­ekkor azon óhajtás is kifejeztetett, miszerint a kölcsö­nös viszonyok előbbi barátságosabb jelleme helyreál­­líttassék. Az angol kabinet kész, s­inden, saját nemzeti becsületével összeférő engedményre, s a másik féltől is ugyanezt reméli. A „Köln. Zig“-nak az angol jegyzékről hasonló szellemben ezt írják : „Az teljes bizalmat fejez ki, az amerikai martalékügyi törvényszékek esetleges hatá­rozatai, s az amerikai kormánynak azok teljesítésé­ben készsége iránt, s nagy hatálylyal emeli ki ama veszélyeket, melyek az amerikai tiszteknek, semleges vizeken, britt hajók irányábani nagyon merev eljárá­sából szükségkép­ezedni fognának. Ugyanekkor R­us­­s­e­­­lord keserűen panaszt emel az itteni udvarnál levő amerikai követ ellen, ki bátorságot vett magának arra, hogy egy angol hajónak oltalomlevelet adjon, s nyíltan kijelenti, hogy ezen a maga nemében példátlan lépés ki­mentést vagy megrovást kíván. Mint mondják, Fran­­cziaország is küldött ezen tárgyban jegyzéket Wa­­shingtonba, még pedig a Russell-féle jegyzéknél sokkal határozottabb modorút. Sok függ Seward válaszá­tól. Az itt letelepült amerikaiak meg vannak róla győ­ződve, hogy az békülékeny szellemű leend.“ FRANCZIAORSZÁG. A császár ápr. 28-án, a Mars-mezőn szemlét tartott a párisi sereget képező sor­­katonaság fölött. Napóleon herczeg s neje ápr. 26 án este 8 órakor Marseillebe indultak, honnan Egyiptomba s Palaestinába fognak menni. Azonban meglehet, hogy ha az olasz király, Livornón átutazásuk idejében még Florenczben lenne, a herczegi pár egy kis ideig Toská­­nában fog mulatni. Egy esti lap állításával ellenkezőleg, a „Patrie“ nem hiszi, hogy Gortsakoff herczegnek a lengyel egybeni válasza apr. 27 én már megérkezett volna Pá­riába. NÉMETORSZÁG. Sybel indítványa, mely a porosz követek­ házának ápr. 27-ki ülésében terjeszte­tett elő, így hangzik: „A követek háza következő határozatot hozzon: A kir. kormány arra szólittatik föl, hogy saját alkotmá­nyos kötelességének megfelelőleg, a házhoz előterjeszt­ményt intézzen, az orosz-lengyel határon eszközlött csa­pat-fölállítások költségei iránt. Az indokok következők : 1. A lengyel határon­ csapat-fölállítások már 3 hónap óta tartanak. Azok szállítási szerződései legújabban meghosz­­szabbittattak. E szerint az ebből eredő kiadás tetemes s bizonyos fokig belátható. 2. Az alkotmány 99-ik czikke megszabja, hogy az összes állami bevételek s kiadások minden évre előre kiszámíttassanak s az állam­háztartási kimutatásba fölvétessenek. Az 1863 -ai költségvetés épen most van tárgyalás alatt, az alkotmány szabálya kétségkí­vül nincs teljesítve,ha a tárgyalás alatt bekövetkező s előbb előre nem láthatott kiadások nem vézetnek föl a költség­vetésbe. A 104-ik czikk szerint, utólagos helybenhagyás alá vetett költségvetésen­­ túllépésekhez az ily költsé­gek nem számíttathatnak, a czikk szövegének értelmében csupán azon kiadások tartoznak oda, melyek csak a költ­ségvetés megállapítása után keletkeztek. 3. Jelenleg két­szeresen fontosnak látszik, hogy a ház minden e tekintet­ben őt illető jogot megőrizzen, mivel a miniszer­elnöknek azon legújabb nyilatkozata, miszerint a kormány az ország­gyűlés beleegyezése nélkül is háborút folytatand,nyilván ta­núsítja,hogy a ministérium a legnagyobb kiadásokat is meg­engedi magának,tekintet nélkül a népképviselet megtagadó határozatára. Ezen helyzet annál nyugtalanítóbb, mivel a ministérium hibás s ellenmondásteljes politikája által, az ország igen szükségtelen harczi bonyodalmak sürgetés ve­szélyébe jön juttatva, mely bonyodalmakba az egyátalá­­ban nem akar bebocsátkozni, s legkevésbbé ezen minisze­rek kormányzata alatt.“ A fölebbi indítvány a bal centrum által támogat­­tatik. A német haladási párt töredéke azt óhajtotta volna, hogy az egyelőre még maradjon el, részint mi­vel a jelen ministériumhoz nem lehet egy alkotmányos kötelesség teljesítése iránti fölszólítást intézni, részint mivel jobbnak látják, a nagy politikát s az ország helyzetét közvetlenül terjeszteni vitatás alá. Ez utóbbi már előbb is meg volt pendítve a haladási párt töredé­kénél s az e fölötti tanácskozás a folyó hét első nap­jaira tűzetett ki. DÁNIA: A görög trón elfogadásának feltételei a király által tartott államtanácsülésben jegyzőkönyvi­leg meghatároztattak. A dán államtanács feltételei ezek: 1) Ottó király és a bajor dynastia mondjon le a görög trónról. (Hozzátétel: Miután az angol udvar en­nek lehetőségében kétkedik, de nem is tartja szüksé­gesnek a három nagyhatalom elismerésével szemben, a király, egyetértve Keresztély­­gel, azon óhaját nyil­­vánitá, hogy a védhatalmak a leköszönést eszközöljék. A király nem akar ugyan ragaszkodni hozzá, a készí­tendő jegyzőkönyvbe lesz azonban igtatandó minden esetre hogy a védhatalmak b­elátják Ottó királynak s dynastiájának a görög trónon föntarthatása lehetet­lenségét, és hogy Vilmos hg a görög nemzet választá­sát az ő kivánatukra fogadja el.­ 2) Vilmos hg nem köteles vallását megváltoztatni. 3) A hg nem mond le dán trón­örökösödési jogáról. 4) A védhatalmak bizto­sítják Görögország határait s a róniai szigeteket. 5) A védhatalmak 50000 font évi háztartási költséget, eset­leg illő apanaget biztosítanak a herczegnek. (Hozzáté­tel : A róniai szigetek átengedése a háztartási költség fölötti megegyezést elősegíthetné.) 6) A leg nagykorú­ságáig Dániában marad ez év végéig. (Hozzátétel :­ A kormányzóság fölállítása külön szerződésben állapít­tatik meg.) SCHWEIZ. Mint a „Köln­ Zeitung“nak írják, Schweizban jelenleg több mint húsz lengyelügyi bizott­mány létezik, s ezek mellett egy fáradhatlan központi bizottmány. Oly egyletek, melyek több mint 80 fiók­egyletet számítnak, mint p. o. a Grütl-egylet, a legha­tározottabban nyilatkoznak ily egyletek alapítása mel­lett, s előrelátható, hogy azok száma a legközelebbi időben még meg fog kettöztetni. Schweiz már előbb is nagy mérvben küldött adományokat a kórházak szá­mára, továbbá több kitűnő tiszteket is szállíttatott el, kikről remélik, hogy alkalmasak lesznek könnyű csa­patokat vezérelni. Mindenütt pénzt, ingeket s lépeteket gyűjtenek. Az egyletek minden külföldi egylettel ösz­­szeköttetésben állanak. A schweiziak az iránt panasz­kodnak, hogy Hamburg kivételével még eddig Német­országból egyetlen bizottmány sem jelentkezett. Egyéb­iránt ezen ügyben mindenütt nyugodtan s józanul vi­selik magukat. Sőt a központi bizottmány még eddig fegyvereket s hadiszereket sem akart küldeni, noha sokan azt hevesen követelték. Magát a szövetségi ha­tóságot kihagyják a játékból, nehogy itt annak eléje vágjanak. Még a „Neue Zürich. Ztg“ is azt mondá leg­közelebb, hogy a schweizi összes pártok é s osztályok­nak a lengyelek melletti egyetértése igen örvendetes jelenség. OROSZORSZÁG. Az „Öster. Ztg“-nak Lem­be­r­g b . 1­f. hó 28-ról Írják : 24-én Jozefow s Csud­aközt mintegy 300 föl­kelő L­e­­­o­w­e­l alatt, az oroszok által megtámadtatott s megveretett. Hirszerint 120-an Lelewellel a balszár­nyon, hol a parancsnokló orosz őrnagy elesett, nyugat felé keresztülvágták magukat. Hirszerint Lelewel jobb fülén megsebesült. Mintegy 50 fölkelő elesett; 71 én, többnyire orosz alattvalók, a határon át a zolkiewi ke­rületbe szorittattak s ott átvétettek. Ugyanezen lapnak Krakkóból, ápril 2- ről írják: „Azon tudósítások, melyek tegnap s ma érkeztek ide, egy 22 én s 23-án Pazurkinál (Olkusztól nem messze) történt ütközetről, mindnyájan öszhangzanak abban, hogy az oroszok több podgyászos­ kocsit hátrahagyva visszavonultak. A felkelők mintegy 500 gyalog s 70 lovas, a rabszyni erdőkben voltak elrejtőzve, s nem messze Pazurkitól megtámadák a mintegy 300 főnyi orosz hadoszlopot, melynek küldetése — úgy látszik — amaz erdők kutatásában állott. Mossakowski, a fölkelők parancsnoka, több órai heves harcz után, mely közben mindkét részről sokan estek el, az oroszo­kat visszavonulásra kényszeríté, s erre kelet felé véve útját. Itt — úgy látszik — az oroszok részéről újólag azon gyakran sikerült hadicsel kísértetett meg, misze­­rint t. i. azok visszavonulás által látszólag a fölkelők­nek engedik át a harertért, hogy erre csakhamar egye­sített erővel annál könnyebben urai maradhassanak a helyzetnek , mert a fölkelők ily harcz után rendesen huzamos­ időn át gondtalan nyugalomnak adják át magukat. Jólértesült személyek azt állítják, hogy a ki­rályság déli részében jelenleg öszpontosult oroszok ereje mintegy 8000 főnyi gyalogság s lovasság, s 800 kozákra megy föl. E szerint a fölkelők állása a király­ság ezen részében mindinkább kedvezőtlenebbé válik. A varsó bécsi vasút megrongált hidjai Pazy s Mycz­­kowo közt egész erőfeszítéssel ismét járhatókká tétet­tek s tegnap délben bocsáttatott ismét azon át az első vonat. Egy ezen vasút igazgatóságához intézett elnöki kibocsátvány megparancsolja, hogy az most már az összes vagyonokat kizárólag katonaság szállítása vé­gett helyezze rendelkezésre. A katonák már most is te­herszállító vagyonokban szállíttatnak.­­ Ugyanezen ukár továbbá elrendeli, hogy azon esetre, ha a vasut- Üzleti távírda pajkosságból elrontatnék, a távírda sod­­­ronyvezetés az egész vasútvonal hosszában katonaság által őriztessék, s ezen csapatnak legszigorúbban meg­­hagyatott, hogy mindenkit, ki ezen irányban valami kihágást követne el, rögtön biróságilag lőjék agyon.“ A „Wien. Zig“ nak Varsóból ápr. 28-ról távír­­ják . April 24-én egy, Lelewel vezérlete alatti 600 főnyi fölkelő­ csapat Jozefownál, Zamarsctól délre, nagy veszteséggel futásra kényszerittetett. 25 én egy erős fölkelő csapat Pastow Klukinál, Kalistól éjszakra, meg­veretett, s 200 holtat és sebesültet, valamin­t számos fegyvereket hagyott a harcrtéren. Mint a „Pr.“-nek Krakkóból ápril 29-ről távirják, Wolonczewski, samogitiai püspök fogságba vet­tetett. 24 én L U 11 i­g megverte Popowónál az oroszo­kat, kik 120 holtat vesztettek. Szintúgy Oxin­ski is győzött Wonszawánál, Czenstochau közelében. J­ezio­­rawski, Waligorski a Smiechowski Toma­­szownál állanak, a lublini kerületben. Ugyanezen lapnak Lembergből ápr. 28-tól táv­írják . A lublini kerületben egy 1000 főnyi gyalogság, s 200 főnyi lovasságból álló új erős fölkelő-csapat lé­pett föl, mely bőven el van látva fegyverekkel s hadi­szerekkel. A vezér Jezioranski tábornok , alve­­zérek : Waligorski s Smiechowski. Lele­wel hadteste kétségbeesett harczot állott ki, s két részre vágatott el; azonban mindkettő megmenekült, s még most is fönnáll. Hírszerint Mierzyslaw Ro­­manowski költő, s a legújabban Lembergből meg­szökött W­a­s­i­­­e­w­s­k­i emissarius elestek. Lelewel hadtestebeli egyes szétvert fölkelők Jeziorawski körül gyülekeznek össze. A „Czas“ az austriai határ közelében történt leg­utóbbi harczokról így ír . April 24-én Lelewel Jozefownál 2000 orosz által körü­lvétetvén, hadtestét két részre osztá, me­lyek mindketten szerencsésen keresztülvágták magu­kat. Czachowski, a sandomiri kerületben vezérré neveztetvén ki, egy 16-án Grabowiecnél történt harcz után, 20-án Bzinnél győzelmet vívott ki, s 22-én is Nieklaniénél igen szerencsésen harczolt az oroszokkal. Az oroszok 15-én Radom, Kielce s Opatowból kivo­nultak ; 17-én 2000 en, 3 ágyúval, Labinnál öszponto­­sultak, s Grelinskit, 500 emberével, két oldalról megtámadták ; a harcz 3 óráig tartott; a lengyel lövé­szeket Bogdan, előbbi tüzér­tiszt vezérlé, ki — noha lábán sebet kapott, vitézül folytatá a harczot. A len­gyelek csekély veszteséget szenvedtek, ellenben az oroszok 7 kocsin száll­ták el boltjaikat és sebesültjei­ket. Grelinski itt néhány társzekeret is elfoglalt. Már Kielcébe visszatértükben az oroszok, kik még egy má­sik fölkelő-csapat által is fenyegetve voltak, 20-án Bzinnél Czachowski által megtámadtattak s meg­verettek. Ugyanazon napon bizonyos Kononowitz, Wonchocktól nem messze, egy más orosz hadtestet, mely szintén Kielcébe tért vissza, megtámadott s 180 karabélyt vett el. A 22 én Nieklaniénél történt ütközet reggeli 7—9 óráig tartott, erdős állásban. A Szydlo­­wiecből jött oroszok makacs harcz után, rendetlenül futásnak eredtek, 5 kocsin vitettek utánuk sebesültek Opocznóba. A harcztéren mintegy 15 holt orosz feküdt. Czachowski vesztesége jelentéktelen volt. Ugyanazon napon Giebinownál is volt ütközet. AMERIKA: New-Yorkból ápril 16­ról kelt tudó­sítások szerint, egy ott tartott meetingen egy, az unió fenntartása, s a háború folytatása melletti határozat fogadtatott el. Ugyanezen határozat Angolország ma­gatartását kárhoztatja. A főigazgató, Blair egy be­szédben különösen megtámadd az angol aristokratiát. Az Angliávali háborúra vonatkozó aggodalmak növe­kednek. A „New York­ Times“ kijelenti, mikép az an­gol ministereknek az Alabama ügyében tartott beszé­deiből kitűnik, hogy a külügyi hivatal el van tökélve, megsérteni Amerika irányábani semlegességi kötele­zettségeit, s hogy a szövetségi kormánynak ehhez ké­pest kell intézkedni. A „World“ azt hiszi, hogy a kor­mány­­ közlönyei eltökélvék, a népet Angolország ellen izgatni, hogy így az Amerikában levő izlandiak rokon­­szenvét megnyerjék. Hozzáteszi, hogy ha Lincoln a nép szenvedélyeit veszélyes fokig izgatja föl, nem leend többé képes azok fölött uralkodni. — Burnside tá­bornok egy kiáltványban halálbüntetéssel fenyeget minden oly személyt, ki a separatistáknak segélyt nyújtana. Dupont admirál hajóhada, s Hunter tábornok hadereje Port-Royalba vonultak vissza. A Forster tábornok Washingtonban (éjszaki Caroliná­­ban) elég készletekkel bír, hogy 3 hétig tarthassa ma­gát. A „Peterhof“-ügyben a vizsgálat foly. Az ítélet legközelebb meg fog hozatni. A martalékügyi törvény­szék az angol consult fölszólítá, hogy legyen jelen a lefoglalt levélcsomagok megnyitásán. A consul vona­kodott ezt tenni. A kormány táviratilag megparancsolt, hogy a levél­csomagok újabb rendeletig ne nyittassanak föl. Lyons lord a fölnyitatlan csomagok visszaada­­tását kívánta. Hírszerint Wilkes admirál Havanná­ban becsületszavára foglyul tartatik, mindaddig, míg igazolni nem tudja magát, hogy miért lövetett egy spa­nyol hajóra. szempontjából kifejtené a kérdés minden részleteit. Ezen okirat előadná Lengyelország jelen szervezetét, a a fölkelés előtt ott létesített, s a zavarok megszűntével létesíti szándéklott reformokat. Az orosz udvar azt közölné a­z udvarral, mindegyiket arra kérvén, hogy tudassa szabatosan az iránti nézeteit, hogy mit kí­vánna a lengyelek javára létesíttetni. A „Presse" azt állítja, hogy egy franczia-svéd szövetség eshetősége komoly nyugtalanságot okoz a berlini s sz.­p­étervári kabineteknek; annyira, hogy azok élénken foglalkodnának egy véd- s dácz-szövet­­ség kötésével, egy ilynemű esemény tekintetéből. A „Presse“ alaptalannak nyilvánítja azon Pá­riában elterjedt hírt, mintha a választások miniszer­­változás miatt el fognának halasztatni. P­á­r­i­s­b­ó­l írják ápril 27-dikéről: Austria vég­re megengedte, hogy a reichstadti herczeg hamvai Francziaországba szállíttassanak át, hol is a st. denisi sírboltban fognak elhelyeztetni. A császár a görög trónü­gyet illetőleg hir szerint sajátkezű levelet intézett a dán királyhoz. A börzén azon hírt szárnyalt, hogy az orosz válasz az austriai jegyzékre ellenséges kifejezé­sekkel él. Más oldalról azt hallani, hogy az Angliához küldött jegyzék meglehetősen merev, míg a Franczia­­országhoz menesztett igen barátságos hangon van szer­kesztve. A „Presse“ szerint a három hatalom vissza­hívni szándékozik követét St. Pétervárról, ha az orosz válasz kedvezőtlen leend ; ezen állítás azonban még nagy mértékben szükségli a megerősítést. Ama küldöttség, mely Vilmos dán herczeget a görög koronával kínálja meg, ápril 26 án Kopenhágá­­ba érkezett. Az 12 tagból áll. A „France“ azt állítja, hogy több európai hatal­masságok — de nem a Görögországot védő hatalmak — azon szándékukat fejezték ki, miszerint nem isme­rendik el az új görög királyt, míg csak Ottó király s nejének magán­érdekei külön intézkedések által szabá­lyozva nem lesznek. Ugyanezen lap megc­áfolja azon közlést, mintha Francziaország f. hó 17-én a sz.­székhez jegyzéket in­tézett volna a római reformok tárgyában. E lap hoz­záteszi, hogy ezen reformok folyvást tanulmányoz­­tatnak, de csak huzamos­ idő múlva fognak végrehaj­tathatni Esti posta. A „Presse“ folyvást azt hiszi, hogy Oroszország nem sietene válaszolni a­­ hatalmasság lépésére, s hogy Gorzsakoff herczeg nyilatkozataiban igen tartózkodó leend. Szerinte ő csupán annak kijelenté­sére fogna szorítkozni, hogy semmi változás sem fog történni Oroszországnak a lengyelek irányábani szán­dékaiban, miket eddig is tanúsított, s hogy nem rajta fog múlni, ha a kibékülés nem létesül. Ellenben a „Journ. des Débats” bécsi levelezője szerint, Sz. Pétervárott egy oly emlékirat-forma szer­kesztésével foglalkoznának, melyben[Oroszország saját A „Sürgöny44 magántáviratai. Frankfur­t april 30. A mai „Europe" írja : A Görögországot védő három hatalom ér­tekezlete után, Russell lord a zár-okmányt aláírt nyolcz hatalmat — Török- és Olaszor­szágot is — értekezletre hivandja meg, a róniai szigetek átengedése tárgyában , mely alkalom­mal a corfui erődítmények lerombolását fogja javaslatba hozni. Berlin, ápril 30. A mai „Nordd. Zig“ írja : Gróf D z i a­­­i n­s­k i kastélyának megmo­­tozása alkalmával, forradalom szervezésére vo­natkozó tervrajz, továbbá a központi bizottmány tagjainak, valamint az egyes kerl­letek polgári és katonai biztosainak neveit tartalmazó iratok találtattak. — A hatóságokhoz rendeletek kül­dettek, hogy Fesemben a helyzetet iparkodja­nak megóvni a Lengyelországban létező hasonló bajoktól. Táviratok. Pár­is, april 29. A „Ciustit." egy Limagrao ál­tal aláírt czikkben Drouyn körjegyzékéről szólván, til­takozik azon elterjedt­eit ellen, mintha a bécsi udvar­nál fordulat állott volna be; az ausztriai politikának tulajdonított rugók s combinatiók nem léteznek. Föl­tevésük sérti e hatalom lojalitását. Ausztria szabadon választotta magatartásának irányát; nincs oka, azt megváltoztatni. Oroszországnál előbb a három hatalmasság, az­tán más hatalmak is barátságos előterjesztésekkel léptek fel. Oroszország válasza nyilván a mérséklet a udvariasság érzelmeitől lesz sugalva, sőt azon óhajtól is, hogy Európa kívonataihoz alkalmazkodjék; e vá­laszt bizalommal várjuk. A „Moniteur“ jelenti: Az összbudget 240 szavazat­tal 7 ellenében elfogadtatott. Egy orizabai sürgöny mart. 26-áról jelenti: Mi­­randol tábornok Comonfortnak csapatait Cholula mellett egy fényes csata után visszaűzte; a mexikóiak 200 halottat és 50 foglyot, a francziák 10 embert vesz­tettek, ebből 1 halott. A lakosság hangulata a környé­ken igen kedvező. Egy hadosztály a Puebla és Mexikó közti utat megszállotta. Mart. 23 ka­s 24-ke közti éjjel San­ Juan átellenében egy futó­árok készítése kezde­­tett el. Turin, april 28. Napóleon herczeg s neje Livor­­noba érkeztek, s onnét Pisába utaztak. A „Stampa“ erősíti, hogy Anglia a franczia jegy­zékhez hasonló jegyzéket menesztett Turinba a len­gyel kérdésben, s Pétervárra küldött jegyzékét is kö­zölte Turinban. Krakó, april 28. Grecinski 17-én Lubinia mel­lett, a sandomiri kormányzóságban, Czachowski pedig 20 án Bzin a 22-én Nieklanie mellett szerencsével harczoltak az oroszok ellen. Czachowski a sandomiri vajdaságban levő felkelők főparancsnokává nevezte­tett ki. Színházi előadás május I. Nemzeti színház. Port a szemébe. Vígjáték 2 felv. Budai népszínház. Gróf S­z­a­p­á­r­y. Dráma 4 felv. Pesti német színház. Fesche Geister von anno dazumal. Posse mint Gesang in zwei Aufzügen, fünf Bildern und einem Vorspiel in zwei Bildern, unter dem Titel: „Das Kind des Regiment s.“ Távirati tudósítás a bécsi börzéről április 30 ról. 57. Metalliqnes 75.90 nemzeti kölcsön 81.25 bankrészvények 793. hitelintézeti részvények 202.30 ezüst-agro 111.50 londoni váltók 111.60 arany db 5.34._________________________________________ Felelős szerkesztő: VERTES Eniso

Next