Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-22 / 165. szám

Harmadik évi folyam. 165 — Sierktztő-hi \ otal: Bar&tok'terc 7. 8« a fiUdarin . Elöfianithotni Budapesten a kiadó­hivatalban. barátok-tert 7. szám. földszint. Kiadó-hiv­atal: H*4ratuk-tere 7 se. a. földszint. Vidéken bérmentes füveink 1« s minden r­omta-hivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. rtudstpenten hárhomih­ordva. Vidékre, nappalial pusva Félévre 8­­­60 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 . 50 , I Negyedévre 6 Előfizetési felhívás „SÜRGÖNYI“ Julius—decemberi félévi és Julius—scotthuiberi negyedévi folyamára. Előfizetési ár J­alias—decemberig­­L évre 10 forint, július —septemberig évre 5 forint. A „Sürgöny* kiadó hivatala. NEMHIVATALOS RÉSZ. A trad­SiCtio és az „öster. Const. Zeitung.“ Olvasóink ismerik az „Ost Const. Ztung“ utolsó czikkét, m­elylyel közelebbről kifejtett nézeteinkre felel, valamint azon kérdéseket, melyeket ez alkalommal hozzánk intéz. Ha va­laki a centralista párt e nevezet­t orgánumának nyilatkozatát figyelemmel olvassa, meggyőződ­hetik, hogy csakugyan igazunk volt, midőn arra c­éloztunk, hogy a „transactio“ és „feltét­len megadás“ a centralistáknál majdnem egyet jelent Nem sok kedve maradna az „Őst. Const. Ztg“ czikke után oly embernek a transactiona­­lis kiséri­etek folytatására, kinek nincsen erős meggyőződése, hogy a transac­­tió végre is csakugyan létre jő. Minket azonban sem a „C. Const. Ztung“ kicsinylő megvetése , sem S® ultra magyar ha­zafiak kárhoztatása nem fog e térről elriasztani, mert e f­ri­s meggyőződésünk a transactio létrejövése iránt biztos alapon nyugszik, mely alap nem más, mint dicsőségesen uralkodó Fejedelmünknek a magyar nemzet iránt tanúsított kegye és re­ndithetlen szeretete.—Hogy az „Ost. Const. Ztg“ és az ultrák minden lehető módon akadályozni fogják e transactiót, azt úgy is tudtuk. — Még kedvezőtlenebb körülmények is jöhetnek reánk mint a mostaniak, de mi ak­kor sem fogunk csüggedni, mert biztos az alap , melyből kiindulunk. És most lássuk részletesen a nevezett lap ellenvetéseit és kérdéseit. Előrebocsátja az „Őst. Zeitung“, hogy ta­lán eljövend az idő, midőn nézeteimet a transactiora nézve bővebben tárgyalja. — Meg­­jegyezzük ezúttal, hogy az „Őst. Zig“ emberi emlékezet óta mindig akkor látszik engedni, mi­dőn már késő. — Kívánjuk, hogy e tárgya­lásra is ne hiányozzék a t. ez. collegánk által többször tapasztalt t­r­o­p tárd. Ezután az „Őst. Ztg“ azt állítja, hogy maiv ama felfogás, mely szerint (a februári pátens felfüggesztéséről lévén szó Magyar- és Horvát­országra nézve) a teljesnek elismert reichsrath „épen a főéletkérdésben a birodalom egy töredékének élet-halálra megad­ja magát.“ — Így beszélhetne körülbelől a török minister egy orgánuma , miután Monte­negrót meghódította. — Először: nem vagyunk a birodalom töredéke, hanem coordinált fele;másodszor: hiába határoz rólunk a teljes reichszab­ olyat, mit nem tartunk méltóságunk­kal megegyeztethetőnek, mert e határozat soha­sem lépene életbe, miután Fejedelmünk kegye az erőszakot kizárta.­­ Tehát az „Ősz. Zig“ pártja a magyar országgyű­lés kedvezőtlen határozata esetében is csak ott volna, a­hol most és a felfüggesztett alkotmányt újból reánk is kiterjeszthet­né, ha e fictio neki egyébként örömére szolgál. A kérdésre,hogy kivel akarunk travé­l­g­á­l­n­i, azt feleljük :nem egyedül t­ col­­legánkkal, hanem Austria minden né­pe­i­v­e­l. A nevezett lap azon aggodalma, misze­rint a magyar és horvát országgyűlés két­féle módot határozand a közös ügyek tár­gyalására, egészen felesleges; ez aggodalom igen comicus, semhogy arról komolyan szólani szük­ségesnek tartanék. E részben az „Ost­ Zeitung“ megvigasztalhatja magát, a Pót­őrt olykor lapozgatván. Végre a centralista párt orgánuma azzal vádol, hogy őt gyanúsítottam, misze­rint csak szavazó fényes magyar bábo­kat akar a reichsrathba fogdosni. E vád hamis. — Mi a reichsrathot sokkal inkább tiszteljük, szabadság­szeretete felől sokkal in­kább meg vagyunk győződve, semhogy ilyet merészelnénk állítani. — Miből olvasta ki e gyanúsítást az „Ost­ Zeitung“? — Különben is mi minden gyanúsításnak ellenei vagyunk, eléggé tapasztalván magunkon e fegyver nem­­telenségét. Hogy pedig a reichsrathot méltán tisz­­­teljük, bebizonyítja a következés és azon körülmény, hogy a teljes reichsrab­ alázatos indítványunk felett egé­szen másképen ítélend mint az Őst. Zeitung. “ Egyébiránt az „Őst. Zeitung“ ama tacti­­cája, hogy minket modora által elriasszon, nem fog sikerülni, miután saját honfitársaink túlzásai által sem engedjük magunkat terrori­­záltatni. Mondjanak az ultra centralisták és ultra magyar hazafiak akármit, ha sikerül a m­a­­gyar kormánypártnak a magyar nemze­tet Austria népeivel kiegyeztetni,­ha sikerül a magyar nemzetet jogai nagy részének élveze­tébe visszah­lyezni, akkor oly művet vit­tünk véghez, melyen a mind két oldal­ról jövő gyanúsítás egyaránt megtörik és melyért sem nekünk sem utóda­inknak nem lesz oka pirulni. Gr. Bethlen Miklós: Országgyűlési tudósítások Erdély­ből. A „Magyar Sajtó” nagyszebeni levelezője vúlius 1- ról írja: Ma megkezdték az igazoló osztályok munkála­taikat, nyilvános gyűlés tehát nem volt. Egy pár nap­pal ezelőtt azt lehet­ még hallani, hogy nagy csaták fognak az igazolás alkalmával vitatni; ma arról kez­dünk meggyőződni, hogy nagyon is békésen fog az egész vertticális lefolyni. Ám — mint hallom — egy osztály már ma, az első napon, befejezte munkálatát. Könnyen meglehet, 10 képviselő képez egy osztályt, mily könnyen történhetik, hogy épen mind a tíznek megválasztatása minden kifogás nélküli. De ha a vá­laszások ellen lehetne is kifogást tenni, ki tegyen ezt? ! A legtöbb súrlódás a választásoknál a magyar és ro­mán választók s ezeknek jelöltjei közt volt; ki képvi­selje a magyar rész érdekét, midőn egy magyar képvi­selő sincs,­ az osz­ályokban? De hát mit fognak tenni a magyar képviselők? — kérdi mindenki, — ha már eljöttek ide az ország­gyűlés helyére, talán csak tesznek valamit? E kérdés­re ma már majdnem egész bizonyossággal lehet felelni. Memorandumot fognak beadni, melyben előadandják az okát annak, hogy miért nem jöttek be az ország­gyűlésre, s előterjesztendik jogsérelmeiket s kivonatai­kat, — azután távoznak. Távozniok, ha már az ország­gyűlésre be nem mentek, szükségképen kell; mert hi­­szen az országgyűlési ügyrendtartás szabályainak egyi­ke szabatosan meghatározza, hogy oly tagja az ország­­gyűlésnek, ki az országgyűlésben megjelenését 8 na­pon túl halasztja, kilépettnek tekintendő. Kilépettek­nek fogun­k tehát mind tekintetni, s a ház elnöke, az új választások eszközlése iránt azonnal megteszi a szükséges lépéseket. Volt ugyan annak is híre, hogy a magyar képvi­selők legalább is addig fognak az ülésekben résztven­­ni, míg a kir. előterjesztések 3-dik pontja meg lesz vitatva. Szól eme pont az erdélyi országgyűlés össze­­alkotásáról és rendjéről Hiro volt, hogy eme pont megvitatásában a magyarok is nagyon óhajtanak részt venni. Igen, de erre azt mondják : micsoda tere nyílik itt a vitatásnak, hiszen, ha 10 képviselő kívánja vala­mely tárgyalás megszűntét, s szavazatot kér , a tár­­gyalásnak azonnal vége szakad. Mindezekből tehát kitet­zik, hogy bizony a szász és román képviselők egyedül fogják képezni az erdélyi országgyűlést. Nehéz tehát im, a bonyodalmaknak megoldásai A román képviselők részéről történt ma lépés, mely­től némelyek remélték a megoldás lehetővé tételét, de e lépésnek sem lett meg a kívánt eredménye. Többen ugyanis a román képviselők közöl, mintegy küldötté­gileg társaik részéről, megkeresték ma reggel b. Ke­mény Ferencz, s gr. Mikó Imre­­ excellentiáikat, s fel­szólították ezeket, nyújtanának alkalmat a két nemze­tiségi párt egymáshozi közeledhetésére, s határozná­nak meg együtt néhány kiindulási pontot, melyekből együtt kiindulva az országgyűlésnek több eredménye lehetne. A legnagyobb előzékenységgel , szívélyesség­gel fogadtattak, de a válasz nem vezetett eredmény­hez. Nem találtatott mód, a belépés lehetővé tételére. -- így állnak ma a dolgok. sz. Brants Károly Medgyesváros. sz. Brennenberg Ferencz Brassó vid. sz. B. Bruckenthal József kir. hiv. sz. Badaker Gottlieb Besztercze ▼. r. Bottyán László Dobokamegye.­­ r. Cipariu Timotheus Küküllőmegye. m. Csiki István Erzsébetváros. r. Codru Dragosianu János Hátszeg, r. Cossaodin János kir. hiv. D. m. Dániel Gábor Udvarhelyszék. r. Demianu Péter Hunyadmegye. r. D­o­b­r­a Sándor kir. hiv. r. D­o­m­s­a György kir. hiv. r. Dunka Pál Kolozsmegye. E. m. Ebergényi Mózes Verespatakról, sz. Eitel Ferencz N. Sink­ sz. sz. Fabini József Medgyessz. m. Fejér János Bereczk. r. Fekete János (Negrutin) Kolozsmegye. m. Ferenczi György Gy. Sz. Miklós. sz. F­i­­­t­s­o­h József kir. hiv. r. Flórián János Naszódv. sz. Friedenfels Eugen Ujegyháza. m. r. Gaitan Miklós A. Fehérmegye. m. Gajzago Salamon 8z. Újvár. m. Gál János Oláhfalva. m. Gál Miklós Aranyosszék. m. Gerö János Cs. Szereda. m. B. G­e­r­­­i­c­z­i Albert kir. hiv. m. G­r­o­­­s Gusztáv kir. hiv. sz. Gáll József Segesvár v. H. m. H­a­y­n­a­­­d Lajos exe. kir. biv. m­. Hallerkői gr. Haller Ferencz kir. biv. r. Hanna János Szerdahely. sz. Haupt Frigyes Fogarasvidék. sz. Herberth Ede Sz. Sebesszék. sz. Herbert Mihály kir. hiv. r. Hodossn János A.-Fehérmegye. u. Gr. Kálnoki Dénes Háromszék, m­. Gr. Kálnoki Pál K.-Vásárhely, m. B. Kemény Gábor Károlyfehérvár, m. B. Kemény Ferencz Kolozsvár, m. B. Kemény István A. Fehérmegye, sz. Kirchner Frigyes Szászváros v. m. Kriza János kir. hiv. L. r. Ládár Ágoston F. Fehérmegye, sz. Lang Dániel Besztercze v. sz. Lasset Ágoston Sz. Sebes v. m. Lászlóffy Antal kir. hiv. r. Lázár Sándor Talmára. r. Lemény Brán János Fogarasvidék. M. sz. Manger Károly Brassóváros. r. Macedón Popu Simeon kir. hiv. r. Macellariu Ilyés Szerdahelysz. r. Mann Gábor B. Szolnokmegye. r. Mann Péter kir. hiv. r. Maicz János A.-Fehérmegye. m. Mihály Gergely Csikszék. m. Gr. Mikes Benedek Brassó v. m. Gr. Mikes János, Kolozsvárváros m. Mikó Antal, Csikszék. m. Gr. Mikó Imre, Háromszék. m. Mikó Mihály, Csikszék. r. Moga Demeter, Kolozs m. r. Moldován Popa Simeon, Mocs. r. Marosán Joachim, Naszód vid. r. Munteanu Gábor kir. hiv. N. sz. Nagelschmied Ágoston Kőhalom, m Nagy Sámuel Marosszék. m. Gr. Nemes János kir. hiv. r. Nikola Mathe Torda m. O. sz. Obert Ferencz Medgyesszék. r. Ordonatiu Mihály Hunyad m. P. r. Popu László B. Szolnuk m. r. Popu Leontin Koiozs m. r. Popu Péter Hunyad m. r. Popazn János kir. bír. r. Popea Miklós Huoyad m. r. Popoviciu Servia i Resinar. r. B. PopnKonstantinZenobius kir. r. Pnscariu János, Fogaras vid. R. sz. Rannicher Jakab N.­Szeben v. r. Dr. Ratio Torda megye, r. Ratiu János Hunyad m. sz. B. Reichenstein Ferencz Szeben sz. m. Gr. Rbédei István Maros sz. sz. Rosenfeld Lajos kir. hiv. sz. Roth Frigyes Segesvár sz. r. Kaszti János Küküllő m. S. sz. B. S­a­­­m e­n Ferencz kir. hiv. m. Sándor Elek N.­Enyed. r. B. S­a­gun­a András k. h. Talmács. sz. Schneider József Szebenszék. sz. Schneider Frigyes k. hiv. sz. Schnell Károly Brassó város. sz. Schmidt Conrád Szeben város. sz. Schmidt Henrik N.­Sink. sz. Schuler Liblor Frigyes Sz. Régen. sz. Schuller Mihály Segesvár város. m. Simai Gergely Szamos-Ujvár. m­. Simon Elek kir. hiv. r. Sipotariu János Doboka m. sz. Schwarz János Segesvárszék. r. Sterca Sulutiu Sándor kir. hiv. r. Szancsali Antal V.­Hunyad vár. m. R. Szentkereszti Zsigmond G. Sz.-György. m. Szilvási Mihály Abrudbánya. F. K. hiv. Az erdélyi országgyűlés tagjainak névsora A. r. Adulianu János Fogar s vid. r. R­l­e­x­­ János kir. hivat. r. Angyal György Szászváros vid. m. Balázs János Hunyadmegye. r. Balomiri János Szászvárosszék. r. Balomiri Simeon Sz.-Sebenszék. m. B. Bánffy Albert Maros-Vásárhely, m. B Bánffy Béla Kolozsról, m. B. Bánffy Dániel Székről, m. Gr. Bánffy Miklós exc. kir. hiv. r. B­a­r­i­t­z Gyögy kir. hiv. sz. B. Bedeus József Küküllőmegye. m. Béldi Gergő­y Aranyosszék. m. Gr. Béldi György exc. kir. hiv. m. Berde Mózes Ilyefalu. m. Gr. Bethlen Farkas Erzsébetváros. m­. Gr. Bethlen Gábor F.-Fehérmegye. m. Gr. Bethlen János Udvarhe­lyszék. r. Biltz István B. Szolnokmegye. sz. Binder Mihály Sz.-Sebesváros. sz. Binder Pál dr. theol. kir. hiv. sz. Birthler Frigyes Sz.-Régen. m. Bodola János Déva. m. Bodola Sámuel kir. hiv. m. Boer János Sz.-Udvarhely város. r. Bohetielu Sándor B -Szolnokmegye. r. Bohetielu Mihály Dobokamegye. r. Bologa Jakab Újegyház sz. B. Szerda julius 22. r. Siulitiu Dénes Tordam. r. Siulitiu József A.-Fehérm. T. m. Gr. Teleki Domokos M.-Vásárhely. m. Gr. T­e­l­e­k­i Sámuel kir. hiv. sz. Dr. Teutsch György kir. hiv.. r. Thiemann Frigyes Besztercze v. m. Gr. Toroczkai Miklós kir. hiv. m. Thuri Gergely Háromszék, m. Tímár Károly Vízakna, m. Tisza László Torda város, m. Gr. T­o­r­d­a­l­a­g­i Ferencz kir. hiv. sz. T­r­a­u­s­c­h József kir. hiv. sz. Trauschenfels Engen Kőhalom sz. sz. Trauschenfels Ferencz Brassó vid. r. Tuldas János Szászváros vár. m. Ugrón István kir. hiv. m. Ugrón Lázár Udvarhelyszék. V. r. Vajda László Kolozsmegye. r. Dr. V­a­s­k­­­­­n Pál kir. hiv. m. Veér Farkas Deés. W. sz. Dr. W­a­n­c­h­­­e­r József kir. hiv. m. Weszely Károly Károly Fehérvár, sz. Wittstock Henrik Besztercze vár. r. Wlassa Illés Tordam. Z. m. Zeyk Károly B.-Hunyad, sz. Zimmermann József kir. hiv. Az erdélyi vasúti bizottmány gyűlése július 20-kán. Jelen voltak: nm. gróf Károlyi György, elnök; b. Bornemissza János, Gorové István, Hollán Ernő, Manger Károly, Paget János esq., báró Sennyey Pál, gr. Toldalaghy Ferencz, Ürményi Jó­zsef, gr. Zichy Edmund, nm. gr. Zichy Ferencz, bizott­­mányi tagok; — Gyárfás Domokos, Hintz György, Ivánka Imre, b. Kemény Domokos, Nagy Lajos, gróf Nemes Ábrahám, Németh János, Rottfeld Soma, gróf Wass Samu, gr. Zichy Nándor, gr. Zichy Ödön mint hallgatók. Elnök­i nagyméltósága a gyűlést meg nyitván, az utolsó gyűlés jegyzőkönyvét olvastatja fel H­o­rj­á­n Ernő jegyző által. Ezután felolvastatnak gr. Mikó Imre és Tisza Kálmán jelentései, kik az er­délyi és bihari gazdasági egyesületek választmányai­nak nevében készeknek nyilatkoznak , a f­öldkisajáti­tási munkálatokban segédkezet nyújtani. Ezután nm. gr. Z­­­e­c­y Ferencz örvendve tesz jelentést, hogy a theoria mezejéről a tett mezejére lép­tünk, s Herz főmérnök vezetése alatt az előmunkála­tok jobbadán elkészültek; tőkét biztosítani is sikerült, amazokat Pawels és Le Gallais urak megvizsgálták és a vonalat megszemlélték a bizottmány kiküldöttei kíséretében, s kéri ezek jelentésének felolvasását. Ezt H­o­m­­­á­n Ernő, mint a küldöttség tollvivője, felolvassa : Jelentés a n­agy­várad-k­olozsvár-brassói vasut ügy­ben működő középponti bizottmányhoz. Múlt hó közepe táján arról értesittetvén, hogy Pawels F. úr a kijelölt vasúti vonal megtekintése vé­gett Erdélybe készül, hogy az addig befejezett mérnöki előmunkálatokat a helyszínen megvizsgálja, s azoknak alapján az építési engedély, valamint a megkivántató kamatbiztosítás kieszközlésére a végleges lépéseket megtegye. t­alálk­ottak azon kiküldetéssel lettek megtisztelve, hogy nevezett urat szándékolt útjában el­kísérjék , minek eredményéről a következő jelentést van szerencsénk a középponti bizottmány elé terjesz­teni. Powels úr f. é. június hó 29 én az angol W­a­­r­i­n­g-féle vállalkozó ház képviselőjének Le Gallais,­­ az előmunkálatok vezetésével megbízott Herz Gy. főmérnök urak kíséretében Pestre érkezvén, következő napon N. Váradra indultunk, hol díszes társaság élén gróf Haller S. biharmegyei főispán ur által üdvözöl­­tetvén, amigy Szaniszló F. megyés püspök urnái igaz magyar vendégszeretettel a legszivélyesebb fogadta­tásban részesültünk. — Megtekintvén még az nap a város környékét, s a fenálló indóház helyiségeit, julius 1 és a kijelölt vonal irányában folytattuk utunkat, me­lyen gr. Haller S. ő­­lsga, valamint több városi s vi­déki urak kíséretükkel egész a me­gye, s illetőleg a testvérháza határáig voltak szívesek megtisztelni. Szemle-utunk első megnyitása azonnal a legjobb hatással volt reánk nézve, minek előadásában, mennyi­ben a tervezett vasút technikai viszonyait érintjük, ré­szint Pawels úrnak szíves közleményeire, de saját tapasztalásunkra, s a helyszínen tett összehasonlítá­sokra is támaszkodunk. N.­Váradról M. Telegden, Élesden át az első 6 mértföldön ugyanis, kivéve a Körösnek két­szeres áthidalását, vonalunk semmi nehézségekkel nem találkozik, s ezért kiépittetése a közönséges kiállítási költségeket túlhaladni nem fogja. A tulajdonképeni nehézségek II. Báródnál kezdődnek, honnét az első magaslaton átkelve, a kije­lölt irány B­r­á­t­k­a felé a­ Körös völgyébe lehatol, melyen Csernaházán át halad, míg B­u­c­s­á­­n á­t a jelenlegi országutat, s Feketetónál az erdélyi határt eléri. — Ezen vonal­rész N.-Váradtól idáig tiz s háromnegyed mértföld, melyek közöl mint­egy 4 mértföld esik a komolyabb nehézségekkel járó darabra, s alig 2 mértföld a Királyhágónak tulajdonképeni meghaladására, összesen 5 biddal s 4 alagúttal, melyek közöl a legnevezetesebb mintegy 4000 láb hosszú. Ennyiből áll tehát az átkelés a híres Királyhá­gón, melynek meghaladását nem ritkán a hatalmas természetelleni merényletnek hirdették, de a mely va­lósággal mérnökeink beható tanulmányai folytán any­­nyira egyszerűpíttetett, miszerint el lehet mondani, hogy leendő vasutunk első része, mennyire magyar földön halad, tehát a Királyhágónak át he­t­é­­t­é­t is magába foglalja, azon közönséges hegyi pályák sorába számítható, minek a birodalom határai közt már akárhányszor épültek. Feketetótól Bánffi-Hunyadig a Körös II.

Next