Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1865-04-08 / 81. szám

gyobb jellem, minőt csak a közép-­s felsőbb osztályok valaha előállítottak. Bright mélyen meghatva, köszönetét fejezi ki a háznak, a rokonszenv ama bizonyítványaiért, mi­ket épen most adott dicső barátjának. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ egy, a kül­ügyi s tengerészeti miniszerek által aláírt jelentést kö­zöl, a mexicói kereskedő­hajóknak a háború alatt esz­­közlött elfogatása iránt. Ezen jelentést egy oly rendelet követi, mely a véglegesen el nem ítélt hajók vissza­­adatását rendeli el. Ezen hajók terhei szintén tulajdo­nosaiknak fognak visszaszolgáltatni. Mint a „France“ megjegyzi, ez oly nemeslelkűségi rendszabály, mit eléggé megfejtenek a Francziaország s az új császár­ság közt jelenleg létező kötelékek. Bizonyos számú ellenzéki tagok egy módosítványt formuláztak azon törvényjavaslathoz, mely a francziák által külföldön elkövetett bűntényekre vonatkozik. Ezen módosítvány szerint, a külföldön csupán azon tények miatt lehetne perbefogást eszközölni, melyek bűnté­nyeknek vagy vétségeknek tekintetnek ama hely tör­vénye által, a­hol azok történtek; továbbá a törvényja­vaslat határozataiból ki lennének zárva a külföldön el­követett politikai bűntények s vétségek. Mint a „Pr.“-nek Páriából f. hó 6-ról távirják, Lavalette elhatározó, hogy ezentúl egyetlen la­pot sem fog megintetni, a nélkül, hogy előbb az illető főszerkesztő ki nem hallgattatott volna. A kamrai többség hajlandó, a lengyel kérdésre vonatkozólag keresztülbocsátni egy oly tartalmú mó­dosítványt, miszerint Oroszország eljárása sok kívánni­valót hagy hátra. A mexicói pénzügy­igazgató, Bonnefonds kijelente, hogy­­ a budget-kiadások födözésére szük­séges összegnek felerészét is alig képes előszerezni. A törvényhozó-testületi hó 3-ki ülésében, a felirati viták tisztán üzleti ügyek körül fo­rogtak. A bank­kérdés tárgyában először is az ismere­tes bordeauxi hajó­építész, Arman emelt szót a most uralkodó bank­rendszer, s az azáltal nagyon gyak­ran, s nagyon tetemes mérvben alkalmazott disconto­­felemelés ellen. Szerinte néha — név szerint a tenge­­ren­túli kereskedésben — valamely üzlet 3 pctnyi dis­­conto-tétellel kezdetik meg, s azt 10 pctnyi disconto terhe alatt kell végrehajtani. — Utána Galley S­t. Paul emel szót. Szerinte a nagyon magas s nagyon gyakran változó disconto hátránya főleg a bank ren­delkezésére álló készpénz-eszközök elégtelenségén ala­pul. Annak tőkéjét meg kell kétszerezni, mivel az most nem fizethet ki fiók­intézeteiben egyetlen napon több­száz milliót, ha — az eredeti terv szerint — naponként nem lehet 10 milliót túlhaladni, készpénz-fizetéseiben. Erre a felirat 2-ik szakaszához előterjesztett azon módosítvány, miszerint a kormány siessen, oly rendsza­bályokat hozni javaslatba, melyek a kamatláb rögtöni ingadozásait a kívánt határok közé fognák szorítni, el­vettetett, miután a kormány­biztosok a megrendelt bank­vizsgálatra utaltak, mire a felirati terv 2, 3 s 4-ik §-ai (a két utóbbi a földmivelésre vonatkozik) elfogad­tattak. Úgy látszik, a f. hó 4-ki tárgyalások sem nagy­­érdekűek voltak. Több követ a franczia csatorna­rend­szer reformjai mellett szólt. M­a­g­n­i­n a budget részle­­­tezését pártolá, a nélkül azonban, hogy nézete a több­ségnél tetemes viszhangra talált volna. OLASZORSZÁG. Mint Florenczből f. hó 5-ről je­lentik, F­a­n­t­i tábornok meghalt. SPANYOLORSZÁG. Madridból f. hó 5-én alap­talannak nyilvánittatik azon közlés, mintha Narvaez tábornagy s a pápai nuncius közt értekezlet tartatott volna. PORTUGAL: Lissabonból f. hó 5-ről jelentik, hogy a Belem-ered kormányzója, Amerika részéről elégtételül, elmozdittatott. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Mint a „Wand.“­­nek Boroszlóból f. hó 6-ról távirják, Berg gróf hely­tartó, fensőbb meghagyás folytán, Varsóban, s vidékén a lengyel papság közt számos befogatásokat eszközöl­tet azon alkalomból, mikép az országban a kath. pa­poknak a sz. atyához intézett számos hűségi föliratot köröztetnek aláírás végett. Ama föliratok semmi politi­kai jellemmel sem bírnak. CHINA. Shangaiból febr. 23-ról írják, hogy a mahomedán fölkelők Tunchangot s Loyangot elfoglal­ták. Hírszerint a hungchoui chinai helyőrség föllázadt. AMERIKA. A franczia tengerészeti minister C 1 o u­é sorhajó-kapitánytól, a mexicói öbölben lévő ha­jóraj parancsnokától, részletes jelentést kapott,Toxpan városának a franczia tengerészek általi fényes védelme iránt. E szerint ama város már régóta fenyegetve lévén a juarista csapatok által, C­r­o­u­é parancsnok intézke­déseket tett a város megvédése végett. E czélból a „Colbert“ géz­avisót küldé el az ellenség elűzése vé­gett. J­a­u­b­e­r­t fregat-kapitány, ama hajó parancsno­ka, több mérföldnyire fölfelé menvén a folyamon, a jua­­ristákkal egy időben hatolt be a városba, s miután a „Colbert“-ről kiszállított 36 tengerész, egy mexicói csapattal együtt többizben harczot folytatott, Jaubert erősbítést hivatott hajójáról, azonban másnap reggel a juaristák, többizbeni rohamaik nagy veszteséggel visz­­szavezetvén, a városból kivonultak. Az utczák juarista holttestekkel rakva találtattak. Jaubert fregat-kapi­tány, a T­e­s­s­e­n hajózászlótartó különösen kitüntet­ték magukat. Ezen harc­ban 1 franczia öletett, s 6 se­besült meg. A juarista csapatok néhány mérföldnyire az ország belsejébe vonultak vissza. A városnak újabb megtámadás elleni védállapotba helyzése végett intéz­kedések tétettek. Jefferson­ Davis elnök márc­­i 3-ról kelt üze­netében jelentést tesz a James-folyamoni értekezletről, s kifejti, hogy miért nem vezethettek sikerre a pacifica­­tió czéljából megkísérlett törekvések. „E szerint nem marad számunkra más alternatíva,“ — hozzáteszi — • „mint ezen harczot a legvégsőig folytatni, mivel a con­­foederált népet kevéssé ismerik azok, kik azt teszik föl, hogy az valaha beleegyeznék abba, mikép a meg­aláztatás s szolgaság árán vásárolja meg az oly tarto­mányban élhetés iránti engedélyt, mely saját rabszol­gái által őriztetnék, s a győző részéről küldetett tisztek által kormányoztatnék.“ Táviratok, P­á­r­i­s, ápr. 5. A „Moniteur“ esti lapja úgy véli, hogy azon közlések, mintha a pápa Rómából el akarna menni, nem hitelesek; a „Moniteur“ felteszi, hogy a pá­pa nem mond le könnyű szerrel a septemberi conventió előnyeiről; a tehetetlenség ily bevallása csak a pápaság elleneit örvendeztetné meg. A „Moniteur“ azt hiszi, hogy a bel­bátorság érde­kében a pápa a csendőrséget szaporítani fogja. Velasques mexicói miniszter jelentése szerint An­­tonelli bibornok a Miksa császártól ajándékozott sas­rendet nem fogadta el. Azt beszélik, hogy Walewsky Chasseloup javára mondott le az elnöki székről. Pár­i­s, apr. G. Doucet Kamill, s Prevost- P­a r a d­o­­ a franczia akadémia tagjaivá választattak meg. A D r o u y n lelépésérőli hírek mindinkább elter­jednek ; legújabban Benedetti jelöltetett ki utódául, ki hirszerint szabadsággal ide fog jönni. Hirszerint St. Paul, nancy-i megye­főnök leend Lavalette cabineti főnöke. Olliviernek kamra-elnökké kineveztetését nem tartják lehetetlennek. Flahault gróf Londonba utazott. Rómából jelentik, hogy Dar­boy érsek ma­gatartása ott folyvást ingerültséget idéz elő. Berlin, apr. 6. A „Nordd. Alig. Zig“ írja : A „Prov. Corr.“ azon közlése, miszerint a követek háza által elvetett bank­ szélesbités létesítése végetti előin­­tézkedések érvényben fognak maradni,­ tévedésen ala­pul. A kormány semmi ilyest sem teend. A követek­ házának mai ülésében a vámegyleti szerződések rövid vita után öszhangúlag elfogadtattak. A tengerészeti igazgatóság rendkívüli pénz­szükségle­tét tárgyaló bizottmány már megalakíta magát. Annak elnöke Carlovitz követ. D r e s d n , apr. 6. A „Dresda. Journ.“ a mai szövetség­gyűlési ülésről következő táviratot hoz : A közép-államok indítványa 9 szavazattal 6 ellen elfo­gadtatott. Luxemburg nem szavazott. Oldenburg tilta­kozott. Austria kijelente, hogy ő kész az indítványozott megoldást előidézni, a béke­szerződés által szerzett jo­gainak az augustenburgi örökös-herczeg részéről áten­gedése által, ha Poroszország ebbe beleegyezik, s gyor­sított eldöntést fog sürgetni, azonban a birtokozimról nem fog lemondani, mielőtt a német érdekeknek meg­felelő megoldás éretnék el. Poroszország kijelenté, hogy ő is kész az egyez­kedésre, mely azonban múlhatlanul az összes, név sze­rint az ő saját igényeinek előleges megbírálása által is van föltételezve, ő a közös birtok jogait megőrzendi, egy, saját meggyőződését s a közös érdekeket kielégítő megoldásig; azt azonban már most kijelenti, hogy a ki­fejezett várakozás tekintetbevételét nem helyezheti ki­látásba. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Vácz, ápr. 4. A gabonaüzletben utolsó tudósításom óta igen kedvező hangulat uralkodott és jelentékeny eladások tör­téntek , többi közt vettek: egy gőzmalom 1500 m. 86—87 fntos búzát 3.15 krjával 3 havi fizetésre ; pesti keresk. 1000 mérő 87—88 fntos búzát 3. 3 ft 5 kr. pesti keresk. 500 mérő 85—86 fntos búzát 2 ft 90 kr. pesti keresk. 1000 m. 85— 86 fontos 2 ft 72 kr. pesti keresk. 1000 m. 80—81 fontos rozsot 2 ft. gőzhajóhoz száll, pesti keresk. 450 mérő 82 fontos rozst 2 ft 2 kr. pesti keresk. 600 mérő árpát sörnek valót 1 ft 60 krjával. Nagyvárad, apr. 4. T. búza 2 ft—2 ft 80 kr. Kétszeres 1 ft 50 kr—1 ft 70 kr. Rozs 1 ft—1 ft 30 kr. Árpa 80 kr ——1 ft. Zab 70—90 kr. Tengeri 1 ft 10 kr —1 ft 30 kr. Borsó, lencse , bab 3 ft 50 kr. Köleskása 2 ft 40 kr. Burgonya 1 ft 40 kr. Liszt 4—8 ft. Tűzifa 10—12 ft. Marhahús 16 kr. Eger, apr. 3. Mai hetivásárunkra behozatott : búza 26, kétszeres 37, rozs 45, árpa 17, kukoricza 30,­­ összesen 155 köböl. Az árak így álltak : búza 4 ft 20 kr, kétszeres 3 ft, rozsot 2 ft 60 kr, árpa 1 ft 70 kr, kukoricza 1 ft 90 kr. Bur­gonya köble 1 ft. Széna mázsája 70 kr. Mindkettőből sok volt. Ellenben zab nem volt kapható. Bab, borsó, lencse és kása stezéje 4 kr. Szalonna fontja 28 kr. füstölt 40 kr. Tojás szára 1 uyírt. Múlt pénteki hetivásárunkon volt összesen 305 köböl szemes élet. Az árak, igen csekély különbséggel, megegyeztek a maiakkal. Pozsony, apr. 4. Búza 2 ft 70 kr—3 ft 40 kr. Rozs 2 ft—2 ft 40 kr. Árpa 1 ft 30 kr—2 ft 23 kr. Zab 1 ft 30 kr—1 ft 48 kr. Tengeri 1 ft 10 kr—1 ft 90 kr. Munkács, apr. 3. Búza 2 ft 50 kr—2 ft 60 kr. Rozs 1 ft 30 kr—1 ft 35 kr. Árpa 1 ft 20 kr. Zab 90 kr—1 ft. Tengeri 1 ft 65 kr. Széna 1 ft 35 kr. Liszt 5 ft 40 kr. Munt­liszt 5 ft 40 kr. Zsemleliszt 4 ft 90 kr. Marhahús 12 kr. — Behozatott: Búza 986­4 mérő. Rozs 766)4 m. Árpa 40 m. Zab 384 m. Tengeri 292)4 mérő. Békés, apr. 1. Liszt 5 ft. Mintliszt 6—12 ft. Zsemleliszt 4—5 ft. Marhahús fontja 8—14 kr. A gabona ára még min­dig pangásban lévén, semmi kelendősége sincsen. Behozatal egyátalában nem történt. A magyar értékpapírok árfolyama. Az üzletpangás, mely már hosszabb idő óta a ke­reskedésre úgy, mint a kézműiparra nyomasztólag sú­­lyosodik, miként legutóbbi tudósításaimból is kivilág­lik, a legtöbb európai tőzsdére is átszivárgott, melyek még a legszerencsésebb politikai viszonyok közt is oly árkeretcsökkenéseket tüntetnek föl, melyek bámulatra ragadnak. E körülmény oka kiválólag abban fekszik, miszerint a tőke, mely azelőtt a tőzsde felé fordult és ugyanott tetemesen érdekelve van, a tavasz közeledté­vel , midőn az üzletforgalomnak minden pangás daczá­ra kezdődnie kell, szabad rendelkezésre készen állani akar s ennek következtében a tőzsde köréből visszavo­nulni kénytelen. Egyéb helyi körülmények is hasonlóan kedvezőtlen hatást gyakorolnak, s innen van, miszerint gyakran minden észlelhető alap nélkül az összes érték­papíroknak hanyatlását tapasztaljuk. A bank- és iparpapirok árfolyama 1. évi márcz. 31-én következő volt: Pesti kereskedelmi bank-részvé­nyek 700.715. — Pesti takarékpénztár 1040.1070. — Budai takarékpénztár 430.450. Első magyar átalános biztositó társaság 720.740. — Pannónia viszontbiztosi­­tó-társaság 385.395. — Ó­budai takarékpénztár 65.73. Első magyar iparbank 225. 235. A földtehermentesitési kötvények: magyarországi 74.50—75.50. — Temesi 73.74. — Horvátországi 74. 25.-75.25. — Erdélyi 71.25—72.25. Záloglevelek: 50 %-os magyar földhitelintézeti záloglevelek 77.50. A jelen tudósítás elején az átalános pénzpiac­ról mondottakhoz még adandó, miszerint a külföldön fize­tendő váltók árkerete továbbra is azon hanyatló irányt tartotta, melyet én már utolsó tudósításomban jelez­tem. (Adler L. üzlettudósítása.)­­ A debreczeni „Szt. István“ gőzmalom-társulat márt. hó 26-kán tartott nagygyűlésében a társulat állá­sa, gyarapodása s működéséről tétetvén jelentés, ennek lényegesebb pontjai ezek. Az igazgatói jelentés, daczára annak, hogy a múlt félévben a gyakori árcsökkenés miatt semmi tiszta nye­reség nem volt, az egész 1864-ki nyereségből részvé­­nyenként 10 ft osztalékot vél kiadhatónak ; ennek elle­nében a választmány véleménye oda járult, hogy a meny­nyiben régi kőpadunk megbizhatlansága miatt az őrlő­­köveknek újabb rendszer szerinti átváltoztatására még ez évben körülbelül 12,000 frtot kell kiadni, sőt ha e mellett malmunknak őrlési képességét a műtani vezető terve szerint megkétszerezni akarjuk, az imént említett összeghez mintegy 36,000 ft kivántatnék, a nélkülöz­­hetlen 12,000 ftnak fedezéséül az igazgató által ajánlott osztalék jelenleg tartassék benn, a közgyűlési tagok többsége azonban a liftnyi osztaléknak kiadását annyi­­val inkább elhatározta, mert az igazg. véleménye szerint a 12.000 fiba kerülő kőpad átalakítása a tervezett osz­talék kiadása mellett is eszközölhető. E szerint az egy­­egy részvény után 10 ftban megállapított osztalék 1. év ápril­i­kától kezdve az év utolsó napjáig bármikor kive­hető. — Az őrlési képességet megkétszerezni igérő terv­re nézve megbízta a közgyűlés a választmányt, hogy ha annak czélszerű és hasznos voltáról meggyőződni fog, s a kivitel módjára nézve adjon a nyári közgyű­léshez véleményes javaslatot. A közgyűlési tárgyak elintézése után az elnök a vele együtt kilépett választmányi tagok nevében is meg­köszönte az eddigi bizodalmát s fölkérte a közgyűlést, hogy a beérkezett szavazati ívek felbontására egy korel­nököt s bizottságot nevezzen ki. Korelnök Kmeti Pál vezetése alatt a szavazati ivek felbontatván és összeszá­­mittatván , a beadott 105 szavazati ivből 96 szavazattal elnökké Komlóssy Imre, választmányi tagokká pedig Vecsey Imre 80, Tegze Imre 79, Kacskovics Ivánt 65, Márton Lajos 56 és Simonffy Sámuel 19 szavazattal választottak meg. Nem hagyhatjuk említés nélkül ezen hazai társu­lat jótékonyczélú adományozásait, mely szerint 300 ft az erdélyi szükölködöknek, 200 ft a reform, segély­ egylet­nek, 500 ft az ingyen iskolák tanítói fizetésére, 200 ft a főiskolában életbeléptetett polgári főiskola 2-dik osz­tályának adatott át. (Hortobágy)­­ A debreczeni takarékpénztár 1865. jan. 1. napján következő vagyoni állást tüntet fel: A társulat tartozik: készpénzben 10,703 ft 41 kr. Kölcsönökben 34,124 ft 8 kr. Előlegekben 36,044 ft 50 kr. Követel : Részvény-tőkében 31,500 ft. Betéte­lekben 532,752 ft 80 kr. Kölcsönök előre felvett kama­taiban 137 ft 29 kr. Tartalék-tőkében 3025 ft 68 kr. Részvény-kamatokban a múlt évekről 550 ft 16 kr. Az 1864-ik évi forgalom tiszta jövedelme 11,310 ft. — A tartozás­i követelés egész összege : 600,071 ft 80 kr. — Készpénz-maradvány 1864. dec. 31. napján: 10,703 ft 41 kr. —Ezen 1864. dec. 31. napjáig tartott forgalom egész összege :­2,364,998 ft 73 kr. · Az april­i­kai közgyűlési rendelet folytán a marhahúsnak ára fontonként 20 krban, tehát 1 krral drágábban állapíttatott meg Győrött. A bivaldús 16 kr, két éven aluli marhahús 12 kr. Dunarszállás. Pest, ápril 7. 5' 11" Színházi előadás április 8-án. Nemzeti színház. „Teli Vilmos“ opera 3 flv. Kez­dete 7 órakor. Pestvárott színház. „Opera-egyveleg“ 2 szakasz­ban, erre „Kurmärker und Picardie im Jahre 1815“ életkép 1 felv. Kezdete 7 órakor. Budai városi színház. „Hinko der Freiknecht, vagy Gaugraf Filipp der Wilde“ lovagi nézőjáték 5 flv. Kezdete 7 órakor. Sulír circusa. Fényes nagy előadás: Pastrana Ze­­nona második fölléptéül, énekkel és tánczc­al. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula.­­ II. A kérdéses lóvonatú vasút az engedélyezés napjától számítva legfeljebb 2 év alatt felépitendő, s ennek nem teljesítése esetében az engedély önként megszűntnek tekintendő. III. Az engedély birtokosai az építés és üzlet lé­tesítése, különösen pedig a részletes tervek helybenha­gyása, a pálya s az illető útvonalak fentartása és tisztí­tása, úgyszinte a vitel­díjak és a menetrend megálla­pítása tekintetében a magyar kir. helytartótanács uta­sításainak, minden kármentesítésre, kilátás és vonako­dás nélkül, eleget tenni tartoznak. IV. Az engedélyeseket Pest városa területén épí­tendő egyéb lóvonatu vasutak tekintetében illető elő­jog úgy értelmezendő, hogy nevezettek feljogosítvák az ilyetén lóvonatu vaspályák kivitelére nézve meg­állapítandó s nekik tudtul adandó feltételeknek elfo­gadása iránt legfeljebb 3 hó lefolyása alatt nyilatkozni; ellenkező esetben az illető pályavonalra nézve előjoguk megszűntnek lévén tekintendő. Végre V. Ezen engedély lejártával az engedélyesek ál­tal felállított mindennemű építmények és az összes menet­felszerelések (Fahr-Fundus-instructus) a lovak egyedüli kivételével, tehermentesen és minden legki­sebb kártalanítás nélkül Pest városa tulajdonává vá­­landnak, a felszíni építés (Oberbau) pedig azon út tu­lajdonosára szálland, melyen a vaspálya létezett, fen­­hagyatván természetszerűleg azon út tulajdonosának, hogy a mennyiben az őt megillető szállományi joggal élni nem kívánna, az engedélyeseket az útnak előbbi állapotába leendő visszaállítására szoríthassa, a nélkül, hogy ezek e czimen bármi követeléssel felléphet­nének. Az engedélyezési okiratot a magy. kir. helytartó­­tanács fogja a fentebbiek értelmében kiszolgáltatni, melynek az is feladata leende az illető helyhatóságok közreműködése mellett felügyelni, hogy a kiszabott kö­telezettségek pontosan teljesittessenek s hogy az alakít­tatni szándékolt részvénytársulatnak létrehozatala te­kintetében a fennálló szabályok szorosan megtar­tassanak. * A tárczánkban említett hangverseny B­a­r­­­a­y Ede rendezése mellett a zenész-segélyző-egy-­­ e­t javára 204 ft 38 krt jövedelmezett. — Virág­ vasárnapján az evang. ál­vaintézet javára a pesti városi színházban tartandó zenészeti é­s szavalati akadémia programmja: 1) Nyitány „Perdita“ operához Barbieritől, elő­adva Dubez karmester ur igazgatása alatt a Hoch- und Deutschmeister cs. k. gyalog sorezred és a színházi zenekar által. 2) „Az elisonzos leány“, víg opera Offen­­bachtól, Erkel Gyula karnagy ur igazgatása alatt elő­adva Balázs-Bognár assz., Rabatinszky k. a. és Kő­­szeghi ur által. 3) Lassú és változatok Schumanntól, két zongo­rán előadják Hoffmann Ilma és Lipthay Páli kisasz­­szonyok. 4) „L’ange déchu“, dal Vogeltől és „A magános vizi rózsa“, dal Kückentöl, előadja Orosz Biri­k­ a. 5) Loreley, dal Grilltől, előadja Denkenberger F. ur, dr. Wagner Jenő ur gordonka- és Wagner Géza ur zongora-kíséretével. 6) Jenderszky K. ur szavalata. 7) Dal, Müller Adolftól, előadja Knahl Adél assz. 8) „La plainte d’amour“ Stranskytól, gordonkán és zongorán előadják dr. Wágner Jenő és Wágner Géza urak. 9) Margit „Fonó­ dala“ Goethe Faustjából, Schu­­berttől, előadja Carina A. k. a. 10) „Víg jelenet“ Bittnertől, előadja Alsdorfné asszony. 11) „Boldog éjjel“, kar Zimaytól és „Magyar le­ány“ kar Therntől, előadják a „buda­pesti dalárda“, „pesti unió“ és „budai dalárda“ összes tagjai. * 10-ben az írói segélyegylet és a színházi se­gélyalap javára a nemz. színházban zenészeti és szava­lati akadémia, C­ar­ina k. a., J­ókain­é assz., Pau­li­n­é assz., Rabatinszky és Szűk Róza k. a., Egressy, Stocker és b. Vay Lénárd közremű­ködésével. * A 11-ki philharmoniai hangverseny programm­ja : „Anacreon“ nyitánya Cherubinitól. Dal Mozart „Varázs fuvolájából“ Markovits-Pauliné assz. Végzetül: Beethoven 9-ik symphoniájának ismétlése zárkarral Schiller ódájára az Örömhöz. — Karlovitz, ápr. 4-én. Az alapítványok ke­zelésére vonatkozó javaslat a tegnapi ülésben elfogad­tatott. A kolostorjavak kezelésére nézve egy bizott­mány választása határoztatott, mely azonban csak a jö­vő congressus elé fog ez ügy végleges rendezésére vo­natkozó indítványt terjeszteni. Megszavaztatott a kar­­lovitzi és esetlegesen az újvidéki gymnasiumok sub­­ventionálása, és mivel az eddig megajánlott subventiók H——mBBBBa—BBWIfK^IWag8igBI­IWB»211— és stipendiumokat az alapítványokból nem lehet telje­sen födözni, elhatároztatott 4, 3, 2 és 1 kr cultus-pótlék beszedése minden lélektől, a különböző vidékek sze­rint osztályozva. A tegnapi határozat miatt, melyben a congressus időszakonkénti egybehívását kérő petitió készítése lön elhatározva, Karnojevic, Miletic, Groic és Stajevic követek kiléptek. A kilépett követek ma letették mandátumaikat, írásbeli tiltako­zásukat a congressus nem fogadta el. (G. C.) — Gyászjelentés. Kempelen Lajos és neje szül. b. Wittorff Francziska, Kempelen Gyula és szá­mos rokonai mélyen megszomorodott szívvel jelentik szeretett fiuknak, illetőleg a legjobb és egyetlen test­vérnek Kempelen Győzőnek, az irodalom szor­galmas munkájának, a „Hon“ rendes belmunkatársá­­nak, 1861-ben Szeged város volt alkotmányos tiszt, főjegyzőjének, Csongrád megye tiszt. aljegyzőjének és a csongrádmegyei gazdasági egyesület egykori titká­rának, szívtúltengés következtében, hosszan tartó kínos szenvedés után, fáradhatlan munkás életének 36-ik évében f. évi ápril hó 6-án reggel 9­4 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultnak hitlt tetemei f. apr. hó 7-ik napján délutáni 4 órakor fognak a ker­epesi út melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke emlékére. * A császár fürdői omnibus­ok néhány nap óta ismét szokott helyükről, a régi színháztérről közlekednek, azonban a város belsőbb részeiben lakó közönség kényelmére az országúton, a „Zrínyi“ során lévő Unger-féle ház előtt is állíttatott föl császárfürdői omnibus, és a nevezett házban lévő dohánytőzsdében szintén kaphatók fürdőj­egyek. * A sebes hajtás ellen, melyben, igazat szólva, ár­­kocsisaink, habár ügyességüket el kell ismernünk, az ügyetlenek rovására rosz példával járnak elöl, annyi­szor kikeltünk már, hogy e themát unalom okozása nélkül alig folytathatnék. Fájdalom, azonban ép oly sokszor kell az ily vigyázatlan hajtás szerencsétlen következéseit is registrálnunk. Folyó hó 6­kán délelőtt történt ismét, hogy egy pesti pék kocsisa két nőcselédet a kerepesi utón veszélyesen legázolt. A bűnös kocsis a hatóságnak adatott át. Nem ártana, ha a pesti kapi­tányi hivatal, ismert erélyével, a hajtási rend pontjai kö­zöl kivált nagyobb forgalmú utczáinkon a jobbra és balra hajtást szigorun életbeléptetné. — Az 1865-ki pesti akadályverseny ápril­­ 8-án 2 órakor lesz a k.-megyeri közidomáriak közelé­­ben. Bírák: id. gr. Batthyány László, gr. Pálff­y Pál. Teherre ügyelő: b. Orczy Andor. Indítók: b. Orczy Béla, gr. Károlyi Gyula. 27 aláíró közül 7 futtat, a többi a bánatot fizeti. A tételek és bánatok a versenyegyleti irodában (Szervitatér 3. sz. a.) fizeten­dők le. * A pseudo gr. Bethlen Gábor. A florenczi törvényszék e napokban egy Katona Zsig­­mond nevű erdélyi katonai szökevényt, a­ki magát gr. Bethlen G­ábornak adta ki, négy évi fogságra ítélt. Ka­tona iparlovagi vándorlásán Nápolyban, hol több heti tartózkodása alatt a „Washington“ hotelben 3000 frk adósságot csinált és egy illatszerésztől 2900 frankot csalt ki, a florenczi rendőrség által reclamáltatván, el­fogatott s Florenczbe vitetett, Florenczben csinált adósságai közel 8000 frankra rúgnak. Ezen összeg fe­lét Schmitt kereskedő és porosz consultól egy hamis váltó folytán, melyet a kereskedő a hires név iránti te­kintetből azonnal kifizetett, csalta ki. A vakmerő ipar­lovag egyébiránt olasz földön kevésbé volt szerencsés, (uti figura docet) mint Páriában, hol az aristocratia leg­finomabb köreiben nagy sikerrel űzte cseleit, a szép­nem könnyenhivőségét és cselszövényi hajlamát magá­nak csakhamar meghódító s néhány gavallért igen nagy összegekkel birt rászedni, így például gr. Brassin ez­redestől 165.000 frank nagy összeget csalt ki. Schweicz­­ban végbevitt gaztettei a könnyebben hívőknek 7000 frankba kerültek. Katona a gavalléri szerepet mély ér­telemmel játszá, miben jeles külső tulajdonai igen elő­segítették. Gazdag ruhatárában nem volt hiány okle­velekben s rendcsillagokban. Florenczben különösen nagy nyomatékot fektetett közeli rokonságára Demi­­doffal s azon körülményre, hogy nővére az orosz czárnő udv. hölgye. A boszuló nemes is Schall optikus szemé­lyében vette őt üldözőbe, ki egy homályos sejtelem­től nem szabadulhatva, az előkelő urat folyvást sarkon követé. Katona Florenczből Milanóba állítólag egy nagynénjéhez, Bethlen grófnőhöz utazott. Schall kísé­retül ajánlkozott. Az ajánlat merész és meglepő volt, mindazáltal a szükség a grófot megadásra inte és igy utazott a­ két úr közösen Milanóba. Schall ott csakugyan feltalálta Bethlen grófnőt, gr. Bethlen Gábor nagynén­­jét, de nem azon grófét, ki őt megcsalta és ki Milanó­ban nem volt többé található, így következett feladása a rendőrségnél s elfogatása Nápolyban.

Next