Sürgöny, 1865. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1865-08-29 / 197. szám
Sí. kir. Felsőbánya város közönségének legalázatosabb búcsú-irata nagyméltóságu erdődi gróf Pálffy Mór, cs. kir. altábornagy ur ő kegyelmességéhez. Nagyméltóságu gróf, cs. kir. altábornagy. Kegyelmes urunk! Nagyméltóságodnak folyó hó 20-ról 3626 sz. a. e város polgármesteri hivatala utján hozzánk intézett magas kör intézményére, melyben magyar királyi helytartói méltósága alóli legkegyelmesebb felmentetését tudatni méltóztatott, hazafias kötelességünknek ismerjük, nagyméltóságod előtt hódoló mély tisztelettel kijelenteni, miként nagyméltóságod a legnehezebb viszonyok között lépvén a kormány élére, majdnem négy évi bölcs és szelid vezénylete valamint az egész hazában, úgy e város-közönség kebelében áldás- és hála-teljes emléket örökített, mely érzet lelkünkben azon reményt ébreszti, hogy most, midőn nagyméltóságod a polgári pályáról lelép s fényes katonai állását el- és visszafoglalja, ezen város közönségét, melynek egyhangú kivonata oda van intézve, hogy nagyméltóságodnak közhasznú hatályos életét az egek ura hosszú évek folyama alatt tartsa meg, magas kegyelmére méltatni kegyeskedend. Kik egyébiránt nagyméltóságodnak kegyelmébe és hathatós pártfogásába ajánlottak, hódoló mély alázattal vagyunk. Kelt Felsőbányán, 1865. jul. 26. tartott tanácsülésünkből. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái sz. kir. Felsőbánya város tanácsa Szaitz József polgármester. Csausz Károly aljegyző. Lapszemle. Bizonyos lapok ugyancsak megereszték vénájuk csatornáit. Az erdélyi unió kérdése forrongásba hozá vérüket s ennek fölhevült állapota amint beszélni készteti egyrészt, úgy másrészt a tisztánlátásban erősen gátolja. Innen czikkeikben sokkal több a „nemes buzgalom“, mint az alapos érv s nézet, mely meggyőzni bírna. Mi itt csak fővonásaiban ismertetjük némely nézeteiket , melyek egyébként elégséges bizonyságot szolgáltathatnak arra nézve, hogy azon lapok felfogása ezúttal nagyon is homályos, egyoldalú, s épen nem igazságon alapuló. A „N. Fr. Pr.“ a Magyar é s Erdélyország közt az unió iránt várandó kiegyezést a kir. alkotmány megszegésének bélyegzi. Szerinte Erdélyben a bírád. alkotmány többé nem kérdés, hanem jogosan végrehajtott tény, s így az országgyűlésnek ott nincs joga olyasmit határozni, ami a bir. alkotmánynyal ellenkezésben van, miután Erdély ezen jogot a bir. alkotmányra ruházta át. E lap szerint ennélfogva egy erdélyi országgyűlés legfölebb javaslatot tehetne a magyar országgyűlésbe a követküldés iránt, mely javaslat fölött a cs. kormány csak akkor határozhatna, miután a bir. tanács már határozott. Továbbá azt tartja e lap, miszerint a magyar országgyűlésnek előbb be kell bizonyítania, hogy a kiegyenlítés vele lehetséges határozatai előbb öszhangzásba hozandók azzal, amit a kir. tanács a kir. tanácsnak változtatása iránt határozni fog, mielőtt arról szó lehetne, hogy Magyarországnak jogok adassanak, melyek azt a jelenleg érvényes alkotmányjog mellett többé nem illetik. Az „O. D. P.” nagy rhetori hévvel írt czikkben azt igyekszik mutogatni, hogy a magyar országgyűlés legalitásához nem szükséges Erdély meghivatása, minthogy a 48-ks törvények csak Horvát- s Tótország számmára szabályoznak 39 követet, Erdélyre nézve pedig csak azon esetre határoznak 69 követet, ha az csatlakozni akar. Létrejött ugyan később az unio-törvény, de ez csak a legközelebbi magyar országgyűlésre terjeszti ki az erdélyi képviselet iránti határozmányt. E lap szerint ennélfogva az erdélyi követeknek meghívása épen nincs előszabva, az unio-határozat pedig, mely a magyar törvényhozáson kívül hozatott létre, nem teheti kérdésessé a magyar országgyűlést. A „Waterl.“ ismételve késztetve érzi magát inteni, miszerint nem írott jogra is tekintettel kell lenni , tekintettel it úgy mint régi történtekre, a birodalom más népeire is a magyaron kívül, s pedig annál gyengédebb tekintettel, mennél gyöngébbek azon népek hatalomra s számra nézve. A „Herrn. Ztg.“ politikai morált hirdet, s elnyomva lelkiismereti furdalásait a múlt miatt, szemeit forgatva mondja, miszerint kímélni kell a nép jogi öntudatát s nem félretenni ma azt, ami tegnap illethetlennek tartatott. A „Narod“ végre, mely conservativ érzülete daczára a horvátokat, szászokat és románokat a magyar korona ellen látozgató— vannak a conservativek közt is különös szentek,— azt igyekszik érvényesíteni, hogy az 1848-ks erdélyi országgyűlés, mely az uniótörvényt elfogadta, nem volt annyira teljes, mint a szebeni gyűlés. Mindezen ellenvetésekre a „Debatte“ tüzetesen akarván felelni, első csikkében azon álláspontot deríti ki, melyből cáfolatában kiindulni fog. Ezen czikke így szól: „Mindezen különböző nézeteknek egy közösismertető jelük van: tanúságot tesznek arról, mily mélyen zavarta meg Lajthán innen még tiszteletreméltó körökben is a közjog öntudatot a Bach-Schmerling-rendszer. Ez fájdalom nem phrasis, hanem fájdalmas tény, mely sokat járult ahhoz, hogy a birodalom azon kínos helyzetbe jutott, melyben jelenleg létezik. „1848-ban a lajthán inneni népekben azon államjogi állásnak érzete, melyet a magyar korona országai a birodalom többi részei irányában elfoglaltak, még elevenen élt, még fenálltak a sorompók, melyek ezen állást mindenkinek szeme láttára bizonyították, és semmiféle tisztességes politikus sem vette volna lelkiismeretére, Magyarországnak napnál világosabb jogával oly módon elbánni, mint ezt most oly férfiak teszik, kik magukat szívesen szabadelvűek s alkotmányosaknak nevezik. Az épen a jogtalan s lelkiismeretlen rendszereknek átka, hogy a népeket demoralizálják, jogérzetüket megzavarják, úgy hogy könnyű dolognak tartják, ma egy testvérnép jogát, holnap a korona jogát elkobozni. „A bureaukratismus nem csak anyagi javainkban, hanem a szellemekben is honolt, s mi fájdalommal mondjuk, miszerint uralmának legmélyebb nyomait német körökben hagyta. Innen van, hogy főleg ezen körökben találunk férfiakat, kiknek legjobb akaratuk van, alkotmányosaknak lenni, higgadt szabadelvűségükről a legmélyebben mégis vannak győződve, e mellett azonban nem veszik észre, hogy, bármily merészen hisznek is mozogni, mégis azon szellemi fonalon függnek, melyet a bureaukratismus köréjük font; nem veszik észre, hogy köztük s Bismark közt csak azon egy különbség van, miszerint Bismark nyíltan vallja, hogy ő az erőt eléje teszi a jognak, mig ők ugyanezen gondolatot mindenféle szabadelvű phrasisokkal megédesíteni s eltakarni igyekeznek. „Az octob. s febr. okmányokat hozzák fel nekünk. Ismerjük azokat s tiszteljük. Az oct. diploma két elvet mond ki, melyek elidegenithetlenek, mert azon gondolatnak egész tartalmát képezik, melyből a birodalom alkotmányos születésének származnia kell. Egyike ez elveknek, hogy a közös ügyek közösen s alkotmányosan tárgyalandók; a másik, hogy azon jogot, törvényeket hozni, változtatni s megszüntetni a korona csak a népek törvényes képviseletének közrejárulása mellett gyakorolhatja. Ami hiányzott az oktoberi diplomában alakítás tekintetében, azt a febr. patens igyekezett pótolni. Ámde bir-e e két okmány erővel arra, hogy a magyar állam- s alkotmányjogot megszüntesse, mielőtt a lajtántúli országok törvényes képviseletei beleegyezésüket adták ? „Mi nem ismerjük a koronának oly tényét, mely e kérdésre igent mondana. Az oct. 20-ai legf. kéziratban, mely a magyar országgyűlés egybehivatása iránt intézkedik, mondatik : „Midőn ma kiadott diplomám értelmében sa monarchia bel-állam jogi viszonyainak szabályozása végett Magyarországom bel alkotmányos intézményeit ismét életbe léptetem, kötelességévé teszem Önnek, az országgyűlés egybehivatásának határnapja iránt Nekem javaslatokat tenni, minthogy szándékom Magyarországom állam jogi viszonyainak végleges szabályozását mielőbb a törvények értelmében egy diploma kiadása s megkoronáztatásom által megpecsételni.“ „A febr. 26 kilegm. kézirat, mely az ugyanazon napi okmányokat kisérte, ugyanoly szellemben szól. Ezen szavaknál azonban még hangosabban szólnak a tények. A lajthán-inneni tartományokban az od.b febr. okmányok egyszerűen kihirdettettek a a levéltárba tétettek, törvényerővel bírtak kihirdetésük napjától kezdve. A Lajthántól előbb fel kelle a törvényes képviseleteket szólítni, hogy azon okmányokat beczikkelyezzék, miszerint törvényerőt nyerjenek. „Vájjon ez csupán forma dolga volt-e? Lehetetlen. A királyi szavak, melyek „az államjogi viszonyoknak végleges szabályoztatását“ még csak ezután helyezik kilátásba, ezen felfogás ellen tanúskodnak. De ha a magyar korona országainak joguk volt, a beczikkelyezést megtagadni vagy feltételekhez kötni, akkor azon okmányok amaz országokra nézve nem is igényelhetnek végleges törvényerőt, míg a törvényes beczikkelyezés be nem következett. „Ez a különbség a lajthán inneni és túli országok közt, de e különbség nem képez ellentétet. Magyarország egyikét sem érinti vagy tagadja azon jogoknak, melyeket azon okmányok a lajtán túli országoknak adnak. Magyarország legjelentékenyebb férfiai nyilvános nyilatkozatokban fogadták el a közös alkotmányos élet alapfeltételét, a közös ügyek közös tárgyalásának elvét. De amit óhajtanak s óhajtaniok kell, ez az, hogy a magyar korona népei mint szabad népek szabad egyezkedésben hathassanak közre azon formák s határok megállapításánál, melyek közt a közös alkotmányos actiónak mozognia kell. Ki a magyar korona országainak az e kívánat iránti jogait megtagadja, ki azt mondja, hogy a felállított formának föltétlenül kénytelenek magukat alávetni, az az eljátszás elméletét vallja s a legveszélyesebb forradalmat űzi, azt, mely a jog szinét, a legitimitás álcráját ölti fel. „Természetesen mindenkinek szabadságában áll, azon elméletet magáénak vallani, csak aztán hagyják el az eljátszás emberei a szabadelvű tartuffériát, ne beszéljenek Magyarországgal a kibékülésről, hanem mondják ki nyíltan s becsületesen : az első s legfontosabb jog, melyet mi kívánunk, az: Magyarországot az ő jogaitól megfoszthatni, azt lábbal tiporni, életének vagy halálának is törvényeit diktálhatni. „Ezen nyelvet Magyarország meg fogja érteni, s a válasz miatt e fölött zavarba nem jövend. De sohasem érti meg, ha azt mondják neki : Mi ki akarunk veletek békülni, de mindenekelőtt engedjétek meg, hogy oly sok rosszat kövessünk el irányotokban, a mennyi csak nekünk tetszik; mi egy uj jogállamot akarunk alapítani, de annak alapjául azon jogtalanságot teszszük, mely rajtatok elkövettetett; mi az alkotmányos szabadságnak házat akarunk építeni, de ti azzal kezdjétek, hogy akaratotok ne legyen; mi minden roszat el akarunk hárítani, amit az absolut kormányzat ránk hozott, de azon erőszakosságoknak, melyek egyedül titeket illetének, örökíttetniök kell, a mi új életet akarunk kezdeni, de ti azzal kezdjétek, hogy a halottak közé sorakozzatok , mert mi csak így értjük a testvériséget, az egyetértést, az alkotmányosságot! „Kinek nincs bátorsága, Magyarországgal ily módon beszélni, annak tessék a jogálláspontját elfoglalni, s megismerni, hogy a magyar jog és magyar törvény a februári akta által nem alteráltatott, annál kevésbbé lett megsemmisítve. Csak ezen álláspontból kiindulva lehetők oly compromissumok, melyek a birodalom mindkét felének jogait kiegyenlítve, egymásmellé sorakoztatják. S ezen álláspontból fogjuk mi legközelebb azon ellentéteket megvilágosítni, melyeket ezen czikk élén reproducáltunk,“ hogy a hölgyek egy része távozott a nélkül, hogy tánczolhatott volna, miután szabad ég alatt az estvék már hűvösek. A vendéglős mindenesetre tekintettel lehetne ily számos társaság és a rendezőség iránt. — Térey k. a. a hamburgi színháznál állandó szerződtetést nyert. — Liszt abbé még sept. másodikéig köztünk marad, azután innen egyenesen Rómába indul. — Molnár György, a népszínház volt igazgatója Nagyváradra megy vendégszerepelni. Onnan pedig Debreczenbe az új színház megnyitására. Játékrendjét Hiadortól két eredeti darab : (Nagy Sándor , s egy vígjáték), továbbá „Zrínyi a költő“ történeti melodráma fogja érdekesíteni. — Gallmayer jelenleg a győri színházban vendégszerepel. Toujours „Leichte Person.“ — Volk Oskár lipcsei conservatoriumbeli növendék egy „Gudrum“ czimü dalművet szerzett, amelyhez a szöveget maga írta. — A párisi Gallé-színházban „Egy kötőnő“ czimü környdrámát fognak szinre hozni. 4. A képzőművészet terén felmerült újabb tehetségként a lapok Agnessens Edward, a brüsseli műv. akadémia alig 22 éves tanítványát emlegetik. Miután a felsőbb rajzoktatás valamennyi osztályában elnyerte az első díjakat, jelenleg a brüsseli akadémia által mostani s már kilépett tanítványai számára kitűzött három rendbeli díjakat is a bíráló bizottság kénytelen volt neki odaítélni. — Nemzeti színház. Szombaton Verdinek „Alarczosbál“ cz. dalművét adták elő nagyszámú közönség előtt. Az előadás maga szabatosan vágott volna össze mint rendesen, ha csak a rekedt és még azon felül gyöngélkedő Oroszi kisasszonynyal Ulrica szerepét el nem énekeltetik, miáltal e fiatal énekesnőnek jövőjét kockáztatják és a közönséget tőle elidegenítik. A másik sajnos intermezzo pedig az volt, hogy Rabatinszky k. a.épen az előadás előtt azt a hírt vette, hogy anyja Szebenben meghalt, ami természetesen igen lehangolta. Nem lehetett volna-e más daljátékot elővenni, melyhez egésséges erőkkel rendelkeznek? — Vasárnap Szigligetinek „A szökött katona“ czimü régi népszínművén a zsúfolásig megtelt karzat és második emelet igen jól mulatott. — A bécsi lapokban azt olvassuk, hogy az Eszterházy család összes tagjai Bécsben tanácskozás végett összegyűlnek, herczeg Eszterházy Pál vagyoni állása tárgyában. ^ C o 1 1 a n d Károly pesti főgymnasiumi nyelvtanító, a pesti egyetemhez a franczia nyelv dij nélküli tanárává neveztetett ki. A győri dalárda Pestre érkezését s ittmulatását Beke Béla a „Gy. K.“-ben következő humoros leirásban ismerteti: Vácz után, hol ismét sok éljenzés, de egyszersmind sok új vendég örvendeztetett meg bennünket, ugyanazon morajjal és zajjal küzdve tartók értekezletünket a felső fedezeten pesti partraszállásunk módozatai fölött, megállapítva, hogy a Szózatnak a hajó tetőzetéről együttes eléneklése s az előrebocsátandó közönség után távolságunk szerinti rendben, zászlóink alatt sorakozva leszünk kiszállandók s a zenedének fogadásunkra ígért s ennélfogva várt küldöttsége üdvözlő beszéde viszonzására közlő közös szónokul kikiáltatott, a zászlóknak a zenede helyiségébe testületi fölkisérése elhatároztatott. Azonban: homo proponit, Deus disponit. Miután komáromi daltestvéreink, a császárfürdőbe lévén szállásolva, Budán kiszállottak, mi a többi 4 dalárda tagjaival Pestnél a Szózatot ünnepélyesen elhangoztatók, de látva azt, hogy fogadásunkra senki nem jelentkezik, a pestbudai dalárda t. tagjai, kik e nobile officiumot magukra vállalák, úgy látszik, megfeledkezének arról, tapasztalva azt is, hogy a közönség száma és részvéte is nem hogy a győri lelkes búcsúztatóhoz, de még a gönyői, vagy esztergomi fogadásokhoz sem volt hasonlítható, 4 dalárdának 200-ra tehető küldöttségi és működő tagjai, illő figyelembe véve az esőnek is mindinkább növekedő szakadását s a legalább is 800 egyénnel megtömött hajó kényelmeinek még élénk érzetében, a parti kikötőházfedélzet alatti némi várakozás után illető szállásaink elfoglalására zászlóink alatt megindulunk. Az esztergomiaknak és nekünk jutott a szerencse, a híres vasöntő-gyáros, Ganz Ábrahámnak közvetlen a kikötő átellenében álló palotaszerű házába szállásoltatni. Amazoknak egy a Dunára néző ajtókkal és azok fölötti ablakokkal ellátott magazin, nekünk a partmenti és utczai oldalon fekvő és jövőre kávéháznak szánt helyiség jutott. A mi localitásunk annyival több díszszel és nagyobb magassággal bírt az esztergomiaké fölött, amennyivel egy üres kávéház üres magazin fölött bírhat. A mi ajtóink is folyton zárva tartottak ugyan, de a fölöttük lévő ajtóablakok mégis több világosságot ígértek, és másnap — mert beérkezésünkkor már esti 8 óra és sötét vola — valóban elegendőt adtak is. Fogadásunk sem volt egészen hasonlatos. A bizottmány vagy a háztulajdonos részéről ép úgy nem várta ugyan egyikünket, mint a másikunkat senki sem, de váratánk illető lakosztályunk bejáratánál sz.lt. Pest fővárosa kapitányi hivatalának megbízottjai által, kik nekünk szolgálatra és diszörségül adatának és valóban hű strázsáink voltának, mig azonban az esztergomiak részére csak egy, nekünk kettő adatott. Ez előnyösitésünk még szembetűnőbbé vált laktermeink belbutorzatának bővebb megvizsgálása folytán. Mert habár oly mérvben egyenlő volt is az, mint egy gyár ugyanazonos készítményei lehetnek, bizonyos , hogy dalnoktársaink 30 ágyára egyetlen vánkos sem jutott, míg nekünk 60 ágy mellé legalább is 40 vánkos adatott.Egyébiránt mindkét felekezet bútorzata egy gyárból és pedig a budai cs. kir. katonai ágyraktárból szolgáltatott és minden egyes darab O.M. B. M. (Ofner Militär Betten Magazin) betűkkel volt diszesitve. Volt tehát 60 darab katona-ágyunk vaslábakra helyezett deszkákból, ezeken 60 szalmazsák, 60 lepedő, vagy 40 szalmavánkos, mindez keskeny ugyan, durva és katonás, tiszta és jó,mert egészen új. Ezenkívül rendelkezésünkre állott 4 kaszárnyás asztal, ezekhez vagy 12 nagy korsó, továbbá elegendő számú pohár és 33 db itt meg nem nevezendő edény. Dormitóriumunk világítását a három sarokban fölállított vásári lámpaállványokon függő utczai olajlámpák szolgáltatták, amelyeket nagyszerű candelaberokká varázsolt az ennyi báj által méltán felizgult képzeletünk. E díszterem előterén a falhoz támasztott nagyszerű kapuszárnyak, majdan a ház bejárásába illesztendők, ékeskedjenek, a háttérben roppant színházi díszítmény zárta el tőlünk lakosztályunk még továbbterjedő részét s igen illő staffageot adott a druida-palásttá keresztelt fehér pokróczaikban előtte az első éjen ékes dallamokat zengett dalnokainknak. És ennyi báj s kényelem sem volt elég egyik-másik malecontentusunk lekötésére. A gőzösön még 69-en valánk győriek, Pesten még 12 egyleti tag jelentkezett s igy összes számunk 81-ből állott. Ebből 65 egyénünknek kell vala a 60 ágyas Ganz-féle localitásban helyet találnia. De a belépésnél már csak 54-en valánk, a többiek másutt találtak szállásokra. Az 54 közül kettő meglepetésében már az előcsarnokból megszökött, s én csak 52 jegygyel számolok diszőreinkkel. Azonban még ezek közül is visszavonult három, kik nagy nehezen találtak egyéb lakokba s 49-en maradtnk mi hősök, kik az első és érveit egész mérvben átélhetők. 4). Annak idejében említettük , miszerint gróf Zichy Rudolftól egy gőzhajón utaztában Győr és Vácz között egy útitáska, mely pénzzel a ékszerekkel volt tele, elraboltatott. A gyanú akkor bizonyos Löwy Gusztávra esett, ki a hatóság által azonnal nyomozó levelek által üldözőbe vétetett. Mint most a „B. H.“ hallja, Zürichből azon távirati közlés érkezett, hogy az üldözött tolvaj, ki Berencz Lajos név alatt Schweizba került, ugyanott elfogatott. Löwy a lopás után Alexandriába szökött, honnan — hihetőleg a cholerátók féltében — néhány hét előtt Európába visszajött. Több ékszer, melyeket Löwy nőtestvérének ajándékozott, a hatóság kezében van. A „Gy. K.“ azon tudósítása, hogy egy győri szabó 50,000 ftot lopott volna, mint nevezett lap értesül, alaptalannak bizonyult. — Az újszegedi szolgabíróról az mondatott, hogy a nemzeties irányú darabok előadását Aradi színtársulatának betiltotta volna; — a „Szegedi Híradót“ most felvilágosítja a szolgalmi úr, hogy ő csupán azt hagyta meg az említett társulatnak, miszerint az előadandó darabok czímét 24 órával az előadás előtt jelentse be. — A dunagőzhajó-társulat összbevétele ez évben a hajózás megkezdése óta 5,325,654 forintra rúg, így tehát 147,949 forinttal több mint taval ugyanazon időszakban. — Ma a nemzeti szinházban Csányi Gizella kisasszony, a kolozsvári szinház tagjának és Vl1em Vilmos, volt német színházi énekesnek vendégfölléptéül „Lucrecia Borgia“ dalmű adatik elő. A „Journal des Debats“ úgy értesül, hogy egy párisi ritkaság-hajhász egy Kill Lajos idejebeli nagy íróasztal rejtek-fiókjában Richelieu bibornok 17 eredeti levelére bukkant, melyek közül hat Marion Delorme-hoz van intézve. 4£ Míg Angliában arra vannak elkészülve, hogy a tengeralatti huzalt újra fölszedik, addig a franczia társulat erősen mozog, hogy az ó-világot az ujjal távirati összeköttetésbe hozza. A kormánynyal már egyezkedett, s a törvényhozó testület elé a legközelebbi ülésszak folytán erre nézve törvényjavaslat fog terjesztetni. Az irány így van megjelölve a tervben: Páriából Lissabonba, innét a sz. Vincze-fokra, a canári szigetekre, a st. Veit-fokra és innét a brasiliai Roque-fokra, Cayennebe, New Orleansba stb. A távolság felényi, mint a Great Eastern huzaljáé. — Delamarre tanár Párisból Bécsbe érkezett s jövő hó másodikén teszi első légutazását Schwendernél „L’ esperance“ nevű kormányozható (?) léghajójával. — A réz gyógyszer a cholera ellen.Dr. S. Burg következő jelentést tesz a réz megelőző és gyógyító hatását tanúsító tapasztalatairól: 1832, 49 és 54-ben azon munkások, akik rézzel dolgoztak, tökéletesen megkíméltettek a cholerától. Hasonlóképen azok is, akik a verdit név alatt ismert réz-só termelését űzték. Katonai orvosok Páris, Gallipoli és Várnában úgy óvták meg a katonákat e bajtól, hogy rézlemezeket viseltettek velük puszta testükön és naponkint néhány csepp feloldott réz-sót vetettek le velük. Burg a réznek közvetlen hatást tulajdonít. A rézgyűrűk, lemezek használata hatásos görcsök, gyomorbántalmak, mindenféle cholerai jelek ellen. Belsőleg a cholerabetegeket nagyobb adagokban, réz-sóval gyógyítja. 1854-ben mindig hordott magánál sulfatum cypri-oldatot. A betegnek maga adott be 2—10 cseppet egy kis czukrosvízben, melyhez 1— 2 csepp laudanum létetett, hogy a gyomor könnyebben bevegye. Eredményei — úgymond — bámulatosak voltak. Ő meg van győződve, hogy az idejében rendelt réz-só a choleraméreg hatását neutralizálhatja, mint a chinahéj savai a mocsárméreg hatását elveszik. A réz tehát ép úgy heroicus gyógyszere lesz a cholerának, mint a china a hideglelésnek. 4£ A „Debatte“ velenczei levelezője dr. Essel említett meggyilkoltatására vonatkozólag f. hó 24-kéről a következőket írja : Az Essel orsz. törv. tanácsoson Udinében elkövetett gyilkosság Velenczében is a legnagyobb figyelmet gerjesztette. Azon tudósításra, hogy az udinei hatóságoknak sikerült ezen politikai orgyilkosság két okozóját kézrekeríteni, a velenczeiek a kávéházakba gyülekeztek , hogy ezen még keringő hir bebizonyítását a hivatalos lapban megolvassák, a ezen hir valónak bizonyult. Essel gyilkosai, egy udinei czipész s gyógyszerész, elfogattak. A meggyilkolt 34 éves volt. A gyilkosság előtt színházban volt, hol „Borgia Lucrecia“ adatott, melyet végezetéig érdekkel hallgatott, s azután hazamenett három tőrszúrással életveszélyesen megsebesíttetett. 4£ Ugyancsak a „Debatte“-nek írják Udineből f. hó 23-ról : A hatóság mindent elkövetett, hogy Essel gyilkosainak nyomára jusson. Tegnap és ma itt négy gyanús egyén fogatott el s vitetett az erődbe. — Ezek közt van egy gyógyszerész is: Pontotti J. Ezen gyalázatos gyilkosság miatt az egész város nagy izgatottságban van. — Az első magyar iparbank részvényesei jövő hó 23-kán rendkívüli közgyűlésre hivatnak össze. (Lásd hirdetményeink rovatát.) A pestvárosi hatóság f. hó 26-kán elhatározta, hogy a városligeti tó kiásatását még ezen év folytán befejezteti. Értesítvén?. A felebbezett perek felszerelésére nézve a hétszemélyes tábla által ismételve tapasztaltatott, hogy jóllehet a megvizsgálás végett felterjesztett peres iratokból a felebbezvényi észrevételek hiányoztak, mégis az ezek benyújtására kiszabott határidő sikertelen eltelte a kísérő jelentésben nem csak meg nem említtetett, illetőleg kézbesítési revényekkel nem igazoltatott, sőt oly esetek is fordultak elő, melyekben ezen észrevételek a periratok beérkezése után hosszabb idő múltával pótlólag küldettek fel. Miután ezen, a kellő szabatossággal s különösen a f. évi febr. 19-én 2230. sz. a. kelt udvari rendelvény szabványaival ellenkező eljárás által az igazságszolgáltatás, s a felsőbb bíróságok működése a felek érzékeny sérelmeivel nehezittetik, ennélfogva egy f. hó 17-ről kelt udvari rendelvénynyel az ország összes hatóságai újabban utasittattak, hogy az illető bíróságokat s különösen azok elnökeit a felidézett rendelvény szoros megtartására személyes felelősség terhe alatt kötelezzék s őket különösen figyelmeztessék, hogy a felterjesztő jelentésekhez a felebbezvények másodpéldányainak, illetőleg felzeteinek kézbesítéséről szóló bizonylatok, s a benyújtott ellenészrevételek mindenkor külön hivatkozással csatoltassanak; ha pedig ily észrevételek az id. törv. szabályok I. R. 99. § ban kiszabott határidő alatt be nem nyújtattak, e körülmény a jelentésben világosan kiemeltessék, hogy továbbá mindkét fél felebbezése esetén a kettős ellenészrevételi jogosultság szem elől ne tévesztessék. Egyletek és intézetek. A pesti állatkerti részvénytársulat választmánya f. hó 24-dikén d. u. 5 órakor az akadémia kisebb teremében ülést tartott, melyben a „P. N.“ szerint a következő nevezetesebb határozatok hozattak ki. Az állatkert számára a városligetben Pest városa által kijelölt terület átadása végett a városi hatósághoz folyamodvány nyújtatik be; a telek átvételére és a szerződés aláírására a társulat részéről Szabó Jó