Sürgöny, 1866. június (6. évfolyam, 124-147. szám)
1866-06-02 / 124. szám
124. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Peat, uri-utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Mily-dn-hir-detesek egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő ixak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Zugler M. és Fort Ernő urak. Post. Szombat, junius 2. 1888. Előfizetési árak. Napontai postai szétküldéssel; Budapesten házhoz hordva. Egész évre . . . . . 20 frt. Egész évre .... 18 frt. Ukr. Félévre.............................10 „ Félévre..............................9 „ — „ Negyedévre..............................5.1 Negyedévre .... 4 , 60 , * HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 1- től 7664. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Fortgang Antal temesmegyei kiadó vezetéknevének „Rajnai“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 17 rél 7570. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Reich László nagyváradi joghallgató vezetéknevének „Dús“-ra kért átvátoztatását legkegyelmesebben megengedte. Gömör s Kis Honth t. e. megyék főispánja a megye törvényszékénél üresedésbe jött törvényszéki ülnöki állomásokra Csider Antal h. ügyvédet, volt megyei aljegyzőt és Farkas Endre tiszti első alügyészt kinevezvén , Kalla Jenő másod alügyészt első alügyészszé és Fái Frigyes tiszteletbeli alügyészt másod alügyészszé léptette elő; továbbá az üresedésben álló kövi szakaszbani alszolgabirói állomásra ; Néhay János aggteleki szakaszbeli alszolgabirót, annak helyére László József tornaallyai szakaszbeli alszolgabirót áthelyezvén, ennek helyére almási Balogh Sámuel hites ügyvédet, végre a putnoki szakaszba Tóthpápai Soma hites ügyvédet alszolgabirákká nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztettek: tannenburgi Stubenrauch György, a 28. sz. lovag Benedek gyalogezred alezredese, ezredessé a táborkari törzsben; Fellner Antal, első osztályú főhadbiztos az ideiglenes nyugalmi létszámból, egyidejűleges reactiválás és áthelyeztetés mellett az élelmezési biztossághoz mint első osztályú főélelmezési biztos, élelmezési előadóvá az udinei országos hadiparancsnoksághoz ; és Magner Ede, első oszt. főélelmezési biztos, élelmezési előadóvá a temesvári országos hadiparancnoksághoz. Nyugdíjaztattak: brunneckeni nemes Wieser János, a 18. sz. Constantin orosz nagyherczeg gyalogezred alezredese; Saar Alajos hadbiztos, másodosztályú főhadbiztosi czimmel és ranggal. Hirdetmény: A magas cs. kir. gazdászati és kereskedelmi ministerium jóváhagyása folytán f. évi júniustól kezdve a Bochnia és Lőcse között hetenkint négyszer közlekedő málhamenetek s ugyan a nevezett helyek között hetenkint háromszori lovasposták a következendőképen fognak forgalmazni: I. Málnamenet Bochnia és Lőcse között. Elindulás Bochniából hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggeli 6 órakor. Megérkezés Lőcsén kedden , csütörtökön, szombaton és vasárnapon reggeli 4 óra 50 perczkor. Elindulás Lőcséről vasárnap, hétfőn, szerdán és pénteken esti 7 órakor. MegérkezésBochniában hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton esti 7 óra 25 perczkor. II. Lovasposta Bochnia és Lőcse között. Elindulás Bochniából vasárnap , kedden és csütörtökön reggeli 6 órakor. MegérkezésLőcsén hétfőn, szerdán és pénteken reggeli 3 óra 45 perczkor. Elindulás Lőcséről kedden, csütörtökön és szombaton esti 7 órakor. MegérkezésBochniában szerdán, pénteken és vasárnap esti 7 óra 25 perczkor. Ellenben az eddig Új Szandecz és Lőcse között hetenkint kétszeri málhamenetek és ötszöri lovasposták forgalma egyidejűleg megszüntetik; mi is ezennel köztudomásra juttatik. Kassa, 1866. május 24. Cs. kir. postaigazgatóság. •SEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Presse“ érdemül rója fel gr. Bismarknak, hogy a német középállamokat felsarkalla , hatalmukat és jelentőségüket teljes érvényre emelni. 1848 óta a német államok függetlenségi szelleme soha sem volt annyira kifejlődve mint nőst. Kormányok és nép soha sem értettek annyira egyet a porosz erőszakosság viszszautasítására nézve. A kilátások sohasem álltak roszabbul a berlini kormány ama c célzatára nézve, oly hatalmat bitorolni Németországban, mely azt meg nem illeti. Egy német parlament remélhetőleg az összes német államok egyhangú egyetértésével létre fog jönni, de bizonyosan nem oly formában, hogy a porosz uralom vagy engedékeny eszközévé váljék. Immár akár törjön ki a háború, akár kerültessék ki: a német középállamoknak s a kisebb államok többségének magatartása vagy meg fogja rövidíteni a harcrot, vagy tartós biztosítékokat nyújtani az új viszályok kitörése ellen. Az összes, csak némi politikai jelentőséggel bíró szövetségi államok előtt világossá lett, hogy a Poroszországhoz csatlakozás reájuk nézve halálos lenne, hogy csak az egy országos ülésszak. A „Pest. Corr.“ jólértesült helyről azon tudósítást veszi, miszerint a horvát küldöttség már e hét végével, vagy a következőnek kezdetén befejezendi zár nyilatkozatát, mire a testvérnemzetek küldöttségei egymástól búcsút veendnek. E szerint a regnicolaris küldöttség jelentése, teljes valószínűség szerint csak a közelebbi hét végén jön az alsóház elé. A 67- es nagybizottmány 15 ös választmánya hétfőn fog hozzá új utasításai értelmében készítendő munkálatához, s naponkint fog tanácskozni, kivéve azon kevés napot, midőn ülések fognak tartatni. Ezt írja a „P. Corr.“, s hozzáteszi: „Remélhetni, hogy a 15 ös választmány a lehető legrövidebb idő alatt kész lesz javaslatával. E munkálat — mint értesülünk — ha csak valami akadály nem lép közbe, 10—14 nap múlva be lesz fejezve. „Mivel pedig az állandó igazolási bizottmány már csaknem összes munkálatait előterjesztette a háznak, ennélfogva a horvát ügyben teendő jelentésen kívül egyelőre aligha kerül valami a ház elé s így a legközelebbi hetekben nem lesz ülés, ha csak előre nem látott eset nem adja elő magát. A rendes ülések majd csak akkor vétetnek fel újra, ha a kiküldött bizottmányok valamelyike lenyújtja javaslatát.“ A cultuss oktatásügyi bizottmány az elnökön s előadón kívül még a következő 7 tagot választa meg az ügyrend kidolgozásával megbízott albizottmányba: Sárközy József, Milutinovits Svetozár, Kautz Gyula, Zsedényi Eduard, Bezerédj László, Tisza Kálmán, és Szabó Imre. — Szintúgy az anyagi érdekek Ügyében a bizottmány az albizottmányba megválasztá a következő követeket: Lónyay Menyhért, Kautz Gyula, Fest Imre, Hollán Ernő, Trefort Ágoston, Ghyczy Kálmán, b. Kemény Gábor, Nyáry Pál, Lónyay Gábor, gr. Bethlen Farkas, Kovách László. — Végre a közintézetek bizottmányának albizottmányába megválasztottak : Gorove István, b. Orczy Béla, gr. Ráday Gedeon, Jókai Mór és Sárközy József. A codificationális bizottmány szombaton, jan. 2-án 10 órakor tart teljes ülést, melyben az albizottmány az ügyrend iránt időközben elkészült jelentését, az alakítandó albizottmányok számát és hatáskörét, valamint megalakulásuk módját előterjesztendi. A közgazdászati bizotmány máj. 29-kén délután 5 órakor tartó alakító gyűlését a múzeumi teremben, Szentiványi Károly elnöklete alatt. Az összegyűlt bizottmányi tagok elnökül Lónyay Menyhért, előadóul Kautz Gyula képviselőket megválasztván, a bizottmányt alakultnak nyilváníták. A munkálati sorrend kidolgozására kilencz tagú alválasztmány kiküldése tartatott szükségesnek, melynek az elnök és előadó már ezen ülésben megválasztott tagjaiul jelentettek ki; a hiányzó hét tag megválasztása végett bizottmányi ülés tartatott, másközti benső egyetértés, az egymásérti hű kezességvállalás őrizheti meg őket azon sorstól, melyet az augustenburgi herczegnek szántak. Ha Poroszország a maga főuraságát Németországban erőhatalommal akarja érvényre emelni, úgy támadása sohasem jöhetne alkalomszerűbben mint épen most. Soha egységesebb és hatalmast ellentállásra nem találna. Ez azon meggyőződés, melynél fogva e lap a porosz harczi kedv csökkenésének sok jeleit véli észrevehetni. A „Wanderer“ azon kérdésre, várjon a conferentiának lesz e az az eredménye, hogy a háborút fölöslegessé teendi? tagadólag hisz válaszolhatni Sokáig nem fog az eldöntés magára váratni. A porosz mozgósítás sokkal mélyebben hat a polgári életbe, minthogy ott egy nagy sereg hosszabb ideig tétlen maradhatna, s az olasz sereg által jelenleg elfoglalt tábori helyek, nevezetesen a mostani évszakban oly egésségtelenek, hogy a csapatoknak vagy gyorsan előre kell nyomulniok, vagy messze visszahúzódniok ; az egyik épen oly veszélyes lehet reájuk nézve mint a másik, de az előrenyomulást legalább megkísérelhetik; visszafelé ily kísérlet nem lehetséges már, s e körülmény maga elég arra, hogy a conferentiába helyzeti bizalmat szerény mértékre leszállítsa. A „Fremdbl.é s a , N. Fr. Pr.“ azon, újabb időben több oldalról szellőztetett tervet taglalják, melynélfogva Austriának Velenczéért Herczegovinát, Boszniát s Albánia némely részeit cseréül kellene fogadnia E lapok, eltekintve a népjogi akadályoktól, melyek e cserének útjában állnak, nem osztják azon nézetet, hogy az Austriára nézve elfogadható lenne, bárha azt tartják, hogy a terüületi nagyobbodás az adriai tenger keleti részén nem lenne értéknélküli. A „N. Fr. Pr.“ az ily csere politikai oldalát még kedvezőtlenebbnek tartja az anyaginál. Ha Austria elvesztette is hegemóniáját Olaszországban, a várnégyszög mégis erős védelmet biztosít neki Olaszország ellen, s még mindig azon karba helyezi, mint már oly gyakran a korábbi századokban, hogy a Dunát a Pónál védelmezhesse s az alpesi erősségeket fedezhesse. De ha az állás Velenczében egyszer elveszett, akkor a Trento az ő Eti szorzataival is Olaszország kezére esik ; Tirol, Karantén, Salzburg minden nagy európai háborúban félig elveszett álláspontok ; Németország és a Schweier nyitva állnak, mint Mantua eleste után a respublika s az első császárság számára nyitva voltak, az Austrián kívüli Németországnak másutt kellene támpontot keresnie, s ekként Austria hatalmi állásának maradéka is elveszne E lap ennélfogva azt hiszi, hogy Austriára nézve a netán elkerülhetlen veszteségért egészen másutt fekszik a kárpótlás mint messze Törökországban. Tanácsadás a május 24-iki fagy által szenvedett szőlőtőkék metszése körüli eljárást illetőleg. A múlt napokban közbejött fagy a szőlőlőn vagy az egész idei növényzetet elrontotta, vagy a hajtásokat csak felső részben úgy fagyasztotta el, miszerint azok alsó részén egy vagy több íz, s ezek rügyei épen maradtak. Első esetben be kell várni, míg a tő új hajtásokat hoz elő az alvó rügyekből, melyek a felületen elszórva lappangnak. Amint ezek megjelennek, akkor a tövön nem csak az elfagyott hajtások romjait kell leszedni, hanem az uj hajtások közül is — a legerősebbnek mutatkozó kettőt, legfeljebb hármat kivéve — a többit késsel leszedni s eltávolítani azon czélból, hogy azok még őszig lehető erőre vergődhessenek, és legalább alsó részükön annyira megérhessenek, hogy a jövő tavaszon egy két szemre metszve, gyümölcsöt is hozni képesek legyenek. Ha ezen műtét elhanyagoltatik, csak a véletlenre marad bízva, hogy némely uj hajtás annyira megnőjön s érettségre vergődjék, miszerint rendes venyigét képezvén, a telet is sérülés nélkül kiállhassa; mivel a már úgy is meggyengült tőnek ereje a helyett, hogy egy két hajtás felnevelésére volna öszpontosulva, többre felosztva, kellő hathatóssággal nem működhetnek. Hol pedig az idei hajtásnak csak felső része van megsértve, ott szükséges, hogy a gondos és értelmes szőlész azonnal járjon közbe oly módon, hogy a mely hajtáson gyümölcs is mutatkozik, és ez nincsen megsértve, e fürtöcskén felül egy két ízzel metszessék el az elfagyott hajtás; ha pedig a mutatkozó gyümölcs is meg van csípve, mi a fonnyadt s barnás külsőről látható, vagy olyan épen nem jön elő, akkor azon hajtást éles késsel akképen kell lemetszeni, hogy az idei rügyek közül — alulról számítva csak egy, ha pedig a hajtás erős volt, legfeljebb kettő maradjon meg. A metszés a rügyön felül minél távolabb tétessék, nehogy a következő beszáradás magát a rügyet is érhesse E rügyek csakhamar megindulnak, s ha egyébként az időjárás kedvező, és a növést a talaj szorgalmatos művelése is elősegíti, bizton remélhető, hogy az ily hajtások őszig még annyira kiképződnek, miszerint a jövő évben meglehetősen helyreáll a szőlő, középszerűen terem is, s csak ily módon tétetik lehetővé a borzasztó csapásnak következményeit, melyek különben több évre szoktak terjedni, tetemes részben elhárítani. Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya. Egyletek és intézetek. Az első magyar által, biztosító társaság igazgatóságának Joen M. ^ n. is «, az 1865-diki üzletév eredményéről. Tisztelt közgyűlés! Mielőtt társaságunk 8-ik évi üzletének eredményét számokban részletezve terjesztenek elő, szükségesnek látjuk rövid visszapillantást vetni azon tényezőkre , melyeknek hatályos befolyása alatt állott 1864. és 1865 iki üzletünk. Hogy az 1864 iki üzletről, daczára az akkori kedvezőtlen pénzviszonyoknak, daczára annak, hogy az ezelőtti éves hal képest csekélyebb volt a biztosított érték s a dijbevétel, — mégis örvendetes eredményt lehetett fölmutatnunk, annak egyik fő oka az ekkori károk kisebb számában s az azok megtérítésére fordított összegek aránylag csekélyebb mennyiségében volt feltalálható; mig ellenben 1865-ben még fokozódva nagyobbodott a pénzhiány s a gazdasági viszonyok ziláltsága , és ezen már magukban kedvezőtlen tényezőkhöz járultak még a folytonosan előforduló és pedig jelentékeny elemi csapások, melyeknek összeműködése okozta azt, hogy a lefolyt 1865. íszlatév eredményben sokkal hátrább áll, mint az 1864 iki. A múlt év kizárólag a biztosító közönségnek hajtott — az általunk mivolt téren — gyümölcsöket; részünkre a szilárdabbudó bizalom erkölcsi haszna, s tartalékjainknak ez évben is gyarapodása mellett szerény osztalékot eredményezvén. Mindazáltal megnyugvással utalhatunk mérlegünk végeredményére, mert abban csalhatlan számok szerint mutathatjuk ki azon fokozatos előrehaladást és szilárdságot, mely intézetünk jövőjére nézve a legbiztosabb garantiát nyújtja. Az előfordult károkat a legnagyobb pontossággal űzettük ki, és ez által is mindinkább növeltük azon bizalmat, melylyel intézetünk, fenállása óta a nagyközönség részéről találkozóit s mely eljárásunk folytán szilárdul föntartatik. A jelen üzletév számszerinti kimutatása a tavasi üzletév tételeivel összehasonlittatván, a következő eredményeket mutatja fel: A biztosított érték 1864-ben 434,462,433 ft 57 kr. „ „ 1865 ben 448,617,615 „ 19 „ A díjbevétel volt 1864-ben 4,228,008 „ 25 „ „ „ 1865 ben 3,805,948 „ 14 „ Tehát a biztosított érték 14 millióval szaporodott, mig a díjbevétel 420 ezer forinttal csökkent. Ezen feltünő különbség azon körülményien találja megfejtését, hogy a jogüzleti bevétel, amelynél az aránylag magasb díjtételek folytán, a biztosított öszszeg is sokkal csekélyebb mint a tűzosztálynál — a mostoha időjárás miatt, mely oly szerfelett későn s majdnem a jégbiztonlási idény bevégeztével von kedvezőbb fordulatot, a a gazdákat a terményre vonatkozó minden reményüktől megfosztó , 1865-ben 350,000 ftnyi csökkenést mutat az 1864-ik évhez képest. A károk száma 1864-ben = 6439. „ „ „ 1865 ben = 8129. A károk összege toszen , és ugyan : 1864 ben 2.230,960 ft 12 krt 1865 ben 2 741,710 ft 46 krt. A függő koczfeázatok fedezésére visszatartatott díjtartalék : 1864 len 2.993.745 ft — kr. 1865 ben 3.204,373 ft 63 kr. A részvényesek tulajdonát képező nyeremény tartalék pedig, mely : 1864 ben 592 330 f, 74 kr volt, 1865-ben 626,292 ft 57 krra emelkedett. Továbbá űzitünk terjedését tanusuj azon körülmény is, hogy ügynökeink száma, mely 1864-ben 3583 volt, 1895 ben 3890 reszaporodott. Az életbiztosítási osztály üzletének kedvező eredményét külön jlantésben van szerencsénk előterjeszteni. A lefolyt évbn is jelentékeny szolgálatot tön a társulat a kereskedés , földbirtok-, és iparnak azálta, hogy az értékpapírokra adott előlegeken felül még 3,579,750 ft 65 kr értékű 1865 darab váltót számított le. Idén tehát a számvizsgáló bizottmány jelentését a tisztelt közgyűlésnek benyújtanék, van szerencsénk a mérlegben kimutatott nyeremény alapján, 1865 dik évre minden egész részvény után osztalékul — beleértve az életbiztosítás eredményét is — 12 forintot hozni javaslatba. Végül szabadságot veszünk tiszteletteljesen megjegyezni, hogy részünkről — erőnk s tehetségünkhöz képest oda törekedtünk, hogy a biztosítás üdvös eszméjét a társadalm minden rétegei a köreibe terjesszük, meghonosítsuk, s a biztontó közönség érdekeinek szemmel tartása mellett társulatunk erkölcsi s anyagi jólétét minél biztosabb alapra fektethessük. Az igazgatóság. Az első magyar általános biztositó társaság nyolcadik évi zárszámlája 1865 ki jan. 1-től dec. 31 dikéig. Bvét a 1 A múlt évből áthozott díjtartalék 2,993,745 kr. Az 1865. évben 448,617,615 ft 19 kr biztosított érték uáni tűz , szállomány- és légbiztaitási dijak 3,805,948 ft 14 kr. Házjövedelem és kamatokból (124,777 ft 74 kr) levonva az életbizt. osztálynak járuló Kamat (47,490 ft 70 kr) marad 77,287 ft 4 kr. Értékpapír szelvények 32,483 ft 29 kr. Összeg 6,909,463 forint 47 kr. Kiadás. Viszontbiztosítások és törlésekért 1,128,160 ft 2 kr. Tűz-s szállítmány- és jégkárokért a vilapotbiztositott készletek levonása Után 1,916,465 ft 43 kr. Függőben lévő károkért 88596 ft 82 kr. Jutalékok, üzeti költség, tisztifietések, nyomtatványok, útiköltségek, leírások stb. 524 835 ft 98 kr. A tartalék és segédtőkének 5% kamatozása 29,66 ft 53 kr. Jövedelmi adóra visszatartatot 5,000 ft. A folyó kockázatok fedezésére az 1866 dik évbe átvitt díjtartalék 3,204,373 ft 63 kr. Összeg 6,897,048 ft 41 kr. Majd tiszta bevétel 12,415 ft 6 kr. Ebből jár: Igazgatósági járulékért 9% 1,117 ft 36 kr. Tiztviselőségi járulékért 4% 496 ft 60 kr. A tartalék tőkéhez 25% 3,103 ft 79 kr. A cégbiztosítási segédtőkéhez 10% 1,241 ft 51 kr. A hivatalnoki nyugdíjalapra 1% 124 ft 15 kr. Összesen 6,083 ft 41 kr. Tiszta nyereség 6,331 ft 65 kr. Az életbiztosítási osztály által kimutatott tiszta nyereség 30,564 ft 71 kr. Összes tiszta nyereség 36,896 ft 36 kr. Felosztása: Osztalék 3000 részvény után 12 ftjával 36,000 ft. A hivatalnoki nyugdíj alapnak a tövedéki maradvány 896 ft 36 kr. Egyleti vagyon. Alaptőke 3000 részvény után 3,150,000 ft. Összes tartalékalap 3,830,666 ft 20 kr. Összesen 6,980,666 ft 20 kr. A „Pannónia“ magyar viszontbiztosító intézet m. hó 29-kén délután 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését, melyre a társulati részvényesek számosan jelentek meg. A gyűlést Lónyay Menyhért elnök úr megnyitván, fölolvastatott az igazgatóság jelentése. Azután a számvizsgáló bizottmány jelentése olvastatott, mit a mérleg előterjesztése követett. Ezek tudomásul vétele után felhíván elnök úr a közgyűlést az alapszabályok értelmében eszközlendő választások teljesítésére, miután a 4-ik év, melynek tartamára elnöknek megválasztatott, eltelt, megköszönve a társulati részvényesek bizalmát, az elnökségről lemondott ; s megérintvén még, miszerint a szárazság,mely főleg külföldön nagy mértékben uralkodott, vonta maga után azon sajnos következményt, hogy az intézet, mely azelőtt oly szerencsével működött, ezúttal osztalékot nem adhat; azon reményét fejezte ki, hogy az új elnökség alatt az időjárás megváltozóval, és a viszonyok kedvező alakulásával az intézet jobb sikernek örvendhetene. A részvényesek által beadott szavazatok, az ezek összeszedésére kiküldött bizottmány által még a gyűlés folyama alatt összeszámíttatván, a választás eredménye jön, hogy a kilépettek úgyszólván egyhangúlag újra megválasztottak, mégpedig elnöknek Lónyay Menyhért ; választmányi tagoknak: Gróf Apponyi György, Fiuk Ede, Hajós József, Kochmeister Frigye; igazgatónak Ebner N. János; számvizsgáló bizottmányi tagoknak: G.iczky Samu, Goldberger Zsigmond, Kern Ágoston, Koppály Frigyes, Ullmann M. G., Weninger Vincze urak. — A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök és jegyző mellé az alapszabályok értelmében mint részvényes tag — Bereznay István ur kineveztetvén, a gyűlés szétoszlott. A fennérintett jelentés igy hangzik : „Tisztelt közgyűlés! A lefolyt 1865 ik év, mint a számvizsgáló bizottmány által megvizsgált s */• Alatt általunk bemutatott IV. sor