Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-11 / 206. szám
éntek, hogy az olasz megbízottal egy sor promemoria közöltetett, melyekben Austria a tárgyalások főpontjaira vonatkozó javaslatait, óhajtásait és nézeteit letette. E promemoriák képezik most bizonyos sorrendben a békealkudozások anyagát. Ma ismét értekezlet tartatott gróf Mensdorf kabinetjében. Az alkudozás legközelebbi tárgyát az anyagi ügyek képezik. A posta-, távirat- és vasúti ügy rendezése egy külön bizottmány feladata leend. Abban a reményben voltak ugyan eleinte, hogy az Olaszországgal béketárgyalások nem veendnek 14 napnál több időt igénybe , de az anyag mennyisége, a végleges megoldásra váró kérdések nagy száma késleltetik a végleges békekötést. És egyedül ez a késedelem kizáró oka, mert Menabreu tábornok az eddig szőnyegre került pontok tárgyalásánál annyi előzékenységet mutatott, hogy komolyabb nehézségek felmerülése ezután sem tartható valószínűnek.“ Mint az „Opinione“ értesül, Velencze átadása egy jegyzőkönyvben fog eszközöltetni, melyet Austria és Francziaország küldöttei aláírandnak. Ezután a helyhatóságok a népszavazás végrehajtását eszközük és pedig a többi olasz tartományokban követett szabályok szerint. Egy párisi levél Francziaország legközelebbi politikáját a következő három főpontban foglalja össze : 1. Türelmesség Poroszország irányában, de eljárása feletti gondos figyelés ; egy szóval: látszólagos közönyösség Németország ügyei iránt. 2. A békének az 1867. világtárlat utáni fentartása, amely ideig lehető lesz a katonai szervezet és fegyverzet megváltoztatásának befejezése. 3. Francziaországnak isméti belépése az európai ügyekbe a keleti kérdés felélesztése által. Francziaország a német kérdést léptette előtérbe, hogy az olasz kérdést megoldja; most a keleti kérdést fogja előretolni, a német kérdés megoldása végett. Egyelőre Francziaország a lehetőségig azon fog lenni, hogy e kérdés a kiállítás vége előtt ne váljék égetővé, ha azonban a körülmények úgy hoznák magukkal, hogy a kérdés megoldásához hozzá kellene fogni, akkor Francziaország határozottan kiállna a működés terére és eddigi beváró magatartását fényesen fogná erélyes beavatkozással felcserélni. A szász-porosz béketárgyalások állásáról egy bécsi lap írja : „Egy franczia lapnak — a „France“ nak“ — azon állítása, hogy a Porosz- és Szászország közti alkudozások egy, az utóbbira nézve kedvező fordulatot vettek, és a végleges béke megkötése közel állna, fájdalom alaptalannak bizonyul. Sokkal inkább igaz annak ellenkezője. Egyébiránt azon remény sem indokolatlan, hogy a porosz és szász királyok közötti levélváltás, melyet János király kezdeményezett, nem leend befolyás nélkül azon magatartásra, melylyel a berlini kabinet a rendíthetlen Szászország irányában eddig viseltetett.“ A Berlinben folyó békealkudozásokról a „Prov. Corr.“ ezeket írja : „A már több idő óta Poroszország és Hessen- Darmstadt közt fenforgó békealkudozások f. hó 3-án a béke aláírását eredményezték. A szerződés pontjai szerint 3 millió tallér hadi kárpótlást fizet a hesseni nagyherczeg kormánya Poroszországnak. Poroszország a következő területeket szerzi meg : A homburgi tartománygrófságot a meiszenheimi hivatal kerülettel, Biedenkopf és Vöhl kerületeket, a gieszeni kerület éjszak-nyugati részét Gieszen város kivételével, továbbá Rödelheim és Niederursel helyeket. A hesseni nagyherczegség kárpótlásul eddig Kur - Hessenhez és Nassauhoz tartozó területrészeket kap. Poroszország szerzeménye mintegy 200 mértföldet teszen 60,000 lakossal. A békefeltételek közé tartozik még, hogy Felső-Hessen az éjszaki szövetségbe lép, hozzájárul a már más helyt a rajnai és majnai hajózási vám megszüntetése végett megállapított egyezményekhez, és fontos engedményeket nyújt, a posta- és távirda- ügyekben. Az északnémet szövetségbe lépés tárgyában a meiningeni herczeggel folytatott alkudozások megszakíttattak, mivel a herczeg Poroszország követeléseit el nem fogadhatóknak nyilvánítja. A legújabb hírek szerint a meiningeni herczeg trónjáról fia javára lemondott volna, mely esemény valószínűleg gyorsabb kiegyezésre fog vezetni Berlinnel.“ A porosz követek háza, mint előrelátható volt, egészen a kormány értelmében nyilatkozott Hannover, Választó-Hessen, Nassau és Frankfurt városának bekeblezését illetőleg. Sőt az eredeti kormányjavaslatnál még sokkal tovább mennek a bizottmánynak határozattá emelt javaslatai, amennyiben a teljes reklumot Poroszországgal teszik czéljukká. Az elfogadás 273 szavazattal történt 14 ellen. A lengyelek nem szavaztak. A ministerelnök a schleswig-holsteini herczegségek bekeblezésére vonatkozó törvényjavaslatot tett a ház asztalára-Bécs, sept. 9. A „Debatte“ értesül, miszerint a szász király ő felsége Rod a un pompás birtokot megvette. E körülmény szerinte alkalmasnak látszik, igazolni azon híreket, melyek ő felségének fia javárai leköszönéséről keringenek. Triestben a Lissánál győzelmes tengerész-legénység tiszteletére a polgárság fényes mulatságot rendezett, melyen Tegetthoff aladmirál is megjelent s szűnni nem akaró lelkesedéssel üdvözöltetett. TÁRCZA. Napi újdonságok. — Gróf Schönborn-Buchheim Frigyes, a Baillianciano nevű máltai rend vitéze, a haugsdorfi kerületben fekvő mailbergi jószágán az utolsó hadi események következtében okozott 3108 frt. 68 krajczárra menő kár megtérítéséről a magas államkincstár javára lemondott. E hazafias tettet a hadiesemények által okozott károkat kipuhatoló országos bizottmány forró köszönet kifejezése mellett a „Wien. Zig“-ban közzéteszi. Gyászjelentés. Jedlik Ányos, Ruzsicska Nép. János, Rómer Flóris és Füssy Tamás maguk és a pannonhegyi főapátsághoz tartozó sz. Benedekrendi társaik nevében szomorodott szívvel jelentik szeretett rendtársuknak, nagy tiszteletű és tudós Czuczor István Gergely, sz. Benedek rendű áldozátnak, a m. tudományos Akadémia rendes tagjának, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után, keleti hányszékelés következtében f. évi Sz.Mihály hava 9 én reggeli 9 órakor szerény és munkás életének 66-ik, szerzetes fogadásának 44-ik, áldozárságának 42 ik és tanári s irodalmi áldásos s ernyedetlen működésének 40-ik évében történt gyászos kimultát. Hideg tetemei folyó hó 10-én délután 3ya órakor fognak a kerepesi út melletti közsirkertben eltakarittatni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig Sz-Mihály hava 11 én 10 órakor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Pesten 1866. September 9 én. Az örök világosság fényeskedjék neki! — A megrázó gyászeset, mely Puszky Ferencz családját érte, élénk részvétet keltett a főváros minden köreiben. F. hó 7-kén délután 4 óra felé a budai országúton a Lukács fürdő közelében számosan gyülekeztek össze a halottas háznál. A budai evang. segédlelkész rövid imát mondott a megboldogultak felett, mire a koporsók négylovas gyászkocsikra tétetvén, a menet megindult. A magán- és bérkocsik hosszú sora követte a gyászkocsikat s igen számosan gyalog kisérték a menetet. Pestre érve, növekedett a kísérők száma. Az evang. egyház előtt Székács József superintendens fogadta a menetet, s rövid ima után újból megindultak a kerepesi temetőbe, hol azután a családi sírbolt fölé helyezték a két koporsót, s itt Székács egy emelkedett szellemű, megható gyászbeszédet mondott. Pulszky Ferencz két fiával, Ágost és Gáborral volt jelen a temetésen. — A „Zw.“ írja tegnapról: Itteni szálloda tulajdonos és városi képviselő Emmerling Károly úr két nap előtt Bécsben elhalálozott. Az elhunyt hűlt tetemei tegnapelőtt Pestre hozattak, s tegnap a kerepesi sirkertben tétettek örök nyugalomra. A polgári kebelzet egy derék, mivel a szellemű s a közügy iránt buzgó tagját vesztette el az elhunytban. Csaknem ugyanekkor Budavárosa is egy derék polgártagját veszité el Kimnach Lajos építész urban, ki Budaváros képviseletének tagja, főlövészmester és a budai ágost. evang. község gondnoka vala. Ez utóbbinak temetése is tegnap d. u. 5 órakor ment végbe. Béke poraikra ! — Tegnap érdekes állatok szállíttattak át a fővároson, melyek hazai gazdászatunk büszkeségének mondhatók. Ezek kosok Czihert Robert ur hires juhászatából s 1600 ft értéket képviselnek, s Rudics J. urnák adattak el. Minden egyes darab az idén 13 font gyapjút adott mosatlanul. — Megjelent az „Erdészeti és gazdászati lapok“ ötödik évfolyamából a IX. füzet, melyben Érkövy Adolf tölgyerdeink aranyszagáról s a gubacsról értekezik. Erdődi Adolf a bródi határezred erdőségeit írja le, azonkívül érdekes az angol búzafajtákkal tett kisérletrőli jelentés, az állatélet erdeinkben stb.-Az „Orvosi Hetilap“ ezen héten megjelent 36-ik számában olvassuk : Megjelent „Mit kell tennünk a cholera csapásainak enyhítésére.“ írta Kátai Gábor orvos-tudorsal. A füzetke 12 lapra terjed, s népszerűen a nagyközönség felfogásához mérten lévén írva, ennek olvasmányul lelkiismeretesen annál inkább ajánlható, minthogy a cholera eredését, fejlődési módját ügyesen, a jelenkori vívmányoknak megfelelően fejtegeti, nem különben az óvó eljárásra nézve mindazon üdvös rendszabályokat magában foglalja, melyeket a tudomány a szóban lévő baj kifejlődése és kiterjedése ellenében követésre czélszerűeknek talált. Ezenkívül a betegség és az ellene követendő kezelés szintén előadatik. Őszintén óhajtjuk, hogy a szerző abban találja fáradságának legszebb jutalmát, miszerint egészségtani helyes figyelmeztetései termékeny földbe essenek, s minél többen legyenek, kik azokat követik. Az értekezés a szerző sajátja, s minden budapesti könyvkereskedésben kapható. Ára 30 kr. — Dr. Duka Tivadar hazánkfia körünkbe érkezett, s néhány nap múlva szüleihez megy látogatásra, a honnan e hó végével állomására Keletindiába, Moughirba utazandik. — Garibaldi Riccioli, a tábornok ifjabbik fia a napokban, midőn egy mezei lakból Bresciába lovagolna, a lóról lebukott és nyakszirtjét súlyosan megsértette. A ló, melyen lovagolt, Victor Emanuel király ajándéka volt Másnap gyalog-hintón atyjához szállították s kiépülését remélik. X. Ki a pesti halpiacznál lévő hidtársulati csónakokat igénybe veszi, örömére tapasztalja, hogy néhány nap óta a régi, roskatag fabódé helyett most egy csinos, a fővároshoz illő váróterem van építve. — Mint halljuk, ez újólag a hangyaszorgalmáról és kitartó erélyéről ismert hídtársulati igazgató, Rózsa Lajos úr műve, ki, habár már évek előtt akarta ezt így, mégis csak most teljesíthette. Bár mielőbb a többi átkelési helyeken is a közönség és a fővárosok szépítése érdekében hasonló csinos várótermekkel diszitse a nagy magyar folyó fővárosi partjait a hídtársulat. X. Egy tehetség elvesztését kell tudatnunk, ki a járvány áldozata lett, s ki lángelméje által a zenészet terén tündökölni volt hivatva. Ez T 1tmann László, azon szép offertorium szerzője, melyről a legtöbb műértő magasztalólag nyilatkozott, f. hó 8 án déli 12 órakor adá ki nemes, minden szépért lángoló lelkét. Ezen alig 28 éves ifjú zeneszerző ránk nézve igen fontos irányt tűzött ki magának : a valódi magyar zenestylust, hátrahagyott művei igazolják ezt, s fájdalom ! Írójuk ma már a budai sirkertben aluszsza örök álmát, kinek sirján a hátrahagyott özvegy és két árva zokog; a múzsa elszomorodottan nézi kedvenczét,mig az összes zenevilág és mindazok, kik e nemes ifjút ismerték, és kik barátságát bírták, elkeseredetten fájlalják a sors kíméletlen kezét. Béke legyen az oly korán elhunyt magyar zeneszerző felett! — A Magyarországhoz visszakapcsolt részekben a végleges úrbéri és tized kárpótlások valósítási tárgyalásai folyó évi augusztus és September havakban a szilágy-somlyói bizottmány által Közép Szolnokmegyében a következő községekben kezdetnek meg: u. I m. Tasnád, Balásháza, T.-Csan, Zöldere, Magyar-Csa- Ipoly,Orbó, Nagy-Bajom, Kis-Bajom, Csekenye, Kis Paczal, Nagy-Paczal, Úsztató. A tárgyalási napokra az illető vételjogosultak időről időre a valósítási bizottmányok által, idézvények utján fognak értesittetni. — A múlt hó végén érkezett Debreczenbe Amerika Boston városából sokévi bujdosása után Thuot István ur, volt honvéd-százados, nejével Ezentúl e vidéken fognak megtelepedni. (H.gy.) — Mármarosmegyében egylet van alakuló félben, melynek czélja a népnevelés és a népiskolák segélyzése lenne. Ezen egylet első közgyűlése hirszerint f. hó 25-én Marmaros-Szigeten a megyeházában fog megtartatni. — (B e k U 1 d e t e 11.) Néhai Nagy Pál, pesti ügyvéd után maradt peres irományokra nézve Morász Géza ügyvéd urat nevezte ki a hatóság, mit is oly megjegyzéssel hozunk tudomásra, miszerint az érdeklettek a nevezett ügyvéd úrhoz forduljanak. (Pest, úri utcza 3. sz.) — A duna-rakpart-építési bizottmány új tagjai s hó 6kán szemlélték meg először a rakparti munkálatokat, melyek már annyira haladtak, hogy az egész vonal a görög templomig f. évi november hóban tökéletesen elkészül. Az erdélyi ref. egyházak egyik főgondnoka és kir. tanácsos néhai zágoni Bodoa Sámuel emlékezetére a kolozsvári ev. ref. egyház f. hó 9 kén gyászünnepélyt tartott. Az emlékbeszédet Szász Gerő egyházmegyei jegyző mondotta. — (Tűzvész.) Székudvaron m. hó 30 án 15 ház s gazd. épület égett le. Biztosítva csak 2 ház volt. Elek és Nadab községek a károsultakat igaz felebarátilag segélyezték. Az oltásban több más szomszédos község is tevékeny részt vett. A főszolgabíró rögtön a vész szinhelyén termett. (Templomrablás.) A „Kol. Közi.“ torda levelezője irja, hogy ott e f. hó 4-kén a szent Ferencz rendűek templomát gonosz kezek kirabolták. A templom ablakain a vasrostélyzatot kifeszegették s úgy hatottak be. A kár tetemes, mert sok arany, ezüst edényeket, miséző öltönyöket loptak el. Úgy látszik, Erdélyben egy nagy rablóbanda van, mely sorba járja a városokat. Ez már a 6-dik eset. — A pesti kath. legényegyletben (Terézváros, gyárutcza, 1. sz. 2-dik em.) ma, sept. 11-kén esti 7 óra után dr. Kátai Gábor urachobráról — magyar és német nyelven — népszerű fölolvasást fog tartani. Hatósági közlemények. Gyula, 1866. sept. 5. Békésmegye főispánja méltóságos b. Wenckheim Béla ur . Felsége által az Ínség ügyében Arad, Békés , Csanád és Csongrádmegyékre nézve királyi biztossá kineveztetvén, az őszi vetőmag beszerzésére ezen királyi biztosi kerületre nyitott 200.000 forintnyi hitelnek felosztása a f. évi sept. 1 jére Gyulára meghívott fentebbi megyebeli főispán urakkal tartott értekezletben, a valódi inségi szükséglet arányához képest akként teljesíttetett, hogy az aradmegyei főispán előterjesztéséhez képest Arad megyében ezúttal csak is Magyar-Pécska község vétetett figyelembe és óhajához képest az őszi vetőmagot önerejükből megszerezni nem képes lakosai segélyezésére 2000 forintnyi államkölcsönben fog részesíttetni, ezen összegért a község mint erkölcsi testület a jótállást magára vállalván , továbbá 8000 ft tartaléktőke gyanánt fennhagyatott oly czélból, hogy ezen öszszegből aradmegyei ínséges községeknek e tekintetben később netán felmerülhető szükségletet fedeztessenek; a többi 190 ezer forintból pedig a kimutatott és a valódi inségi szükséglethez képest leszállított vetőmagmennyiséghez arányitva Békés megyére 55272 ft 72 kr, Csongrádmegyére 65636 ft 37 kr, Csanádmegyére 69090 ft 91 kr esett. Királyi biztos ő méltósága az érdekelt megyék főispánjait ezen felosztásról értesítvén, felkérte őket, miszerint a megyékre eső kölcsönnek az egyes inségi községek közti felosztása iránt a központi inségi bizottmányokkal tanácskozzanak és a felosztási arány megállapítása után az egyes ínséges községekre eső résznek egyénenkénti felosztását a községenkint alakítandó inségi bizottmányok által eszközöltessék. Az őszi vetőmag beszerzésére kirendelt államkölcsönből a fentebbi felosztás szerint Békés megyére eső résznek községenkinti felosztása végett a királyi biztos ő méltósága által f. évi sept. 2-kára hivatott össze a központi inségi bizottmány, melynek tagjai, mielőtt feladatuk megoldásához kezdtek volna, egyhangulag felkérték az elnöklő királyi biztos ő méltóságát, hogy a cs. kir. Apostoli Felsége által az Ínséggel küzdők felsegélésére legkegyelmesebben engedélyezett államkölcsönökért Ő Felsége trónja elé leghálásabb köszönetük kifejezését eljuttatni méltóztassék. Annak utána megállapittattak azon békésmegyei községek, melyek őszi vetőmag-kölcsönre szorulnak és ezek a valódi szükséglet mérvéhez képest az e megyére eső államkölcsönből következőleg részesíttettek. Az egész megyére eső államkölcsön összegből 5272 ft 72 kr tartalékul, később felmerülhető e nembeli szükségletek fedezésére fennhagyatott. A többi 50 ezer forintnyi kölcsönösszeg pedig következőleg osztatott fel: 1. Szarvas város 6500 p m. vetőmag szükséglet arányához képest fog nyerni ..... 22,887 ft 33 kr. 2. Orosháza 4600 p. m. vetőmag szükséglet arányához képest fog nyerni...... 14,084 ft 53 kr 2. Tót-Komlós 3000 p. ra. vetőmag szükséglet arányához képest fog nyerni. ..... 10,563 ft 38 kr. 4. Szenttornya 200 p. m. vetőmag - szükséglet arányához képest fog nyerni ..... 704 ft 22 kr. 5. P. Szenttornya 500 p. m. vetőmag-szükséglet arányához képest fog nyerni . . . . . 1,760 ft 56 kr. Az egyes inségi községekre eső államkölcsönnek egyénenkénti felosztását és kezelését illetőleg a községenkint alakítandó inségi bizottmányok részére az alábbi egész terjedelmében közölt utasítás dolgoztatott ki, mely az e megyei járásbeli szolgabiráknak a községi inségi bizottmányok azonnali megalakítása és további eljárás végett kiadatott. Az Ínség ügyébeni segedelmezések második főtényezőjére, t. i. a munkaadásra vonatkozólag, az e czélból az egész kir. biztosi kerületre nyitott 250.000 forintnyi hitelnek az egyes megyékre felosztása és alkalmas munkatárgyak kijelölése tekintetéből Csanád- és Csongrád megyék főispánjait kir. biztos e méltósága felkérte, hogy az inségi munkára szorultak összeírása, nemkülönben alkalmas munkatárgyak kijelölése tekintetéből a kellő adatokat beszerezzék és azokat készen tartsák, hogy azok alapján a nyitott hitelnek felosztását a f. hó 17-én H. M.Vásárhelyre és 18-án Makóra kitűzött személyes találkozás és értekezés alkalmával eszközölni lehessen és a legczélszerűbbnek találandó munkálatok engedélyezése és megindítása iránt az akkorra összehívandó megyei közp inségi bizottmányok meghallgatása után a további intézkedések megtétethessenek. Békés megyét illetőleg az inségi munkára szorultaknak összeírása már megtörtént, alkalmas munkatárgyak kijelölése és a kiviteli tervezetek elkészítése végett pedig a Gyulán székelő Kőrös Berettyó szabályozási főmérnök és az állammérnök utasittattak, kiknek beadandó munkálataik a többi megyék ide vonatkozó adataival egyidejűleg és együttesen fognak tárgyalás alá vétetni. Utasítás a községenkint alakitandó inségi bizottmányok részére az őszi vetőmag beszerzésére nyerendő államkölcsön kezelését illetőleg: 1. Az őszi vetőmag beszerzésére engedélyezett államkölcsönnek egyes községekre eső része a központi inségi bizottmány megállapításához képest az egyes inségi községek mint erkölcsi testületek által bélyegtelen ivén kiállítandó, az illető járási szolgabiró és esküdt társa által láttamozandó törvényes alakú s az 1/. alatti minta szerint szerkesztendő kötelezvényekre a kijelölendő cs. kir. pénztárból fog az illető községek e végre külön írásbeli meghatalmazással ellátandó meg bizottainak királyi biztosi utalvány folytán kiosztatni. 2. Az említett államkölcsönből a központi inségi bizottmány megállapításához képest egyes inségi községekre eső rész a község pénztárában lesz kezelendő, s annak számadásába bevételezendő, a kiadásokról pedig, melyek ez esetben csak az egyes községi földbirtokos tagoknak adott kölcsönök lehetnek, az inségi bizottmány vezetése alatt külön részletes számadás készítendő, melynek alapján, annak idejébeni megyei bizottmányi felülvizsgálás után, az inségi czélokra fordított összeg a községi pénztár számadásában kiadásba tétetni, a részletes számadás pedig ahhoz okmánykép csatoltatni fog. 3. Azon községekben, melyeket a központi inségi bizottmány az őszi vetőmag beszerzésére engedélyezett készpénzbeli államkölcsönben részesítendőknek talál, a járási szolgabiró által azonnal községi inségi bizottmányok a község értelmiségéből, lelkészekből, elöljárókból, birtokosokból, sat. akként alakítandók, hogy minden az Ínség által érintett érdekképviseletet nyerjen. A községi inségi bizottmányok tagjaitól elváratik, hogy e tekintetbeni közreműködésüket minden díjazásra igény nélkül, tisztán emberbaráti nemes érzelemből teljesitendik. — Fölmerülhető rendkívüli kiadás'«!, eseteiben a központi inségi bizottmányhoz jelenti - teendő. 4. Eme községi inségi bizottmány intézkedik, hogy a községre eső államkölcsön a községi elöljárók és ínségi bizottmányi tagok által az illető pénztárból mielőbb fölvétessék. Megjegyeztetik, hogy az őszi vetőmag beszerzésére az állam részéről nyújtott segély — adassék az készpénzben vagy természetben, — mindenesetre pénzben kifejezett kölcsön leend. A kiállítandó kötelezvényben az illető községek mint erkölcsi testületek kötelezendik magukat ezen pénzben kifejezett kölcsönt a jövő 1867 ik évi január 1-je napjától számítandó ötös (5%) kamattal ugyanazon időtől számítandó három év alatt évenkénti egyenlő részletekben visszafizetni. 5. A községi ínségi bizottmányok feladata lévén az őszi vetőmagnak természetbeni kiszolgáltatása esetében annak bevásárlása és egyénenkénti felosztása, e czélból a szükséglet mennyiségének megállapíthatása végett mindenekelőtt kebeléből egy küldöttséget nevez ki, mely a vetőmagra szoruló egyes földbirtokosokat összehondja oly módon, hogy az összeírásban az illető földbirtokos neve, az általa bevetendő földterület holdakbani mennyisége, és a szükségelt őszi vetőmag minősége és pozsonyi mérőkben kifejezett mennyisége kitéve legyen. Ezen összeírásnál minden egyes földbirtokos helyzete lelkiismeretesen megvizsgálandó és abba csak olyanok veendők föl, kik az őszi vetőmagot önerejükből, állami segély nélkül beszerezni nem képesek. — Tulajdon földdel nem birók, felesek, vagy haszonbérlők vetőmag-kölcsönben nem részesithetők. 6. A küldöttség összeírása a községi inségi bizottmány elé terjesztendő, mely azt megvizsgálja és megállapítja. Az ekként megállapított összeírás eredményéhez képest szükséglendő őszi vetőmagnak bevásárlása és egyénenkénti felosztása módozatait a községi inségi bizottmány fogja a helyi viszonyok és körülmények közelebbi ismereténél fogva legczélirányosabban meghatározni, ez iránybani határozatait a központi inségi bizottmányhoz idejében bejelentvén. Irányadólag megjegyeztetik, miszerint a szükségelt vetőmagnak a helybeli vagy közel lakó nagyobb földbirtokosoktóli beszerzése által a szállítási költségek keresbednek. 7. A községi ínségi bizottmány által a szükségelt vetőmag beszereztetvén és a helyszínére szállíttatván, mielőtt annak egyénenkénti felosztása eszközlésbe vétetnék, megállapítandó a vetőmag pozsonyi mérőjének ára a szállítási költségekkel együtt, és ehhez képest az államkölcsön 5% kamatai és a lehető kezelési költségek hozzátételével kiteendő az összeírásban minden egyes földbirtokos neve után azon pénzösszeg, melyet az átveendő vetőmag mennyiségért fizetni tartozand. Egyébiránt, ha a községi ínségi bizottmány az őszi vetőmag kölcsönnek az egyes földbirtokosok közt készpénzben leendő felosztását látná czélirányosabbnak, ez irányban hozandó határozata foganatosítását mi sem akadályozza. A készpénzbeni felosztás esetében azonban arra különös figyelem fordítandó, hogy készpénzbeli kölcsön a községnek engedélyezett kölcsön öszveg erejéig és ahhoz arányított mennyiségben csak azon földbirtokosoknak adassék, kik arra valóban rászorultak, és kiknél elegendő biztosíték van arra nézve, hogy a nyerendő kölcsönt annak idejében visszafizetemlik és földjeiket vetetlen nem hagyandják, mely irányban a községi inségi bizottmányok ellenőrködő felügyeletre felhivatnak. 8. A visszafizetésnél előfordulható zavarok kikerülése tekintetéből elegendő számú könyvecskék lesznek nyomatandók és akként elkészítendők, hogy azokban az egyes földbirtokos által nyert őszi vetőmagbeli kölcsön mennyisége és ahhoz képest az illetőnek készpénzbeli államkölcsön-tartozása, nem különben az évenként visszafizetendő részletek, valamint a visszafizetési határidők kitéve legyenek. Ezen könyvecskék az illető földbirtokosoknak az őszi vetőmag kiosztása