Szabad Föld, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1948-01-04 / 1. szám
Virágzó mezőgazdaságért, jómódú parasztságért/ sáíra 40 fillér Képes melléklet Szabad Föld Búzakötvénnyel is lehet fizetni földadót Felállítják a falugazda-intézményt Több mint 3 millió hold az őszi vetés Boldog új esztendőt r égi jó szokása a magyar embernek, hogy 6 esztendő végén, új esztendő küszöbén úgy tesz, mint a hajdani, híres számadó juhászok. Számbaveszi, mit végzett, melyik terve sikerült, melyik vallott kudarcot, s ha úgy látja, hogy valamit elmulasztott, erősen megfogadja, hogy a hibát a következő esztendőben kiküszöböli. Tavaly ilyenkor, az évvégi számadás idején, a magyar nemzetnek még éppen elég kiköszörülni valója akadt. Feosztottuk ugyan a földet s a hajdani urasági határban hajnaltól napestig ment a munka, a királynélküli királyság helyébe kikiáltottuk a köztársaságot, a papírronggyá romlott pengő helyébe áldozatos munkával jó forintot hoztunk s az élet, a háború pusztításai miatt annyi nélkülözéssel járó magyar élet mégsem volt valami biztató, mert a nép ellenségei egyre jobban emelgették a fejüidet s már-már a magyar demokrácia megdöntéséről ábrándoztak. Ha a magyar nép mostani állapotát összevetjük a tavalyival, örömmel kell megállapítanunk, hogy jó egynéhány döntő kérdésben mégis csak előbbre jutottunk s ha vannak is nehézségeink a kegyetlen aszály miatt, utunk most már egyre inkább fölfelé vezet. Miben mutatkozik meg ez az előrehaladás ? flsősorban abban, hogy a fő nép ellenségeit a Pfeiffer"—" párt feloszlatásával végkép megvertük s ezzel a harc, mely 1945 őszén, az első választás után kezdődött, a magyar demokrácia javára dőlt el. Hol van már a hazaáruló Nagy Ferenc? Hol van a hetvenkedő Pfeiffer Zoltán, aki a demokrácia ellenségeit, a Kisgazdapártból kiebrudalt s az összeesküvőkkel egy követ fújó urakat újfasiszta pártjában egyesítette ? A nemzetgyűlés helyébe megválasztott új országgyűlés legnagyobb pártja, a 27,5 százalékos eredménnyel rendelkező Magyar Kommunista Párt lett s hála a dolgozó nép hathatós támogatásának, képviselőink egyik üdvös törvényt a másik után hozzák, hogy demokráciánk nehézségeit napról-napra kisebbítsék. föld, a bánya, és a nem tehézipari üzemek államoosítása után a bankok is a nép kezére kerültek s ezzel az intézkedésed megint eltűnt egy fenyeget® rém a falu feje fölül. Ki ne emlékeznék, a Horthy-világ szivet szomorító árveréseire? 1931- ben a parasztságnak 2117 millió volt a banktartozása s ennek évi kamata 225 millió pengőt tett akkor, mikor mezőgazdaságunk egyévi jövedelme csupán 1091 millió pengőre rúgott. A bankok anynyira markukban tartották uzsorájuk révén az adósságban fuldokló falvakat, hogy ki ne at egyenlített tartozás fejében 1920 és 1958 között nem kevesebb mint 69.617 gazdaság került dobra Aki az évvégi számadás idején a maga kétségtelenül meglévő bajait fölnagyitja és „a régi jó világot“ emlegeti, gondoljon vissza a dob pergésére, arra az időre, mikor a szegény gazdának az utolsó vánkost is kihúzták a feje alól s ha igazán magyar embernek vallja magát, hagyjon föl a háborgással és hiábavaló elégedetlenkedéssel. Ort, ha vannak is nehézségeik, az egyszer bizonyos, hogy az elmúlt esztendő harcainak eredményeképpen a demokratikus államhatalom a nép kezébe került s minden reményünk és lehetőségünk meg van arra, hogy nemcsak félkézzel, mint eddig, — egyik kézben a szerszámmal, másik kézben a fegyverrel, — de kétmerékreal fogjuk meg a munka boldogabbik végét. 1948, a szabadságharc százesztendős évfordulója a jelek szerint a több munka, a jobb életlehetőség esztendeje lesz. Amit negyvennyolc csak ígért, de de már nem teljesíthetett, a földosztást sikerrel elvégeztük, és hála a kommunisták jó munkájának, alig van olyan község, ahol a gazdák ne kapták volna már kézhez a boldogító, biztonságot adó telekkönyvi kivonatot. Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te, a népek hajnalcsillaga!... Megvirrad!, föébredett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött e hajnal, Piros arca vad sugár a Komor fényt vet a világra. E pirulás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. Szégyenéljük szolgaságunk élét, Zsarnokok, rátok szál! haragunk, , S a reggeli imádság fejében Istenünknek vérrel áldozunk. Álmainkban Alattomban Megcsapolták sziveinket, Hogy kioltsák életünket. De maradt még a népeiénekvére Annyi, ami fölkiált az égre. Iga a föld azonban kevés, birtoklása egymagában még nem jelent boldogulást. Azt, ami idáig csak elszórtan, keveseknek adta meg a gondtalan élet, több ruha, több élelem lehetőségét, a szaktudást egytőlegyig minden gazdának el kell sajátítania, lehetőleg már az új esztendőben, hogy mire Európa tönkrement agrárországai talpraállnak, a magyar mezőgazdaság korszerűsítve vehesse föl velük a versenyt. Elég okunk van a kölcsönös segítésre, egymást támogató összefogásra is. Gazdasági természetű bajainkat csakis úgy tudjuk gyökeresen orvosolni, ha példamutató, ÁH a tenger nagy elbámultában. Áll a tenger és a föld mozog, Emelkednek a száraz hullámok, Emelkedőjei: rémes torlaszok. Reng a gálya . .. Vitorlája Iszaposon összetépve, A kormányos szíve képe, Aki eszét vesztve áll magában, Beburkolva rongyos bíborában. Csatatér a nagyvilág. Ahány kéz, Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek itt lábaim alatt ? ... hah, Eltépett lánc, s eltört korona. Tűzbe véle!... No de még se, Régiségek közé zárjuk, De vevőket írjuk rájuk, Különben majd a későn születtek Nem tudnák, hogy esek mik lehettek. jól működő szövetkezetek nyomába lépve együttes erővel gyűrjük le a nehézségeket. egyen hát az új esztendő a váll-váll melletti munka, az okos szövetkezés esztendeje! Az államhatalom birtokában, híven a hároméves terv elgondolásaihoz, minden gazda úgy dolgozzák és úgy gondolkodjék, hogy munkájának ne csak saját maga, de az ünneplő nemzet is minél nagyobb hasznát lássa! Ilyen elhatározással kívánjunk egymásnak ünnepelve és jó termésben reménykedve boldog újesztendőt ! (U. E.) Nagy idők. Beteljesült az írás jóslata: egy nyáj, egy okos. Egy vallás van a földön: szabadság! Aki mást vall, rettentően lakói. Régi szentek Mind elestek, Föld ült szobraik kövéből Ui dicső szentegyház épül, A kék eget vesszük boltozatnak, S oltárlámpa lészen benne a nap. via: Petőfi Sándor 80 ezer holdon indul „csilvetőmag-termelés“ az új esztendőben Minden évben hatalmas összegeket fizetünk ki külföldnek a különféle nemesített vetőmagvakért, amikor országunkban is megvannak a feltételek, hogy magunk termeljük meg ezeket a magvakat. Az elmúlt években egyedül az MSzK-nak volt az országban nagyobb arányú nemesített vetőmagakciója. Az MSzK azonban csak a nagy gazdákkal szerződött kínkúti búza, nemesített rozs- és árpavetőmag továbbtenyésztésére s így ez az akció csak a kulákparasztok és az MSzK kapitalista urainak vagyonát szaporította. Az ország mezőgazdasági termelésén alig lendített valamit. Pedig mezőgazdaságunknak úgyszólván létfeltétele, hogy áttérjünk a minőségi termelésre, mert csak versenyképes terményekkel tudjuk megállnihelyünket a külföldi piacokon. Hogyan érhetjük ezt el? Először is a nemesített vetőmagakció lebonyolítását olyan szervre kell bízni, melyen keresztül a legtöbb gazdát lehet bevonni a nemesített vetőmag termelésébe. Ennek a célnak a földmívesszövetkezetek feelelnek meg a legjobban. A MOSzK termelési főosztálya már fel is készült arra, hogyminél több szövekezettel kössön szerződést vetőmag termelésére és nagyarányú ,,elitvetőmagtermelési "tervet“ dolgozott ki. Ebben a gazdasági évben már 110 ezer holdon szertnének gabona vetőmagot és egyéb gazdasági mint, lucernát, lóherét, burgonyát stb. termelni. Kilencezer holdat irányoztak elő konyhakerti magvak: borsó, ab és uborka termelésére. Cukorövmagot 5 ezer holdon akaná termelni, olajosmagvat 30 ezer holdon, ipari növényeiket: len-., kendert stb. pedig 6 ezer he.dem. Nagy súlyt vet ezenkívül a terülési főosztály a szeszgyári növények termelésére is: erre a célra 13 ezer holdat irányoztak elő. Az elitmagvak termelésénél okleveles gazdák segítenek majd a termelőknek. Tanácsokkal látják el a szövetkezetek tagjait és irányítják a termelést a tlajműveléstől kezdve egészen a termés betakarításáig. A terv megvalósításával elérjük, hogy három év múlva minden gazdát el lehet majd látni nemesített vetőmaggal és külföldnek nem kell fizetnünk egy fillért sem. Azok a gazdák pedig, akik vetőmagvak termelésére vállakoznak, megsokszorozhatják jövedelmüket. Az ipari növényekkel elláthatják a szövetkezetek tulajdonában lévő gyárakat és a szövetkezetek tagjai, mint kész iparcikkeket értékesíthetik majd terményeiket. A MOSzK termelési főosztálya nagyjelentőségű tervét már beterjesztette a Gazdasági Főtanács elé. A 3 éves tervben első helyen szerepel a mezőgazdasági termelés fejlesztése és belterjesítése. Ezért minden remény megvan arra, hogy a kormány biztosítja a 3 „elitvetőmag akcióhoz“ szükség összeget.