Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-19 / 42. szám
1950 0KT1 8. r.'iswiTw — jS Közöljük a heti rádióműsort fi| HKa T LAi, BA IP H P XIV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM. ÁRA: 70 FILLÉR 1958. OKTÓBER 19. Több bizalmat a nőknek! Gyermekkorunk emlékei közt őrzünk-e mást olyan maradandóan, mint édesanyánk képét , amint dolgozik. Mert hacsak a betegség le nem dönti a lábáról, az édesanya mindig dolgozik. Korán reggel az első, aki talpon van, ellátja az állatokat, rendbe teszi a háztájsát, majd útnak ereszti az iskolába a gyerekeket. Utána várja a föld — kapál, forgat, kukoricát tör. Este a sok ehes szájat kell újból jóllakni. S ki az utolsó, aki ágyba kerül — az édesanya. Ki tudja legjobban beosztani azt a keveset, vagy többet, amiből ki kell jönnie a családnak; az aszszony, az édesanya. S az ember, hogy elcsodálkozik, még erre is jutott, még arra is telik. Az utóbbi évtzedben aztán egyre több asszonnyal, édesanyával találkozhattunk, akik nemcsak a kis családjukat tudják jól ellátni, bevételét jól beosztani, hanem a mások gondjain is képesek segíteni, egy egész község ügyeibe szólnak bele felelősséggel, hozzáértéssel. Az ország sokezer községében ezekben a napokban tartják a tanácstagjelölő gyűléseket. Mielőtt javaslatot tesznek valakire, jól megnézik, érdemes-e rá, érdemes-e arra, hogy négy esztendeig képviselje a falu, a város lakóit a tanácsban, hogy ügyek szószólója, ha kell harcosa legyen. Hogy jól megnézze, szükséges-e az, amire pénzt akarnak kiadni, jó helyre kerül-e az a befektetés, vagy más esetleg előbbre való lenne? Ha panasszal mennek hozzá meghallgatja-e őket jó szívvel és nemcsak ígéret marad jószándéka? Sok esetben nem nehéz kiválasztani ezeket a jelölteket. Ráckevén Cruber Gyulánét, a nőtanács elnökét jelölték újra egyhangúlag tanácstagnak, mert az elmúlt években érdemesnek mutatkozott a község bizalmára. Kérték a gyűlésen, hogy a jövőben is úgy segítse a közös problémák megoldását, mint eddig. Régi kérése a falunak, hogy az autóbusz-végállomásnál váróterem létesüljön. Gruberné már tett ennek érdekében intézkedéseket. A jelölőgyűlésen részvevők ugyanakkor elmondották azt is, tudják, hogy egy tanácstag csak akkor képes jól dolgozni, ha segítik a választói. Ezért mindjárt ott helyben felajánlották a segítségüket, társadalmi munkát a váróterem elkészítéséhez. Kecskeméten is újból megválasztották városi tanácstagnak Prikkel Imréné pedagógust. Az iskolai munkáját példamutatóan látja el, és a városért is sokat tesz, segít a szülőknek, hogy gyermekeik nevelése minél eredményesebb, könnyebb, hozzáértőbb legyen. A pásztói Szabadság Tsz elnöke, Krizsanyik Jánosné megyei tanácstag volt, most eddigi munkája elismeréseképpen országgyűlési képviselőnek javasolta a falu lakossága, tsz-tagok és egyéni gazdák egyaránt. Ezek a jó tapasztalatok, de sajnos igen sok helyen él még a nőket lebecsülő szemlélet, az a nézet, amely Gyöngyöstarjánban is elhangzott, és nem visszhang nélkül, hogy az asszony maradjon csak a tűzhely mellett, a község ügyeiről való döntés a férfiak dolga. Pedig ezek a férfiak is odahaza, ugye, hallgatnak az asszony szavára, együtt tervezgetnek mi lesz jövőre, miből mit vesznek, és nem mondják azt sem, hogy „asszony a te dolgod csak a konyha-munka és ne menj ki a földre, ne fáradozz annyit a jószágokkal.” A férfiak már rég megtanulták becsülni az asszonyok munkáját, amióta pedig a népi hatalom egyenlő jogokat biztosít a nőknek, azóta ott találjuk a legfelsőbb vezetéstől, a miniszterektől, a tudósoktól, mérnököktől és igazgatóktól kezdve a gépekig és munkapadokig mindenütt a nőket, a férfiakkal egy sorban. Ugyanúgy ott kell, a hogy legyenek az államhatalom gyakorlásában is, mert munkájuk igen fontos és értékes része a szocializmus építésének, mégha az csak a családi tűzhely és a saját föld keretei között történik is. Vajon a nőknek nem ugyanúgy érdekük-e, hogy falujuk kulturáltabb, szebb, rendezettebb legyen? Hogy a tanácsban simán, udvariasan intézzék az ügyeket? Vajon, ha szükség van rá, az édesanya nem keményen küzd-e, hogy gyermeke jövője boldogabb legyen, hogy ne fenyegesse háború és pusztulás? Talán voltak asszonyok, akik az elmúlt években nem tudtak annyit a közösségért tenni, mint amennyit elvártak, és amennyit ők is szerettek volna tenni. Sok probléma, gond, munka van még a vállukon. De nem úgy segíthetünk nekik elsősorban, hogy viszszavonjuk tőlük a bizalmat, hanem, hogy többet segítünk, hogy könnyebb legyen az életük. Az az édesanya, aki túllát lakása négy falán, az a gyerekét is másképp neveli, szélesebb látókörrel, haladóbban. Az a község, vagy város, ahol az asszonyok nagy számmal vesznek részt a közügyek intézésében, ott könnyebben és gyorsabban fognak előbbrejutni, kevesebb bosszúság éri az embereket. És, hogy ez menyire így van, arra bizonyítékot bőven találhatunk, csak szét kell nézni. A Baranya megyei Bogád községben tavaly készült el egy csodálatosan szép iskola, két tanteremmel, műhellyel, amelyben politechnikai oktatás folyik. Az iskolához a község igen sok társadalmi munkával járult hozzá. Az igazgató, Záhonyi László mondotta: „Nem állna itt ez az iskola, ha nem számíthattam volna mindig az asszonyokra, akármilyen munkáról volt is szó.” S míg eddig egy női tanácstag sem volt a faluban, most ötöt jelöltek. Van egy jó magyar közmondás: „Gyakorlat teszi az embert mesterré.” Igig van ez egy szakmától kezdve a közügyekben való jártasságig. Vajon, hogyan kívánhatnánk azt éppen az asszonyoktól , akiknek az elmúlt népelnyomó rendszerben még szavazati joguk sem volt —, hogy úgy mozogjanak a közéletben, mintha soha mást, nem csináltak volna. És ha hozzászámítjuk azt is, hogy népi demokráciánk 13 éve alatt is mennyi maradisággal, mennyi akadékoskodással, nem egy esetben rosszindulattal kellett megküzdeniük, hogy érvényesíteni tudják jogaikat, láthatjuk menynyi tennivalónk van ezen a téren. Tennivaló mindnyájunknak, férfiaknak és nőknek egyaránt. A férfiaknak szakítaniuk kell az évszázados szemléletmóddal, és azt az elismerést, amellyel a családon belül értékelik az asszonyok munkáját, ki kell terjeszteniük a nők társadalmi megbecsülésére is. A nőknek pedig igyekezniük kell, hogy kiérdemeljék a bizalmat és harcoljanak az elismerésért. A tanácstagság jó iskola erre. Milyen feltételei vannak, hogy valaki jó tanácstag legyen, közmegbecsülés övezze? Feddhetetlen és példamutató legyen a magánélete, a közösségért végzett tevékenységében pedig tekintse szem előtt, hogy munkájának célja az új, a szocialista társadalom megvalósítása. Megtaláljuk-e vajon ezeket a feltételeket az asszonyoknál, képesek-e ezeknek a feltételeknek eleget tenni? Úgy gondoljuk, igen, akkor, ha bizalmat tapasztalnak. Bizalmat, amikor megválasztják, bizalmat, és segítséget pedig majd mindennapi munkájukban is. Fehér Lajosné A párt, a kormány és a Hazafias Népfront vezetőit jelölték képviselőknek a budapesti és megyei gyűléseken Vasárnap megjelent a Hazafias Népfront választási felhívása, s október 2 óta országszerte folynak a jelölőgyűlések. Általános tapasztalat, hogy a jelölőgyűléseken sokkal többen vesznek részt, mint a korábbi választások idején bármikor. A dolgozók mind a fővárosban, mind a megyékben nagy lelkesedéssel jelölték képviselőknek pártunk és kormányunk, s a Hazafias Népfront vezetőit, a kormány tagjait. Budapesten az angyalföldiek, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, a MÁVAG-kolónia gyűlésén pedig Marosán Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját jelölték. Baranya megye Aczél György művelődésügyi miniszterhelyettest, Bács megye Dr. Ortutay Gyulát, a Hazafias Népfront főtitkárát, Békés megye Fehér Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Borsod megye Rónai Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Csongrád megye Apró Antalt, a Minisztertanács első elnökhelyettesét, Fejér megye Dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, Győr-Sopron megye Fock Jenő elvtársat az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Hajdú-Bihar megye Kállai Gyulát, a Népfront Országos Tanácsának elnökét, Komárom megye Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, Nógrád megye Czottner Sándor nehézipari minisztert, Pest megye Gáspár Sándort, a SZOT főtitkárát, Somogy megye Dögei Imre földművelésügyi minisztert, Szabolcs-Szatmár megye Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Szolnok megye Nánási Lászlót, a SZÖVOSZ felügyelőbizotságának elnökét, Tolna megye Benikó Valéria művelődésügyi minisztert, Vas megye Kisházi Ödön munka-A Budapesti Láng Gépgyár jelölő gyűlésén Kádár János elvtársat javasolták a dolgozók képviselőnek. Képünkön: Kádár elvtárs Kovács Görgy öntővel beszélget a gyűlés megkezdése előtt. ügyi minisztert, Veszprém megye Somogyi Miklóst, a SZOT elnökét, Zala megye Kiss Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját jelölte. A falu bizalmát élvezik vidit Estéről estére megtelnek emberekkel a községi kultúrházak, a tanácstermek, a falusi, tanyasi iskolák termei. Választók valamennyien: a fekete fejkendős parasztnéni, a reverendás pap, a cipész, az építőipari munkás, az olajos ruhás traktoros, a műszertáskás orvos egyaránt. Képviselőiket, tanácstagjaikat jelölik a szomszédaik, munkatársaik közül, saját soraikból. Ezért gyülekeznek Veresegyházán is a község dolgozói. Ezekben a napokban 40 tanácstag jelölése felett kell dönteniük, 40 falubeli embernek szavaznak bizalmat. Ezeken az estéken 40 veresegyházi dolgozó vállal felelősségteljes feladatot, megválasztása esetén vállalja az emberek dolgainak igazságos elintézését, és a falu szocialista felemelését. Ma négy körzet: a 4-es, 11-es, 33-as és 38-as körzet több mint száz dolgozója jött össze tanácstagok jelölésebe. A Hazafias Népfront nevében Bibercz László VB- titkár ismertette a választások jelentőségét. Bevezető előadásában többek közt elmondta, hogy 1945 előtt községükben egyetlen komoly beruházás sem történt. Az utolsó választás óta 2 millió forint összeget kapott a falu. Régen a képviselők választásuk előtt szóban mindent, megígértek és keveset teljesítettek. Most nem kérünk szóbeli ígéreteket, érdekeink hatásos képviseletére a választottak személye a biztosíték, mert munkájuk megismerése alapján jelöljük őket. A Hazafias Népfront jelöltjei ezen az estén egyhangú helyeslésre találtak. A 38-as körzet: Horváth Lajos asztalos kisiparost, a 4-es körzet Lehoczki László dolgozó parasztot, a 11-es körzet Gabrielli építőipari dolgozót, a 33-as körzet Dudás Lajost, a községi tanács VB-elnökét jelölte. Dudás Lajos községi tanácselnöknek most harmadszor adja bizalmát a falu. Már nyolc éve dolgozik a községi tanács élén, 6 évig, mint titkár, 2 éve, mint elnök. Új jelölése alkalmából választóihoz szóló első szavai így hangzottak: Munkám közben mindig ember tudtam és ezután is az akarok maradni, akár munkás, akár paraszt, vagy értelmiségi forduljon hozzám. Sz. L. Jelölnek a választók