Szabad Föld, 1961. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
1961. JANUÁR 1. Mielyünk a vársban A régi időkben is sokat foglalkoztatta ez a téma a magyar közvéleményt, de valahányszor szóba került a lapok hasábjain inkább csak a kultúraterén, s néhány fényes írói vagy művészi név emlegetésével próbálták kijelölni helyünket világban. A legtöbb esetben bölcsen hallgattak a kérdés lényegéről, arról tudniillik, hogy Magyarországnak milyen a helyzete a nemzetközi politikában? Persze, ebben a kérdésben olyan körülmények között, amikor hazánk az uralkodó osztályok jóvoltából, a nemzetközi reakció hálójában vergődött, s ki volt szolgáltatva a nagyhatalmak vetélkedésének — kiváltképp amikor a nagynémet uralmi törekvések ugródeszkája volt —, bizony nem sok dicsekedni valónk akadt. Amióta a felszabadult magyar nép maga vette kezébe az ország dolgát —, megváltozott helyünk a világban is. Ma már nemcsak egyre gazdagodó kulturális értékeink jelölik ki helyünket a világban, hanem politikai hovatartozásunk is. Azzal, hogy a Magyar Népköztársaság a szocialista országok testvéri közösségében megtalálta népünk felemelkedését és nemzetközi függetlenségét biztosító helyét, nemcsak a haladó világ megbecsülését vívta ki, hanem még a reakciós körök szemében is megnőtt a tekintélyünk. Kénytelenek számolni velünk, mint a haladásért és a békéért folyó világméretű küzdelem egyik hatékony erőtényezőjével. Egyáltalán nem véletlen, hogy az 1956-os ellenforradalom napjaiban olyan vad rohamot intéztek ellenünk , törvényszerű volt az is, hogy az itt elszenvedett kudarc kihatott a hidegháborús politika más frontszakaszaira is. A „magyar -ügy", amivel az amerikai imperialisták és ügynökeik éveiken át igyekeztek megzavarni a békés légkör kialakulását a nemzetközi politikában diplomáciai téren ugyanolyan kudarcot, sőt a kudarcok sorozatát hozta meg számuikra, mint a fegyveres erővel megkísérelt ellenforradalom. Ez a „magyar ügy” végül is a hidegháborús irányzat tehetetlenségének a próbaköve lett. Helyünk a világban ma annyit jelent, — barát és ellenség számára egyaránt —, hogy a szocialista országok, térségben, lélekszámban, szellemi és anyagi erőben egyformán óriási ereje adja meg e tábor valamennyi népének nemzetközi súlyát. Nem vagyunk egyedül, a világ leghaladóbb népeivel együtt veszünk részt az egész emberiség sorsának jobbra fordításáért folyótörténelmi küzdelemben. Külpolitikánk fővonalát azok az alapelvek határozzák meg, amelyek az egész szocialista tábort, élén a Szovjetunióval, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában vezetik." A Magyar Népköztársaságot testvéri kapcsolatok fűzik a szocialsta országokhoz. Helyünket a világban elsősorban ezek a kapcsolatok, s e kapcsolatokban kifejező szolidaritás, a szocialista országok között kialakult eszmei, gazdasági és politikai sorsközösség határozza meg történelmileg az a legjellemzőbb hazánk helyzetére, hogy megbonthatatlan sorsközösségbe kerültünk a szocializmus világrendszerével. A szocialista vitágrendszer országai között olyan merőben új kapcsolatok alakultak ki, amelyekhez hasonlóval nem találkozunk az eddigi történelemben. Az az erő, amely összetartja a szocialista tábor országait, nem hatalompolitikai cél■ kitűzésekből, hanem a szocializmus építésének és a béke védelmének közös nagy ügyéből fakad, s a kölcsönös segítség legmagasabbrendű formáit hívta életre. A szocialista világrendszerhez való tartozás megsokszorozta a mi erőinket, is, s lényegesen ki- tágította lehetőségeinket az országépítés úgyszólván minden területén. Külpolitikánk egyik alapvető jelentőségű kérdését tekintve pedig, a szocialista világrendszerhez való tartozás megoldhatta számunkra a kisállamok önálló nemzeti létének és biztonságának problémáját is. Túlmenően azon, hogy saját nemzeti létünk végre szilárd alapokra került, abban a helyzetben vagyunk, hogy segítséget nyújthatunk azoknak a népeknek, amelyek a gyarmati sorból szabadulva, most rakják le az önálló nemzeti élet alapjait. Ilyenmódon is kivesszük részünket abból a világraszóló küzdelemből, mely az emberiség fejlődését akadályozó szégyenteljes gyarmati rendszer végleges eltávolítását tűzte ki célul. Ez a küzdelem, mely az imperializmus tűzveszélyes gyarmati rendszerének felszámolására irányul, előmozdítja a béka ügyét is, s alkalmas arra, hogy a nyugati hatalmakat is rákényszerítse a békés egymás mellett élés elveinek elfogadására. Ami a magyar külpolitika fő célkitűzéseit illeti, ezek telje-sen világosak és az a lényegük, hogy megszilárdítsák a békét. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere legutóbb az országgyűlésen elmondott beszámolójában röviden így foglalta öszsze külpolitikánk feladatait. Megvédeni a békét, szocialista építő munkánk e legfontosabb előfel-| tételét. Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szu- | verenitása ellen irányuló minden imperialista kísérletet, visszautasítani minden beavatkozást, vagy a beavatkozási kísérletet országunk belügyeibe. Szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A békés egymás mellett élés poli tikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal. Baráti kapcsolatokat kiépíteni az imperialista járom alól nemrégi kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Amikor azt mondjuk, hogy a magyar külpolitika vezérelve: megvédeni a békét, akkor nem- ■ csak népünk legfőbb vágyát és szocialista országunk továbbépíttésének legfontosabb feltételét hangoztatjuk. A béke biztosítása ma egyformán érdeke a világ va lamennyi népének, s ami még en- nél is fontosabb: az emberiség történetében először meg is van hozzá a reális lehetőség. A kom- munista és munkáspártok moszkvai értekezletéről, kiadott Nyilatkozat kifejti, hogy a szocialista világrendszer kialakulásával megteremtődtek a háború elhárításának reális feltételei. A mai világhelyzetnek az a lényegesebb vonása, hogy a szocialista országok egyre növekvő ereje nagyobb befolyástgyakorol az események menetére, mint az imperializmus, amelynek a" háborús" természete nem változott meg, de megváltoztak az erőviszonyok a világban, mégpedig a béketábor javára. A háborús veszély kikapcsolásának feltételei adva vannak a szocialista tábor növekvő gazdasági és nemzetközi erejében, a népek nemzetközi szabadságmozgalmaiban és az imperialista országokon belül ható békeerők, harcában. Békepolitikánk, mely egyaránt megfelel a magyar nép és a világ valamennyi népe érdekeinek, nemcsak olyan módon határozza meg helyünket a világban, hogy nemes és emberséges célkitűzésekért harcolunk, hanem olyan módon is, hogy e békepolitika az adott körülmények között sokkal reálisabb is, mint az imperialista bajkeverők és csatlósaik politikája. Paál Ferenc Szabad Told 3 Pártszereszeteink a termelőnövekeketek megszilárdií tásáért írta: Kenkes András, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára Egy esztendeje sincs még, hogy Szabolcs-Szatmár megyében is döntő fordulat következett, be a falvakban, meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átszervezésének folyamata. Megyénkben 1960 tavaszán a községek többségében a tanácsi szántóterületnek több mint a felén már közösen művelték a földet, kialakult a közös állatállomány és ezer és ezer holdak gazdái lettek a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok Egy év távlatából nézve megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink egészségesen fejlődnek, megszilárdultak és beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az évtizedek óta nem tapasztalt rossz időjárás ellenére is többségük szilárd gazdasági bázist teremtett megerősítette a bizalmat a termelőszövetkezetek tagságában. Bátran állíthatjuk: szövetkezeti parasztságunk élt a párt és az állam nyújtott lehetőségekkel, kedvezményekkel és jól gyümölcsöztette azokat Pártbizottságaink és szövetkezeti pártszervezeteink zömében már a kezdet kezdetén helyes irányban indultak el. A termelőszövetkezetek megalakulása után azonnal a megszilárdítás munkájához láttak. Valamennyi járási pártbizottság elkészítette tervét a termelőszövetkezetek megerősítésére és hozzálátott a sok, bonyolult és tisztázatlan probléma megoldásához. Ebben az időben sokat kellett dolgozni a különböző helytelen nézetek és belső ellentétek leküzdéséért is. Például a szatmárcsekei tsz-ben olyan nézet alakult ki, hogy fel kell osztani a jószágállományt és a fogatokat a tsz-tagok között vallásuknak megfelelően Más tsz-ekben a kis- és középparasztok között volt ellentét Úgyszintén nehéz probléma volt megoldani a háztáji területek kiosztását az alapszabály szellemében. Tevékeny politikai in■■tika Járási pártbizottságaink feladatai között első helyen állt a termelőszövetkezti pártszervezetek megerősítése. A mátészalkai járás tsz-eiben például viszonylag kevés volt a párttagok száma s ez nehezítette a munkát Meg kellett erősíteni a pártszervezeteket megfelelő káderekkel. A járásban néhány hónap alatt több mint 150 tagjelöltet vettek fel a szövetkezeti pártszervezetek — nagyrészt brigádvezetőket, munkacsapatvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket és egyszerű termelőszövetkezeti tagokat, közöttük olyan becsületes és jól dolgozó parasztokat, mint Antal János, a győrteleki tsz elnöke, Jakab Imre, a kocsordi tsz brigád vezetője, ifjú Huszti Sándor, a hodászi tsz brigádvezetője és mások. A járási pártbizottságok és a tsz-pártszervezetek a megfelelő időben napirendre tűztek olyan fontos kérdéseket, mint: a tájjel- s legnek és a sajátos viszonyoknak megfelelő gazdálkodási szervezet kialakítása, a munkafegyelem, a közös tulajdonhoz való viszony, a premizálás a gazdasági - és pártvezetés kapcsolata a párti munkások szakmai képzettségének emelése. A tiszalöki és má-tészalkai járásban — mivel e két járás talaj- és éghajlati adottsá- I gai igen kedvezőek az állattenyésztésre — a pártszervezetek különösen az állattenyésztés fejlesztését szorgalmazták. így érték el például, hogy a tsz-ek 100 holdra eső számosállat tervüket telje- s sítették. Az eredmények nem születtek maguktól. Pártszervezeteink segítségével azonban a termelőszövetkezetek az átszervezéssel egy időben megoldották a termelés növelését is Termelőszövetkezeteink ez évben kenyérgabonából 102 mázsával, burgonyából 10 mázsával, kukoricából 3 mázsáival termeltek többet, mint az elmúlt évi átlagt — amikor azegyéni gazdaságok voltak túlsúlyirányítottsertésből 19 ezerrel többet adunk el ez évben, mint 1959- ben. Termelőszövetkezeteink gazdálkodása a belterjesség irányába halad. Míg 1959-ben a burgonya vetésterülete az összterülethez viszonyítva 5 százalék volt, 1960-ban már 11 százalék. A szemeskukorica vetésterülete 1959-ben 8,9 százalék, 1960- ban a háztájival együtt 20 százalékra nőtt. A zsilókukorica vetésterülete az elmúlt évben 2000 holdról már 12 000 holdra emelkedett Nehéz helyzetben voltak megalapozásuk első évében a fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei is Ebben a mélytalajú járásban a szövetkezetek 1200 holdon termeltek rizst, 1600 holdon cukorrépát és 2500 holdon burgonyát. A tsz-ek tagsága szinte emberfeletti munkát végzett. Más lehetőség híján szánnal és kézzel hordták a rizskévéket a cséplőgéphez Kölcsén, Kisarkán, Tiszakóródon, Fehérgyarmaton a szövetkezeti tagok. A napraforgót is nagyon nehezen tudták elcsépelni A nehézségek ellenére a szövetkezetek többsége megoldotta a feladatokat. Idejében felszedték, elcsépeltek és elszállították a termést. Kispaládon például — amíg a férfiak a takarmánybetakarítási munkát végezték — a termelőszövetkezeti tagok feleségei összefogtak és ötezer zabkeresztet hordtak össze, hogy megmentsék a termést. A munka első soraiban a termelőszövetkezeti párttagok és vezetők feleségei haladtak. Kölcsén a Kossuth Termelőszövetkezetben a párttaggyűlés tárgyalta meg először, hogyan fogjanak a nehéz adottságok között a rizs learatásához. A taggyűlés határozatát ismertették a közgyűléssel és a kommunisták példája nyomán két nap alatt aratták le kézzel az 50 holdas rizstáblájukat. A tagság egyetértésével... Az eredmények elérésének egyik fontos mozgatója volt, hogy megyénk legtöbb termelőszövetkezetében idejében és jól oldották meg a tagság premizálását. A mátészalkai járásban például 8 millió forintot osztottak ki prémium címén. Vállajón a premizálás bevezetése után láthatóan meggyorsult a munka és egy szem természejti ment veszendőbe. A pártszervezetek a munka folytonossága mellett a holnapra is gondoltak és meggyorsították a termelőszövetkezetek építkezését — mégpedig saját erőből. Említésre méltó példa többek között Milota, ahol kétmillió forintot ruháztak be saját erőből. A fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteiben néhány hónap alatt 86 szerfás épületet építettek, míg a mátészalkai járásban ugyanekkor 35 erőgépet vásároltak a termelőszövetkezetek saját erőből. Sok jel mutatja már a társadalmi tulajdonhoz, a közösséghez való viszony megváltozását. Jellemző erre, hogy például a mánál Új Élet Tsz-ben a tagság egyetértésével a pártszervezet napirendre tűzte a háztáji földterületek rendezését. Mivel itt nagyon sok család háztáji földterülete meghaladta az alapszabályban megengedettet — és a közös megsínylette ezt — felmérték az öszszes háztájit és a törvényes alapokon rendezték azt. Pártszervezeteink bátran hozzányúltak az úgynevezett népszerűtlen feladatokhoz is, s a legtöbbször sikeresen megoldották azokat. Ahol viszont — mint Kisarban — maguk a pártszervezetek vezetői is megalkudtak a hibákkal, elnézték a társadalmi tulajdon herdálását, vagy azt, hogy jónéhányan jogtalan haszonhoz jussanak, ott a tagság nem félt segítséget kérni a járási pártbizottságtól, amely az egyszerű termelőszövetkezeti tagokkal együtt intézkedett is, így oldották meg, hogy új elnök, agronómus, párttitkár és brigádvezető került a szövetkezet élére. Azóta itt a helyzet megváltozott, a tagság pedig elismerését fejezte ki a kommunistáknak Törődünk a gazdasági feladatokkal Biztató jelenség hogy a termelőszövetkezeti pártszervezeteink többsége felismerte helyét, szerepét és az úgynevezett „tiszta pártmunka” helyett naponta kiveszi részét a gazdasági feladatok megoldásából is Például a kömörői Új Élet Termelőszövetkezet pártszervezetének vezetősége a gazdasági vezetőkkel együtt egész évben jól a kezében tartotta az irányítást, s jó munkára buzdította a tagságot. A tervezett 37 forintos munkaegység ezért — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — biztosított. A tagsággal való — s nem egyszer éjfélekig tartó — viták eredménye, hogy eddig 120 hízottsertést adtak el az államnak, s már megteremtették a jövő évi hízóállomány alapjait is, így lett e kislétszámú, azelőtt gyenge pártszervezetből tevékeny, erős pártszervezet. Komlódtótfalun nyitott szemmel és ceruzával a kézben figyelik a kommunisták a jövedelem alakulását és ha baj van, nem fukarkodnak a javaslattal, jó ötlettel. Az idei szeszélyes nyár hárommillió 150 ezer forintot vett ki a zsebükből — ennyi kiesés mutatkozik almából — ami pedig a munkaegység értékének nagyrészét adta volna. Mit csináltak ezek láttán? A kommunisták javasolták, hogy a kiesést az állattenyésztésből pótolják. Ez jónak bizonyult, s írta már ott tartanak, hogy átadtak 100 darab hízott marhát s még átadásra vár 100 hízott sertés és 50 hízott bika Mindez egymillió. 200 ezer forintot pótol, a munkaegység értékét pedig 8 forinttal emeli. Megoldjuk a kellő feladatul örvendetes jelenség tszeinkben, hogy az öregekről rendszeresen gondoskodnak. Megyénkben ez évben 12 ezer ,özeg nyugdíjasnak biztosították tsz-eink a megfelelő ellátást. Szamostatárfalván a pártszervezet javaslatára az öreg nyugdíjasok kaptak még mindent elsőnek: kenyérgabonából, takarmányból, szalmából és így tovább ... Pártszervezeteink többsége nem tekintette tizedrendű kérdésnek az apró ügyeket sem Nem fűlt bele a kisebb gondok, bajok orvoslásába, meg tudta különböztetni a lényegest a lényegtelentől, és nem hagyta elhatalmasodni a bajokat, még ha az csupán egy-két embert érintett is. Járási pártbizottságaink tanácsainkkal együtt nagy gondot fordítanak a szakmai tanfolyamok szervezésére A mátészalkai járás 120 termelőszövetkezeti brigádvezetője részére például szabad akadémiát szerveztek a mezőgazdasági technikum keretében. Havonként tartanak tanfolyamot a szövetkezetek elnökei, autonómusai továbbképzésére amelyen a járás legjobb szakemberei adják át a bevált módszereket tapasztalatokat. A termelőszövetkezeti párttitkárokat fokozatosan szakjellegű pártiskolákon képezzük tovább. A tények azt bizonyítják: termelőszövetkezeteink a súlyos elemi károk, a kezdéssel együttjáró nehézségek ellenére is megoldották a kettős feladatot. A szövetkezetek idei munkája, amellyel egyúttal a holnapot, a jövőt is megalapozták, gyümölcsöző volt. A zárszámadás előzetes mérlege kielégítő, a jövedelem megfelelő. Pártmunkásaink a termelőszövetkezetek tagságával vállvetve nagy munkát végeztek ebben az évben a még szilárdabb szabolcs-szatmári termelőszövetkezetekért.