Szabad Föld, 1969. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-10 / 32. szám

1989. AUGUSZTUS 16. AUGUSZTUS 4-19. NYÁRI RUHÁZATI VÁSÁR 20—40 százalékkal leszállított árak ♦ Gazdag választék, divatos holmik Élénkülőben a háztartási,vegyi cikkek forgalma is ♦ Újdonság: rövidesen csomagolva árusítják a kenyeret Az elmúlt héten két érdeklő­désre számot tartó eseményre hívta fel a közvélemény figyel­mét a­­ Belkereskedelmi Minisz­térium. A ruházati kereskedelem augusztus 4. és 19. között meg­rendezi a hagyományos nyári vásárt, amelynek keretében — a tavalyihoz hasonlóan — mint­egy 500 millió forint értékű ru­házati cikk vár a vevőkre. Per­sze kedvezményes áron — a vá­sárlók 20—40 százalékkal ol­csóbban vehetik meg szükséges nyári ruháikat. Az országos ruházati vásáron sokféle divatos nyári ruha ke­rül forgalomba. Olcsóbban vá­sárolhat a lakosság többféle pa­mut, selyem, műszál és divatos len méterárut. Gazdag a kínálat férfi- és fiúöltönyökből, pantal­lókból zakókból különféle női és leánykaruhákból, blúzokból, kosztümökből. Országosan — a többi között — mintegy 180 ezer nyári női és leánykaruhát, 130 ezer fürdőruhát, 100 ezer férfi­inget és 190 ezer női, férfi- és gyermekszandált kínál a keres­kedelem a leszállított áron. Felhívták a figyelmet az ille­tékesek: a leszállított ruházati cikkek ma még divatosak, de jövőre esetleg veszítenek érté­kükből. Tehát, hangsúlyozták a szakemberek: a kereskedelem az árleszállítással nem akar ke­vésbé használható holmit, úgy­nevezett „bóvlit” varrni a fo­gyasztók nyakába. Persze, azt is jó tudni, hogy az országban mindenütt nem várható sem az egységes ruházati választék, sem az egységes ár. Egyrészt azért, mert nemcsak a kereskedelem­nél, hanem a gyártó­­üzemeknél meglevő készlet (tehát nemcsak nyári holmi) is bekerülhet a kedvezményes vásárba, másrészt pedig a vállalatok önállósága miatt a leértékelt árak is eltér­hetnek egymástól. Különben a vállalatok saját hatáskörükben jelölik ki a kedvezménnyel áru­sító boltokat, áruházakat. Lehet­séges az is, hogy minden egyes ruházati bolt nem árusít leérté­kelt árucikkeket. Mindenesetre felkészült a nyári ruházati vásár zökkenő­­mentes lebonyolítására a ruhá­zati kereskedelem, amely sike­res félévet zárt idén: a tavalyi­nál egymilliárd forinttal na­gyobb forgalmat bonyolított le, ennyivel több ruhát adott el a vásárlóközönségnek. ★ Budapesten, az Országos Piackutató Intézet Nagymező ut­cai bemutatótermében megnyílt az Új cikkek az új mechaniz­musban címmel rendezett kiál­lítás. Az árubemutatón a gazda­sági reform bevezetése óta for­galomba került mintegy 500 élelmiszer-, valamint vegyi és háztartási cikk szerepel. Jellemző, hogy manapság az ország lakossága jövedelmének több mint a felét ezekre az áru­féleségekre költi, hiszen a teljes kiskereskedelmi forgalom 55—56 százalékát az élelmiszerek és a háztartási-vegyi cikkek alkot­ják. Kétségtelen, hogy az elmúlt másfél évben bővült az áruk vá­lasztéka: mind az élelmiszer­ipar, mind a vegyipar több új cikket hozott forgalomba. Megélénkült a kereskedelem importtevékenysége is. A vá­laszték bővítésére az idei év el­ső felében 34 országból hoztak be élelmiszereket és élvezeti cikkeket, örvendetes, hogy meg­jelentek versenyképes áruikkal a mezőgazdasági termelőüzemek is. A kiállításon 37 új konzerv­ipari termék található, s közü­lük többet téesz­ekben készítet­tek. A vegyi-háztartási árucikkek iránt falun is egyre fokozódik a kereslet. Jó, hogy az ipar az utóbbi másfél évben gondosko­dott a mosószerek korszerűbb gyártásáról , és ezek a fogyasz­tói árak emelése nélkül kerültek forgalomba. Ezért tettek szert gyors népszerűségre a kiállított mosókrémek, a különféle tisztí­tó- és mosogatószerek. Ugyan­akkor sajnos, az is tapasztalha­tó, hogy ez a bővebb választék nem található meg maradékta­lanul az üzletekben — főként a falvakban hiánycikk az éppen keresett áru. Említést érdemel még, hogy az élelmiszerek és a háztartási árucikkek egyre inkább prakti­kus és ízléses csomagolásban kerülnek a vásárlókhoz. S úgy látszik, a csomagolástechnika fejlődését bizonyítja, hogy végre teljesül a fogyasztók régi kíván­sága: nemsokára a kenyeret­ is papírba csomagolva adják. A napokban megjelenő rendelke­zés szerint a fővárosban és a megyeszékhelyeken 1969. szept. 1-től, más városokban pedig 1970. január 1-től kenyeret csak csomagolva szabad kiszolgálni — minden külön díj felszámítá­sa nélkül. Persze, jó lenne, ha ez a csomagolási módszer las­sanként bevonulna a falusi üz­letekbe is..." Major Lajos PILLANATFELVÉTEL A vályogvető A jak­abszállási határban ötven év körüli, alacsony ter­metű ember dagasztja, kapája fokával a fekete sarat. Me­­g hitelen mellén tetovált szív, homlokán ujjnyi forradás. Ahogy mondja: mindkettőt a háborúból hozta. — Tetszik tudni, kötőanyag nélkül még a legjobb szu­rok­földből sem lehet igazán jó vályogot vetni. — magya­rázza készséggel. Aztán az sem mindegy, hogy milyen ál­lapotban van a törek, amit a sárba ágyaz a vályogvető. A kazlak alján elrohadt geze­ müze hajítófát sem ér, nem fogja össze a sarat, elporlad és a vályog szétomlik, mielőtt felhasználják. — Mennyi ideje dolgozom sárral? Gyermekkorom óta. Igaz, hogy közben kiváltottam a vándorkisiparos enge­délyt, két évig ollót, kést köszörültem, de nem tudtam végképp barátságot kötni az országúttal... A sógorommal alapítottuk ezt a „gyárat”, helybe jönnek a kuncsaftok a rendeléssel... Tetszik tudni, a mi vályogkészítményeink­nek még a szomszéd faluban is híre van. Esőfelhő kúszik az ég tetejére, hull a zápor, percek alatt bőrig ázik az újságíró, s a vályogvető bosszúsan va­karja a fejebúbját. Alapos oka van a bosszankodásra, hi­szen a délelőtt kivetett ezer vályogot laposra mosta a fel­hőszakadás ... Kárbaveszett félnapi munkája. — Tavaly ilyenkor kevesebb bajunk volt az idő­járás­sal, egyetlen vályogot sem mosott el az eső. De gondunk akkor is akadt. Nem volt víz a vályoggödörben, kiszárad­tak még a kutak is, alig győztük erővel a vízhordást. Suttyó legénybe érkezik egy bála friss szalmával. Itt a kötőanyag, amelyet ásójával arasznyi darabokra szab­dal a mester, aztán kezdődik minden elölről. A sárdagasz­­tás, a formázás és mire a nap kibújik a felhők mögül, ott sorakozik a gyepen 300 frissen vetett vályog. — Tetszik tudni, nem szabad egy zápor miatt elke­seredni. Ha a munkát újra kezdi az ember, előbb vagy utóbb, de mégiscsak meglesz az a húszezer vályog. Abból pedig három hónapig megél a család, ha pedig összehúz­zuk a nadrágszíjjal, futja kenyérre, cigarettára négy hó­napig is. Dancs József SUBÁD FÖLD MINDEN MENNYISÉGBEN VÁSÁROLUNK VÁGÓJUHOT mezőgazdasági üzemektől és egyéniektől. Ár megegyezés szerint. Bpr PILIS ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Remények és esélyek Labdarúgó-prognózis? Ez­úttal nem könnyű a jóslás 1969 őszére, mert a legna­gyobb kérdőjel a Magyaror­szág—Csehszlovákia világ­bajnoki selejtező. Van-e azonban reális esély arra, hogy a magyar váloga­tott sikerrel vegye fel a har­cot Marko csehszlovák kapi­tány legénysége ellen? Hatá­rozottan állítom: a válasz csak pozitív lehet. Szokás ma idézni az 1958-as svédorszá­gi világbajnokság előzmé­nyeit, amikor hasonlóan ne­héz körülmények között vál­totta meg a stockholmi re­pülőjegyet a magyar világ­­bajnoki csapat. Ott voltam Oslóban, amikor a koppen­hágaihoz hasonló hideg zu­hany érte labdarúgósportun­­­­kat, egy, a dánokéhoz közel azonos norvég csapattal. De Szófiában mégis bekö­vetkezett a nem várt „cso­da”: egy magabiztos, harc­edzett, küzdeni tudó váloga­tott a bolgár fővárosban ért el jelentős sikert, s ott győ­zött, ahol a Puskás-féle aranycsapatnak is kudarccal kellett szembenéznie. Prága megítélésem szerint jobb színhely magyar labdarúgó­sikerek számára, mint Szó­fia. Igaz ugyan, hogy 1955 és 1969 között nem sok sikerrel mérkőztünk északi szomszé­dainkkal, de az is tény, hogy a felszabadulás óta Csehszlo­vákia Prágában egyetlen esetben sem győzte le Ma­gyarországot. (A két vere­ség : 1956. 2:4, Népstadion; 1962. 9:1, Chile.) Azzal a pszichikai helyzeti előnnyel léphet teh­át a strahovi sta­dion gyepére Sós Károly együttese, hogy jó hagyomá­nyok folytatójaként kell 90 percig szakadatlanul, meg­állás nélkül küzdenie, az európai közvélemény figyel­mét is magára hívó mérkő­zése®. Prága tehát az ősz legje­lentősebb állomása, s a kö­zönség várhatóan nagy ér­deklődéssel kíséri majd a szeptember 14-i mérkőzést. Ha a csapat küzd, harcol — bármi is legyen az eredmény —, nem veszítheti el a sport­­kedvelők rokonszenvét. A­­magyar—csehszlovák vá­logatott találkozó mellett természetesen fontos szere­pet kap a labdarúgó-bajnok­ság őszi fordulója is A lab­darúgó-szurkolók már most számolnak és igyekszenek választ kapni a ma is nyi­tott kérdésre: ki lesz a baj­nok, s melyik két csapat bú­csúzik a felső osztálytól. Az idei bajnokság tisztasága nem szenvedett csorbát, s csak azt kívánhatjuk, hassa át ez a szél­em a magyar labdarúgás egészét. Elég egy pillantást vetni a bajnoki táblázat élcsoport­jára, s kiderül, hogy kiéle­zett küzdelemre lehet szá­mítani három vezető, az Új­pesti Dózsa, a Ferencváros és a Honvéd között. Az Újpesti Dózsa a sziporkázóan szelle­mes játékot testesíti meg, a Ferencváros megtizedelt csa­pata az újra élő Fradi-szív­­ben is bízhat, fiataljainak kétségkívüli tudása mellett, a Honvédban pedig az a len­dület és magabiztonság im­ponáló, amellyel sorozatban éri el figyelemre méltó sike­reit. A Rába ETO bajnoki és kupagyőzelmekkel a tarso­lyában ismét magára talált, s a vidék méltó reprezentán­sa, nemcsak a bajnokságban, hanem nemzetközi porondon is. A Lausanne elleni mér­kőzése az EVK-ban újra nemzetközi rangra emeli az iparváros csapatát és biztos­ra vehető, hogy játékosai a megelőző kupaküzdelmekben hasonló becsvággyal küzde­nek. Továbbjutást várunk a BEK-ben a Ferencvárostól, a KEK-ben az MTK-tól és az EVK-ban az Újpesti Dó­zsától. Lesz még egy fontos napi­rendi pontja a magyar lab­darúgásnak. Labdarúgásunk helyzetét ugyanis napirendre tűzi az MTK Országos Ta­nácsa, hogy körültekintően, a legapróbb részletekben is figyelemmel döntsön fontos erkölcsi, anyagi és szervezé­si kérdésekben, mert hogy milyen a magyar futball, az nálunk kicsit országos ügy is. Szepesi György Gondoskodnak a hátramaradottakról Múlt heti számunkban hírt adtunk a kengyeli Dózsa Tsz kombájnosának halálos balesetéről. A kengyeli Dózsa Tsz székházán azóta fekete zászlót lenget a szél. Egy nagy közösség gyászolja Nachtigál Ká­rolyt, a jó munkást, a szerető édesapát. Több, mint tíz éve tagja volt a termelőszövetkezetnek és már korábban, mint gépállomási dolgozó is itt munkálkodott. De a termelőszövetkezet nemcsak gyászol, a nagy kol­lektíva igyekszik részvéttel segíteni a fájdalmakon is. A ve­zetőség a téesz saját halottjának tekintette Nachtigál Ká­rolyt és méltóképpen gondoskodott temetéséről. Özvegyének pedig erejéhez, képzettségéhez méltó munkát biztosítanak, és segítenek a két kis árvát felnevelni, szakmát, kenyeret adni a kezükbe. Endresz Sándor (Tudósítónktól) összesen huszonhárom év bör­tönre ítéltek három Borsod me­gyei fiatalembert. A 21 éves, büntetett előéletű Bari Győző járdánházi, a börtönben már kétszer ült, 33 éves Váradi Fe­renc arlói lakos, s a szintén ár­néi, 20 éves Csipkés Miklós jú­nius 10-én késő este leütötte a borsodnádasdi tsz lóistállójának 65 éves őrét, Gyárfás T. Bélát. Tettük elkövetése után elloptak három lovat, s a Bükkbe vág­tattak, hogy a hegyekben, er­dőkben a múlt századi betyárok módján éljenek. A lakosság segítségével a rendőrség másnap délelőtt el­fogta őket, s az ózdi járásbíró­ság bűnszövetkezetben elköve­tett súlyos testi sértés miatt a napokban ítélkezett felettük. Barit 10 évi szigorított börtönre ítélte, Váradit és Csipkést pedig hét-, illetve hatévi szabadság­­vesztéssel sújtotta. Tíz évre el­tiltotta őket a közügyek gyakor­lásától is. A két utóbbi vádlott esetében az ügyész súlyosbítá­sért fellebbezett. Lekötők

Next