Szabad Föld, 1973. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 1. szám
2 SZABAD FÖLD 3/ecUs£4 ClAJQAO^k / Hosszú évek óta nem volt se okunk, se módunk, hogy lapunk jelentősebb tartalmi vagy terjedelmi változásairól ezeken a hasábokon szóljunk. A Szabad Föld több mint egy évtizede a legkisebb terjedelmű, de igaz, a legolcsóbb (1,20 Ft) országos hetilap. A kevés hely miatt évekig nem tudtunk megfelelően lépést tartani az újságolvasás fejlődésével és kielégíteni olvasóink sokféle kérését, igényét. Most végre elérkeztünk oda, hogy a nyomda- és a papírhelyzet lehetővé teszi lapunk bővítését. Február 1-től a megszokott 16 oldal helyett 24 oldalon jelenik meg a Szabad Föld. Az ötven százalékos terjedelem növekedés már elég ahhoz, hogy idősebb és fiatalabb olvasóink kívánságait jobban teljesítsük és lapunkban a falun élő, különböző foglalkozású emberek megtalálják a maguk számára érdekes és hasznos olvasnivalót. A bővített Szabad Föld továbbra is tartalmazza majd jelenlegi rovatait, természetesen a szükséges kiegészítésekkel. Többet kívánunk foglalkozni az emberek mindennapi problémáival, tágabb képet szeretnénk adni Olvasóinknak az ország fejlődéséről, a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom helyeztéről, belső életéről, a megjelenő rendeletekről, az időszerű eseményekről, a belkereskedelem újdonságairól. Nagyobb térhez jutnak majd az orvosi és jogi tanácsok, a kertbarátoknak szóló tájékoztatók, a háztartási, otthonszépítési, gyermeknevelési kérdések és a fiatalok problémái. Időnként egy-egy hasábot nyitunk a horgászoknak, vadászoknak, gyűjtőknek is. Igyekszünk gazdagítani az olvasnivalót. Állandósul a lapban a folytatásos regény, az emberi sorsokról szóló riportázs, a társadalmi problémákat elemző publicisztika. A gyerekek pedig, megszokott rovatukon túl kis képregényt böngészhetnek hétről-hétre. Sok tervünk, elképzelésünk van a gazdagabb lehetőségek kihasználására. De várjuk kedves olvasóink további kívánságait és ötleteit is. Egy bizonyos: a 24 oldalon az Olvasó sokkal többet, hasznosabbat és érdekesebbet kap, mint korábban. Február 1-től tehát már nem a legkisebb terjedelmű országos hetilap lesz a Szabad Föld. De azért továbbra is a legolcsóbb marad: példányonkénti ára 1,80 Ft., a havi előfizetési díj 7,20 Ft., a negyedévi pedig 21,60 Ft. (Az új előfizetési díjakért januárban jelentkezik a postáskézbesítő.) Köszönjük Olvasóinknak eddigi támogatását és reméljük, hogy a bővített lap is elnyeri majd tetszésüket. A SZERKESZTŐSÉG ÉS A KIADÓHIVATAL Újabb kedvezmény A pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok szarvasmarhatartását elősegítő fejlesztési támogatásról. A támogatást a gazdaságok visszafizetési kötelezettség nélkül kapják. A beruházási hozzájárulás építési munkák és gépi berendezések ,vásárlása esetén hatvan százalékos. A támogatást március 31-ig kell kérni a megyei tanács szakigazgatási szervénél. A kérelmeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban bírálják el és a hozzájárulás folyósításáról határozatban intézkednek. A hozzájárulást csak az engedélyezésre vonatkozó határozatban megjelölt célra lehet felhasználni. SZÁLLÁST ADHATUNK „Bevesszük magunkat” a Bakonyba Ezek a kis Bakony-aljai falvak — egyik, mint a másik.templom és 60—60 porta. Szőlők, erdők. A táj fenséges. De mi egyéb vonhatná magára az ember figyelmét? Csicsón akad valami. Tetszetős, terméskövekből épült, a megszokottnál nagyobb, modern, betonúton körbe járható épület. Kétszintesnek látszik, de háromszintes. És hogy igazán milyen, azt az ajtón belül kerülve tudja meg az ember. Ha körülnéz benne, meg ha tájékoztatást kap Scher Jánostól, a Petőfit Tsz elnökétől. — Nemrég lett kész. Többmilliós beruházás, saját erőből. Szentjakabfán is láthat ilyent, vagy Szentmártonfán is. A mienk a legfrissebb. Az alagsorban korszerűen felszerelt pincészet, felette a téesz irodái, tanácsterem, kultúrterem és a tetőtérben tizennyolc szoba. De sokkal különb létesítménnyel dicsekedhetnénk, ha előbb eszünkbe jut, hogy a három falu összefogásával egy közös épületet emeljünk. Hiszen előbb-utóbb a gazdálkodásban is összefogásra kényszerülünk. És ezek a falvak itt találhatók egymás szomszédságában. Társadalmi, kulturális életük is előbbutóbb összefonódik. Csak hát néha még a közeljövőt se látjuk, így gondolkoznak errefelé az emberek. Igazán szembeötlő a fejlődésük, de már tegnap kevésnek érzik azt, amit ma elérnek. -Ha nem, megütötte a fülemet valami. Máshol is létesítenek a téeszekgazdasági és hivatali központot, pincészetet meg irodahelyiségeket, vagy a község igényeitis kielégítő, az egész falu használatára s zánt"kultúrhelyiségeket —, de tizennyolc lakószobát, szálláshelyet nem mindenütt. Ennyi szoba már egy szállodát, kitenne. Szálloda egy kis bakonyi faluban?. — Nem szállodát létesítettünk — mondja Leher János —, csak szálláshelyeket. Gondolja el: ki fordult meg azelőtt egy ilyen kis eldugott faluban? Ma viszont egyre több ember fordul meg nálunk. És a porták ma már elégtelennek bizonyulnak a vendégfogadásra. az időszakosan itt dolgozótt elszállásolására. Ami,kor ezt az épületet terveztük, felmerült a kérdés: mit kezdjünk a padlástérrel? És akkor arra az elhatározásra jutottunk, hogy szép, kényelmes, modern szobákkal töltjük meg. Nevezhetjük ezeket vendégszobáknak,munkásszállásnak, alkalmi fogadónak, de szállodának semmiképp. Az épület még el sem készült egészen, már laktak némelyik szobában. És most is megvan mindegyikre a tervünk. A példák jól szemléltetik a szobák rendeltetését. Nos, igen! A nyáron a kádárok itt helyben készítették a pincészetbe a hordókat. A faluban nem kaptak volna szállást, itt két lakószobát már akkor birtokba vehettek. A hordókat hitelesíteni kellett, ez a munka is több napig tartott, a hitelesítők is itt kaptak szállást. Az őszön egy németajkú népi csoport szerepelt a környéken, annak a tagjai szintén itt laktak, egyelőre a KISZ-szervezet bútorozta be az igénybevett szobákat. De a téesz berendezi valamennyit, mert néhány állandóbb lakóra is van kilátás. Egy ideig a gazdaság két gyakornoka itt jut, lakáshoz. Két szoba a környékre kerülő fiatal pedagógus-házaspárnak van fenntartva. A környéken ma már vegyszeres növényvédelmet folytatnak helikopterrel. Tavasztól őszig bármelyik szobába beszállásolhatják a növényvédelem szakembereit. Aztán a szüret idején ide mindig szükségesek vendégmunkások, azoknak munkásszállás kell Kiküldetésbe mind többen járnak ide, nem járhatnak ki naponta valamelyik közeli városim szállodájából. — A termelés érdekében, a hivatalból, vagy társadalmi, kulturális célból nálunk járók érdekében létesítettük a vendégszobákat, hogy korszerűen tudjunk elszállásolni, vendégül látni valakit, nem szállodát akarunk nyitni. — És ha erre járnék, és néhány napra itt szeretnék maradni, én megszállhatnék itt? — Egész szállodára való szobánk van, valóban. Ha nem munkaidőben jön, biztosan akad szabad szoba, s szállást adhatunk. Szívesen látjuk — mondja Scher János. Egyszer talán még szaván fogom. Sz. L. Két apró történet FILMSZTÁR. Egy éve, hogy megismerkedtem vele. Az egyik kórház folyosóján találkoztunk, és mint annyinak, nekem is feltűntaz a fiatal, de nagyon kövér nő. — Tudod, semmi bajom sincs, de nagyon szeretek enni — panaszolta. — Így aztán hízom, hízom, s már 120 kiló vagyok. Most próbálnak lefogyasztani az orvosok. Miután hazaengedték, időnként telefonált. Egyik alkalommal elsírta magát: „Nem tehetek róla, de nem bírom tovább a koplalást.” Aztán többet nem jelentkezett. Múltkoriban feltárcsáztam aszámát. — Már nem itt dolgozik — mondta egy férfihang. — Elment? — csodálkoztam. — És hol van az új munkahelye? — A filmgyárban. — És mit csinál ott? — Filmsztár lett, kérem — válaszolta gúnyosan a hang, és letette a kagylót. PROTEKCIÓ. Szombat délután, zsúfolt húsbolt. A kiszolgálópultnál egy legény ismerkedik az épp sorra kerülő lánnyal. Hosszan ránéz, s aztán megkérdi : — Mi tetszik ? — Rántani való húst szeretnék — mondja zavartan a kis hölgy. — Igenis. Kikloffoltam? — Hát, ha lenne olyan szíves. A srác nevet, s lassan veri a húst. Egyszer csak a sor végéről egy idősebb hölgy mérgesen előreszól: — Jó, hogy mindjárt nem főzi meg annak a kis nőnek. Orbán Katalin Mi lesz Gellérnével? Hogyan kapcsolódik be újra a munkába egy gyermekes anya, aki igénybe vette a gyermekgondozási, illetve gyermeknevelési szabadságot? Visszaveszik, de felmondanak Gellér Miklósáé, a tápszentmiklósi Rákóczi Tsz alkalmazottja a kérdésre így felelt: — Hamarosan lejár a szabadságom, ezért bementem az elnök elvtárshoz, és jeleztem, hogy újra munkába szeretnék állni. Az elnök nem valami kedvesen fogadott. Kereken megmondta, hogy miután a törvény szerint vissza kell venni a gyerekes anyát, visszavesz ugyan, de mihelyt lehet, felmond. “Én sírva jöttem ki a téesz kapuján. Nem valami biztató kilátás. A kétgyermekes fiatalasszony most mérlegeli a lehetőségeket. Vagy munkát keres a harminc kilométerre levő Győrben, és akkor belép az ingázók sorába. Szerencsés esetben hozzájut óvodai férőhelyekhez, és ez esetben hajnalonként két gyerekkel indulhat Győrbe .. Van Gellémének más választása is: otthon marad. Személyi igazolványának foglalkozásrovatába beírják, hogy „háztartásbeli”, és éli anyáink, nagyanyáink életét. Ettől viszont a fiatalasszony irtózik. Méltatlannak érzi, hogy amiatt, mert vállalkozott a jövő nemzedék nevelésére, vissza kelljen lépnie oda, ahonnan elindult. Országgyűlés kontra országgyűlés Férje havonta kétezer forintot keres. Ha ezt elosztjuk négyfelé, egy személyre 500 forint jut. Nem sok. Igaz, a családi pótlék némileg emeli ezt a jövedelmet, mégis szükség lenne a családban a fiatalasszony keresetére. És helyben, nem Győrben. — A legnehezebb időkben helytálltam a téeszben — mondja. — Rengeteget túlóráztam, de nem pénzért ám, mert a téesz nem tudott fizetni. És most még csak azt sem akarják megengedni, hogy dolgozhassam tovább. Gellér Miklósné nagyon fiatalon, tizenhét éves korában kezdte a munkát a téeszben. Eleinte adminisztrátor volt, közben szorgalmasan tanult, és később képesített könyvelő lett. Közel tíz évet dolgozott becsülettel a közös gazdaságban. Most mehet, ahová tud? — Sajnos — tárja szét a kezét Puskás Ferenc főkönyvelő —, a létszám betelt. Az a munkakör is be van töltve, amelyben Gellérné dolgozott annak idején. Tessék, itt az újság, most olvasom belőle, hogy az országgyűlésben is szóba került az alkalmazotti létszám túlzott növekedése. Nem létesíthetünk új alkalmazotti munkahelyet. Az országgyűlésben a nőkér- ■ dés is előtérbe került már jóval korábban, sőt párt- és kormányhatározat is született a nők helyzetének könnyítése érdekében. A két kérdést nem lehet szembeállítani egymással. A maga helyén mindegyiket meg kell oldani. A hármas érdek Tagadhatatlan, hogy a téesz sincs könnyű helyzetben, amikor munkába kell állítania egy gyerekes anyát, aki visszatért gyermeknevelési szabadságáról, hiszen a munkát a szabadság ideje alatt is el kell végezni. Akit erre beállítanak és jól beválik, később azt sem szívesen küldik el. Itt is összetalálkozik és ütközik a sokat emlegetett hármas érdek: az egyén, a vállalat és a társadalom érdeke. Nyilván senki sem vitatja, hogy a három érdek közül a sorrendi fontosságot tekintve első helyen áll a társadalom érdeke. A Gellérnék és a többi asszony gyerekei teremtik meg húsz-harminc év múlva a mai javakorbeliek számára is az élethez szükséges anyagi javakat. Jobban meg kellene tehát becsülni azt, aki vállalkozik a jövő nemzedék felnevelésére. Ezért javasoljuk a tápszentmiklósi Rákóczi Tsz vezetőinek, keressenek és találjanak megoldást, hogy Gellérné régi munkahelyén, vagy ahhoz hasonló munkakörben újra dolgozhasson, és ne fenyegesse a felmondás veszélye. T. S. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront falusi hetilapja A szerkesztő bizottság elnökei Szentkirályi János Főszerkesztő? Ecse Gyul? Szerkesztőség: Budapest Vili.. Somogyi Béla utca 6. Telefon : 142—220. 138—821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 143—100 142—220 Felelős kiadó: Cso Hány Ferenc Terjeszd a Magyar Posta Előfizer-betű minden postahivatalban, és a kézbesítőknél Előfizetési díj: 1 hónapra 5 forint negyedévre 15 forint Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 T71. Szikra Lapnyomda A Szabad Föld levélcímet 1978, Budapest