Szabad Föld, 1973. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1973-07-01 / 26. szám

4 SZABAD FÖLD A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz a korábbi években hagyományos módon és viszonylag kis területen termelt dohányt. Tavaly már 140 hold­nyit ültettek közös művelésre, 47 katasztrális holdat pedig ré­szes munkaként, százalékos ter­mesztésre adtak ki a tagoknak. Idén tovább növelték a dohány termőterületét, 200 katasztrális holdra. Ami a kiskunfélegyházi Le­ninben történt, ez­­ jellemző az ország egész dohánytermesztésé­re. Azzal a különbséggel, hogy az ország dohánytermő területe a korábbi években nem stagnált, hanem fokozatosan csökkent. Ennek következtében hazai ter­melésből már nem tudtuk fe­dezni a dohányipar szükségle­teit. Jelentős dohánybehozatalra volt szükség, s ezt az állapotot azért is nyugtalanítónak tartot­ták az illetékes szakemberek, mert külföldön romlott a do­hánybeszerzés lehetősége. Ezt megerősítették a külkereskedel­mi tárgyalások is. Indokoltan született tehát 1971 végén az a döntés, hogy néhány éven belül nemcsak meg kell állítani a ter­mőterület csökkenését, hanem teljes egészében itthon kell megtermelnünk az ipar számára szükséges dohányt. Még a minő­ség javításához elengedhetetlen dohánybehozatalt is csak úgy tervezhetjük, ha hazai dohány kivitelével ellentételezzük annak beszerzési költségét. E szándék valóra váltása azonban nem ígérkezik köny­­nyűnek, s nem az ma sem. A dohány vetésterületének csökke­nését ugyanis főképp az váltot­ta­ ki, hogy a tsz-ekben mind ke­vesebb lett ehhez a nehéz mun­kához a kézi munkaerő, a ter­melés korszerűsítése pedig né­hány évvel ezelőtt szinte telje­sen hiányzott. A siker érdeké­ben mindenekelőtt erre, vagyis a termelés műszaki fejlesztésére kellett a korábbinál sokkal na­gyobb gondot fordítani. Az 1971. évi kísérletek tapasz­talatai arra biztattak, hogy le­hetséges a dohánytermesztés gé­pesítése, korszerűsítése. Tavaly — nagyrészt külföldi gépek be­hozatalával — már mintegy 1500 hektár területen így termelték a dohányt. A gépesítés mellett fokozódott a kemizálás, a vegy­szerek, műtrágyák alkalmazása is. A várható fejlődés alapján a negyedik ötéves terv végére már 7 ezer hektáron, a leendő terület 40 százalékán termesztik korsze­rű technológiai rendszerrel a dohányt. Erre az időre a do­hánykombájnok száma a tavalyi 46-ról több mint 200-ra növek­szik, s hasonló fejlődésre szá­míthatunk a fűző-var­ró gépek, a dohánytörő gépek és a tűsoros szárítók gyarapodásánál. a gépesítés, kemizálás eddigi eredményeit s a közeli évek terveinek valóra váltását is nagy mértékben segítette, hogy a dohánytermesztés gépeihez meghirdették a 70 százalékos ki­emelt gépártámogatást, továbbá megfelelő dollár devizakeretet adtak a szükséges speciális gé­pek behozatalához. Hasznosnak bizonyult az is, hogy a fő do­hánytermő körzetekben a kor­szerű nagyüzemi dohányter­mesztés gyorsabb ütemű fejlesz­tése és az új módszerek széles körű bevezetése érdekében sza­kosított mintagazdaságokat szer­veztek. Ma már 8 ilyen minta­gazdaság működik az országban. Ezek az üzemek jó lehetőséget kínálnak a szakmai tapasztalat­­cserékre, az új eljárások, mód­szerek népszerűsítésére, a do­hánytermesztés eredményeinek fokozására. A korszerű technológia arány­lag gyors elterjesztését kiválóan segíti az a kölcsönös érdekeken nyugvó egyszerű gazdasági együttműködés is, amely az utóbbi években alakult k­i az­ ipar és a termelőüzemek között. Ennek keretében az ipar részt vállal a korszerű gépek, vető­magvak, vegyszerek beszerzésé­ben, megszervezi a szaktanács­­adást, segíti a biztonságos, jöve­delmező dohánytermesztés gaz­daságon belüli létrehozását. Erősen ösztönözte a gazdasá­gokat a termelés korszerűsítésé­re s a termőterület növelésére,, hogy a kormány határozata alapján a múlt év elejétől kezd­ve 25 százalékkal megemelték a dohány termelői árát. Ennek az érdekeltség javításán kívül cél­ja volt­ az is, hogy a dohányter­mesztésben meggyorsítsa a faj­taváltást, hiszen, mint a nö­vénytermesztésben általában, e növénynél is megjelentek már az új, nagyobb termőképességű, a fogyasztók mai igényeit jobban kielégítő fajták. Ezért a dohány termelői árát fajtánként diffe­renciálták. Az áremelésre fordí­tott összeg nagyobbik részéből az alapárakat növelték, a ki­sebb részt pedig felárként ad­ják azoknak, akik több éves termelési szerződést kötnek s növelik a termőterületet. A termelői, felvásárlási ár­rendezés, továbbá a terület­­növeléshez és a 4 évi termelési kötelezettség-vállaláshoz kötött felár kedvező hatást ért el. A korábbi években egyetlen do­hánytermelő gazdaság sem vál­lalkozott több éves szerződés­­kötésre, tavaly viszont már a vetésterület 64, idén pediig 70 százalékán termelik így a do­hányt. MEGKEZDŐDÖTT A FAJ­TAVÁLTÁS is. Ebben az évben először vetettek nagyobb terü­leten új dohányfajtákat s máris ezek találhatók a termőterület 11 százalékán. Arányuk 1975- ig eléri a 14 százalékot. Ugyan­csak növekszik a hevesi, s a Burley fajta részaránya, a sza­bolcsi dohányé viszont a tava­lyi 46 százalékról 29-re csök­ken. A fajtaváltással összefüggően jelentős eredménynek számít, hogy a Virginia dohány szárí­tásában sikeresen alkalmazzák a hazai gyártmányú tűsorkere­­tes, mesterséges, szárítóberende­zést. A múlt évben már 32 működött ebből az országban. Számukat 1975-ig a jelenleginek legalább 5-szörösére szeretnék növelni. Mindez, amit most elmond­tunk a dohánytermesztésről, ko­rántsem jelenti azt, hogy rövid idő alatt, s egy csapásra meg­változik minden ebben az ága­zatban. A közeli években szá­molni kell azzal is, hogy a do­hány jelentős részét — különö­sen a régi termőtájakon, így például Szabolcs-Szatmár me­gyében — hagyományos módon, kedvezőtlen körülmények kö­zött termelik. Ez lassítja a ter­mésátlagok növelését, a fejlesz­tés ütemét. Akárcsak az, hogy a gazdaságok egy része a ked­vezmények ellenére, sem képes saját erőből a termelés gyor­sabb ütemű technológiai kor­szerűsítésére, az ezzel járó gép­beszerzésre.. Kedvezőtlen a ter­mészetes dohányszárítás helyze­te is: új szárítópajtákat már nemigen építenek, a meglevők egy része erősen elhasználódott. Egy másik részük pedig olyan gazdaságokban van, amelyek már nem termelnek dohányt. AZ ILYENFAJTA GONDOK ellenére mégis biztató dohány­­termesztésünk helyzete. Tavaly és az idén összesen 2 ezer hek­tárral növekedett a termőterü­let, tervszerűen javul a jobb minőségű dohányfajták aránya. Egészében tehát kijutott a ká­tyúból a dohánytermesztés és módszeresen halad a célja fe­lé. Lajosmizse határában szinte szemlátomást növekszik, bővül a néhány éve megtelepült Vízgépészeti Vállalat üzeme. Egyebek között itt készülnek a jól bevált hidroglóbuszok. Kombinált nö­vényvédőszerek A növényvédelemben járat­lan kiskert tulajdonosoknak az egyik legnagyob gondot az okozza, hogy a különböző gom­ba- és rovarkártevők ellen mi­lyen permetezőszereket használ­janak, illetve válasszanak a sokféle szer közül. Azután pe­dig, ha bármilyen kis csomago­lású (20—25 dekás) szert vásá­rolnak is, ha egy-egy alkalom­­m­al csak 10—20 liter permetlé­­■ re van szükségük, bizony a sze­rek kidekázása, kigrammozása is problémát okoz. Már évek óta forgalomban vannak — de még mindig nem eléggé elterjedtek — azok a kombinált növényvé­dőszerek, amelyek közül a Kombi A alma és körte, a Kom­bi B kajszi- és őszibarack, a Kombi SZ pedig a szőlő komp­lex növényvédelméhez használ­ható. A kétszer 10, illetve az idén forgalomba hozott ötször 10 liter permetta készítéséhez elegendő csomagok kidekázva, külön tasakokban kétféle gombaölőszert — éspedig liszt­harmat és egyéb gombabe­­tegségek, monilla, - varasodás, leválfodrosodás, peronoszpóra elleni szert — és egy több­féle kártevő ellen hatásos ro­varölőszert tartalmaznak. A szerek egymással keverhetők, tehát, egyszerre permetezett­­k ki az összes károsítók ellen, vagy pedig adott esetben külön­­külön is használhatók az éppen jelentkező károsító ellen. A vé­dőszerek egyébként az ajánlott gyümölcsféléken kívül más gyü­mölcsfák védelmére is felhasz­nálhatók. A csomagok­. Ditrison 50 és Lebagoid rovarölőszere például a cseresznyelágy ellen is hatásos szer, az Orthocid és a Dithane M 45 gombaölőszere a cseresznye- és meggyfák le­­véllikasztó betegsége ellen, lisztharmat és rovarölőszerei például a rózsafák védelmére is használhatók és így tovább. • A kidekázott szerekkel tehát tulajdonképpen az egész te­­nyászidő alatt — a hátralevő időszakban is — meg lehet vé­deni a kiskertek gyümölcsfáit valamennyi károsító ellen. Leg­feljebb, ha erős atka-, pajzste­­tű- és levéltetű-kártétel jelent­kezik, lehet szükség speciális rovarölőszerekre (pl. Bi 58, Dia­­zinon-Phenkapton, Unifosz, Me­tádon, Safidon). Lisztharmat, varasodás és szőlőnél a szürke­penészes rothadás ellen is hatá­­sot szer a Fundazol, amely szintén kis csomagolásban kap­ható. Levéltetvek, korompenész A levél­tet­veknek — melyek­nek különböző fajtái károsíta­nak az alma-, körte-, az ősziba­rack-, a szilvafák, rózsabokrok fiatal hajtásain és a zöldségfé­léken — a számukra kedvező időjárási viszonyok miatt töme­ges elszaporodására lehet­ szá­mítani. A növények nedvét, szí­­vogatva, a szövetekbe mérgező nyálat fecskendeznek be, ami a levelek eltorzulásához, elszíne­ződéséhez, összezsugorodásához vezet. Kártételük azonban nem­csak közvetlen, hanem közve­tett is, mert a tömegesen elsza­porodó levéltetvek mézharmat­nak nevezett, ragadós váladé­kán, másodlagos kártevőként, hamarosan megtelepszenek a korompenészgombák is, melyek az ágakat, leveleket és a gyü­mölcsöt is fekete, koromszerű réteggel, penászbevonattal von­ják be. Az ilyen gyümölcsnek nemcsak az élvezeti, piaci érté­ke romlik, de a gyümölcsfákban élettani, illetve táplálkozási za­varokat idéz elő. Több olvasónk panaszkodott és kért tanácsot a múlt évben is, hogy mivel v­é­­dekezhetne a korom­penész el­len. A védekezés itt is megelő­ző, éspedig a levéltetveket kell irtani, hogy váladékukon ne telepedhessen meg a korom­penész. Ha ugyanis a korompe­nész már megtelepedett a fákon, nem sokat tehetünk ellene — esetleg Dib­ane M 45-el lehet •permetezni, valamit javítani a •kártételen, de a megelőzés sok­kal hatásosabb védekezés. Ribizke — Málna Ribizke- és málnabokrainkat a szüret után is gondozni kell. A málna termásárés idején is meghálálja az öntözést, gyümöl­cse lédúsabb, hajtásfejlődése erőteljesebb lesz. A leszüretelt ribszkebokrok pedig júliusban, amikor általában a legaszá­lyosabb az időjárás, s a követ­kező évi rügyek differenciáló­dása folyik, feltétlen megkíván­ja és meghálálja az öntözést. •Legalább egy 40 mm-es­ csapa­­déknak megfelelő (négyzetmé­terenként 40 liter víz) öntözés elősegíti és meggyorsítja a jövő évi termőrészek, virágzat kiala­kulását. Védeni kell továbbra is a rajzó pajzstetvek, ribizkelepka és gombabetegségek kártétele ellen. A málnabokrokból szüret után vágjuk ki a letermett, az ősz­szel és a tél, folyamán elszára­dó vesszőket, hogy az egyéves hajtásoktól ne vonják el feles­legesen a nedvességet és a táp­anyagot. Ritkítsuk ki az egy­éves hajtásokat is — egy-egy tö­­vön 5—6 erőteljes, egészséges hajtásnál ne hagyjuk többet — így elősegítjük a következő évi termőhajtások jó kifejlődé­sét, beérését és a termőrügyek kialakulását. Talaját állandóan tartsuk gyommentesen, porha­­nyósan és szeptember derekáig legalább havonta Orthocid, Merpan, vagy rézoxikloid tar­talmú szerekkel permetezve védjük a vesszőfoltosságot elő­­idéző gombabetegségektől, szük­ség szerint a rovarkártevőktől is. N­. J. 1873. JÚLIUS 1. Növényvédelmi előrejelzés Az ország melegebb területein már június derekán megkezdődött az őszibarackot, kajszit, húsaimat és szilvát károsító keleti gyümöls­­moly rajzása. Tömeges rajzásuk csúcspontja hamarosan várható a hűvösebb részeken is. A védekezést a kelő lárvák ellen — melyeknek tömeges kelése július elején várható — júlus első heteijén végezzük el (Ditrifon, Safidon, Imidán, Bi­­S, vagy egyéb rovarölőszerrel, majd a permetezést egy hét múlv­­ ismétel­jük meg. Hűvös, csapadékos idő­járás a rajzást, illetve a tojásrakás és lárvakelés időszakát megnyújt­hatja, ezért szükség esetén további permetezés indokolt a várakozási idők szigorú betartásával. A csapadékos, párás, helyenként reggeli ködös időjárás kedvező a szülőperonoszpóra, az alma- és kör­tefa­varasodás, a burgonyavész és hagym­aperonoszpóra terjedéséhez. Több napos esőzés, illetve folyama­tos levélnedvesítettség esetén, vagy az első tünetek megjelenésekor ha­ladéktalanul permetezzünk. Június közepén megjelentek az el­ső köszmétearaszoló lepkék is, melynek lárvái a lombfr­rületet ká­rosítják, s július második hetében már könnyen észrevehetők. Mivel ez már a termésszedés utánra esik, a védekezés, a várakozási idők be­tartása szempontjából, nem okoz nehézséget. Meteorológiai előrejelzés A h­ét végén fülledt, meleg marad az idő. A legmagasabb nappali h­öő­­mérséklet megközelíti a­­10 C-fokot. Hajnalonként csak 14—18 C-fokig hűl le a levegő. A jövő hét elején a felhőzet meg­növekszik, s többfelé számíthatunk záporra, zivatarra. A szél megélén­kül, sőt néhány helyen viharossá fokozódik. A hőmérséklet kissé csökken, a legmagasabb nappali hő­mérséklet csak 22—26 C-fok között várható. Az éjszakák is hűvösebbek lesznek, a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 11—16 C-fok körül ala­kul. Az elmúlt heti esőzések elsősorban a felsőbb talajréteg nedvességtartal­mát növelték, a korábbihoz képest mintegy 5—10%-kal növekedett a te­lítettség.

Next