Szabad Föld, 1973. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1973-07-01 / 26. szám
4 SZABAD FÖLD A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz a korábbi években hagyományos módon és viszonylag kis területen termelt dohányt. Tavaly már 140 holdnyit ültettek közös művelésre, 47 katasztrális holdat pedig részes munkaként, százalékos termesztésre adtak ki a tagoknak. Idén tovább növelték a dohány termőterületét, 200 katasztrális holdra. Ami a kiskunfélegyházi Leninben történt, ez jellemző az ország egész dohánytermesztésére. Azzal a különbséggel, hogy az ország dohánytermő területe a korábbi években nem stagnált, hanem fokozatosan csökkent. Ennek következtében hazai termelésből már nem tudtuk fedezni a dohányipar szükségleteit. Jelentős dohánybehozatalra volt szükség, s ezt az állapotot azért is nyugtalanítónak tartották az illetékes szakemberek, mert külföldön romlott a dohánybeszerzés lehetősége. Ezt megerősítették a külkereskedelmi tárgyalások is. Indokoltan született tehát 1971 végén az a döntés, hogy néhány éven belül nemcsak meg kell állítani a termőterület csökkenését, hanem teljes egészében itthon kell megtermelnünk az ipar számára szükséges dohányt. Még a minőség javításához elengedhetetlen dohánybehozatalt is csak úgy tervezhetjük, ha hazai dohány kivitelével ellentételezzük annak beszerzési költségét. E szándék valóra váltása azonban nem ígérkezik könynyűnek, s nem az ma sem. A dohány vetésterületének csökkenését ugyanis főképp az váltotta ki, hogy a tsz-ekben mind kevesebb lett ehhez a nehéz munkához a kézi munkaerő, a termelés korszerűsítése pedig néhány évvel ezelőtt szinte teljesen hiányzott. A siker érdekében mindenekelőtt erre, vagyis a termelés műszaki fejlesztésére kellett a korábbinál sokkal nagyobb gondot fordítani. Az 1971. évi kísérletek tapasztalatai arra biztattak, hogy lehetséges a dohánytermesztés gépesítése, korszerűsítése. Tavaly — nagyrészt külföldi gépek behozatalával — már mintegy 1500 hektár területen így termelték a dohányt. A gépesítés mellett fokozódott a kemizálás, a vegyszerek, műtrágyák alkalmazása is. A várható fejlődés alapján a negyedik ötéves terv végére már 7 ezer hektáron, a leendő terület 40 százalékán termesztik korszerű technológiai rendszerrel a dohányt. Erre az időre a dohánykombájnok száma a tavalyi 46-ról több mint 200-ra növekszik, s hasonló fejlődésre számíthatunk a fűző-varró gépek, a dohánytörő gépek és a tűsoros szárítók gyarapodásánál. a gépesítés, kemizálás eddigi eredményeit s a közeli évek terveinek valóra váltását is nagy mértékben segítette, hogy a dohánytermesztés gépeihez meghirdették a 70 százalékos kiemelt gépártámogatást, továbbá megfelelő dollár devizakeretet adtak a szükséges speciális gépek behozatalához. Hasznosnak bizonyult az is, hogy a fő dohánytermő körzetekben a korszerű nagyüzemi dohánytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése és az új módszerek széles körű bevezetése érdekében szakosított mintagazdaságokat szerveztek. Ma már 8 ilyen mintagazdaság működik az országban. Ezek az üzemek jó lehetőséget kínálnak a szakmai tapasztalatcserékre, az új eljárások, módszerek népszerűsítésére, a dohánytermesztés eredményeinek fokozására. A korszerű technológia aránylag gyors elterjesztését kiválóan segíti az a kölcsönös érdekeken nyugvó egyszerű gazdasági együttműködés is, amely az utóbbi években alakult ki az ipar és a termelőüzemek között. Ennek keretében az ipar részt vállal a korszerű gépek, vetőmagvak, vegyszerek beszerzésében, megszervezi a szaktanácsadást, segíti a biztonságos, jövedelmező dohánytermesztés gazdaságon belüli létrehozását. Erősen ösztönözte a gazdaságokat a termelés korszerűsítésére s a termőterület növelésére,, hogy a kormány határozata alapján a múlt év elejétől kezdve 25 százalékkal megemelték a dohány termelői árát. Ennek az érdekeltség javításán kívül célja volt az is, hogy a dohánytermesztésben meggyorsítsa a fajtaváltást, hiszen, mint a növénytermesztésben általában, e növénynél is megjelentek már az új, nagyobb termőképességű, a fogyasztók mai igényeit jobban kielégítő fajták. Ezért a dohány termelői árát fajtánként differenciálták. Az áremelésre fordított összeg nagyobbik részéből az alapárakat növelték, a kisebb részt pedig felárként adják azoknak, akik több éves termelési szerződést kötnek s növelik a termőterületet. A termelői, felvásárlási árrendezés, továbbá a területnöveléshez és a 4 évi termelési kötelezettség-vállaláshoz kötött felár kedvező hatást ért el. A korábbi években egyetlen dohánytermelő gazdaság sem vállalkozott több éves szerződéskötésre, tavaly viszont már a vetésterület 64, idén pediig 70 százalékán termelik így a dohányt. MEGKEZDŐDÖTT A FAJTAVÁLTÁS is. Ebben az évben először vetettek nagyobb területen új dohányfajtákat s máris ezek találhatók a termőterület 11 százalékán. Arányuk 1975- ig eléri a 14 százalékot. Ugyancsak növekszik a hevesi, s a Burley fajta részaránya, a szabolcsi dohányé viszont a tavalyi 46 százalékról 29-re csökken. A fajtaváltással összefüggően jelentős eredménynek számít, hogy a Virginia dohány szárításában sikeresen alkalmazzák a hazai gyártmányú tűsorkeretes, mesterséges, szárítóberendezést. A múlt évben már 32 működött ebből az országban. Számukat 1975-ig a jelenleginek legalább 5-szörösére szeretnék növelni. Mindez, amit most elmondtunk a dohánytermesztésről, korántsem jelenti azt, hogy rövid idő alatt, s egy csapásra megváltozik minden ebben az ágazatban. A közeli években számolni kell azzal is, hogy a dohány jelentős részét — különösen a régi termőtájakon, így például Szabolcs-Szatmár megyében — hagyományos módon, kedvezőtlen körülmények között termelik. Ez lassítja a termésátlagok növelését, a fejlesztés ütemét. Akárcsak az, hogy a gazdaságok egy része a kedvezmények ellenére, sem képes saját erőből a termelés gyorsabb ütemű technológiai korszerűsítésére, az ezzel járó gépbeszerzésre.. Kedvezőtlen a természetes dohányszárítás helyzete is: új szárítópajtákat már nemigen építenek, a meglevők egy része erősen elhasználódott. Egy másik részük pedig olyan gazdaságokban van, amelyek már nem termelnek dohányt. AZ ILYENFAJTA GONDOK ellenére mégis biztató dohánytermesztésünk helyzete. Tavaly és az idén összesen 2 ezer hektárral növekedett a termőterület, tervszerűen javul a jobb minőségű dohányfajták aránya. Egészében tehát kijutott a kátyúból a dohánytermesztés és módszeresen halad a célja felé. Lajosmizse határában szinte szemlátomást növekszik, bővül a néhány éve megtelepült Vízgépészeti Vállalat üzeme. Egyebek között itt készülnek a jól bevált hidroglóbuszok. Kombinált növényvédőszerek A növényvédelemben járatlan kiskert tulajdonosoknak az egyik legnagyob gondot az okozza, hogy a különböző gomba- és rovarkártevők ellen milyen permetezőszereket használjanak, illetve válasszanak a sokféle szer közül. Azután pedig, ha bármilyen kis csomagolású (20—25 dekás) szert vásárolnak is, ha egy-egy alkalommal csak 10—20 liter permetlé■ re van szükségük, bizony a szerek kidekázása, kigrammozása is problémát okoz. Már évek óta forgalomban vannak — de még mindig nem eléggé elterjedtek — azok a kombinált növényvédőszerek, amelyek közül a Kombi A alma és körte, a Kombi B kajszi- és őszibarack, a Kombi SZ pedig a szőlő komplex növényvédelméhez használható. A kétszer 10, illetve az idén forgalomba hozott ötször 10 liter permetta készítéséhez elegendő csomagok kidekázva, külön tasakokban kétféle gombaölőszert — éspedig lisztharmat és egyéb gombabetegségek, monilla, - varasodás, leválfodrosodás, peronoszpóra elleni szert — és egy többféle kártevő ellen hatásos rovarölőszert tartalmaznak. A szerek egymással keverhetők, tehát, egyszerre permetezettk ki az összes károsítók ellen, vagy pedig adott esetben különkülön is használhatók az éppen jelentkező károsító ellen. A védőszerek egyébként az ajánlott gyümölcsféléken kívül más gyümölcsfák védelmére is felhasználhatók. A csomagok. Ditrison 50 és Lebagoid rovarölőszere például a cseresznyelágy ellen is hatásos szer, az Orthocid és a Dithane M 45 gombaölőszere a cseresznye- és meggyfák levéllikasztó betegsége ellen, lisztharmat és rovarölőszerei például a rózsafák védelmére is használhatók és így tovább. • A kidekázott szerekkel tehát tulajdonképpen az egész tenyászidő alatt — a hátralevő időszakban is — meg lehet védeni a kiskertek gyümölcsfáit valamennyi károsító ellen. Legfeljebb, ha erős atka-, pajzstetű- és levéltetű-kártétel jelentkezik, lehet szükség speciális rovarölőszerekre (pl. Bi 58, Diazinon-Phenkapton, Unifosz, Metádon, Safidon). Lisztharmat, varasodás és szőlőnél a szürkepenészes rothadás ellen is hatásot szer a Fundazol, amely szintén kis csomagolásban kapható. Levéltetvek, korompenész A levéltetveknek — melyeknek különböző fajtái károsítanak az alma-, körte-, az őszibarack-, a szilvafák, rózsabokrok fiatal hajtásain és a zöldségféléken — a számukra kedvező időjárási viszonyok miatt tömeges elszaporodására lehet számítani. A növények nedvét, szívogatva, a szövetekbe mérgező nyálat fecskendeznek be, ami a levelek eltorzulásához, elszíneződéséhez, összezsugorodásához vezet. Kártételük azonban nemcsak közvetlen, hanem közvetett is, mert a tömegesen elszaporodó levéltetvek mézharmatnak nevezett, ragadós váladékán, másodlagos kártevőként, hamarosan megtelepszenek a korompenészgombák is, melyek az ágakat, leveleket és a gyümölcsöt is fekete, koromszerű réteggel, penászbevonattal vonják be. Az ilyen gyümölcsnek nemcsak az élvezeti, piaci értéke romlik, de a gyümölcsfákban élettani, illetve táplálkozási zavarokat idéz elő. Több olvasónk panaszkodott és kért tanácsot a múlt évben is, hogy mivel védekezhetne a korompenész ellen. A védekezés itt is megelőző, éspedig a levéltetveket kell irtani, hogy váladékukon ne telepedhessen meg a korompenész. Ha ugyanis a korompenész már megtelepedett a fákon, nem sokat tehetünk ellene — esetleg Dibane M 45-el lehet •permetezni, valamit javítani a •kártételen, de a megelőzés sokkal hatásosabb védekezés. Ribizke — Málna Ribizke- és málnabokrainkat a szüret után is gondozni kell. A málna termásárés idején is meghálálja az öntözést, gyümölcse lédúsabb, hajtásfejlődése erőteljesebb lesz. A leszüretelt ribszkebokrok pedig júliusban, amikor általában a legaszályosabb az időjárás, s a következő évi rügyek differenciálódása folyik, feltétlen megkívánja és meghálálja az öntözést. •Legalább egy 40 mm-es csapadéknak megfelelő (négyzetméterenként 40 liter víz) öntözés elősegíti és meggyorsítja a jövő évi termőrészek, virágzat kialakulását. Védeni kell továbbra is a rajzó pajzstetvek, ribizkelepka és gombabetegségek kártétele ellen. A málnabokrokból szüret után vágjuk ki a letermett, az őszszel és a tél, folyamán elszáradó vesszőket, hogy az egyéves hajtásoktól ne vonják el feleslegesen a nedvességet és a tápanyagot. Ritkítsuk ki az egyéves hajtásokat is — egy-egy tövön 5—6 erőteljes, egészséges hajtásnál ne hagyjuk többet — így elősegítjük a következő évi termőhajtások jó kifejlődését, beérését és a termőrügyek kialakulását. Talaját állandóan tartsuk gyommentesen, porhanyósan és szeptember derekáig legalább havonta Orthocid, Merpan, vagy rézoxikloid tartalmú szerekkel permetezve védjük a vesszőfoltosságot előidéző gombabetegségektől, szükség szerint a rovarkártevőktől is. N. J. 1873. JÚLIUS 1. Növényvédelmi előrejelzés Az ország melegebb területein már június derekán megkezdődött az őszibarackot, kajszit, húsaimat és szilvát károsító keleti gyümölsmoly rajzása. Tömeges rajzásuk csúcspontja hamarosan várható a hűvösebb részeken is. A védekezést a kelő lárvák ellen — melyeknek tömeges kelése július elején várható — júlus első heteijén végezzük el (Ditrifon, Safidon, Imidán, BiS, vagy egyéb rovarölőszerrel, majd a permetezést egy hét múlv ismételjük meg. Hűvös, csapadékos időjárás a rajzást, illetve a tojásrakás és lárvakelés időszakát megnyújthatja, ezért szükség esetén további permetezés indokolt a várakozási idők szigorú betartásával. A csapadékos, párás, helyenként reggeli ködös időjárás kedvező a szülőperonoszpóra, az alma- és körtefavarasodás, a burgonyavész és hagymaperonoszpóra terjedéséhez. Több napos esőzés, illetve folyamatos levélnedvesítettség esetén, vagy az első tünetek megjelenésekor haladéktalanul permetezzünk. Június közepén megjelentek az első köszmétearaszoló lepkék is, melynek lárvái a lombfrrületet károsítják, s július második hetében már könnyen észrevehetők. Mivel ez már a termésszedés utánra esik, a védekezés, a várakozási idők betartása szempontjából, nem okoz nehézséget. Meteorológiai előrejelzés A hét végén fülledt, meleg marad az idő. A legmagasabb nappali höőmérséklet megközelíti a10 C-fokot. Hajnalonként csak 14—18 C-fokig hűl le a levegő. A jövő hét elején a felhőzet megnövekszik, s többfelé számíthatunk záporra, zivatarra. A szél megélénkül, sőt néhány helyen viharossá fokozódik. A hőmérséklet kissé csökken, a legmagasabb nappali hőmérséklet csak 22—26 C-fok között várható. Az éjszakák is hűvösebbek lesznek, a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 11—16 C-fok körül alakul. Az elmúlt heti esőzések elsősorban a felsőbb talajréteg nedvességtartalmát növelték, a korábbihoz képest mintegy 5—10%-kal növekedett a telítettség.