Szabad Föld, 1977. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-09 / 2. szám
12 SZABAD FÖLD* KÖNNYŰ-E ▲ KÖNNYŰIPAR? — Ez a könnyűipar nehézipara — mondták a komáromi lenfonóban. — Ez a könnyűipar nehézipara — mondták az újpesti bőrgyárban. Ezt mondták csaknem mindenütt, ahol könnyűipari üzemekben megfordultam. A nehéz munkaterületek helyett én a könnyebb, finomabb, helyenként nőiesebb munkaterületekről akartam tudósítani. Mindenütt hangsúlyozták, hogy a korszerűsítés, a technológia fejlesztése révén a korábbi évekhez képest valóban könynyebbedik a dolgozók munkája azokban az üzemekben, amelyeket a könnyűipari vállalatokhoz sorolnak. Így őnáluk is. De ők mégis a könnyűipar nehézipara. Végül hát kételkedni kezdtem. Csakugyan: könnyű-e a könnyűipar? Ahol tervezik A Könnyűipari Tervező Vállalatot negyedszázaddal ezelőtt azért hozták létre, hogy a könnyűipar előtt álló nagyarányú fejlesztési feladatok végrehajtása érdekében tömörítse a textilipar, a papíripar, a nyomdaipar, a bőr-, és cipőipar, a bútoripar legmagasabb fokon képzett szakembereit. E feladatnak a vállalat maradéktalanul eleget tesz és tesz. Munkatársai jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a könnyűipar korszerű új gyárakkal gyarapodott. Ezt a célt kívánják szolgálni a jövőben is. De Murányi Béla, a vállalat, igazgatója, nem hagyhatta említés nélkül azt, hogy a könynyűiparban már a tervezés munkája sem könnyű. — Elsősorban azért nem — mondta — mert a mi vállalatunk, más tervező vállalatoktól elérően, nagyon összetett, komplex feladatok megoldására hivatott. Régi üzemek felújításánál, vagy új üzemek létesítésénél egyeztetnünk kell az építészeti, a technológiai terveket, a megfelelő géppark és a szükséges klimatikai berendezés terveit (és ez a legtöbb könnyűipari üzemnél különösen fontos), elő kell segítenünk a modern munkahely, a szociális ellátottság külső körülményeinek biztosítását. Mindezt együttműködve az üzemeltetővel és a kivitelezőkkel Ez utóbbiak száma időnként elég magas, és feladataink közé tartozik munkájuk egybehangolása. Nagy felelősség hárul ránk a határidők betart'' tásánál És, a már üzemelő gyárban felmerülő további problémákért is felelős a tervező. — Nem tehetnénk ezeket a problémákat a kívülállók számára kicsit kézzelfoghatóbbá? — De igen! Megterveztük például Budapesten a Zrínyinyomda új épületét. Időközben azonban az eredetileg eltervezett nyomdagépeknél még korszerűbbeket sikerült beszerezni. Csakhogy azokhoz erősebb födém kellett, így azt újra kellett terveznünk, méghozzá gyorsított ütemben. A géppark betervezése általában nagy figyelmet igényel. A fejlődés szinte évről évre változásokat hoz. Tervezésünket tehát folytonos piackutatás előzi meg. Ám az mindig problémát okoz:nyit sikerül beszerezni? És akkor ahhoz igazodni kell, nemcsak építészetileg, hanem technológiailag is. Ez utóbbira említhetem az újfehértói példát. Az oda kitelepített gyáregység már elkészült, amikor másfajta gépek érkeztek, mint amilyeneket vártunk, nagyobb elektromos fogyasztásúak, nagyobb hőterhelésűek. Ennek következtében nagyobb teljesítményű hűtőgépeket igényeltek. Ezeknek a beépítését újba kellett terveznünk. — A mi mérnökeink, technikusaink — folytatta Murányi Béla — naponta nem nyolc órát dolgoznak, vállalatunk folyamatos teljesítménye 130 százalékos. De ezen felül eleget kell tennünk a közben, vagy utólag felmerülő igényeknek is. Sehol nem változnak olyan gyorsan a követelmények, mint a könnyűiparban, mert itt erőteljesen diktál a divat. Nekünk pedig a rugalmas iparfejlesztés feladata diktál. Ezért nem könnyű a könnyűiparnak már a tervezése sem. Az időjárás közbeszól . Ez a könnyűipar nehézipara. — mondta a komáromi lenfonóban Olbricht Vilmos, a gyár egyik irányítója. Akkor már túl voltam azon, hogy meglepődjek. Előzőleg ugyanis találkoztam egy fiatalemberrel, aki a textiliparban dolgozik, a budakalászi vállalat csillaghegyi üzemegységében. Nemrég léptették elő művezetővé, irányításával szövőnők végzik mindennapi munkájukat, modern munkagépek mellett. „De tudja, hogyan? — kérdezte tőlem a fiatalember. — Mindenki azt hiszi, hogy a mai automata gépek mellett csak ácsorogni kell. Na de, ha egy nő tíz gépet tart szemmel?! A nyolcórás munkaidő alatt még arra sem jut ideje, hogy nyugodtan megebédeljen, munka közben kapkodja be az ebédet. Én ezt férfi létemre se tartom könnyű munkánál?, csak a közhiedelem tartja annak.” Én hát ezek után túl voltam azon, hogy annak tartsam. Amit Olbricht Vilmos a komáromi lenfonóban mondott, azon mégis meglepődtem. — A közhiedelem azt tartja, hogy csak a mezőgazdasági munkánál szólhat közbe az időjárás. Nos, a lenfonó ipari üzem, könnyűipari besorolásban, és itt mégis nehéz a munka, mégpedig többek közt azért mert az időjárás is beleszól, akárcsak a mezőgazdaság munkájába. Erről aztán saját szememmel is meggyőződhettem. Amikor a rostlen feldolgozásának munkafolyamatát végig akartam nézni, először jókora szabadtéri területet kellett bejárnom. A rostkikészítést „Isten szabad ege alatt” végzik A kazlazást (3 fázisban: a len gubós gubózott és ázott állapotában) az áztatást, a sátorozást (a len szárítását) az időjárás állandóan befolyásolja. Cseh József ennek a területnek a munkavezetője, keserűen mondta: —* Az idén nem vagyunk megelégedve Szent Péterrel. Esős őszt hozott ránk. Ottjártamkor éppen hajazták a kazlakat (kenderrel fedték be), és a sátorozott lenkávék is ázottan árválkodtak a mezőn. Mezőgazdasági jellegű ez a munka és ilyen időben bizony nem könnyű. És a len feldolgozásának korábbi munkafolyamata sem az — erről szintén meggyőződhettem. A szabadban férfiak és nők vegyesen dolgoznak. Az áztatást férfiak, a sátorozást nők végzik. Épületben, kezdve a Mólónál már inkább csak nők. Pedig a gépesítés ellenére itt sem könnyű a munka. Ázott kórót kell a gépbe rakni, nagy zajban, porban,— és huzatban. — A bekészítő férfiak nyitva hagyták az ajtót — panaszkodnak az asszonyok — mi meg ezt a súlyos vasajtót nem tudjuk behúzni. Nagy a zaj és a por a gerebenezében is. Az előfonóban már finomodnak a lenszálak, de kevésbé finomodik a munka. A pamutfonalak szárazfonással készülnek, de itt vizesfonással dolgoznak a gépek és hát a „gyenge” női ujjasnak nyolc órán át hideg vízbe nyulkálni nem könnyű. A keresztcsévélőben már aztán igazán, szép tiszta környezetben, halkan forgó orsókon szaladnak a lenszálak, itt már csak Egy újítás a bőrgyárban: még a hulladékból is kiváló minőségű préselt bőrt állítanak elő Sorozatban gyártják a Skála garnitúra szekrényeit Székesfehérvárott Kesztyűs kézzel bánnak a bőrrel rá.: