Szabad Föld, 1987. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-03 / 27. szám
. JÚLIUS 3. k elyemgyár, gubó nélkül k , '.angidősnek számít a tolnai Se- E- b'tyár. Elsőként létesült, rajta kívül k' volt másik sehol az országban, ■j '.edekig. Századunkkal éppen egy- Bj,így hát régen kinőtte a gyerekei!Kúltja ipartörténeti kincs, jelene valutát hoz. Múlt és jelen! ■f B. Antal igazgatóval beszélget- NIB és Kosival Hajnalka „ha- NIB ". Szavaikat jegyzetben|H|F a gyárat alapítani, ritkasága ment akkoriban. Faluhelyen B- a különösen — mondta az igazgató. * Bezerédj Pál miniszteri biztos mégis így döntött. Terve példásan sikerült. Igaz, átgondoltan fogott hozzá, nem hagyott rést sehol a szervezésben. Elgondolásába kezdettől beleavatta a környék lakosságát. Kérte őket, ahová csak lehet, eperfákat ültessenek. Készüljenek föl a selyemhernyó-tenyésztésre, kifizetődő lesz majd. Rá hallgattak. Nemsokára tényleg eperfák hajladoztak az utcákon, tereken és mindenütt Tolna község környékén. Terebélyesedők. Rövidesen hozzáfoghattak a hernyótenyésztéshez. Addigra, vagyis a századforduló esztendejére, felépültek a gyárfalak is. Bezerédj Pál olasz gépi berendezéseket hozatott, éspedig a legmodernebbeket. Meg hozzáértő szakembereket is. Irányítókat és harminc selyemfonó lányt. Olasz árvákat. Dolgoztak és tanítottak. Magyar lányokat oktattak a mindaddig ismeretlen mesterségre. Eredményesen. Tolna gyorsan a magyar selyemgyártás fellegvára lett. Innen indult hódító útjára a magyar selyemszakma. Dédnagymamák munkáját a kései unokák folytatják. Csakhogy azóta minden megváltozott. Nincsenek selyemgubók, és kipusztultak a vén eperfák is. Múzeumba vitték a régi, olasz gépeket, és helyükbe „csodamasinák” kerültek. Szálai sodró és hőkezelő, modern gépsorok. Ámde a régiből valami mégis megmaradt. A ragaszkodás a gyárhoz. Dinasztiák alakultak, családok lettek, „Selyemgyáriak”. Kostyál Hajnalka is dinasztiatag. Valamennyien: apu, anyu és Gyuri, a testvéröccs, mind itt dolgoznak. Hajnalka a munkahelyén egy generációt képvisel, a húsz éven aluliakét. Csak néhány esztendeje dolgozik a gyárban, és mégis „derékhadbelinek” számít. Megtanulta a szakmát, és három műszakban készíti a selyemfonalat. Selyemfonál? Napjainkban a szintetikus alapanyagot mondják selyemfonálnak, és nem a gubó végtelen szálait. Haladt a tudomány. Felfedezései új módszert, új technológiát léptettek a régiek helyébe. Nincs szükség selyemhernyóra. Hajnalka magyar, lengyel, angol meg svájci szintetikus anyagot „terjedelmesít”. „Hamissodrással ”. Huszonnégy elemi szálat jobb meg bal fordulatokkal „összefon”, és hőrögzíti. Fonalai így hasonlóak a természetes selyemhez, fogásuk, viselésük, valamint nedváteresztő képességük ugyanaz. Hajnalka munkája mindig kifogástalan. Önmaga abban látja sikerei titkát: Feketéné, vagyis Kató néni tanítványa volt. Sokat dolgozik. Éjjel-nappal üzemel a gyár, munkaszünet csak karácsonykor van. Mégis jut ideje ugyanúgy élni, mint ahogyan korosztályának vágyai diktálják. Pedig szabad idejében a tánc, a diszkó mellett még a háztartásban is jeleskedik. Süt, főz. Többek között a palacsintasütés elismert mestere. Olyan ügyesen megfordítja a levegőben, hogy filmezni kellene. Oktatás céljából! Oktatás? Hajnalka részéről most ért véget egy! Eredménye a retiküljében pihen, ez van rányomtatva: „Vezetői engedély”. Igaz, autó még nincs. De majd lesz! Ladát vesznek október közepéig, a selyemfonó lány születésnapjára. Torta is lesz, persze. Gyertyák égnek majd rajta, összesen tizenkilenc. Tihanyi János (A szerző felvétele) panelekből új típusú lakóházakat épít Szegeden a Délép. A lakóépületek fősek, függőfolyosóik vannak és a szokásosnál nagyobbak a konyhák is. MTI Fotó: Tóth Béla ■■ -■■■■■■■■■■■■■ mám a szövetkezők ünnepén Bzinden esztendő július első hetében B ‘ .‘pi arcát mutatja a világ szövetkező mozgalma. Ekkor emlékeznek Bl , ugyanis a nemzetközi szövetkezeik aprói. Az idén 65. alkalommal kerre sor. G izdag hagyományú és sokágú ez a mozalom. Társadalmi berendezkedés függően, országonként más és ^B erényeket, eredményeket mutat, anosságokat is: az ember társakat ^F a boldoguláshoz, szövetkezik, közös erőfeszítéssel, felelősség- és ádatvállalással, gyorsabban és ^B; bízhatóbban teremtse meg létbiz■ ágát. Mi tudjuk, immár a magyar termelő- Hetkezeti mozgalom is négy évtizedd múltra tekint vissza, ám a gyöke■ a hajszálerei évszázadok óta rakodnak a magyar valóságba. Hi- B , a paraszti életben a szövetkezés .ncsak az átszervezésekkel kezdőik, hanem azóta él az eszméje, mióta ■F det művel az ember, küzd az elekkel, s ehhez szükségszerűen társakeres. ^B i szövetkezeti szolidaritás nemzet^B' i ünnepén, amikor félmilliárdnál^B a szövetkező ünnepelhet, miről isatnak számot a magyar kollektísznosan szolgálják a tagok, a tár- IBB .h*rpm érdekeit, szervesen illeszked■z tif : ^népgazdaságba, a 4700 szövetke-õ nemzeti jövedelem negyed részét ■ujc: » ■ 1 e'e- Hazánk lakosságának csak- IBu fele — 4,7 millió szövetkezeti tagj^Ev számolhatunk —, kapcsolódik valahogyan a mozgalomhoz, többen több szövetkezetnek is a tagjai, bár közülük 1,2 millióan keresik kenyerüket ebben az ágazatban. A szövetkezetek és társulásaik a mezőgazdasági termelésből 69 százalékkal, az ipari termelésből 17, a kiskereskedelmi forgalomból pedig 36 százalékkal részesednek. Az sem megvetendő, hogy a takarékszövetkezetek kezelik a lakossági betétállomány 13 százalékát, a szövetkezeti elveket alkalmazó, különféle egyszerű vállalkozások száma már meghaladja a negyvenezret. A magyar szövetkezeti mozgalom már 1895-ben közreműködött a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége megalapításában. Az eltelt kilencvenkét esztendőben, de különösen az utóbbi évtizedekben mozgalmunk jelentős nemzetközi tanácskozásoknak, eseményeknek, rendezvényeknek volt aktív résztvevője, számos esetben kezdeményezője. Idén októberben a magyar szövetkezeti mozgalom lesz a házigazdája a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottsága ülésszakának is, amikor közel egy hétig a világ minden tájáról egybegyűlő 600 küldött tanúja lehet szocializmust építő hazánk és a szövetkezeti kollektívák munkájának, boldogulásának. Ám mind a szövetkezeti napon, mind pedig a jövőben számot kell vetni azzal is, hogyan tovább, megújulhat-e, s mennyiben képes a megújulásra a szövetkezeti mozgalom? Jól tudjuk, a szövetkezeti ágazat kongresszusai is sürgették a reformpolitika további és gyorsabb kibontakozását, hiszen a tagok igazi szolgálata csak erős és gazdag szövetkezetekben valósulhat meg, ezek pedig kiegyensúlyozott, a társadalmi, technikai haladást egyaránt megalapozó népgazdaságban bontakozhatnak ki. Szorító gondok között mindennap megküzdenek a jövedelemtermelő képesség fokozásáért, az üzemi jövedelemért és a tagság anyagi biztonságáért. Nehéz értékesítési körülmények között, a mennyiség mellett a minőséget is egyre jobban számon kéri a piac — külföldi és belföldi egyaránt — igen fontossá vált a megtermelt érték, termék megóvása, a feldolgozottsági színvonala. Mai gazdasági helyzetünkben nem számolhatunk valami látványos nagy fejlődéssel, elég nehéz küzdelem lesz a külföldi adósságterhek törlesztése is, ezért a legcélszerűbb és az egyetlen járható út a meglévő termelési eszközöket, feltételeket, emberi tényezőket minden eddiginél jövedelmezőbben hasznosítani. Sikerül-e, és hogyan? Ezen múlik a szövetkezeti mozgalom és az egész társadalom jövője. Az ember csodákra képes. Ahhoz, hogy boldoguljon, önmagához méltó körülményeket, közösséget teremtsen, és megbízható haladást biztosítson , még csodákra sincs szüksége, hanem értelmes, mindennapi hasznos munkára, emberi tartásra. Múltunkat, a szövetkezeti mozgalmat nézve ez sem hiánycikk! A jövőnket illetően is ez lehet bizakodásunk egyik alapköve. Sz. Lukács Imre SZABAD FÖLD 3 t Július Ki ne szeretne egy kicsit könnyebben élni? Reggel sokáig aludni, aztán dolgozni egy pár órát és kikapcsolódni, szórakozni. Sőt, talán olyan is akad közöttünk, aki ama régi mese szerint tücsök módra naphosszat csak hegedülne, aztán megenné azt, amit a hangya keserves munkával összegyűjtött. De hát az élet ilyesmit soha nem kínált nekünk. Ehelyett, különösen manapság, inkább az a gyakoribb, hogy hajnalban kelünk, elintézünk egy-két dolgot, mielőtt munkába indulnánk, délután pedig, amikor letelik a műszak, még ráhúzunk négy-öt órát, hogy megkeressük azt a pénzt, ami vágyaink eléréséhez kell. Van-e valami kiút ebből? Bizonyos, hogy egyhamar nem sok lehetőség kecsegtet bennünket a lazításra. Sőt, gazdasági helyzetünket ismerve, a közeli jövő inkább újabb megszorításokat tartogat a dolgozó emberek jórészének. Az áhított könynyebb élet még kicsit odébb van. Vagy mégsem? Ha hihetnénk egy gyakran ismétlődő tévéreklámnak, akkor a megoldás máris itt van a kezünkben. A hirdetés ugyanis arra biztatja a tücsköt, hogy nyugodtan hegedülgessen — miközben a hangya tovább dolgozik—, mert nem kell gyűjtenie, hitelből is megvásárolhat minden drágább holmit, ami az üzletekben kapható. Történetesen a Vasedénynél. Bizony, utóbbi évtizedeink egyik nagy vívmánya a hitel. Kétségtelenül megment minket attól, hogy évekig-évtizedekig takarékoskodjunk és egyre öregebben jussunk hozzá mindahhoz, ami szebbé, kényelmesebbé, érdekesebbé teszi életünket. (Máig emlékszem ifjonti olvasmányomra, egy „olcsó” olasz író novellájára, amelyben a munkakerülő fiatal férfi azt mondja apjának: szívesen dolgozna, ha az élet rendje fordított lenne. Vagyis 90 évesen születnénk és fokozatosan elfogynánk. Akkor munkánk gyümölcsét fiatalon élveznénk, amikor még van értelme! Nos, a kölcsön, a részletfizetés jó dolog. Élünk is vele. A kis híján 5 millió még aktívan dolgozó ember közül 3,5 millió csak az OTP-nek jelenleg 225 milliárd forinttal tartozik. Ebből kétmillió egynéhányon lakásvásárlásra, építésre, tatarozásra vették fel a pénzt, a többiek különféle árucikkekre. Ha ehhez még hozzászámítjuk a vállalati és egyéb hiteleket (pl. takarékszövetkezet), akkor egy-egy fiatal családnak havonta jóval több mint 3200 forint törlesztést kell fizetnie. És akkor még nem említettem az esetleges magánkölcsönöket, amelyeket többnyire jelentős uzsorakamat terhel. A sok milliárd forint adósság önmagában nem lenne baj. A probléma ott kezdődne, ha „szótfogadnánk” annak a hirdetésnek és csak hegedülnénk, mulatnánk, mint ott a tücsök. De szerencsére tisztában vagyunk azzal, hogy a tartozást le kell dolgozni, hiszen az életben nincsenek meseszituációk. Se a Vasedény, se az OTP nem hangya vagy jótündér, aki megkönyörül az adósokon. Nem túl sokan vannak, összesen 106 ezren, akik ellen most eljárás (fizetésletiltás, per) folyik, mert nem fizették a részleteket. Aki így járt, az megtanulhatta, hogy „hegedüléssel” nem lehet tartozást kiegyenlíteni. Ezt nemcsak egyénileg tapasztalhatjuk, hanem országosan is. Államadósságunk az elmúlt években tovább nőtt, mert egyik-másik helyen lazítottak, ciripeltek. Így aztán hiába húztak mások, az elmaradt jövedelmet, a hiányzó exportot nem tudták előteremteni. Most aztán mindannyiunknak egy kicsit összébb kell szorítanunk a nadrágszíjat. Félreértés ne essék, eszembe sincs azt a tücsök-hangya reklámot bántanom. Egyik vállalat sem azért költi el pénzét hirdetésre, hogy az élet nagy igazságait propagálja. Ezt a sajtónak „ingyen” kell megtennie. A reklám arra való, hogy az áru, a szolgáltatás gazdára találjon, készpénzért vagy ha úgy nem megy, akkor hitelre. Egy kis eltúlzott figyelemfelkeltés megbocsátható. Én csak arra szerettem volna kilyukadni, hogy a hitelt nem könnyű visszafizetni. Hiszen hitel nélkül sem gondtalan az élet. Ebben bizonyára egyetértünk. Ezzel a meggyőződéssel üdvözlöm Önöket tisztelettel. ^CeeLtw 0(@r*o f ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÁRUVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN IGÉNYLÉS I » »»»»»*■ L I Kitöltendő nyomaton betűkkel. Irógép pnl. folyón öttel vagy liMáttl.) Sumleuen Ae fénylő tölti !„• tölti k^ri _________* kolcsongenylo__________ __________HaiaiUnanak____________ Neme tadonyoknal e leánykori nem foglalkozna beoutea Attendo lakhelye tokeime postamanyitoeiamei Mióta le luk ezen e innen’ _________________________________ Így ezen belüli lakhely lakosai eletenm.......irm ni ■. ■ ■ ..ijifD~ Snd helye Anyjeneee A kolcion torit illem..leit átutalni hetetsiamlatpl | , , , , , , , i ) kerem kiegyenlíteni Ai atutelen belemennie neme • ____________1 1 1 L 1 1 1 1 ‘______________________ Munkáltató neve: egne postai u U Al OTP-nel egy tekerekuovetkezetnel lennello koloonurbiaa ljajtaja havi toréit lőtt illett i________________________________________________________________ 1.*—-at------ 1 — — ___________A munkáltató tel lekti ki___________________________________ _~ Akirinomgenyip j A baljaiéi. Ifi hjn munkahete *ag> eg> horaeio I .z-jatanOiiege_______________________________________________________________________________________________ k munkahetet latetujoiigit terhek' "ain ieiona.-k b.a»i -"Hege_____________________________________________________1___________________________________