Szabad Föld, 1998. július-december (54. évfolyam, 27-52. szám)
1998-12-15 / 50. szám
1998. DECEMBER 15. mi SCm ©QJD/SJL Csokonai csurgói csodapalotája Csokonai Vitéz Mihály csurgói helyettes tanító úr alighanem elégedetten szívná meg a pipáját, ha látná: néhány háznyira az egykori oskolától, melyben deákjainak fejébe nemcsak a tudományokat töltögette, de színműveinek szövegét is, palotányi kultúrközpont kupolásodig Tán el sem hinné, hogy róla nevezték el, így: Csurgói Csokonai Közösségi Ház. Úgy lehet, savanykás életérzése aszú örömévé nemesedne... Hiszen 1799. május 27-től 1800 februárjának végéig érte itt jó is - tanítványai rajongva szerették -, de bántás is az iskolaalapító Festetics gróf részéről, ki ezőst nehezményezte, hogy a költő Cultura és Polók című színdarabjába a tiltott Rákóczi-nótát is beiktatta... A palota áll, s a poéta alighanem elégedetten húzná ki pennájával a dorgáló sort oskolajövendölő versezetéből, mely ______ szerint: „számkivetve volt / Nálad minden tudomány.” Igaz, mire e sorok megjelennek, egykori dorgálójának, Festetics grófnak is ott áll már a szobra a Csokonai Közösségi Ház előtt. Merthogy sokat tett ő ezért a városért, s főként írásban is gyakorlott gazdatisztje, Nagyváthy János által. Még egy históriából ismert név: Ferencz Józsefé. De ezúttal a jelenből. Ferencz József a csurgói önkormányzat műszaki irodavezetője, a beruházás műszaki felelőse, bonyolító mindenese, maga is jeles tervezőmérnök. Ő eleveníti a közösségiház-eszmény történetét, mely egy akkori kultúrház-igazgató asszony, a későbbi alpolgármester, Bihariné Asbóth Emőke dédelgetett álma volt, de amelynek megvalósulásában Szászfalvi László képviselő polgármesteré az oroszlánrész. Az ötödik terv vált valóra, Nagy Erviné, a Kupola Építész Iroda Kft. tervezőjéé. Hát most az új, impozáns épület szép ikerpárja a városházának, mintegy Csurgó északi kapuját képezve, hisz közöttük fut be az út a település szívébe. Aligha vonná kétségbe bárki, hogy kellett ez az ötszáz férőhelyes színháztermet is magában foglaló közintézmény a város és környéke - hatezer ember -, a kétezer diák kulturálódására, színhelye lesz ez báloknak, autómárkák kiállításának éppúgy, mint a kétévente megrendezett országos Csokonai diákszínjátszó napoknak, a Szegedi Nemzeti Színház előadásainak, tárlatoknak. A kisebb termek a kluboké, szakköröké, a kupolateremből díszterem lesz. Kávézó, presszó, külön kiállítóterem is van itt és tucatnyi kiszolgálóhelyiség. Százmillióba került kultúrpalotáról van szó, mely azonban már ma is 160-200 milliós értéket képvisel. Ferencz Józseftől tudom, hogy a kivitelezés főként helyi munkaerőt vett igénybe. Az Építők Gmk. Horváth László csapatát jelenti, Kling László a villanyhálózatot építette ki, a bútorzatot Leitner Ferenc készítette. Hanem az impozáns fatartókkal, a kupola mértanilag tökéletes és szemet gyönyörködtető szerkezetével akadt némi gond! Más forrásokból tudom, hogy egy pécsi kft.-vel megszakadtak a kapcsolatok, sőt a bíróságon folytatódik az ügy. A fővállalkozó szerint nem teljesítettek öt és fél millió forint értékű munkát, az csak másfél milliónyit ér. A kft. szerint viszont a fővállalkozóék tartoznak nekik. (A kft. ellen egyébként adósságai miatt felszámolási eljárás indult.) Ebben a helyzetben jutott a csurgóiak eszébe az erdélyi testvértelepülés, Székelykeresztúr híres ácsaival. Őket hívták meg, azok derekasan helyt is álltak, így lett kész a szép faszerkezet. De akkor „beütött a ménkű”. Szerencsére nem a kupolába. Mert ha abba üt, akkor kigyullad a geometriai élményként értékelhető szerkezet. Az 1994 óta épült, idén március 15-én birtokba vett palota faanyagát megvizsgálva a Nagyatádi Tűzoltó-parancsnokság nem engedélyezte a használatbavételt. A mintául kiemelt faanyag ugyanis nem állt ellent a gyufának... Tehát égéskésleltető anyaggal vagy nem kezelték, vagy nem elég hatásosan tették azt. Az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Részvénytársaság szakvéleményét valaki pozitív tartalmúra hamisította, tehát bűncselekmény gyanúja áll fenn, s ez nyomozáshoz vezetett... Mondhatni, áll a bál, de nem a közösségi házban, mert ott ezek szerint tán nem is tarthatnának ilyen összejövetelt. A város azonban, ahogy önkormányzati szinten is megfogalmazták: a jövőben kultúrájából óhajt merítkezni. Úgy akarja magára felhívni a közfigyelmet, hogy a település lakóit is emeli egykori segédtanítójának, Csokonai Vitéz Mihálynak útmutatása szerint. Hiszen ha példaértékűen az ínséges időkben tudott áldozni rá, akkor majd bővebb esztendők idejében még inkább teszi azt. Kevés magyar település mondhatja el, hogy legnagyobb beruházása a múlt ciklusban kultúrpalota volt. (Leskó) A SZERZŐ FELVÉTELE HAGYOMÁNYŐRZŐ Napfordulat a csillagászati télbe Nikázius, Lázár, Tamás... December derekának jelesebb névünnepei emlékeztették a gazdasszonyokat meg persze a férfinépet is a karácsonyi felkészülés mind sürgetőbb tennivalóira. A hozzájuk kapcsolódott hiedelmekben, népszokásokban - csakúgy, mint az advent kezdetétől vízkereszt napjáig terjedő karácsonyi időszakban - nem nehéz felismerni az évezredes hagyományok pogány maradványait. Az ókori rómaiak ilyenkor tartották a legzajosabb és legvidámabb népünnepélyüket, a szaturnáliát. Egy héten át a féktelen jókedv uralta világbirodalmukat. A gabonavetéseket védő istenük, Saturnus tiszteletére sertést áldoztak, s a szertartást vég nélküli lakoma követte. A gazdagok szolgálták ki rabszolgáikat, látták vendégül a szegényeket. Mire aztán kedvükre kitombolták magukat, beköszöntött az újabb ünnep: a téli napforduló. Nos, régebben nálunk a gonoszjáró és boszorkányos Luca napja után a naptárakból azóta már kiszorult Nikázius névünnepe a ház körüli rendcsinálásra terelte az asszonyok figyelmét. Féregűző nap lévén Baranyában a huncut férfiak arra biztatták a gazdasszonyokat, hogy hajnalban „kopaszon”, azaz meztelenül kerüljék meg a portát és vesszővel csapkodva kergessék el a „farkákat”, vagyis a patkányokat, azt mondogatva: „Arra menjetek, amerre harangoznak, túl a Tiszán, túl a Dunán!” Másfelé elegendőnek tartották a kellemetlen rágcsálók elriasztásához, ha a féregűző Szent Nikázius nevét a küszöbre írták. Az esztendő legrövidebb és rendszerint legködösebb napjait volt hivatva enyhíteni a rászorulók számára - tizenhetedikén - Szent Lázár névünnepe, így lett Lázár a betegek, a szegények és a koldusok patrónusa, s róla írta századunk elején a háborgó Ady Endre: „...szomorúan jön meg / Az öreg Lázár a Bibliából / S a gazdagok félve köszönnek.” Sokkal derűsebb napja volt a lázas ünnepi készülődésnek - huszonegyedikén - Szent Tamás névünnepe, vagy miként a népnyelv emlegette: Disznóölő Tamás napja. Jóllehet a profán jelző a régi falusi szóhasználatban az Andrások és a decemberi Ferencek névadó szentjéhez is hozzátapadt, Tamás esetében a disznóölést mágikus hiedelmek tették sejtelmesebbé. A néphit szerint a karácsonyra hizlalt és a téli napfordulat idején levágott sertés szalonnája nem avasodoa meg, a Tamás-napi disznóhájat pedig gyógyításra tették félre. A katolikus gazdasszonyok szintén ezen a napon szenteltették meg a templomban a jórészt friss pecsenyéből álló ételeket az ünnepekre. Békéscsaba környékén este a lányok a vállukkal megrázták a porta kerítését, és amerről kutyaugatást hallottak, arról vélték eljönni majd a várva várt kérőjüket. Korunkban már inkább csak csillagászati dátum, de szintén Tamás napja jegyzi a hajdan oly misztikus, téli napforduló időpontját, a legrövidebb nappal beköszöntő „hivatalos” tél kezdetét, s nyitja a karácsony nagyhetét. Sulyán Pál 1— Újabb Muzsikás-sikerek „Európa legszebb hangja, a világ legünnepeltebb zenekara” - ezt állítják a zenekritikusok Sebestyén Mártáról és a Muzsikás együttesről. A magyar népzene követei az idén elérkeztek huszonöt esztendős jubileumukhoz. Erről a jelentős évfordulóról majdhogynem csak a műfaj rajongói emlékeznek meg, országra szóló koncertről, ilyenkor esedékes jubileumi kiadványról, válogatáslemezről nem hallani. És ahogy az a zenekar történetében már megszokott, tovább folytatják a külföldi közönség meghódítását. Az viszont érthetetlen, hogy mindezekről a A Muzsikás együttes hazai sajtó szűkre szabott hírekben számol be, ha egyáltalán közlésre érdemesnek tartja a nem mindennapi sikereket. A Muzsikás együttes novemberben részt vett a Kanári-szigetek leghíresebb folklórfesztiválján, ahol 30 ezer ember előtt léptek fel. Bebizonyosodott, hogy a zene nem ismer határokat, a magyar dallamokra táncoltak a nézők, és valóságos üdvrivalgás tört ki, amikor Sebestyén Márta egyedül tilinkózott a színpadon. A zenekar ezt követően London legrangosabb fellépőhelyén, a Royal Festival Hallban tisztelgett Bartók Béla előtt. Hamar Dániel, Sipos Mihály, Éri Péter, Porteleki László és Sebestyén Márta a Bartók-gyűjtés gyöngyszemeit válogatta össze és adta ki lemezen, melynek anyagát mutatták be élőben Londonban, majd Kölnben. A hallgatóság óriási tapsviharral és többszöri ráadást követelve ünnepelte a magyar zenészeket, valamint Sebestyén Márta énekest és Alexander Balonescu román hegedűművészt. A Muzsikás Bartók-lemeze nálunk decemberben kerül forgalomba, a bemutató koncertet pedig jövő év márciusában rendezik meg a Zeneakadémián. Ezt követően Franciaországban, Amerikában és Japánban lesz koncertkörútjuk. (horzák) A SZERZŐ FELVÉTELE és Sebestyén Márta VAN MÁR PROGRAMJA? Bük, katolikus templom: adventi hangverseny (19-én este 6). Eger, Harlekin Bábszínház: Bibliai mesék (20-án de. 10-től). Győr, Gy. Nemzeti Színház: West Side Story, bemutató előadás (19-én este 7). Győri Balett: Diótörő (22., 23- án du. 5). Jászfényszaru, Városi Művelődési Ház: Szülők karácsonya (18-án du. 4). Jászszentandrás, Művelődési Ház: Mindenki karácsonya - zenés műsoros délután (p. 5). Kaposvár, Csiky Gergely Színház: Mágnás Miska (19-én este 7). Kecskemét, Katona József Színház: A királyasszony lovagja (19., 22- én este 7, v. du. 3). Kunsziget, Művelődési Ház: adventi hangverseny (20-án du. 5). Lengyeltóti, hát. templom: karácsonyi ünnepi koncert (22-én du. 4). Miskolc, Miskolci Nemzeti Színház: A mosoly országa, operettelőadás (szó, este 7). Diótörő - jótékony célú balettelőadás (20-án 7). Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Színház: karácsonyi gálaest (20-án 7), Mágnás Miska (21., 22-én 7). Pécs, Pécsi Nemzeti Színház: Évek - Carmina Burana, balettelőadás (19- én este 7). Kamaraszínház: A tizedes meg a többiek, vígjáték (19-én du. 4 és este fél 8,21-én fél 8). Sárospatak, A Művelődés Háza: a Zempléni Településszövetséggel közösen rendezett műsoros gyermekkarácsony (18-án du. 2). Szeged, Szegedi Nemzeti Színház: Háry János - szvit (19., 22-én este 7), Lili bárónő - operett-előadás (23-án 7). Dugonics tér: kézműveskarácsony (dec. 23-ig). Szekszárd, Művészetek Háza: Karácsonyi koncert - a Szekszárdi Madrigálkórus hangversenye (22-én este fél 8). Szentendre, Péter-Pál-templom: A Szt. Cecília és a Musica Beata Kórusok közös karácsonyi hangversenye, díjtalan belépéssel (20-án 7). Szolnok, Városháza Díszterme: Karácsonyi kórushangverseny (17-én 5). Subád Föld 17 „Suttogó”Othello Szép sikerrel játsszák a békéscsabai Jókai Színházban Shakespeare: Othello című drámáját, melyet legutóbb három évtizeddel ezelőtt tűzött műsorára a társulat. A mostani előadás Konter László rendezői remeklése, érdekessége, hogy a főszereplők belső monológjaikat suttogva mondják el, s ezt mikrofon segítségével hangosítják fel. A velencei mór szerepe Karczag Ferenc emlékezetes alakítása, míg Jago megelevenítése Gáspár Tibor igazi jutalomjátéka. (bhj) MTI FOTÓ: ILOVSZKY BÉLA