Szabad Föld, 1999. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-16 / 11. szám
1999. MÁRCIUS 16. Fával dolgozni mindig szent dolognak számított. A fával bánó mestereket, ácsokat, asztalosokat minden időkben tiszteletre méltó emberekként tartották számon. Mi az oka ennek? Az egyik nyilván az, hogy ács volt a Mester, a világ Megváltójának apja, József is. A másik ok pedig az anyagban rejtőzhet, a jó illatú, tiszta anyagban, a fában, mely a kezük nyomán válik közvetlen környezetünk alkotójává, mindennapjaink engedelmes eszközévé, ünnepeink szemgyönyörködtető részévé, fedéllé, hajlékká. Egy ácsmesterről nyílt fotókiállítás a gödöllői művelődési központban. Olyan ácsmesterről, aki 1902-ben született, 1926-ban nyilvánították segéddé, 1938-ban nyerte el a mesteri címet. A fotók 1975-től kezdődően készültek róla, mikor a hetvenedik, majd a nyolcvanadik életévét meghaladva is dolgozott. A képek mellett kiállított saját feljegyzése szerint: „87 éves koromban letettem a szekercét. Most, hogy betöltöttem a 90. évemet, leteszem a ceruzát is.” Amivel befejezi az írását pedig: „Talán sikerült megvédenem az ácsszakma becsületét.” Balázs István, ácsmester-ez a címe a kiállításnak. Bagón mindenki ismerte őt. A környéken is. Számos ház tetőszerkezetét készítette el. Ő alkotta újjá a bagi templom háborús találat következtében elpusztult tornyát. Míg élt, 1994-ig a szobája ablakából erre a toronyra, élete főművére, büszkeségére látott. Balázs Gusztáv, a fotóművész - lapunk munkatársai- most közszemlére téve fel- BALÁZS GUSZTÁV FELVÉTELE vételeit az ácsmesterről, aki a nagyapja volt, a munkaszeretetnek, az emberi állhatatosságnak, a mindvégig használni törekvésnek állít emléket. Az előttünk járó generációkból azokról, akik példát jelenthetnek a számunkra. Nádudvari Anna Bartók nyomdokain A világszerte óriási népszerűségnek örvendő Muzsikás együttes nemrég megjelent nagylemezével a 20. század egyik legnagyobb zenei alakjának, Bartók Bélának állít emléket. A sajátos szerkezetű albumon Bartók népzenéhez fűződő kapcsolatát a Muzsikás zenészeinek nézőpontján keresztül ismerhetjük meg. Az apró „felfedezéseket” a század eleji gyűjtések gyöngyszemei és a hozzájuk illesztett dallampárhuzamok jelentik. Egy-egy blokkban kiindulópontként felcsendülnek az eredeti fonográffelvételek, majd Bartók hegedűre írott kettősei következnek, végül pedig a Muzsikás feldolgozásai zárják az összeállítást. Bartók a népzenét természeti jelenségnek vélte, ahol láthatatlan törvények szabályozzák az örökös változatképződést. Ezt tartották szem előtt a lemezszerkesztő mai muzsikusok, miközben arra keresték a választ, mi az, ami Bartók Bélát mágnesként vonzotta a népzenéhez. És mi ösztönzi a zeneóriás nyomdokain haladókat? Egyebek közt a hagyománytisztelet és az értékteremtés. Néhány évvel ezelőtt a Muzsikás együttest meghívták a New York állambeli Bard College Bartók-fesztiváljára. A közönség ismerte Bartók munkásságát, de sokan tőlük hallottak először eredeti népzenét. Ekkor határozták el, hogy készítenek egy olyan albumot, melyet a Bartók-gyűjtésre, illetve saját falusi élményeikre, a zene, az ének, a tánc hangulatára alapoznak. Bartók 1930-31-ben írta a Negyvennégy duó két hegedűre című művét, melyet az egykoron viaszhengerekre felvett népi dallamok ihlettek. Muzsikásék ebből a gyűjteményből választottak ki hármat. A lenyűgöző produkció a zenekar virtuóz hegedűse, Sipos Mihály és a romániai származású, Angliában élő Alexander Balanescu nevéhez fűződik. Kimagasló teljesítményt nyújt a régi előadói stílus ismerője, Sebestyén Márta is, aki hitelesen és érzékenyen idézi elénk az elődök énekét. A közös siker a további zenekartagok, Éri Péter, Hamar Dániel, Porteleki László, a táncosok, Tóth Ildikó és Farkas Zoltán, valamint a vendégművészek, Kovács János Köles, Juhász Zoltán, Éri Márton és Porteleki Zoltán érdeme. A Muzsikás Bartók-albumának világpremierje tavaly novemberben a londoni Royal Festival Hallban forró hangulatban zajlott le. Remélhetően az ottanihoz hasonló vastapsos ünneplésben lesz részük a Zeneakadémián is, ahol a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik kiemelkedő rendezvényeként március 22-én ismerheti meg a hazai közönség a zenekar új lemezét. (Korzák) VAN MÁR PROGRAMJA? Békéscsaba, Jókai Színház: hangversenyest (22-én fél 8). Bicske, Művelődési Központ: óvodások és iskolások '48/49 tiszteletére meghirdetett rajzpályázatának kiállítása (március 30-ig). Budaörs, Játékszín: Kalapkaland, a Budai Bábszínház előadása (22-én de. 10). Debrecen: a Tavaszi Fesztivál programjai - Csokonai Színház: Csongor és Tünde (18-án este 7); Kölcsey Művelődési Központ: a debreceni dzsessznapok koncertjei (19., 20., 21-én); Bartók Terem: Diákszínjátszók Megyei Fóruma (20-án de. 10). Dunaújváros, Művészetek Háza (aula): Tisza Bea dzsesszénekesnő koncertje (23-án este 7). Eger, Gárdonyi Géza Színház: Ibsen: A vadkacsa - stúdiószínházi előadás (19., 20-án este 7). Gödöllő, Petőfi Művelődési Központ: A Himalája lábánál - útiélmény-beszámolók (19-én du. 5), a Gödöllői Szimfonikus Zenekar hangversenye (21-én este 7). Győr, Bartók Béla Megyei Művelődési Központ: Örökzöld klasszikusok új köntösben, Hacki Tamás egyetemi tanár füttykoncertje (20-án este 7). Városháza díszterme: a Győri Leánykar hangversenye (21-én 7). Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum: Zentai művészek vendégkiállítása. Kaposvár, Munkácsy Mihály Gimnázium: Éneklő Pannónia - Dunántúli kórustalálkozó a Kaposvári Tavaszi Fesztivál alkalmából (19., 20-án). Városi Sportcsarnok és környéke: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vásár (18., 19., 20., 21-én). Kecskemét, Kodály Iskola: Európa közepén - Közép-Európa zenéje a XX. században, az Ars Nova Énekegyüttes hangversenye (18-án este 7); Ifjúsági Otthon (jó idő esetén a Főtér is): Népi hagyományőrző nap - kézműves-kiállítás, találkozó híres mesterekkel stb. (21-én 10-4). Kiskunhalas, Thorma János Múzeum: 1848 pénzei című kiállítás. Miskolc, Herman Ottó Múzeum: Aranykincsek. A termésaranytól az arany ékszerekig című új kiállítás. Nagyatád, Művelődési Ház, Városi Múzeum: Gyökereink - Múltidéző találkozás Magyaratád és Nagyatád között (23-án du. 2). Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ: képeslap-kiállítás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére dr. Ferenczi Sándor (Pusztamagyaród) gyűjteményéből. Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Színház: Senki földje (20., 22-én 7). Pécs, Városi Galéria: a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállítása a Pécsi Tavaszi Fesztivál keretében. Sárospatak, A Művelődés Háza: Ezek is mi vagyunk! címmel a Református Kollégium Gimnáziuma Kórusának szórakoztató műsora (23-án fél 8). Sopron, Petőfi Színház: Egy pár tánc... - a Kárpát-medence legszebb néptáncai. Fehérlófia - táncmusical, a Honvéd Táncszínház műsora (18-án este 7). Szeged, Nemzeti Színház: Háry János (23-án este 7); a Szeged Kortárs Balett estje (24-én 7). Szentendre, Fő tér, Városi Színházterem: Tavaszköszöntő néptáncgála - vendégegyüttesekkel, házigazda: a 15 éves Szentendre Néptáncegyüttes (20-án du. 2, ill. 3). Szombathely, Bartók Terem: Muzsikáló egészségügyiek országos találkozója (20-án 6). 1AB 3 CSAKELIMIL LÁTNIVALÓ Az andocsi tornácosház Eladó. De az ablakba kirakott telefonszámot felcsengetve kedves női hang csicsergi a tévest. Pedig szívesen kérdeztem volna, kik lakták az andocsi módot, rangot sugalló parasztházat a Petőfi utcában, nem messze a barokk templomtól, mely híres búcsújáróhely Mária-legendával a veszedelem elől angyalok által ideröptetett szoborról. Azt látni, hogy a múlt század második felében (közelebb a századfordulóhoz) falazhatták föl, hiszen a klasszicizmus kölcsönözte népi építészetünknek a tornácokat, legyenek azok bár egyenes záródásúak vagy félkörbe, parabolaformába, kosárgörbe ívbe fordulók. Amilyenre a kőművesmester szépérzékéből és tehetségéből „kézre adódott”. Ezt az andocsi kosárgörbeíves árkádsort magas lábazaton álló, vastag oszlopok tartják. A tornác közlekedő folyosó, de legtöbb portán az idős gazda vasárnap délutáni ejtőző helye, hétköznap azonban házi munkahely - babhüvelyezésre, baromfikopasztásra az ebédhez sőt termékszárító felület volt. Építészeti ritmusával, harmóniájával némely dunántúli vidékeken szinte ünnepélyes, majdhogynem templomi hangulatot képzettársított az érkezőben, s ezáltal tiszteletet parancsolt arra a házigazda iránt. Ennek az andocsi módos parasztot, birtokot- ahogy errefelé mondják a lehetősséget: „tehetséget” - sugalló népi építészeti emléknek a homlokzata, a klasszicista háromszögforma - mint egy hatalmasra növelt timpanon - a nyíltságot, a tisztaságot érzékelteti, de a két ablak közötti és melletti áloszlopokkal mintha szintén a módira utalna. Milyen kár, hogy későbbi lakói redőnnyel stílustalanították az épület utcafrontját! Felújításra vár az andocsi tornácos parasztház. (Még egy hasonló stílusú épület található a Petőfi utcában.) Csak remélhetjük, hogy új tulajdonosa - ha lesz - stílushűen javítja majd fel a múlt századi épületet. (Leskó) A SZERZŐ FELVÉTELE HAGYOMÁNYORZO Tavasznyitó jeles napok Sándor, József, Benedek... Őket, a régtől fogva híres tavasznyitókat köszöntjük a héten, akik ugyebár, mint a jól ismert rigmus ígéri: zsákban hozzák a meleget. Mielőtt azonban — röpke emlékeztetőként - sorra vennénk, hogy külön-külön is milyen sajátos hiedelmek kapcsolódtak kikeleti névünnepükhöz, szólnunk illik a már feledésbe merült, ám a kinti munkákat „megeresztő”, hajdani fontos dátumról, Guzsalyütő Gertrúd napjáról. Március tizenhetedikén, a csillagászati tavaszpont küszöbén ez a parasztkalendáriumban is helyet kapott, jó időre mutató szent „figyelmeztette” a gazdasszonyokat a fonás, szövés befejezésére s a veteményezésre való felkészülésre. Tizennyolcadikén aztán, ha március dereka is megemberelte magát, így emlegették, magasztalták sokfelé az első meleghozót: „Sándor napja ma vagyon, átbillegtünk a fagyon!” Általában a Sándorok névünnepére szoktak megérkezni messzi útjukról a legfrissebb gólyák, a bukovinai magyarok - a jó termés reményében - ezt a napot tartják legalkalmasabbnak a tavaszi gabonafélék, a zab és az árpa vetésére. A névadásban mindmáig népszerű Sándor több híres ókori macedón uralkodó nevét őrzi. Akik között az időszámításunk előtti IV. században élt Alexandrosz (magyarosan Nagy Sándor), a világhódító hadvezér vitte a legtöbbre. A névadásban szintén fennmaradt Józsefek, Józsik, Jóskák kultuszát a Bibliából ismert szerény názáreti ács, Jézus Krisztus nevelőatyjának emlékezete alapozta meg. A meleghozók jeles „hármasában” József névünnepéhez fűződik a legtöbb szokásmaradvány. Március tizenkilencedikének reggelén Baranyában például minden „józsefes” családhoz bekopogtatnak a névnapozó komák, barátok rigmusos mondókájukkal: „Békességgel, víg örömmel / Köszöntünk e házhoz: / Eljutottunk, felvirradtunk / Szent József napjához. / Szomorúság, nyomorúság / Tőlünk távol járjon!” A régi öregek az időjárást figyelték, s abból jósolták a tavasz „szándékát”. Úgy tartották, hogy a József-napi böjti szél negyven napig meg nem nyugszik, ellenben „József kedvessége jó év kezessége”. Módfelett kedvező jelnek tekintették, ha ilyenkor szivárvány tűnik fel az égen. A háziasszonyok regulája szerint most legjobb elültetni a korai krumplit, a hagymamagot, eldugdosni a fokhagymát. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe, azt is hozzátették, hogy az ilyenkori cudar idő még hetekig eltarthat. Ilyenformán tehát a meleghozók legígéretesebb szentjét, Benedeket köszöntvén csak abban lehetünk teljesen bizonyosak, hogy vasárnap, huszonegyedikén hajnali 2 óra 43 perckor - a napéjegyenlőség révén - beköszönt a csillagászati tavasz. És remélhetően az a várva várt pillanat, amikor végérvényesen meghátrál a legyőzhetetlennek mutatkozott tél, s az emberi szívekbe is beköltözhet a kikelet. Sulyán Pál Szabadföld 17