Szabad Föld, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-02-02 / 5. szám

••• ZSIBÓ JÓZSEFNÉ, Mezőtúr: „Nem lepett meg az újság árának emelése. Ma­gam 15 éve vagyok a Szabad Föld előfize­tője, és nem is mondok le róla addig, amíg élek... Szeretem az újságjukat,­ez már az enyém is. Ha kértem valami felvilágosítást, mindig kaptam rá választ. Örültem a fali­naptáruknak és az egész szerkesztőség fényképes bemutatásának. Kívánok mun­kájukhoz jó egészséget és azt, hogy az em­berek érdekeit szolgálhassák.” •••RINNER JENŐNÉ, Ősié „Nagyon régi, hűséges olvasójuk vagyok, aki szintén 1945- ben született, mint a Szabad Föld. Kívánok az új évezredre is olyan nagy népszerűséget, amilyenben az elmúlt 55 évben volt részük. Sok szépet, érdekeset, szomorút-vígat kap­tam a Szabad Földtől, egész gyűjteményem van a kivágott cikkekből, amelyeket rend­szeresen, felhasználok. Soha ki nem hagyom a »Kedves Olvasónkénak szóló sorokat. Az anyanyelvi őrjáraton továbbképzem maga­mat magyarból, a Gyerekvilág lapjaiból a meséket gyűjtöm kisunokámnak. Kedven­cem az irodalmi oldal. Rejtvényeket, könyv­­ismertetőket, hagyományőrző cikkeket vi­szek lapjukból tanítványaimnak. Megerősít­hetem azt a tényt, hogy népszerűségük va­lóban az olvasók és a szerkesztőség kölcsö­nös hűségén alapszik.” ••• FILA SÁNDORNÉ, Mezőkomárom: „Idősek napjára szóló, kedves meghívót kaptunk a szent ünnep előtt a polgármes­ter úr aláírásával. Adventi gyertyákkal, fel­díszített karácsonyfával és kedves szóval fogadtak minket, kis, botra támaszkodó öregeket a művelődési házban. Aztán kö­vetkezett az ünnepi, a tiszteletünkre össze­állított műsor: az óvodások, az iskolások és a Sió Menti Nyugdíjasklub tagjai fellé­pésével. Csoda történt, két-három órára el­feledtük, hogy megöregedtünk! A polgár­­mester úrtól remegő kézzel vettük át a „meglepetést”, a figyelmesség mellé a bo­rítékot, amit akkor meg sem tudtunk kö­szönni. Ezért ezt most szeretném megten­ni, és kívánom, hogy ez a szeretet marad­jon meg bennünk, mindannyiunkban az eljövendő hétköznapokra is.” •••DR. CSANK ISTVÁNNÉ, Eger: „Teli­találat volt a szerkesztőség bemutatkozása, így az olvasó és a lap közti kapcsolat szemé­lyesebbé vált. A pénteki megjelenésről is örömmel értesültem. A lap hangvétele, szín­vonala vonzó számunkra, a mai világban va­lóságos oázis. A megjelenési példányszámot nem ismerem, egy azonban biztos: igyekez­nem kell a vásárlásnál, hogy hozzájussak.” ••• KATZENMAYER JÁNOS, Madaras: „Érdeklődve olvastam a Császármetszéssel a herpeszvírus ellen című cikket. Ha igaz, hogy a herpeszvírus fertőzésén, illetve annak egyik fajtáján idővel mindenki átesik, továb­bá ha az is igaz, hogy a lakosság 70-90 szá­zaléka vírushordozó, akkor miért nincs elég és hatékony fölvilágosítás erről a betegség­ről szinte sehol? Miért nem szűnik kötele­zően a terhesgondozóban? Miért nincs er­ről szó a házassági tanácsadóban a leendő kismamák számára, ha valóban fertőződhet az újszülött, ami szellemi fogyatékossággal, vaksággal járhat? Kinek jó, ha inkább csá­szármetszéssel jön világra a baba a fertőzés elkerülése végett, amikor a természetes úton való szülés lenne a cél? Nem lenne egysze­rűbb odafigyeléssel, szaktanácsadással, de legfőképpen kötelező szűrővizsgálattal meg­előzni a bajt? AZ A VÉLEMÉNYEM KÉRDEZTÉK ! Hajdú Sándorné kerecsendi, Polgár Mihályné őriszentpéteri, Kiss Györgyné nagymágocsi és szá­mos érdeklődő olvasónknak üzen­jük: Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt leg­alább négy alkalommal - koraszülés ese­tén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt. Az igényt a szülést követő 60 napon belül kell benyújtani. A határidő el­mulasztása jogvesztéssel jár. Az anyasági támogatás­­ gyermekenkénti­­ összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékával, tehát jelen­leg 27 465 forint. Si Bujdosó Sándorné kiszombori és Bárdos Istvánné őrbottyáni olva­sónk tájékoztatására közöljük: Gyermeknevelési támogatásra az a szü­lő, nagyszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiata­labb gyermeki, életévétől a 8. életévé­nek betöltéséig jár. A folyósítás időtar­tama nyugdíjszerű szolgálati időnek minősül, de nem számít munkavi­szonynak. A gyermeknevelési támoga­tásban részesülő szülő napi négy órát meg nem haladó időtartamban vagy időkorlátozás nélkül is dolgozhat, ha a munkavégzés otthon történik. Szabadföld AZ OLVASÓ OLDALA2001 FEBRUÁR 2.17 A holtak nem gazdagodnak 1975-től a baksi téesz tagja voltam annak megszűnéséig, 1996-ig. Papíron megvan, hogy a közös szerzeményből mennyi jár az egykori tagoknak, ha a szövetkezetet elad­ják, mégis a részesedésnél gondok támad­tak. Nemrég eladták a mezőt, az erdőt. Rá­kérdeztem: nekem mennyi jár belőle? Erre azt a választ kaptam, hogy nevem két he­lyen szerepel a listán, de az egyikhez azt a megjegyzést írták, hogy „elhunyt”. Szóval, kihúztak az élők sorából... Ez a pénz elve­szett! Úgy érzem az élők sorában magam, mint amikor egy sírhelyet gyaláznak meg. Ahogy egyikből nem kaptam, nem kaptam a másikból sem, amit az „élő Csatlósnak” kellett volna juttatni. Pedig már az irodát is eladták. És ez nem titok. Ez a vélemé­nyem, ha egy halottá nyilvánítottnak egy­általán lehet véleménye... Csatlós Istvánná Makó SULYÁN PÁL BALÁZS ALDALA, FARSANG DOROTTYÁJA a pélutó vagy böjtölő havában - amikor a hó-­­ i nap derekán már a Vízöntőből a Halak csillagképbe tér át a Nap - ősidőktől fogva zajos dínomdánom kísérte a fagy és a melen­gető fény viaskodását. A pogány rómaiak ilyenkor tartották a tivornyás „februáriat”, s ebből származik a legrövidebb hónapunk la­tin elnevezése: február. A téltemetés zajos-vi­dám, farsangi hagyománya ezzel ötvöződött. Másodikán, gyertyaszentelő Boldog­­asszony időt is jósló, régi jeles napjához, amiről legutóbb részletesen megemlékez­tünk, s amely e lapszámunk megjelenésekor köszönt ránk, ükapáink kívánságát említ­hetjük: „Inkább a farkas ordítson be az ablakon, mintsem a nap vigyorogjon!” Mert ugye ha ekkortájt még nekivadul a hóviharos förgeteg, az már igencsak a kivénhedt tél végső erőfeszítése, veresége - legalábbis a gyakran bevált népi megfigyelések szerint. Voltaképpen ehhez a feltételes időjóslathoz kapcsolódtak télutó havának, a gyer­tyaszentelőt követő, jelesebb napjai: Szent Balázs, Ágota és Dorottya névünnepe. A hoz­zájuk tapadt hajdani rítusok között tág teret kaptak a gonoszűzés, az egészség- és ter­mésvarázslás tél végi, tavaszt váró hiedelmei is. „Gyerekkoromban két fehér­­ gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon / s úgy néztem a gyertyák közül, / mint két ág közt kinéző ijedt őzike...” A költő Babits Mihály örökítette meg e sorokban Szent Balázs emlékünnepének templomi szertartását, a Ba­­lázs-áldást, más néven a balázsolást, amikor a pap a torokbetegség ellen oltalmat kérő arca elé tartja a gyertyákat, s a torok, a kikiáltók és az énekesek védszentjéhez fohászko­dik, aki a legenda szerint megmentett egy halszálkától fuldokló gyermeket. Faluhelyen - ötödikén - Ágotát, a nap névadó szentjét több bizakodással tisztelték katolikus dédanyáink, ha a csalfa enyheség helyett inkább „a tavasz közelségét mutató” fordulat örvendeztette meg őket, így aztán a babonásabbak jobb kedvvel söpörték kö­rül a portát, hogy kiűzzék a bajt, kárt okozó férgeket. Február hatodikán, Szent Do­rottya vértanú emléknapján ma is sokfelé emlegetik az öregek a rigmusba szőtt időjárá­si megfigyelést. Ha Dorottya szorítja (azaz ha ekkor még zord az idő), Julianna tágítja, megenyhíti a télvég erőlködését. Még egyszer Hernádszurdok kőkorszakárólE­lőző híradásomat félreértették az ille­tékesek, hiszen nem az ásatást, hanem az egyedülálló régészeti lelőhely védetté nyilvánítását szorgalmazom. Hernádszur­dok faluban és környékén a felszín és az „építmény” több ponton eredeti kőkori ál­lapotában van. Ezeket csak én ismertem fel ez idáig. Az Eresztvény nevű völgyben forrás fakad, s folyik a Mogyorós-patak medrében ásott kőkori víztározóba. A for­rás fölé a Hernád medréből hozott, meg­munkált kövekből napszentélyt építettek. Részben még áll. Enyhén ívelő alja és a víz­szint közötti résbe vetődik a felkelő nap első sugara. A szűk völgy meredek, déli ol­dalába számtalan árkot ástak, ezek a for­rást és a víztározót összekötő érbe futnak. Valószínűleg kultikus céllal ásták teraszo­san az árkokat. Minden lépcső alja ki van kövezve. A közeli Omlás-tető nevű domb keleti oldalát teraszos földművelésre tet­ték alkalmassá. Részben még érintetlen. Agyagidolok, kovakő eszközök kerültek itt elő. A házam előtt faültetéshez gödröt ásva találtam az eddigi legszebb csiszolt kőbal­tát. Ebbe a lelőhelybe szemetesgödröt ás­tak még Rákóczi idejében, a kovakő esz­közök mellett színes üvegpaszta gomb is volt, korabeli cserép és egy habán agyag­pipa Anton Partsoft-bélyeggel. A paleolit és neolit kori kőeszközök vizuálisan elkü­löníthetők. Nyíl- és lándzsahegy igazolja, hogy Szurdokon ősemberek éltek. Konti­nuitás bizonyítható a bronzkorig, hiszen az eszközök formai, technikai kivitelezése állandó, csak nagyságrendben fokozatosan kisebbednek. A fazekasság fejlődése jól kö­vethető. Jellegzetes edényük a „magyar” cserépbogrács, eszközük az orsógomb. Magyarországon több helyen - Her­­nádbűdön, Monokon -, ahol újkőkori földvár került elő, azonos név ismétlődik. De például Anatóliában, Krétán, Szicíliá­ban, Ibériában is. Ez a Kata - Gata. Ami nem más, mint a finn „kota”, a magyar „káta”. Eredetileg veremlakást jelentett földsánccal kerítve. Ilyen földsáncos erő­dítmények is kata nevet viseltek. Védőit magyarul katonának nevezik. A földből hányt védmű, a „gát” neve is innen való. Ennek a helynek szelleme van, ezt kellene megtartani. Pintye Mihály könyvtáros Hangács HAGY H Ökrös János, 7147 Alsónána, Dózsa u. 90. felhívása: „Keresem Kecskeméti Ist­vánt, aki annak idején a tiszasasi álta­lános iskolába járt, és 1952-ben volt nyolcadikos. Továbbá Munkácsy Im­rét, aki ugyanott iskolatársunk volt, az édesapjának pedig élelmiszerüzlete volt. Ha valaki tud róluk, kérem, érte­sítsen. Örülnék, ha ők maguk jelentkez­nének.” ■ Végh Károlyné, 8483 Kisszőlős, Széche­nyi u. 24. helyzete: „Négycsaládos anyuka vagyok. Rokkantnyugdíjból élünk. Nagy szükségünk volna téli ru­haneműkre, cipőkre, de könyvekre és gyermekjátékokra is. Fiaim 16, 17, 18 évesek. Kislányom 14 esztendős.” – Rudinszki István, 6090 Kunszent­­miklós, Honti Lajos u. 32. ajánlata: „Arra rászorulónak ajándékba adnék egy nagy képernyős, fekete-fehér, üzemképes tévékészüléket. Olyannak szánom, aki meg tudja oldani a készü­lék elszállítását. Megtalálható vagyok a 06-76/350-206-os telefonszámon is egész nap.” I Kovács Gáborné, 2509 Esztergom-Kert­­város, Nyitrai u. 104. kérése: „Egyedül nevelem hét iskolás gyermekemet. Tar­tásdíjat nem kapok. Havi kiadásaink rendezése után csak kevés tüzelőt tu­dok vásárolni, így fűtésünk nagyon gyenge. A vékony takarók miatt fáznak éjszaka a gyerekek és fel-felkelnek. Se­gítségre lenne szükségünk.” ■ Bielik Ágnes, 6000 Kecskemét, Pákozdi csata u. 2. III/82. gondja: „Két kiskorú gyermekemet évek óta egyedül nevelem albérletben. Az egyik kislány negyedik éve rákbeteg. Rendszeresen járunk kell a budapesti gyermekklinikára kontroll­­vizsgálatok céljából. A gyermek nagy odafigyelést, gondoskodást igényel, így ápolási segélyen itthon tartózkodom vele. Anyagi tartalékaink felemésztődtek. Tud-e valaki segíteni nekünk?” H Horváth Ferencné, 2433 Sárosd, Petőfi u. 15. helyzete: „Betegségem miatt nem tudom megfelelően ellátni háztartáso­mat. Szívesen otthonomba fogadnék és fürdőszoba-használatos szobát biztosí­tanék olyan házaspárnak vagy egyedül álló asszonynak, aki segítene a házi­munkák ellátásában. Levélbeli jelentke­zéseket kérek.” ■ Pál Lajos, 3186 Litke, Kossuth u. 89. közleménye: „Ez év február 13-án 10 órakor gyászmisét tartunk a budapes­ti harcokban elesett bajtársaink emlé­kezetére a budavári Mátyás-templom­ban. Kérjük, hogy a még élő baj­társa­ink és elesett sorstársaink hozzátarto­zói közül minél többen vegyenek részt a szertartáson.” ■ Magyar Agrárkamara: 1036 Buda-p­est, Lajos u. 160-162. I Hadtörténeti Intézet és Múzeum, levélcím: 1250 Bp., Pf. 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum: 1146 Budapest, Vajdahunyad vára. A Történeti Hivatal ügyfélszolgálati irodája: 1067 Budapest, Eötvös u. 7. M Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egye­sülete: 1023 Budapest, Árpád fejedelem L­­­­a. 3-4. Állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman): 1054 Budapest, Tüköry u. 3.­­ Vitézi Rend: 1134 Budapest, Gidófalvy u. 1/b.

Next