Szabad Föld, 2002. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)
2002-07-05 / 27. szám
, 2002. JÚLIUS 5. Iskolabarát önkormányzat Eötvös József-emlékplakettel tüntették ki Vadász Istvánt, Vas megyei Ostfiyasszonyfa polgármesterét, mert a helyi képviselő-testület a komoly pénzügyi nehézségek ellenére is évek óta mindent megtesz a Csönge és Ostfiyasszonyfa közös tanintézetének fennmaradásáért. Magyar bírók grazi sikere Vas megye játékvezetői csapata nyerte az osztrák városban rendezett nagypályás labdarúgótornát. Grazban hat tartomány: Bécs, Burgenland, Észak- és Dél-Stájerország, Szlovénia és Vas megye sípmesterei mérték össze játéktudásukat. A torna gólkirálya, Bazsó Ferenc személyében négy találattal, szintén magyar bíró lett. Ikervári napok Immár tizenkettedik alkalommal rendeztek falunapot a Vas megyei Ikerváron. A színes programsorozat új színfoltja volt a település színkörének előadása. Ezúttal Csehov: Lakodalom című vígjátékát mutatta be nagy közönségsikerrel a falu társulata. Sopron testvérvárosa Az ausztriai Kismartonban a Sopron és Eisenstadt polgármestere látta el kézjegyével azt a dokumentumot, amely egy évszázadokra visszanyúló kapcsolatot tett hivatalossá. A gazdasági és kulturális együttműködést a jövőben erősíteni szeretnék mindkét város polgárai. Bronzkori leletek Koroncón A kisalföldi település határában érdekes lelőhelyre bukkantak a régészek. Az őskorból agyagfalú, faszerkezetes épületek, a középkorból pedig földbe süllyesztet veremházak nyomai láthatók. A faluról, ahol bronzkori, kora középkori, és Árpád-kori leletek találhatók, kiderült, hogy régészeti szempontból rendkívül érdekes. Geográfusok világkonferenciája Békéscsabán rendezték meg a Kritikai Geográfusok III. Nemzetközi Konferenciáját június 25. és 30. között. Négy földrész 30 országából több, mint 140 előadó vett részt a programon, ahol a társadalmi és gazdasági problémák területi megosztottságával, az országok és régiók közti különbségekkel, s kiemelten az esélyegyenlőség kérdéseivel foglalkoztak a szakemberek, nem feledkezve meg az aktuális gazdasági és politikai hatalom mulasztásairól, teendőiről. Vesebeteg sportsikere Nem mindennapi sportsikert ért el a gyulai Medve Jánosné, aki a Vesebetegek és Transzplantáltak Békés megyei Szervezete színeiben nyert aranyérmet a hazánkban megrendezett Szervátültetettek Európa-bajnokságának válogatójában. A hölgy 50 és 100 méteres mellúszásban indult, s korosztályában a nőket és a férfiakat is megelőzte. Edzésként heti három alkalommal jár úszni a Gyulai Várfürdőbe. Új kollégium Kaposváron Négyszázötven középiskolásnak ad majd otthont az az új kollégium, amelynek építését a napokban kezdik meg Kaposváron. A több mint másfél milliárd forintért épülő létesítményhez uszoda és sportcsarnok is tartozik, szobái négyágyasak lesznek, főzőfülkével és fürdőszobával. Az új épület átadása után megszűnik a megyeszékhelyen egy régi kollégium, amely eredetileg kaszárnya volt, tíz-húszágyas termekkel. Beszélő szénási tárgyak Nagyszénás múltjához kötődő tárgyi és írásos emlékekből nyitt kiállítás a közelmúltban a Békés megyei településen. A könyvtárosok gyűjtötték össze a helyiek birtokában lévő régi használati eszközöket, dísztárgyakat, korabeli térképeket, iratokat. A település relikviái közül a legértékesebb egy 1783-ból származó térkép. (A vidék híreit tudósítóink jelentéseiből állítottuk össze.) Szabadföld HAZAI ÉLET Vendégmarasztaló nyugalom a Tárna mentén Ha valaki kisétál Feldebrő határába, könnyen azt hihetné, hogy a poros út a nap égette fák közt a semmibe vezet. Ám egyszer csak feltűnik egy jókora téglaépület. Egykor magtár volt, s évekig tán csak az egerek tanyáztak benne. Most vendégház, nyaraló óvodások verik fel benne a faluvég csendjét. - Ha az ember saját magának dolgozik, akkor nem nyolcórás a munkanap, hanem legalább tizennégy - meséli a tulajdonos, Tóthné Nagy Csilla, akit a konyhában találunk. Az asszony most főszakács, de korábban már kőművessegédnek is bevált... A nyíregyházi házaspárnak néhány éve megtetszett a hevesi falucska, s úgy döntöttek, itt valósítják meg álmukat, az ifjúsági tábort. Pénzzé tették mindenüket, hitelt vettek fel, s így megvásárolhatták az önkormányzattól az elhagyott magtárat. A négyszáz négyzetméteres épület felújítása olyan remekül sikerült, hogy nem az újságíró az első, aki a belsőépítész személye után érdeklődik. Mindent meghagytak eredetiben, amit csak lehetett: a fagerendás mennyezetet éppúgy, mint azokat a régi feliratokat, amelyeket hajdan ceruzával róttak a lépcső korlátjára. - Magunk csináltunk mindent, még a falat is mi raktuk - neveti el magát Nagyné Tóth Csilla, majd beavat a részletekbe. Harminc drótkefét koptattak el, mire simára csiszolták a belső téglafalat, hogy szépen mutasson rajta a meszelés. A nyírségi származású asszonynak hét testvére van, így mindig eljött valaki segíteni. Tavaly tavasszal nyitották meg az ifjúsági szállást, és a családias vendéglátásnak hamar sikere lett. - Nincs a férjemnek annyi ujja, ahány gyerek fogná a kezét - árulja el Csilla, aki olyan jól érzi magát magtárból lett otthonukban, hogy hétszámra még a faluba sem kívánkozik be. - A Tarna mentén a csend, a nyugalom vendégmarasztaló - mondja Kelemen József, a környező kilenc község vidékfejlesztési szakembere, aki tíz éven át Feldebrő polgármestere volt. Akkoriban maga is szorgalmazta, a kihasználatlan önkormányzati ingatlant úgy értékesítsék, hogy abból vendégház váljék. Nyáron diákok, télen vadászok és kiránduló családok találhatnak kikapcsolódást a környéken. A gazdasági élet nem valami pezsgő az Aba nemzetség egykori szálláshelyén, ám a falusi vendéglátás jövedelmet kínálhat a családoknak. Ahhoz azonban még sokat kell tenni, hogy megismerjék a hazai turisták Heves megye kissé eldugott vidékét. Ezért is volt hiánypótló az kiadvány, amelyet nemrég jelentetett meg Kelemen József helybeli támogatók segítségével. Ez a fényképekkel gazdagított füzetecske sorra veszi a kistérség településeit s bemutatja a környék rejtett kincseit. Nemcsak Eger közelsége jelenti a vonzerőt, de a helybeli látnivalók is. Feldebrőre a XI. században épült altemplom csalogatja a látogatót, aki hosszasabban is elidőzhet itt, ha megkóstolja a híres Debrői Hárslevelűt. A hegyközség az utóbbi időben sokat tett azért, hogy ez a nedű visszanyerje régi minőségét: a debrői eredetvédett bor lett, akárcsak az Egri Bikavér. A vidékfejlesztési szakember szerint sokat segíthet rajtuk, hogy a közelben, az egerszalóki hőforrásnál milliárdos beruházással gyógyfürdő és szálloda épül. Az ott pihenő vendégek szívesen bebarangolják majd a környék horgásztavakkal tarkított romantikus tájait. Már e készülődést mutatja, hogy a közelmúltban több mint tízmillió forintot költöttek a verpeléti várhegy rekontrukciójára, s ott erdei tanösvényt valamint rendezett parkolót alakítottak ki. Akárcsak korábbi posztján, most is a helyi ügyek kovásza kíván lenni Kelemen József, aki éppúgy jártas az agrárszakmában, mint a szociológiában. Kapcsolatot tart a vállalkozókkal és az önkormányzatokkal, tanácsokkal látja el és megismerteti őket a pályázati lehetőségekkel. Hogy mindez könnyebben menjen, újságot jelentet meg, hogy minden családhoz eljussanak az információk. Polgármestersége idején vált népszerűvé a Feldebrői Hírek, most pedig a Tarna mente községeinek szerkeszt minden évszakban megjelenő lapot. Hamarosan napvilágot lát egy újabb kiadvány, a Kereszt-Levél, amely a katolikus családoknak kínál olvasnivalót. Az elmagányosodott világban létkérdés, hogy ne hagyják elsorvadni a hitéletet - véli Kelemen József. E lap segíthet abban, hogy tartsák a lelket a családokban és az elöregedő falvak magukra maradt, elárvult lakóiban. A vidékfejlesztési szakember meggyőződése: nem csak a száraz gazdasági mutatókon múlik, hogy lesz-e elég ereje egy kistérségnek a talpraálláshoz. Az is létkérdés, hogy megőrizzék azokat az erkölcsi értékeket, amelyekből ma is erőt meríthetnek. Egerek helyett gyerekek lakják be a magtárat Feldebrőn Kohanek miklós felvétele CSIS ZOLTÁN Nem tudom, megrendül-e ma egy zenedarabtól bárki is LOVASS ILDIKÓ Kocsis Zoltán évtizedek óta a kortárs magyar zeneművészet rendkívüli tehetsége. Tizennyolc évesen indult nemzetközi zongoraművészi karrierje, huszonhat esztendősen már Kossuth-díjas. Zeneszerzőként és karmesterként is kivételesen sikeres pálya áll mögötte. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar főigazgatója a közelmúltban lett ötvenéves. Egy próba szünetében osztotta meg velünk gondolatait. - Mit próbál most a zenekarával? - Fölvettünk egy teljes lemezt, amelyen főleg az én hangszereléseim szólalnak meg, s most ezt egészítjük ki. Olyan Ravel- és Debussy-zongoraműveket próbálunk, amelyeket annak idején maguk a szerzők hangszereltek. A Nemzeti Filharmonikusokkal ez az első lemezünk azóta, hogy két éve az új zenekar létrejött, ezért nagyon fontos számunkra. A hanglemezgyártás évek óta holtponton áll, a lemezeladás a koncertek látogatottságához nem mérhető. Mégis nagy jelentőségű a hanghordozó, hiszen sokáig megmarad. Felújítottam a kapcsolatot a Hungarotonnal, mert vallom, hogy a Nemzeti Filharmonikusok műveit a nemzeti hanglemezgyártó vállalatnak kell kiadnia. - Egy zenemű megszólaltatásánál a szerző szándéka vagy az előadóművész értelmezése a fontosabb? - Már maga a kottaírás is szükségmegoldás, s bele sem lehet mindent írni a kottába. Tehát nem elég csupán az írott kottát tanulmányozni. Sajátos szintézisről van szó, amelyben az előadó szerepe igen hangsúlyos. Megérteni egy szerzőt nem különösebben nehéz. Vagy azért, mert az ember szereti, vagy annyit tanulmányozza, hogy előbb-utóbb tökéletesen érti, mit akart. A próbák folyamán számos torzuláson mehet keresztül a darab. Annak van nyert ügye, aki elejétől végig egyforma módon, barátságosan és szeretettel nyúl hozzá. - Sok vitát gerjeszthet egy próbafolyamat? - Egy kamarazene próbáira a tolerancia a jellemző. Ám egy zenekari próbán a karmester utasításokat ad, amit végre kell hajtani. Ez egyszerre könnyíti és nehezíti a munkát. A zenekarnál ilyen értelemben nem lehet demokrácia, mert anarchiába torkollana. - Tapasztalata szerint növekszik vagy csökken a komolyzene-hallgatók száma? - Egyértelműen növekszik, ám a lemezeladás, csökken. Zavar viszont, hogy nem tudom, megrendül-e ma egy zenedarabtól bárki is. Ezt a megrendülést harminc éve még sokan érezték. A világ ma nem erről szól. Nem szeretem ezt a brókeres, nyakkendős világot, ahol egy centiméterrel sem nyúl tovább a kéz, mint amire a jogosítványa szól, a mosoly másodperccel sem tart tovább, mint ahogy az ügyfél eltávozik. Ma nem divat a komolyzene, s nem téma a családi otthonokban sem. Új jelenségek, új hősök léptek színre, amelyek kiszorították az általunk időtállónak vélt értékeket. - Hogyan fogadta a születésnapi ünnepléseket? - Hivatalosan semmilyen elismerést vagy üdvözletet nem kaptam. Mádl Ferenc és Orbán Viktor magánemberként gratulált. Nem is csodálkozom ezen, kormányváltás volt, fontosabb dolgokkal voltak elfoglalva. Bőven kárpótolt viszont a zenekaromtól, barátaimtól, ismerőseimtől kapott számtalan gratuláció és köszöntés. A szeretet, mely felém áradt, a meglepetések és ajándékok százszor értékesebbek voltak nekem, mint bármilyen állami elismerés. -Mióta ünnepli úgy a születésnapját, hogy jótékonysági hangversenyt ad a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára? - A romániai rendszerváltás után Európa-szerte megmozdultak intézmények és hírességek, hogy a gyermekotthonok borzalmas helyzetén segítsenek. Az első koncertem olyan jól sikerült, hogy megfogadtam, életem végéig tartom ezt a szokást. Minden fillér bevétel jó helyre megy, az biztos. Ifjú művészként Pilinszky János a barátságába fogadta. A XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja azt mondta önről „Ilyen mezítelenül a tehetségjelenlét, még nem láttam emberben. ”Ez a dicséret felér egy Kossuth-díjral Mondott ön hasonló dicséretet már fiatalnak? - Nem mondtam, de gondoltam... Pilinszky minden fontos szavára emlékszem. A fecsegés, az üresjárat távol állt tőle, csak a lényeggel foglalkozott. Minden érdekelt, amiről beszélt, sokat kaptam tőle. - Zeneszerző, zongoraművész, karmester - hogyan tudja eldönteni, mikor melyiket részesíti előnyben? - Zenésznek érzem magam. Egyformán állok mindháromhoz, mert a zenét szeretem a legjobban. Mindent szívesen végzek, ami a zenével összefügg. Ha hangszerelnem vagy komponálnom kell, azt teszem. Ha egy napon úgy érzem, vissza kell mennem a főiskolára tanítani, visszamegyek...