Szabad Föld, 2006. január-június (62. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-06 / 1. szám

Krónika Egy mondatok Több százmillió forintos be­ruházással a régió legna­gyobb autóbontója és alkat­­rész-újrahasznosítója épül fel Vasváron, kezdetben 50- 60, később 80-100 dolgozót is alkalmaznak benne. ♦ Decemberben a Magyar Alu­mínium Rt. 363 dolgozója kapta kézhez a felmondását: az inotai aluminiumkohó fo­kozatos leállításával ennyi ember munkája vált felesle­gessé a cégnél. ♦ Ha nem lesz befektető, akkor részekben fogják meghirdet­ni a fizetésképtelenné vált Zalahúst, külön a telket, az irodaházat, az üzemet, a bol­tokat; a felszámolás tör­vényben megszabott határ­ideje két év. ♦ A Baranya megyei önkor­mányzat befektetőt keres a fenntartásában működő kór­ház harmincéves üzemelte­tésére, a nyertes pályázónak hatmilliárd forintos fejlesz­tést is meg kell valósítania. ♦ Nagyobb hányadban bio­masszára, kisebb részben a kőolajtermeléskor visszama­radt inertgázra alapozott kiserőmű létesítésének elő­készületei kezdődtek meg a Zala megyei Gellénházán. ♦ Hamarosan nemzetközi szintű golf- és szabadidő­­központtal gyarapodik az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Pécs. ♦ A gazdasági minisztérium befogadta és támogatásra alkalmasnak ítélte a fertődi termálfürdő és wellnesshotel tervét, így az építkezés jövő nyáron elkezdődhet. ♦ Startra kész a gyáróriás: ja­nuárban indul a termelés a tatabányai autóipari üveg­gyárban. ♦ Jövő januártól négy autóval és egy mentőállomással bő­vül Borsod-Abaúj-Zemplén megye elsősegélynyújtó ka­pacitása.♦ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében átadták a 4-es számú főút elkerülő szaka­szainak első láncszemeként a berkeszi elkerülő utat. ♦ A szekszárdi és a tolnai bor­vidéken közel félmillió fo­rintot kaphat hektáronként az a szőlősgazda, aki kivág­ja szőlejét és megfelel a ki­vágási rendelet most megje­lent feltételeinek. ♦ Európai uniós pályázati se­gítséggel - 363 millió forint­ból - szépülhet meg a több közép-békési települést érin­tő Élővíz-csatorna. ♦ A nádaratási szezon első harmada már eltelt, de még egyetlen kévét sem kötöttek a Velencei-tavon. SZERÉNY POSTA. Januártól át­lagosan egy százalékkal emel­kednek a hatósági áras postai szolgáltatások díjai. Nem vál­tozik ugyanakkor az elsőbbségi levelek feladási díja. PATI­KASZERFO­LYAM. Január­tól felmérik a hazai folyók és ivóvizek gyógyszertartalmát. VEGYEN VÉDJEGYET. Az áfa­mérséklés folytán január 1-jé­­től négy százalékkal csökken a lakossági villamos energia szolgáltatási díja. Az interne­tezők is élvezhetik az olcsób­bodás hatásait: a T-Com, a UPC és az Invitel is jelezte e szándékát. Hasonló ármérsék­lésre számíthatnak - a Voda­fone kivételével - a mobiltele­fon-szolgáltatók ügyfelei is. Ingyen igényelhetik az üzletek azt a kormányzati védjegyet, amely a boltok kirakatába ki­ragasztva tájékoztatja a fo­gyasztókat: az üzlet, illetve a cég átengedi az áfa ötszázalé­kos csökkentéséből származó megtakarítást vevőinek. NYILVÁNOS TUBES. Az orszá­gos sugárbiológiai központot kérte fel a honvédelmi tárca arra, hogy készítse el a NATO- radar műszaki paramétereinek ismeretében a Tubes-hegyre és a környező településekre gya­korolt sugárterhelés térképét. Az elkészült sugárhigiénés tér­képet egyének és szervezetek egyaránt megtekinthetik majd, mint ahogyan a néhány hete megkezdett előkészítési folyamat valamennyi szaka­szát is véleményezheti a civil társadalom. INDUL BEZENYE. Január 10-én írja ki a Pénzügyminisztérium a bezenyei Euro Vegas kon­cessziós pályázatát. Nyáron jönnek a munkagépek, rá egy évre az élménypark, s a terve­zettnél egy évvel később, 2009-ben már rulettezhetünk is Bezenyén. Végre megvan te­hát Európa legnagyobb sze­rencsejáték-központjának pontos menetrendje. TÖBB MINT SZÁZ ERDEI FÜLESBAGOLY döntött úgy, hogy a zord telet az idén nem az erdőben, hanem Szeged egyik lakótelepének panelházai között, a fákon tölti. Ezek a madarak általában kolóniában élnek, így hát érthető, hogy a közös döntés után közösen költöztek a Tisza-parti városba. Bölcsességüket talán abból merítik, hogy olvasták a Micimackót: az abban szereplő Bagoly ugyanis korábban szintén egy fa tetején lakott, de aztán beköltözött Malacka házába. Hiába, no, nagy dolog az olvasottság... Gratulálunk! A Szabad Föld előfizetőinek meghirdetett Előfizetői hű­ségprogramunk december havi nyertese Orosz István, csibráki olvasónk. Hűségé­nek jutalma százezer forint. Gratulálunk! Nyereményét postán küldjük el. POLGÁRŐRKARRIER. Közfel­adatot ellátó személyek lesz­nek a polgárőrök, ha tavasszal a parlament elfogadja a pol­gárőrségről szóló törvényt. PANELSIKER. Az már most biz­tos, hogy a tavaly panelfelújí­tásra szánt nyolcmilliárd forin­tot teljes egészében felhasznál­ták, sőt, a befizetett pályázati díjak alapján a várakozásokat meghaladó, 1431 pályázat érke­zett, az igényelt támogatás pe­dig elérte a 12 milliárdot is. A lakóközösségek és az önkor­mányzatok hozzájárulásával összesen 36 milliárd forintot fordítottak korszerűsítésre. ÖSSZEBESZÉLTEK. A Gazdasági Versenyhivatal piacfelosztó kar­­tellben való részvételért össze­sen 702 millió forintra bírságol­ta a nagyfeszültségű elektromos kapcsolókat gyártó vállalkozá­sokat. Az Alstom, a Siemens, a VA Tech, valamint az Areva cégcsoport vállalkozásai mint­egy tizenöt éven keresztül éltek vissza erőfölényükkel. HAMISÍTÓK, PANCSOLÓK. Több mint 27 millió forint bír­ságot szabott ki az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az ünnepek előtti élelmiszer-ellenőrzései során. ÚJ ADÓK. Számos változás lé­pett életbe az új esztendőben az­ adótörvények módosítása­ miatt. Az áfa felső kulcsa 25- ről húsz százalékra mérséklő­dött, az SZJA-tábla felső kul­csa pedig 38-ról 36 százalékra csökkent. Változik a regisztrá­ciós díj, és a kőolaj és kőolaj­­termékek kivételével minden termék jövedéki adója is. A kormány új adót vezetett be: a szénfillért. A jogszabály sze­rint kilowattóránként harminc fillérrel támogatják a lakosok a szénerőműveket. Bevezették továbbá a luxusadót, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást. A kisvállalko­zásoknak könnyítéseket, a nagyvállalatoknak viszont je­lentős adminisztrációs többlet­terheket hoz 2006. BEZÁR TASZÁR. A taszári Ka­pos bázis­repülőtér bezárt. De­cember 31-ére lakat került az objektum másfél száz épületére, amelyeknek őrzését civil szol­gáltatóra bízták. A technikát már korábban leszerelték, és elszállították a bázisról. TENGERTÁNC. Ahogy már hí­rül adtuk, a kulturális tárca meghirdette a Tengertánc program pályázatait az élő né­pi kultúra támogatására. A 175 millió forint keretösszegű programra a pályázatok be­adási határideje 2006. január 31. A Tengertánc elsősorban azoknak a kisebb helyi alkotó­­közösségeknek kíván esélyt adni, azokat akarja lehetősége­ihez mérten támogatni, ame­lyek megteremtik és ápolják a népi kultúra értékeit. A prog­ram épít egyrészt a táncház­mozgalom hagyományára és a népzenei, világzenei közkincs­re, másrészt támogatja azokat a promóciós tevékenységeket is, amelyek ezt a közkincset a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tudják tenni. Nem lesz törvény M­ost, hogy nyilvánvalóan az összes egyéb dolguk végez­tével a képviselők ismét nagy erőkkel fordultak az álta­luk tizenöt évvel ezelőtt tönkretett médiatörvény felé, itt az ideje megszólalni. És rámutatni, hogy mint annyi mindenhez, a sajtóhoz sem értenek a politikus hölgyek-urak. Munkásságuk nyomán eddig csak két értékelhető ered­mény született. Az egyik: tönkretették a Magyar Rádiót és a közszolgálati televíziót - másrészt viszont sikeresen hoztak létre olyan testületeket, amelyekkel kézben (kordában) tart­hatják a kereskedelmi rádiókat és televíziókat is. Hogy a közszolgálati rádió milyen állapotban van, az töké­letesen hallható, s hogy a televízióval mi a helyzet, az is jól látható. De ha nem hallanánk és nem látnánk, akkor jó politi­kusaink gondoskodnak arról, hogy naprakészen értesüljünk az ott zajló kiszorítósdiról. Amely nyilvánvalóan ezerszer fon­tosabb, mint a műsor, maga... Az új médiatörvény egyetlen feladata lenne, hogy eltakarít­sa az adók környezetéből a pártokat. (Különösen vonatkozik ez a kereskedelmi, tehát a magántulajdonban lévő rádiókra és té­vékre, amelyekkel kapcsolatban a hatalomnak a frekvenciák ki­árusításán, valamint a büntető és a polgári törvénykönyv betar­tatásán kívül ugyan mi más dolga lehetne?) A sajtó, az elektronikus és az írott is, sajnálatos módon egy szakma. Amit meg lehet tanulni, vagy amit meg lehet erősza­kolni. Az első változatra egy képviselőnek sem ideje, sem ked­ve. Marad a könnyen elérhető második verzió - no, ezért nem lesz új médiatörvény. Sz. G. 2016. január 6. Subád f­öld A vidék családi hetilapja . Végponton N­a, ez is jól kezdődik - tűnődtem nappalink duru­zsoló konvektora előtt az új év első reggelén. A té­vében mondták a rossz híreket: jelentősen csökkent a hazánkba Ukrajnán át Oroszországból érkező földgáz mennyisége; a kormány szerint pánikra nincs ok, de felkészülünk a rosszabb helyzetre is; az oroszok, ukrá­nok egyaránt nyugtatnak mindenkit, ám valahogy mégis nagyon bizonytalan, furcsa levegő járja át ezt az egész történetet. És e ponton kapom azon magam, hogy már a gyerekszoba esetleges átalakításán töröm a fejem - hogy legyen helye a hál’ istennek ki nem do­bott szenes kályhánknak. Merthogy mi van, ha az a bi­zonyos duruzsolás egyszer csak megszűnik. Ha valahol egyszer tényleg elzárják a gázcsapot. Vagy kikapcsol­ják a villanyt. Nem lesz víz. Vagy... Mikor e sorokat kopogom, legalább ötvenedszer hal­lom, olvasom, hogy nyugalom, az oroszok és az ukrá­nok vitája bennünket nem érint majd hátrányosan. Ha másért nem is, legalább azért, mert mindkét állam nagyvállalkozóinak komoly - energiaigényes - érde­keltségei működnek honunkban, s biztosan nem hagy­ják majd, hogy azok gáz nélkül maradjanak. Márpedig ha azoknak jut, akkor a lakosság sem lesz híján a fűtő­anyagnak. Ennél is fontosabb, hogy az oroszok a gáz­exportban érdekeltek, vagyis el akarnak adni, másrészt Európa nem lehet meg enélkül, úgyhogy nagyhatalmak nyomására ki kell egyeznie gázügyben. Méghozzá gyorsan! A két ország egymásnak feszülése mellesleg rém egyszerű történet. Amikor a szovjet rendszer szétesett, született egy államközi megállapodás arról, hogy az oroszok - mintegy elismerve az energiatovábbító rend­szer kiépítésében vállalt ukrán anyagi áldozatokat - bi­zonyos ideig jóval a világpiaci ár alatt adnak gázt Uk­rajnának. Ez a „bizonyos idő” járt le 2005 végén, s az oroszok kerek perec kimondták: ez is egy piac, az üzlet pedig üzlet. A korábbihoz képest csaknem ötszörös árat kérnek az ukránoktól. Keleti szomszédaink valószínű­leg úgy gondolták, hát jó, de akkor legyen négy-ötszö­rös a továbbítás díja is. Ám a polémia legfontosabb üzenete mégiscsak az, hogy gázzal, villannyal, vezetékes vízzel, csatornával elkényelmesített (persze számlákkal alaposan megter­helt) életünk pillanatok alatt összedőlhet, ha a mosta­ni orosz-ukrán vita a jövőben netán globális méretek­ben kezdődik újra. A mi energiarendszerünk kilencven százalékban úgynevezett fosszilis forrásra, tehát kő­olajra és földgázra alapozódik, amelynek bő háromne­­­gyedét importból, döntő részét Oroszországból szerez­zük be. A kétnapos gázháború remélhetőleg legalább két ügyben felnyithatja derék házai döntéshozóink szemét. Az egyik az, hogy a politikában rendre, állandóan elő­kerülő hazai gázárvitának igazából nincs értelme: ilyen kiszolgáltatott helyzetben egyetlen felelős tiszt­viselő sem mondhatja ki, hogy nem lesz gázárváltozás. Lehet, hogy néhány évig valóban nem lesz, de a világ folyamataival hosszú távon nem szállhatunk szembe. Egyszer, úgy harminc éve már megpróbáltuk - nem jött be. A másik pedig, hogy a fejlett világ lázasan ke­resi az úgynevezett alternatív energianyerési lehetősé­geket, s ez ügyben - itt most elsősorban az úgynevezett bioenergiára gondolunk - a magyar adottságok ki­emelkedően jók. Az orosz gáz pillanatnyilag olcsóbb (leszámítva persze a rárakott adótételeket), de ideje len­ne végre a napi ügyeknél magasabbra emelni tekinte­tünk horizontját. Mert a holnap­után holnapután is jön. Tamás Gábor Szerény forgalom­mal indult az év a budapesti nagybani piacon. A téli áru­cikkek teljes válasz­téka mellett primőr paradi­csom, paprikafélék és hónapos retek bőséggel, míg fejes saláta kevesebb került kínálatba. A saláta- és retekfélék ára az ün­nep előtti árszinthez képest to­vább emelkedett, míg a többi primőrár viszonylag stabil. A hét eleji havazás miatt a keres­lethez képest kevesebb volt a káposztaféle és a petrezselyem­gyökér felhozatal, ami indokol­ja a jelentős áremelkedést. Az import egyre szélesebb skálán pótolja a hazai árufélék hiá­nyát. Az importból származó kígyóuborka, padlizsán, cukki­ni és karfiol után megjelent a primőr karalábé, a káposztafé­lék és a zeller is. A banán és dé­ligyümölcs viszonylag stabilan tartja az árát. A téli idényben szokatlan őszi-, kajszibarack, nektarin és a bogyós gyümöl­csök, valamint a cseresznye vi­szont méregdrágán kínált kü­lönlegességek, melyek távoli földrészekről hoztak egy kis nyarat az ünnepi kínálatba. Termék Ft/kg Burgonya 47- 60 Vöröshagyma 60- 67 Sárgarépa 80- 90 Gyökér 280-350 Primőr karalábé (db) 70-100 Karfiol 300-350 Kelkáposzta 80- 90 Fejes káposzta 65- 80 Fejes saláta 83- 92 Kígyóuborka 500-580 Paradicsom 450-550 Fehér paprika 400-500 Szárazbab (fehér) 160-320 Alma 70- 130 Körte 160-260 Csemegeszőlő 500-620 Citrom 190-220 Narancs 160-250 Banán 211- 261 Tojás 13- 19 Termesztett gomba 200- 400

Next