Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)
2007-06-29 / 26. szám
121Szabad Föld | A magyar vidék lapja 2007. június. 29... Jó zöldségnek is kell cégér A JÖVŐBEN FÖLDALAPÚ TÁMOGATÁSRA tarthatnak igényt a kertészek. Ez talán a legfontosabb hozadéka az EK minap zárult ágazati reformjának. Itthon főként a hazai fogyasztás fellendítésére fordítanának pénzt. De abból kevés van. , a korábbiaktól eltérő zöldség-gyümölcs közösségi marketingprogramot indít az unió 2007-2013 közötti új költségvetéséhez igazodva a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (nemzetközi rövidítéssel: FruitVeB), valamint az Agrár Marketing Centrum (AMC) Kht. A szlogen ugyan már jó néhány éve hallható (Egyen zöldséget, gyümölcsöt naponta 3-szor az egészségért!), mégsem sikerült átütő eredményt elérni. De most erős az elhatározás: több évre, átgondoltan és szervezetten cselekszenek - jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. Noha a kertészeti ágazatot az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült a nagyra törő terveknek megfelelően fejleszteni, mégsem ment el a hajó véglegesen. Igaz, jelenleg sem az áruházi láncoknak szükséges menynyiségű, sem az egyöntetű minőségű terméket nem képes előállítani az ágazat. Ám megmaradtak az adottságaink. Önmagukban véve az egyedi Kárpát-medencei ízeket emlegetni nem több árvalányhajas romantikánál, de most az EMVA forrásainak segítségével hét esztendő alatt megteremthető a kielégítő árukínálat. A forgalom élénkítéséhez elsősorban a hazai piacokat kell meg(vissza)szerezni. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a zöldség-gyümölcs hazai termelése az 1986-90 közötti 3,7 millió tonnáról 2006-ra 2,4 millióra esett vissza, az import viszont az 1997. évi 311 ezer tonnáról 2006-ra csaknem megduplázódott. Az agrárgazdaság fejlesztési távlataiban a kertészet mégis előkelő helyen áll. Méltatlanul keveset beszélnek ma Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatról, amely a dinamizmus egyik pillére lehet - jelentette ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter május derekán, Mórahalmon. Gráf József a Homokhát térségi zöldség-gyümölcs feldolgozó hűtőház átadásán hangsúlyozta: a kertészet az exportban már most is az első helyen van, s ez az ágazat adhat igazán nagy fellendülést a vidéknek a következő időszakban. Egyébiránt a csongrádi településen 1995- ben alakult meg a Mórákért Szövetkezet, amelyet 2002-ben az országban elsőként véglegesen elismert zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetté (tész) nyilvánítottak. A szövetkezet 736 tagja 50 ezer tonna árut forgalmaz, éves árbevétele pedig 2006-ban 8,2 milliárd forintra emelkedett. Ilyen részből kellene sok, egyelőre azonban csak mutatóban akad néhány. A magyar fogyasztók meggyőzésében sokat segíthet az a tény, hogy a kertészeti termékek 25-30 százalékkal csökkenthetik az egészségügyi rizikófaktorokat, így például a rák előfordulását. Mint oly sok minden mást, a közösségi marketingtámogatásokat is másként kell értelmezni Magyarországon, mint eddig - érvelt Pál József, az AMC Kht. igazgatója. Nálunk ugyanis a támogatás százszázalékos, míg tőlünk nyugatra már tíz-húsz százalékot is megköszönnek. Az idén az AMC 85 millió forintot szán erre a célra, amit a FruitVeB legfeljebb 120 millióra képes kiegészíteni. Mérhető eredményhez viszont legalább félmilliárdra lenne szükség. A termelők anyagi hozzájárulása nélkülözhetetlen, s a marketingprogram csak az egészségügyi és az oktatási minisztérium bevonásával lehet sikeres. Utóbbihoz meggyőző érvekkel szolgálnak a programhoz csatlakozó OÉTI általános iskolásokkal végzett vizsgálatai. „Az egészséges is lehet finom” jelmondatba foglalt ösztönzéssel nőtt a gyerekek zöldség- és gyümölcsfogyasztása. A tudósok szerint napi 400-800 gramm közötti zöldség-gyümölcs elfogyasztása lenne tanácsos. Ha Magyarországon a jelenlegi 400 grammos fejenkénti fogyasztás hét év alatt harmadával növekedne, az ötszázezer tonna árutöbbletet és 75 milliárd forintos bevételnövekedést jelentene, Így függ össze a népegészségügyi és a gazdasági cél - foglalta egy mondatba a lényeget Mártonffy Béla. T. Dögei Imre A . Ha hét év alatt harmadával nőne a zöldség-gyümölcs fogyasztás, az országosan ötszázezer tonna többletet jelentene AZT A SZÉGYENT kellett megérnünk, hogy zöldség-, de még inkább a nálunk is megtermő gyümölcsfélékből behozatalra szorulunk. Ennyire futotta az elmúlt évtizedben a sok jó termesztési adottságunk kiaknázásából - fakadt ki egy tanácskozáson Csikai Miklós, aki a zöldségtermesztéséről híres szentesi termőtájon évtizedek óta nem középiskolás fokon műveli a szakmát. A miértre is válaszolt egy jó nagy, de éppen ettől igaz közhellyel: „Az összefogás életben maradásunk feltétele.” A vitában megszólalt kertészeti közéletünk ismert személyisége, Bitsánszky János is. Javaslata dermesztő: „Egyértelmű ágazati adatbázis kellene végre, hogy tudjuk, hol tartunk, s mit akarunk.” A magyar kertészek közül számosan ténykednek a szürkegazdaságban. Csak annyi forgalmat (értsd: adóalapot) vallanak be, amennyi feltétlenül szükséges. Akad olyan kertészfamília - még a gyermekkorban lévő unoka is őstermelő benne -, amelyik tiltakozik ugyan az őstermelők adóztatása ellen, ám éves árbevétele meghaladja a százmillió forintot. Úgyhogy az életben maradáshoz némi adómorál is elkelne! Nemzeti kincsünk a tanya A A Szabad Föld és az m1-en futó Pénzvidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy a műsor legérdekesebb témái közül egyet-egyet bemutat. XIX. század második felében kialakult alföldi tanyavilág vitathatatlanul a legnagyobb nemzeti kincseink egyike. Divatosan szólva: igazi hungarikum. Az ötvenes évektől pusztulni kezdett a tanyavilág. Akkor egymillióan, ma legfeljebb kétszázezren élnek tanyán. A rendszerváltás óta a tanyák egy része megújult. A rengeteg szegény család mellett gazdagok is vettek tanyát, s kiköltöztek a városból, így alakultak ki furcsaságok: új jelenség, hogy szegény és milliomos egymás szomszédságába települ. De az sem egyedi, hogy milliomosok a „dzsentrifikáció” jegyében kültelki kastélyt, s köré falat építenek. Mondjuk is, hogy itt a magyar Dallas. Ám a szélsőségek mellett fejlődést, előrelépést is hozott az elmúlt csaknem két évtized. Vannak szép, hagyományos tanyák, ahol kezd teret nyerni a biogazdaság, az eredeti tájat is fenntartó új tanyák születnek, kecskefarmok létesülnek. Sok új program is életre kel. Ilyen a Homokhátsági Célprogram is, ami már hat éve segíti a Bács-Kiskun megyei tanyavilág lakóit. Termelésben, feldolgozásban és értékesítésben egyaránt. Kecskés László, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke beszámolt arról, hogy több település LEADER-programot szervezett. Például két évvel ezelőtt elindították a Kamratúrát, ami valójában egy kis gasztronómiai kirándulás az érdeklődők számára: végignézhetik, hogyan állítanak elő egy-egy terméket, meg is kóstolhatják, amiből egész napos program is kerekedhet családoknak, baráti társaságoknak. Hat év alatt 300 millió forint talált - szó szerint - gazdára. Ám a terület legégetőbb problémájára, az elsivatagosodásra még csak papíron van megoldás. A Kárpátmedence két legnagyobb folyója között szomjazik a vidék, és még most is zajlanak az Európai Unióval az egyeztetések, miként, milyen támogatásból épülhet ki egy olyan csatornarendszer, amely pótolhatná a vízhiányt. Indul a bakterház. A törteti Tanyaszínház előadása Európai agrárhírek TÖBB SZÁZMILLIÓ forinttal sikerült növelni a zöldség-gyümölcs ágazatnak jutó éves uniós támogatást - közölte az agrárminiszter. Gráf József a többi tagállam szakminisztereivel együtt Luxemburgban tanácskozott, megállapodtak az ágazat jövő évi reformjának részleteiről. A kompromisszum értelmében négy ország külön uniós támogatást kap egyes bogyós gyümölcsök feldolgozásához, Magyarország eperre és málnára 1700 hektár erejéig kaphat hektáronként 230 eurót öt éven át. A felesleges gyümölcstermés egy részét fel lehet használni a kórházak, a honvédség és más létesítmények ellátására. Támogatás jár ezenkívül a faiskoláknak.