Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2019-11-08 / 45. szám

2 Külvilág ■ in................... AZ ÜZLET MINDENEKFÖLÖTT Az Egyesült Államok megkezdte a párizsi klímaegyezményből való kilépésének hivatalos folyamatát. A várhatóan egy évig tartó kilé­pési procedúra a 2020-as ameri­kai elnökválasztást követően zárul le és lép hatályba. Trump már választási kampányában is azzal érvelt, hogy a környezetvé­delmi szabályozások gátolják az üzleti világot, és ezzel előnyhöz juttatnak más országokat az Egyesült Államokkal szemben. OLIMPIAI ELLENSZENV Franciaország legszegényebb megyéjében építik fel a 2024-es olimpiai falut. Seine-Saint- Denis-ben megkezdődött a pári­zsi olimpia létesítményeinek kivi­telezése. A három évig tartó épít­kezésben egy 51 hektáros terüle­ten csaknem 15 ezer sportoló elhelyezésére alkalmas falut ala­kítanak ki, amelyet az olimpia után egy háromezer lakásos la­kónegyeddé kíván átalakítani a kormány. Helyi szinten egyre több a tiltakozás az építkezés ellen, ugyanis egy ipari területet kell elbontani, ahol iskolák, hotel, diák- és munkásszálló is üzemel. ÚJ KORMÁNY, RÉGI ARCOK Bizalmat szavazott a román parla­ment a jobbközép Nemzeti Liberá­lis Pártot (PNL) vezető Ludovic Orbán kormányának. Ludovic Or­bán a szociáldemokrata Dancila­­kabinet leváltása után kapott kor­mányalakítási megbízást. A brassói születésű, 56 éves, gépészmérnöki oklevéllel és posztgraduális polito­lógusi végzettséggel rendelkező Ludovic Orbán 2007-2008-ban másfél évig közlekedési miniszter volt Calin Popescu Tariceanu kor­mányában. 2017 júniusa óta a PNL elnöke. VIETNAMI ÁLDOZATOK Nyolc embert vettek őrizetbe Vi­etnamban az essexi „halálka­mionnal" kapcsolatos nyomozás­ban. A brit rendőrség megállapí­totta, hogy vietnami volt az a 39 ember, akiket október 23-án ta­láltak holtan egy bolgár rendszá­mú kamion hűtőkonténerében. A rendőrségnek sikerült felkutat­nia a tragédia több halottjának családját. Az áldozatok zöme a Vietnam északi-középső részén fekvő tartományokból való, ahol nehéz munkát szerezni. Az em­bercsempész bűnbandák jelenléte és a környezeti katasztrófák mind kedveznek az elvándorlásnak. Az oldalpárt szerkesztette és írta: MARKOS MÁRIA 2019. november 8. ♦ A vidék családi hetilapja Utcán maradnak Tüntetők és ellentüntetők váltják egymást Barcelona utcáin. Hol a függetlenségpárti katalán vezetők börtönbüntetése miatt vonulnak fel a katalánok, miközben egyre többen és dühösebben adnak hangot véleményüknek azok is, akik inkább a spanyolokkal kívánnak egy országban maradni. A minap pedig a királyi család látogatása ellen fazekakkal csörömpölve tiltakoztak. A spanyol legfelsőbb bíróság októberben - két éven át tartó eljárás után - 9 és 13 év közötti börtönre ítélt kilenc katalán független­­ségpárti politikust. Az ítélet kihirdetését köve­tően már néhány órával később tüntetők egyre hangosabb és erőszakosabb serege lepte el Bar­celonát, s a barikádok azóta sem ürültek ki Katalónia fővárosában. Az időnként félmilliósra duzzadó tömeg nem látszik nyugodni, és ez azzal is összefügg, hogy a katalán kérdés nem csak a tartományról, de egész Spanyolországról szól, ugyanis döntő témájává vált a november eleji előrehozott választásoknak is. Mostanra úgy tűnik, helyreállt a hétköznapok rendje, hétvégenként viszont továbbra is tömeg­­tüntetések zajlanak az utcákon. Nem csak Barce­lonában, de Katalónia más városaiban is tünteté­seket szerveztek a bebörtönzött politikusok sza­badulásáért, több vidéki város polgármestere pedig a katalán fővárosba utazott, hogy együtt fejezzék ki szolidaritásukat az elítélt katalán ve­zetőkkel. Az elszakadáspártiakon kívül viszont mostanra már a maradáspártiak is utcára vonul­tak Barcelonában, bár jóval kevesebben, becslé­sek szerint 80 ezren vehettek részt eddig a de­monstrációkon, de a katalánok jelentős része feltehetően a maradás pártján áll. A puskaporos hangulatba csöppent bele a spanyol király. VI. Fülöp először látogatott Kata­­lóniába a függetlenségi vezetők ítéletének kihir­detése óta. Az uralkodó egy díjátadóra érkezett a katalán fővárosba a családjával, de már előző este több százan tüntettek a hotel közelében, ahol VI. Fülöp megszállt feleségével és két lányával. A spanyol király elleni megmozdulások azóta ismétlődnek Katalóniában, hogy 2017 októberé­ben televíziós beszédében ítélte el az alkotmány­­ellenesnek minősített népszavazást, és kifejtette, hogy a katalán kormány „tudatosan és szándéko­san” megsértette a törvényeket, aláásta a harmó­niát és az együttélést a katalán társadalomban. November 10-én előrehozott voksolást tarta­nak egész Spanyolországban, négy év alatt ez lesz a negyedik parlamenti választásuk. 2018 nyarán ugyan sikerült megbuktatniuk a kisebb­ségben kormányzó néppárti Mariano Rajoyt korrupciós botrány miatt, helyére pedig a szo­cialista Pedro Sánchez került, aki azonban nem volt képes maga mögé állítani egy parlamenti többséget. Áprilisra kiírta az idei első előreho­zott választást. Ezt a Spanyol Szocialista Mun­káspárt megnyerte, a Néppárt pedig nagyot bu­kott, de Sánchez nem tudott koalíciós megálla­podásról egyeztetni a radikális baloldali Unidas Podemosszal. * / FOTÓ: AFP Banksy a Louvre-ban P­ontosan senki sem tudja, hogy a világ min­den bizonnyal legjelentősebb street art, vagyis utcaművésze, graffitise miért fordított hátat e bolygó lakóinak. Gyaníthatóan elege lett az egyre rosszabb formáját mutató emberiség­ből. E „kimutatkozás” tán leglátványosabb jele, hogy néhány titoktartó beavatotton kívül pél­dául még soha senki nem látta őt. Őt, akinek még a nevét sem tudjuk pontosan, csak a szig­nóját: Banksy. Éppen ezért ígérkezik igazi szenzációnak az az októberben megjelent könyv - Banksy Captured, vagyis Elfogták Banksyt -, amelyben a szerző, egy angol galériás, építész fotós, bizo­nyos Steve Lazarides rántja le a leplet Banksyről, akinek tizenegy esztendőn át volt a mindenese: ügynöke, fotósa, kiállításszervezője, sofőrje. Beharangozójában azt írja: „Tizenegy csodála­tos évig dolgoztam vele, ez idő alatt minden lehetséges szabályt megszegtünk, jó néhány törvénnyel együtt.” Amit azonban mindenki vár - jelesül Banksy fizimiskája -, nos, az nem látható ebben a könyvben sem. A fotókon ugyan ott van, de csak hátulról fényképezve, munka közben. A haja dús, tornacipőben és munkaruhában látható, középmagas, olyan harmincas férfi be­nyomását kelti. Azzal együtt, hogy láthatatlan - elég sokat tudunk róla. Jó, biztosan a nevét sem, általában úgy gon­dolják, hogy vagy Robert, vagy Robben, vagy Robin Gunningham, esetleg Robin Banks. A Daily Mail nyomozása szerint 1973. július 28-án született, az angliai Bristolban. A Guar­dian újságírója egyszer interjút készíthetett Banksyvel, így írta le: 28 éves férfi, aki farmert és pólót visel, van egy ezüstfoga, azonkívül ezüst nyaklánca és ezüst fülbevalója. Banksy maga ezt állítja a honlapján: „Nem tudok sem­mit hozzáfűzni ahhoz, hogy ki lehet vagy ki nem lehet Banksy, de bárki, akit úgy írnak le, hogy jól rajzol, nem hangzik banksysnek.” Banksy egy sor politikai és társadalmi prob­lémával foglalkozik, háborúellenes, antikapita­lista, antiimperialista, környezetvédő, anarchis­ta, nihilista és egzisztencialista témákkal. S mindezt humorral. „Az emberek, akiket le kéne lőni” listájában például felsorolja a fasiszta huligánokat, a vallási fundamentalistákat és azokat, akik listát írnak arról, hogy kiket kéne lelőni. Máskor meg ezt írja: „Néha olyan rosszul leszek a világ állapotától, hogy még a második almás pitémet sem tudom befejezni...” Művei ma már hihetetlen áron forognak. Egyik legutóbbi, tavaly októberi New York-i aukcióján a Lány léggömbbel című alkotása 1,1 millió dollárért kelt el. Az igazi szenzáció azon­ban nem ez volt, hanem az, hogy a leütés pilla­natában a kép keretébe rejtett papírdaráló be­kapcsolt, és félig ledarálta a művet, amit persze még így is elvitt új tulajdonosa. A Banksy-történetek kifogyhatatlanok. A londoni állatkertben bemászott a pingvinek­hez, ahová az „Unjuk a halat” feliratot festette kétméteres betűkkel. A bristoli állatkertben pedig a következő üzenetet hagyta az elefántoknál: „Ki akarok jutni. Ez a hely túl hideg. A gondozó bűzlik. Unalmas, unalmas, unalmas!” Egy ízben egy rakás hamis 10 fontos bankjegyet gyártott, azokon a királynő arcát Diana hercegné képmá­sával cserélte ki, és a feliratot megváltoztatta „Bank of England”-ről „Banksy of England”-re. Egy ilyen bankó ma 200 fontot ér. 2004-ben Banksy besétált a párizsi Louvre-ba, és kiakasz­totta saját képét a falra, amelyen a Mona Lisa látható, csak éppen sárga arccal. „Keresztülmen­ni azon a folyamaton, míg kiválasztják a festmé­nyedet, meglehetősen unalmas. Sokkal viccesebb odamenni és kitenni a sajátodat.” Megjegyzendő: a Louvre érti a humort és érti a művészetet - a kép azóta is ott van. (szűcs) FOTÓ: GEOFF CADDICK/ AFP A művész állítólagos szülővárosában dekorálta ki az egyik házfalat, Bristol azóta turisztikai célponttá vált

Next