Szabad Föld, 2020. július-december (76. évfolyam, 27-53. szám)
2020-07-03 / 27. szám
2 I Külvilág msus MEamm KÜLVISZÁLY. Sebastian Kurz osztrák kancellár zéró toleranciát hirdetett az ellen, hogy Törökország konfliktusai Ausztriában is elterjedjenek, és hogy azokat erőszakos módon próbálják elintézni az utcákon. A kancellár berendelte a helyi török nagykövetet, Ozan Ceyhunt, miután jobboldali nacionalista törökök támadtak meg bécsi kurd aktivistákat, akik tüntetéseket tartottak a nők elleni erőszak ellen. A török nagykövet korábban a ramadánkor egoistának nevezte a karácsonyt, amiért Ceyhun azóta bocsánatot kért. ZSÍROS ÁLLÁS. Öt év börtönre ítélte a bíróság Francois Fillon volt kormányfőt (képünkön feleségével). A közpénzek elsikkasztásában bűnösnek talált francia politikusnak két évet le kell töltenie, a többit felfüggesztette a törvényszék. 831 ezer eurónyi közpénzt sikkasztott el úgy, hogy közpénzeket adott az asszistensként alkalmazott feleségének, képviselői mandátuma alatt. „Penelope Fillont egy olyan pozícióra vették fel, ami kihasználatlan maradt" - fogalmazott a bíró. A nő három év felfüggesztettet kapott. RIADALOM ÉSZAKON. Kis mértékben megemelkedett a radioaktivitás Finnországban és Svédországban. A sugárzás egy oroszországi atomerőműből származik, és arra utal, hogy az egyik reaktorban megsérülhetett egy üzemanyagrúd. A veszélyt nem okozó sugárzást a cézium 134-es és 137-es, valamint a ruténium 203-as izotópja kelti. Európában jelenleg 181 reaktor működik. 2020. július 3. ♦ A vidék családi hetilapja Veszélyek és kockázatok Egy német fintech vállalat áll az elmúlt évek egyik legsúlyosabb vállalati botránya mögött, mely megrengette az egész pénzügyi ágazatot. A Wirecard egy audit során kétmilliárd euróval nem tudott elszámolni. Pénzügyi machinációk sorozata vagy az évszázad csalása áll mögötte? A müncheni ügyészség parancsára a rendőrség letartóztatta Markus Braunt, a Wirecard lemondásra kényszerülő vezérigazgatóját. A Wirecard a vállalati audit (ellenőrzés) során nem tudott elszámolni kétmilliárd euró, azaz 664 milliárd forintnak megfelelő összegű hiányával. Az irdatlan összeg a jelek szerint sosem létezett, vagy legalábbis sosem lett volna helye a vállalat mérlegében úgy, ahogyan feltüntették. Mivel foglalkozik a Wirecard? A cég magyarországi honlapján ez olvasható: „A cégcsoport a világ egyik vezető nagyvállalata a nemzetközi elektronikus fizetési szolgáltatás és a kockázatkezelés terén. A Wirecard csoport elektronikus fizetésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat és termékeket kínál ügyfeleinek. A célja megbízható elektronikus fizetések biztosítása vállalkozásoknak és fogyasztóknak az egész világon. A Wirecard AG termékpalettája több mint 85 fizetési és kockázatkezelési megoldást tartalmaz.” Ami viszont igazán érdekes lehet az eset szempontjából, az nem más, mint hogy a cég „széles körű és hatékony csalásmegelőzési megoldásokat is nyújt. Ezek a megoldások a fizetési folyamatba integrálva, még a fizetés megkezdése előtt felismerik a veszélyeket és kockázatokat.” Mindenesetre a Wirecard szolgáltatásait világszerte 250 ezer cég használja, és ez nem elhanyagolható szám. Minden előzmény nélküli? A kétesnek mondható ügyek már a cég indulását is végigkísérték, eddig azonban sikerült megúszni nagyobb botrány nélkül. Eleinte az szúrta sokak szemét, hogy a vállalat szerencsejátékcégeknek és pornóvállalatoknak nyújtott fizetési megoldásokat, ezt viszont olyan sikeresen intézte, hogy hamarosan áttért az üzleti világban is elismert ügyfelek kiszolgálására. Évekkel később, 2016-ban egy kis elemzőcég publikált egy jelentést, amelyben csalással és számviteli manipulációval vádolja a fintech céget. A Zatarra vádjai akkor 25 százalékkal küldték lejjebb a Wirecard árfolyamát, rövidesen aztán kiderült, hogy a vádak hamisak voltak. Mi okozta a bukást? Legutóbb a Financial Times vette elő a manipuláció és csalás vádját. Január 30-án a lap közölt egy cikket arról, hogy értesülései szerint a Wirecard egyik szenior szingapúri vezetője hamis és félredátumozott szerződésekkel illegális tranzakciókat bonyolított le. A cég tőzsdei árfolyama összeomlott. Majd az újságírók még két cikket lehoztak a Wirecard állítólagos visszaéléseiről és azok részleteiről. Ezek szerint egy külsős jogászcég, amelyet a Wirecard megbízott, szintén komoly visszaélésekre bukkant még tavaly májusban, valamint tudomása szerint két szenior vezető a Wirecard müncheni irodájában tisztában volt a pénzmosással, ami valójában több évig folyt. Csak ezek után perelték be a brit gazdasági napilapot. A cikkek hatására olyat lépett a német pénzügyi felügyelet (BaFin), amit még soha: két hónapra betiltotta a Wirecardpapírok kereskedését. Hogy valóban ártatlan-e a Wirecard, valószínűleg csak hónapok múlva derül ki, hiszen állítólag a szingapúri rendőrség is vizsgálja már az ügyet. Mekkora a cég vesztesége? A világ egyik legkiszámíthatóbb technológiai cégének árfolyama csaknem 20 ezer százalékot emelkedett 20 év alatt. A cég növekedése az alapítás óta annyira stabil volt, hogy akár tankönyvinek is nevezhető: egyetlen olyan év sem telt el 1999 óta, amikor csökkent volna a társaság bevétele. A német DAX tőzsdeindex harminc legjobban teljesítő vállalatai közé is bekerült tavaly év végén, kiütve a második legnagyobb német pénzintézetet, a Commerzbankot. A botrány azonban felkavarta az állóvizet: a Wirecard három nap alatt a 24 milliárd jegyzett tőkéről 3 milliárdra zsugorodott. A háttérben, ha nem is csalás, de legalábbis tisztességtelen machinációk gyaníthatók. Ha ez még nem lenne elég - mivel a kétmilliárd euró hiányával nem tud mit kezdeni -, a vállalat összes hitelét befagyasztották, megszüntetve ezzel minden mozgásterét. A csalással vádolt pénzügyi szolgáltató botránya sokkolta a tőzsdéket FOTÓ: ARNE DEDERT, DPA Mélyre süllyedtek Irán szokatlan kéréssel kereste meg az Interpolt. A nemzetközi rendőri szervezettől azt kérte, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést Donald Trump ellen. A teheráni kormány azt kérte, hogy az Interpol segítsen az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítésében. Őket vádolják ugyanis a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával, amely végzett Kászim Szulejmánival (képünkön), az iráni Forradalmi Gárda tábornokával. Ali Alkaszimer teheráni ügyész közölte, hogy gyilkossággal és terrorizmussal vádolják Trumpot és azt a több mint 30 másik tisztségviselőt, akiknek Irán szerint közük volt a január 3-i amerikai légicsapás elkövetéséhez. A lyoni székhelyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre. Miközben az iráni elfogatóparancs alapján Trumpot aligha fenyegeti az őrizetbe vétel veszélye, a kezdeményezés jól mutatja, milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta két évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalkuból, majd ez év elején végzett Kászim Szulejmánival. NEM PARANCSRA LŐTTEK. Emberi mulasztás okozta az ukrán utasszállító lelövését januárban, az nem a felsőbb katonai vezetés utasítására történt - jelentette ki Golám Abbász Torki, Teherán tartomány katonai ügyésze. Az ukrán nemzetközi légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le az iráni főváros közelében. Két rakétát is kilőttek rá. A repülőn 176 ember volt, senki sem élte túl a tragédiát Eleinte még balesetről beszéltek az iráni hatóságok, majd néhány napos tagadás után elismerték felelősségüket. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA A BÜNTETÉS NEM MARAD EL Harmincezernél is több gyanúsított nyomára bukkantak egy németországi központú nemzetközi pedofil hálózat ügyében. Az úgynevezett Bergisch Gladbach-i gyermekbántalmazási ügyben nem magányos elkövetőről, hanem egy kiterjedt online hálózatról van szó. Az ügy tavaly októberben kezdődött. Kiindulópontja a Köln melletti városban egy családi ház, amelynek 43 éves tulajdonosa a vád szerint 79 szexuális bűncselekményt követett el a lánya ellen. Az áldozat az első eset időpontjában három hónapos volt. Az ügy egyre nagyobb, egyre kiterjedtebb lett, minden eset újabb esetek és gyanúsítottak nyomára vezetett. Az online beszélgetőfórumok és azonnali üzenetküldő szolgáltatások révén összekapcsolódó nemzetközi hálózatban nem csak bűncselekményekről készített felvételeket terjesztenek, a sok ezer résztvevő meg is tárgyalja a dokumentált eseteket, bátorítják, biztatják visszaélésekre készülő társaikat. Eddig 72 embert gyanúsítottak meg pedofil bűncselekményekkel. Többségük észak-rajna-vesztfáliai. Az első ítéletet egy 27 éves katona ellen hozták. A férfi négy kisgyermek, köztük lánya és mostohafia ellen követett el bűncselekményeket, legkevesebb 30-at, amiért 10 év szabadságvesztésre ítélték, és elrendelték kezelését egy zárt elmegyógyintézetben. A kezelés addig tart, amíg az elítélt már nem veszélyes a társadalomra - ez a szakvélemény szerint hozzávetőleg 20 évet vehet igénybe.