Szabad Ifjuság, 1951. július-szeptember (2. évfolyam, 27-82. szám)
1951-08-02 / 32. szám
A potsdami egyezmény évfordulójára Hat éve, 1945 augusztus 2-án fejeződött be a potsdam értekezlet. A német fasizmus Szétzúzása után a három nagyhatalom képviselői: Sztálin generalsszmusz, a Szovjetunió miniszterelnöke, Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke, a németországi Cecilianhofban. Potsdam közelében összejöttek, hogy megbeszéljék azokat a kérdéseket, amelyek a tartós béke megszilárdítását szolgálják. A pusztító háborúban agyongyötört népek sokat vártak ettől az értekezlettől. A három nagyhatalom képviselői meg is egyeztek abban, hogy a német miltarizmust és nácizmust gyökerestől kiirtják. A szövetségesek elhatározták: olyan intézkedéseket fognak hozni, melyek biztosítják, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait, vagy a világbékét. Az egyezményben megállapodtak, hogy a legfőbb háborús bűnösöket bíróság elé állítják. Németországgal mielőbb békeszerződéstkötnek és elősegítik a német nép felkészülését a demokratikus, békés építő munkára. Megállapodtak abban is, hogy a volt hitleri csatlós államokat, így Magyarországot is, a demokratikus kormányokkal kötött békeszerződések után felveszik az ENSZ-be. Az egyezmény óta hat év telt el. Az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy az amerikai imperialisták és nyugati lakásaik fasiszta módszerekkel igyekeznek a fegyverkezési hajszát megvalósítani. Lépten-nyomon felrúgják a potsdami egyezmény határozatait. Éppen a múlt héten tiltotta be a bonni kormány, amerikai utasításra, a Szabad Német Ifjúság után a Nácizmus Áldozatainak Söértséágét, de ugyanakkor Hilsternt támogatják a hitlerista tábornokok fasiszta szervezkedéseit. Nyugat-Németországban fasiszta terror dúl, folyik az újrafelfegyverzés. Az értekezleten megegyezés jött létre az öt nagyhatalmat képviselő Külügyminiszterek Tanácsának megalakítására, melynek alapvető feladata, — ahogy ezt az egyezmény megállapítja — a különböző problémák békés rendezése. A Szovjetunió kezdeményezésére ez év februárjában Párizsban megkezdődött ugyan a külügyminiszterhelyettesek értekezlete, hogy előkészítsék a Külügyminiszterek Tanácsának újabb ülésszakát, ahol a fegyverkezés csökkentését, Nyugat-Németország lefegyverzését és az amerikai katonai támaszpontok kérdését tárgyalták volna meg, de több mint hetven ülés után a nyugati kormányok képviselői kijelentették, hogy ezekről a kérdésekről nem hajlandók tárgyalni. Nem hajlandók azért, mert nagyon jól tudják. Az egységes békeszerető Németország megteremtése lehetetlenné teszi számukra, hogy Európában ismét a német fasizmus legyen a háborús tűzfészek. Az ő számításaikban Németország kitűnő katonai támaszpont háborús terveik megvalósítására.* Nagyon jól tudják: ha a békeszerető német és szovjet nép együtt halad, lehetetlen egy újabb háború kirobbantása. Az imperialisták még a saját maguk által aláírt egyezményeiket is szabotálják. Kihúzzák a Németországgal kötendő békeegyezményt. Szabadon engedik a háborús bűnösöket. A mai napig lehetetlenné tették, hogy Magyarország az ENSZ tagja lehessen. Az egész világ békeszerető emberei azonban világosan látják, hogy míg a Szovjetunió mindent megtesz az új háború elkerüléséért, az imperialisták felrúgva minden megállapodást, veszélyeztetik a békét. A népek mind erősebben követetik: valósítsák meg a potsdami határozatot. MINDEN KÍZ GYERMEK KÖZÜL HEGY MEGHAL... Járványok, népbetegségek tombolnak Tito Jugoszláviájában Jugoszláviában tombolnak a betegségek — írja cikkében az albániai Kuna című lap. A kényszermunkatáborokban a legelemibb egészségügyi berendezések hiánya miatt egyre terjed a tuberkulózis és több más ragályos betegség, amelyek ezrek halálát okozzák. Jugoszláviában társadalmi biztosítás egyáltalában nem létezik. A bányászok, köztük a fiatalok 70 százaléka beteg. Kevés az orvos, de ha kap is orvosi kezelést a dolgozó, abban sincs köszönet. A titóista szolgálatban álló orvosok ugyanis gyógyellátás közben megmérgezik a jugoszláv munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobb fiait. A kommunisták feleségei — akiket annak ellenére, hogy gyerekeket várnak, megkínoztak és bebörtönöztek — a börtönökben halott gyermekeket szülnek, vagy a legtöbb esetben együtt halnak meg újszülötteikkel. Ugyanez a helyzet a börtönökön kívül is, mivel a szülőotthonokban, kórházakban nincs hely a dolgozók, a jugoszláv hazafiak hozzátartozói számára. A 12—15 éves korban lévő gyermekek súlyos körülmények között kényszermunkát végeznek. Maguk a titóisták is kénytelenek elismerni, hogy Jugoszláviában negyvenszázalékos a gyermekhalandóság. Ön lesz a legszerencsésebb halott! Az Amerikai Biztosító Társaságok Szövetsége hírül adta, ezentúl nyilván fogja tartani az elhunytakat, hogy meg lehessen állapítani ki volt köztük a legszerencsésebb. A biztosító társaság nagy reklámdobot verve, közhírré tette, hogy hatalmas biztosítéki járulékot fizet annak, aki olyan „szerencsés” lesz, hogy milliomodik helyre kerül az elhunytak névsorában. A biztosítást vezető üzletemberek kijelentették, hogy az „utóbbi háborúkban” — de ideszámítva a koreai hadjáratot is, 994 ezer amerikai katona halt meg. Ugyanakkor kifejezésre juttatták azt a szilárd meggyőződésüket is, hogy rövidesen már a milliomodik amerikai katona is el fog esni. A biztosító társaság reklámja végül a következő bátorító felhívást intézi az amerikai polgárokhoz: „Fizesse pontosan a biztosítási díját! Biztosan ön lesz a legszerencsésebb halott!” $7ifíl Aí Uraíls AG Sztálin elvtárs üdvözlő távirata a kínai néphadsereg évfordulója a alkalmából Peking, augusztus 1. (Új-Kína) Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Vasziljevszkij marsall hadügyminiszter és Visinszkij külügyminiszter üdvözlő táviratot küldtek a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakításának 24. évfordulója alkalmából. Sztálin generalisszimusz a következő üdvözlő táviratot intézte Mao Ce Tunghoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökéhez: „A Mao Ce Tung Elvtirsnak. Kérem, fogadja forró üdvözletemet és legjobb kívánságaimat a Kínai Népköztársaság népi felszabadító hadserege megalakításának 24. évfordulója alkalmából.’ Marshall őszinte nyilatkozata Moszkva, augusztus 1. Mihailov az Izvesztijában „Marshall őszinte nyilatkozata” címmel foglalkozik Marshall amerikai hadügyminiszter július 27-i felszobásával a szenátus külügyi bizottságában. Mihailov a többi között a következőket írja: Marshall felszólalásának elején az amerikai nép hangulatával foglalkozik. Számára nem felel meg ez a hangulat, mert az amerikaiak millióinak béketörekvéséről tanúskodik. Egyszerűen kijelentette, hogy „megrázta” őt az a mód, ahogyan az amerikai nép fogadta a Szovjetuniónak a koreai tűzszünetre vonatkozó javaslatát. Ezután annak bizonyítására tért át, hogy milyen célszerű, ha az USA még több dollárt küld nyugateurópai csatlósainak háborús készülődéseire. Cinikusan beismerte, hogy az USA más kezével akarja kikapartatni magának a gesztenyét a tűzből. Ezt mondotta : „Más katonák és nem a mieink felfegyverzésére adunk dollárt. Mi könnyebben tudunk dollárt, mint katonát adni.” Marshalllnak ezt az alávaló nyilatkozatát a reakciós sajtó megpróbálta elhallgatni, de a haladó újságok tudomására hozták az európai népeknek. A felháborodásra Marshall sietve visszavonta nyilatkozatát. A szög azonban kibújik a zsákból. Reménytelen Marshall nyilatkozatát nemlétezőnek nyilvánítani. Jelentés a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról ■ A koreai fegyverszüneti tárgyalások 15. ülésén, amely kedden, koreai időszámítás szerint 10 órakor kezdődött, folytatták a katonai demarkációs vonal megállapításáról szóló vitát, demilitarizált övezet megteremtése céljából. Az ülést az ENSZ fegyveres erők küldöttségének javaslatára 11 óra 32 perckor elnapolták. A legközelebbi ülést szerdán reggel 10 órakor tartják. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 31-én közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, a kínai népi önkéntesekkel szorosan együttműködve, a front minden szakaszán csapásokat mérnek az amerikai-angol intervenciósok és a Li Szin Man-féle hadsereg csapataira. Unterammergau nyugatnémet város egyik utcácskájában autóbusz halad célja felé. Szemben vele a járdán dülöngélő, hadonászó, holtrészeg trumanlegények közelednek. A következő percben — az amerikai hadsereg „dicsőségére” — szakszerűen megrohamozzák az elhaladó autóbuszt. Az utasok a váratlan támadástól megriadva, engedik, hogy a jenkik kiürítsék zsebeiket. Néhány elszánt és jóérzésű utas tiltakozik hevesen a bandita rablómódszer ellen. Hallgass, nyomorult „bennszülött” — mozdulnak rá a jenki gyászvitézek és ütlegelni kezdik az utasokat. Lüneburg vidékén amerikai páncélosok gyakorlatoznak. A parasztok ezen a környéken főleg rozsot termelnek. A jenkik elrendelték, hogy az aratást július 15-ig fejezzék be, mert megkezdődnek a nagy hadgyakorlatok. Az már igazán nem tartozik rájuk, hogy mi lesz a parasztok termésével, a rozzsal, ami ezen a vidéken csak augusztus közepére érik meg... Berlin nyugati övezetében vagyunk. A Rothesstura-strassen békés járókelők haladnak. A láthatáron jenki uniformisba bújt gengszter jelenik meg. Árgus szemei Wilhelmi,na Ten, egy csinos fiatal lányon akadnak meg. A jenki kiváncsi természetű, nem elégszik meg a csinos ruhával. Ráveti magát a fiatal lányra, erőszakoskodni akar vele. A lányt a járókelők mentik meg a tolakodótól. Nyugat-Európa bármely országát is nézzük, léptennyomon utunkba kerülnek a „rágógumit kérődző keresztesvitézek”, ahogyan a nyugati országok dolgozói találóan nevezik őket. Ez a néhány eset is meggyőzően bizonyítja: a jenki banditák követik hírhedt elődeik, a náci megszállók példáját. De ismerünk egy szólásmondást: saját kárán tanul az ember. Erről feledkezett meg az új diktátor, Truman úr. A népek megismerték az „antikat” (amerikaiakat). Ma, már a hidegvérűnek ismert angol is forróvérű, amikor amerikai katonával találkozik ... Nemrégen Eisenhower londoni látogatása alkalmával hatalmas katonai parádét rendeztek. Erre az alkalomra London utcáin 28 ezer Európában állomásozó amerikai katonát vonultattak fel. Midőn a katonai menet, élén a zenekarral a Szent Pál katedrália elé ért, az angol tüntetők hatalmas tömege fogadta őket. „Ami go home!” (Amerikaiak menjetek haza!), „Küldjétek vissza az amerikaiakat Amerikába”, „Anglia az angoloké!” — kiáltották feléjük a tüntetők. Később röpcédulák tömegeit dobálták a felvonuló katonák közé: „Az Egyesült Államok az angol katonákat ágyútölteléknek akarja felhasználni, az angol földet pedig bázisul a repülőgépek számára, hogy amerikai atombombával pusztítsák el a világot. Tiltakozunk!” „Amerikaiak, menjetek haza!” — kiáltják a nyugateurópai országok fiataljai. Ez a három szó harci jelszóvá vált most a VIT előkészületei során is. Az amerikai megszálló csapatok a Rajna melletti Loreley-sziklákat aláaknázták. A sziklák felrobbantása esetén a Rajna vize a környéket elárasztaná és elpusztítaná. A fiatal német hazafiak azonban áthúzták a bestiák számításait. A robbantókamrákat betonnal tömték be. Nehéz munka volt. A fiatalok, hogy elkerüljék a fegyveres összeütközést, éjszaka végezték el a feladatot... És a sziklákra ráfestették a VIT jelszavait. Helgoland, az Északi-tenger német öblének egy kis szigetecskéje. Ha térképen keresed az Elba-, Weser- és Fider-folyó torkolatánál találod meg. A második világháború után az angol megszállók erőszakkal kitelepítették 2500 lakosát, hogy bombázó repülőgépek gyakorlataira használják. Azonban hét fiatal, a Szabad Német Ifjúság tagjai partraszálltak a szigeten és kitűzték a béke zászlóját. Rövidre rá angol katonák és nyugatnémet rendőrök erőszakkal elhurcolták őket. — Jól csináltátok, gyerekek! Derék legények vagytok! — kiáltották a rendőrökkel körülfogott ifjú békeharcosok felé a parton álló brunsbütteli halászok. A fiatalokat rendőrautón börtönbe szállították. De azóta öt újabb ifjúsági küldöttség indult Helgolandba és a börtön falára a bátor békeharcosok nagy betűkkel írták fel: „Amerikaiak, menjetek haza!” „Szabadságot az ifjú hazafiaknak”, „Ott leszünk Berlinben a VIT-en!” Bőgős László Rágógumit kérődző keresztesvitézek Churchill nyílt erőszak alkalmazását követeli Iránnal szemben London, augusztus 1. (MTI) Hétfőn az angol alsóházban a középkeleti helyzetre vonatkozó vita során szóba került az iráni olaj kérdése. A vitában Churchill a nyílt erőszak alkalmazására uszított Iránnal szemben. Kijelentette, hogy „az ellenzék minden lehető módon szembe fog helyezkedni a kormánnyal, amennyiben az Abadan kiürítését javasolná”. Hangsúlyozta, „nem szabad habozni, hogy szükség esetén erőszakkal beavatkozzunk”. Indulásra kész a VIT-vonat Augusztus elsején, szerdán délután fél négykor a Dunakeszi Járműjavítóműhely ifjúmunkásai nevében ifj. Brajer Gyula lakatos átadta a tizennyolc kocsiból álló vasúti szerelvényt a Berlinbe utazó fiataloknak. A Járműjavítóműhely ifjúmunkásai ezzel két nappal a vállalt határidő előtt teljesítették a berlini Világifjúsági Találkozó tiszteletére tett szocialista versenykötelezettségüket. Sok nehézséget kellett legyőzniük a szerelvény gyártása közben. Egyesek gyanakodva nézték a fiatalok munkáját. Sokan kinevették merész kezdeményezésüket. A fiatalok lendülete azonban legyőzött minden kishitűséget. Az utóbbi hetekben a fiatalok lendülete még a kezdetben kételkedő, idős dolgozókat is magával ragadta. Kiss István lakatos művezető például 40 órát töltött együtt a fiatalokkal. A DISZ Központi Vezetősége nevében Kádas István vette át a szerelvényt a Jármű javítóműhely fiataljaitól. 1951. augusztus. Visszaindult Moszkvából a magyar parasztküldöttség Moszkva, augusztus 1. (TASZSZ) A magyar parasztküldöttség Dögei Imrének, a magyar országgyűlés elnökének vezetésével július 31-én Moszkvából különvonattal Budapestre indult. A magyar parasztküldöttség a Szovjetunió különböző vidékein járt, tanulmányozta a szocialista mezőgazdasági rendszert, a kolhozok munkáját és életét, továbbá a szovjet tudósok legújabb felfedezéseit. A MELEG TOVÁBB TART Az ország északnyugati részén felhősebb idő, néhány helyen záporesővel, esetleg zivatarral. Mérsékelt délkeleti, déli szél. A meleg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütörtökön reggel: 14—17, délben 28—31 ton között. a rádió műsorából PÉNTEK Kossuth-rádió: 5.20: Fél ifjúmunkás. Hanglemezek. — 6.00: Népzenék. — 8.05: Kemény: Fantázia a Krasznodoni hősök című rádiódráma zenéjéből. — 11.30: Gogoly művei: Holt lelkek. III. rész. — 12.30: Szovjet fúvószene. — 13.15: Népzene. — 14.10: Úttörőhíradó. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.10: Dolgozók zeneiskolája. — 17.40: Sztálin-díjas tudósok. Geraszimov, az embertan művésze. — 18.25: Huszár Péter, a XVI. sz. jeles lovaskapitánya. Előadás. — 19.00: Szovjet tánczene. — 20.40: Versenyben az ország kenyeréért. 20.45: Egy falu — egy nóta. — 22.25: A Rádió népi zenekara játszik. Palló Imre Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze énekel. — 23.10: A Magyar Rádió szórakoztató műsora a lengyel rádió hallgatóinak. Petőfi-rádió: 5.30: Zsiganov: Szvit tatár témákra Sztálin-díjas mű. — 6.40: Román zene. — 6.50: Népi együttesek szerepe új kultúránkban. — 7.35: Dalok világhírű költők verseire. — 9.20: Iskolások rádiója. _ 11.20: Budaskin: Orosz nyitány. Hanglemez. — 1800: Ifjúság Hangja. - 18.40: A Közlekedési Szakszervezet „Sallai Imre”" Autóbusz Főműhely énekkara énekel. — 19 00: A békeharc és az ENSZ. — 19 45- Magyar énekkarok szovjet kórusműveket énekelnek. — 21 30- Amerika úgy, ahogy van. Jelesnetek a szovjet rádió műsorán SZABAD IFJÚSÁG, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének lapja. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. — Szerkesztőség: Budapest Vill., Múzeum utca II. sz — Telefon 343 731 Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Budapest, VIII., Gyulai Pál utca 14. sz. — Telefon: 141-422, 141-423. — Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája- Budapest, V. József nádor tér 1—3 . — Telefon im nm2 Vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. — Egyéni előfizetési osztály: Budapest, V., Roosevelt tér 5—6. szám. — Telefon: 189-786, 189-766, 189-787. - Előfizetési díj egy hónapra 850 F