Szabad Ifjuság, 1953. július-szeptember (4. évfolyam, 152-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

Teljesítsük a tervet Alig több, mint két hét van még hátra a harmat® negyedév végéig. Tizenöt munkanap és lezáródik egy tervszakasz, kezdetét veszi az új. A harmadik negyedév azonban egész népünk és ifjúságunk számára különös jelentőségű. Az elmúlt három hónap során született meg pártunk Központi Vezetőségének határozata nyomán a kormányprogramm, ennek végrehajtásáért dolgoztunk és dolgozunk. Ugyancsak ebben az időszakban egész sor intézkedés nyomán már kézzelfoghatóan éreztük, hogy a megvalósuló kormányprogramm szebbé, boldogabbá teszi életünket. Ez a három hónap nekünk, diszistáknak azt is je­lenti, hogy a rohamcsapat címért vívott harc egyik igen fontos állomásához érkezünk. A népgazdaság tervezé­sében mindig különös jelentőségű a harmadik negyedévi terv. Ha ezt teljesítjük, illetve túlteljesítjük, az már az egész évi terv teljesítésének is záloga. Ebben a negyed­évben kell behozni az elmaradást, megteremteni az évi terv teljesítésének biztos alapjait. S ha ez a megállapí­tás áll a népgazdaságra, éppen úgy áll a rohamcsapat címért való harcra is , hiszen a kettő egymással el­­szakíthatatlanul összefügg. A harmadik negyedévi terv hátralévő napjait tehát úgy kell tekintenünk, mint egész évi munkánk sikerének zálogát, mint a rohamcsapat címért folyó harc egyik legfontosabb állomását. Bár két hét nem nagy idő, de azért még igen sokat tehetünk azért, hogy segítsük a negyedévi terv megvaló­sítását­, közelebb jussunk a rohamcsapat címhez. Legfontosabb tennivalóink egyike a munkaverseny lendületének megőrzése és továbbfejlesztése. Dolgozóink nagyszerű és egyre szélesebb körű kezdeményezése, hogy munkafelajánlásokat tesznek, tetteikkel segítik a kor­mányprogramm megvalósítását. Támogatnunk kell ezt a kezdeményezést. Éles harcot kell vívni olyan nézetek ellen, amelyet például a XIII. kerületi bizottság titkára képvisel, aki úgy véli, hogy most „uborkaszezon” van, nem megy a munkaverseny. Aki így gondolkozik és csak a különböző évfordulókhoz kötött ünnepi versenyt, vagy más kampányfeladatot tekint szívügyének, arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem érti világosan, mit jelent a rohamcsapat címért harcolni. Ha valóban rohamcsapat módjára akarjuk végezni munkánkat, akkor ifjúmunká­sainknak rendszeresen, állandóan ki kell tűnniök a ter­melésben, a versenyben. Egész politikai munkánknak az a célja ezzel kapcsolatban, hogy a fiatalokat állandó, egyenletes jó munkára, nemes vetélkedésre ösztönözzük. Éppen ezért kell szervezeteinknek támogatniuk a havi munkaversenyek szervezését, amelyre most már egyre több üzemünkben tértek rá, így könnyebben és rendsze­resebben ellenőrizhetik azt is, hogyan áll üzemükben a rohamcsapat címért vívott harc. De e harc sikerének mindez csupán a szervezési oldala — a tartalmát, lényegét illetően arra kell töre­kednünk, hogy bevonjuk a harcba az egész dolgozó ifjúságot, minden dolgozó fiút és leányt. Sok szó esett már arról, hogy üzemi DISZ-bizottságaink munkájának nagy fogyatékossága, a szervezeten kívüli fiatalok el­hanyagolása, nem utolsósorban a munkaverseny terüle­tén. Most, a kormányprogramm nyomán mind jobban erősödő népi egység azt is jelenti, hogy DISZ-vezetőink­­nek nagy lehetőségeik vannak a szervezeten kívüli fiata­lok széles tömegeinek versenyre való mozgósítására és minél nagyobb ütemben a szövetségünkbe való be­vonására. Indítsuk harcba az ifjú népnevelőket, fegyverezzük fel őket érvekkel. Mondják el népnevelőink, hogy mit adott már eddig a megvalósuló kormányprogramm, hogyan vált­ valóra az életben már eddig i­s a közismert jelszó: „Termelj többet, jobban élsz!” Magyarázzák meg az ifjú népnevelők azt is, hogy a felemelkedés kulcsa — mint eddig, ezután is — a terv teljesítése. Ez pedig ezekben a napokban azt jelenti, hogy minden erőt a harmadik negyedévi terv teljesítésére kell fordítani. Különösen nagy szükség van a jó munkára a bányászat­ban és a kohászatban, ahol elmaradás tapasztalható. Pedig a szén az egész iparnak, így a könnyűiparnak is a kenyere, a vas és az acél a könnyűipari gépek nyers­anyaga is. Szervezeteink használják ki a lehető legjobban a hátralévő két hetet, hogy erőikhez mérten hozzájárulja­nak a harmadik negyedévi terv teljesítéséhez és túl­teljesítéséhez, s ily módon közelebbjussunk a roham­csapat cím elnyeréséhez. Beiratkozások a dolgozók középiskoláiba A VIII. kerületi Makarenko­­utcai általános gimnázium a dolgozók legrégibb középiskolá­ja. Felszabadulásunk évében nyitotta meg kapuit azok szá­mára, akik a­ múltban nem tanul­hattak gimnáziumban, s hallga­tói közül eddig több mint ezer dolgozó tett érettségi vizsgát. Az elmúlt iskolai évben 239 dol­gozó tanulója volt a gimnázium­­nak, most pedig már a beiratko­zás első napján százhuszan kér­ték felvételüket az I. osztályba. A XX. kerületi Török Flóris­ ut­­cai dolgozók gimnáziumában a beiratkozás első napján harmin­can jelentkeztek. A Wesselényi­­utcai dolgozók közgazdasági technikumában idén nyolc osz­tály nyílt, köztük három első Az első behatási napon száz­­ötvenkettes­ keresték fel az isko­lát. A FALUSI DISZISTÁK VÁLASZA: JOBB, GYORSABB ŐSZI MUNKA 'xecre^fT^rirt'-s. p:g:sc'.-:p: A kisku­alacházi hattírban nagy ütemben halad az őszi vetés. A gépállomás traktoristái a kör­nyező tsz-ekben határidőre akarják elvégezni a gabonafélék vetését. Képünkön: ifjú Rumi József diszista az áporkai Vörös Csillag tsz ősziárpáját veti. If­jú Rumi József őszi terve: 195 normálhold. Két dekád alatt eddig 98 normálholdat teljesített. Éjszakai műszak A nyárvégi estén — 10 óra iájt jár az idő — Horváth József vezető mezőgazdász ellenőrzés­re indul. A gépállomástól nem messze szántó traktorok zúgására figyel, s a legközelebbi gép felé igyekszik. A hang a dunaegyházi határból hallik. Ott dolgozik G—35-ös gépével Skrenyó János, a solti gépállomás legjobb traktorosa. A az agronómus gyorsan odaér. — Hány hold eddig? — kérdezi az üdvözlés után. — Hét. De műszak végére tesz nyolc­as — hangzik a felelet. Szűkszavú a beszámoló, de sokatmondó: a műszaknorma 160 százalékos teljesítését jelenti. S a traktorista hozzáteszi: — Ennyit minden műszakban elérek. Ha ugyan nem többet. Az agronómus nem kételkedik Skrenyó elv­­társ szavaiban. De a Béke tsz sem. Bizonyság erre Nagy Bálint elnök szava: „Egy év óta nem volt panaszunk Skrenyó elvtárs munkájára.’' Süpped a talaj, ruganyos, mintha szivacson járna az agronómus. Elégedetten állapítja meg, hogy beéredett, aprómorzsás szerkezetű. Megméri a mélységet: huszonegy centiméter. A talajfelszín egyenletes, sím­a. Bátran dolgoz­hat itt jövő nyáron az arató-cséplőgép. Kitűnő munkát végez Skrenyó János diszista traktoros. Tudja, hogy a minőségi munkával, s a műszakonkénti 160 százalékos teljesítményé­vel a szövetkezetét erősíti, védi. Nem messze Sztálinváros fényei ragyognak. Ha valaki a magasból figyelné a tájat, a nagy­városi fényességtől néhány kilométerre egy kis fénysugarat is látna. A traktor lámpája ez. Serenyó János üzen ezzel a fénnyel a város­nak: bő termés, még több kenyér lesz jövőre. Időben végezzük a szántást Munkánk, mindennapos szorgalmunk is hozzá­járult ahhoz, hogy a kormány elrendelhette a leg­fontosabb cikkek árának leszállítását. Ezután mindenki többet vásárolhat, meg gazdagabb, boldogabb lesz mindnyájunk élete. Termelőszö­vetkezetünk tagsága most kapja az előleget. És nemsokára itt lesz a zárszámadás is. Búzából, ínu­nkáé­gv­­é­gen­kén­t cgatr 'Prifteg be.rr 3v80—lithr grammot kaptunk. Igy tehát minden családnak van feleslege, vihet a szabadpiacra jócskán. Lesz miből vásárolni és most, az árleszállítás folytán még több jut mindenkinek. É­n a feleségemmel együtt úgy határoztam, hogy ebben a hónapban télika­bá­tot veszünk, de most az arra szánt pénzből még egy jó minő­ségű inget is vehetünk a kabát mellé. Így szá­mol most nálunk minden család. S nemcsak szá­mol, tervez is. Tudja: ha még jobban dolgozik, még többet termel, akkor könnyebb, gondtala­nabb lesz a­z élete. Ezért dolgozunk most, az őszi munkák idején kettőzött erővel. Meggyorsítottuk a betakarítást, hogy idejében hozzákezdhessünk a vetőszántás­hoz. Ez mindenkinek saját ügye a tsz-ben, mert bebizonyosodott: ha­ idejében vetünk, gazda­gabb az aratásunk. Társaimmal együtt megfogad­tam­: úgy dolgozom, hogy időben földbe kerüljön a mag, teremjen még több gabona dol­­­gozó népünk asztalára. A 94 hold őszi árpából már elvetettünk 60 holdat, és a többi gabona­féleséget is minél előbb el akarjuk vetni. Biztos vagyok abban, hogy ez a­ tervünk sikerül, hiszen tsz-ün­k tagjait az árleszállítás újabb munka­sikerekre lelkesítette. Kincsen Pál traktoros, a szentmártonkátai Petőfi tsz tagja A régi magyar közmondás azt tartja, hogy „addig nyúj­tózkodj, ameddig a takaród ér”. S ha ez igaz lehetett jó tíz évvel ezelőtt, ma már egyre inkább kezd elavulni. Jó példa erre az én életem is, amelyre már ez az új közmondás vo­natkozik: „Addig nyújtózko­dunk, amekkora takarót sza­bunk magunknak.” Tizenkét holdat mondhatok magaménak a kiskunmajsai ágasegyházi tanyáknál. Két hold kaszálót, négy hold mo­csarast és hat hold szántót, amely jobbára homokos tala­jon fekszik. Nem vagyok rossz gazdája a földnek, gyermekko­rom óta dolgozom rajta, de holdanként tizennégy méterm­á­­zsás búzatermést, 25—30 mé­termázsás kukoricatermést ed­dig még nem tudtam elérni. S amikor tavaly év végén leül­tem számolni, telik-e egy erős kis lóra, a másik mellé pár­nak, szomorúan kellett látnom, hogy ebből csak jövőre lesz valami. Hanem azért bizakodással vágtam neki az 1953-as évnek, s fiammal együtt, idejében el­vetettünk. Mindennel számol­tam, de a jég- és vízkárral nem, amely termésemnek mint­egy 25 százalékát tönkretette. Azt sem tudtam hirtelen, ho­vá kapjak, amikor a pusztítás után kimentem a földemre. Már előre elfogott a félelem, ha arra gondoltam, miképpen telelek át családommal jövő tavaszig. No, ha nekem akkor nem volt egy világos gondolatom se, annál több■ volt a pártnak és a mi kormányunknak. S itt következik az igazi magyará­zata az előbb említett új köz­mondásnak is. Az első az volt, hogy felbecsülték a vízkáro­mat és a tanács elengedte be­adásom egy részét. Augusztus 5-én történt, kora reggel, ami­kor egyenest a géptől száz százalékig téliesítettem beadá­si kötelezettségemet, ahogy le­raktam a terménnyel színig telt zsákokat, azonmód vissza­kaptam 2 méter mázsa 10 kilo­gramm rozsot és 83 kilogramm búzát. Hanem ezután jött még a többi. Röviddel utána mind­annyiunk nagy örömére meg­jelent a minisztertanács rendel­tete, amely kimondja: azok­nak, akik eleget tettek idei kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüknek, az 1953. évre előírt kukorica-, napraforgó- és burgonyabe­adási kötelezettségüket 10 szá­zalékkal csökkenteni kell. Már egymagában ez is ko­moly segítség volt számomra, pedig még az adótartozásom egy részének elengedéséről nem is beszéltem. Idén 639 forinttal kevesebb adót fizetek, mint tavaly, a kormány és a párt jóvoltából. Alaposan meg­hosszabbodott az én „taka­róm”, látnivaló ez az előbb el­mondottakból. De ezzel sem ért véget a nagyszerű segít­ségnyújtások sorozata. Meg­jelent az új rendelet az árak leszállításáról. Számomra ez azt jelenti, hogy az eddig ter­vezettnél sokkal hamarább ve­hetem meg mindazt, amit már jóelőre kiterveztem. Újból gyarapodik a gazdaságom, amely már eddig két tehénből, egy lóból, hat sertésből és nyolc birkából áll, nem szá­mítva az aprójószágot. Ezer helye van már a pénz­nek, jóelőre kiterveztük, mit mikor veszünk. Feri fiam most nősül, az új házasoknak bútor kell. Az ár­leszállítás következ­tében most, több mint ezer fo­­rin­tal olcsóbbért vásárolhat­ják meg. Magamnak és felesé­gemnek ruhára és cipőre van szükségünk, s itt is többszáz forintot megtakaríthatunk. Sokan kérdezték már tő­lem, hogy elégedett vagyok-e? Igen, elégedett vagyok, de jö­vőre még jobban akarok élni, s azt szeretném ha mindenki úgy gondolkodna: valameny­­nyiünk jó munkáján múlik, milyen gyorsan szépül az éle­tünk. Nem mindegy az, hogy miképpen segítjük megvalósí­tani kormányunk programm­­ját. Nekünk, falusi dolgozók­nak az eddig kapott segítséget úgy kell viszonoznunk, hogy több búzát, burgonyát, húst, tejet adunk a hazának és a beadást mindig időben száz százalékig teljesítjük. É­n a magam részéről min­den lehetőt megteszek ezért. Elsők között végeztettem el földemen a gépállomással a tarlóhántást, másodvetésként 1200 négyszögöl kölest, 400 négyszögöl csalamádékukori­­cát, és 300 négyszögöl tarló­­krumplit vetettem. Most elha­tároztam, hogy burgonya-, ku­korica- és napraforgóbeadáso­mat is elsők között teljesítem. Varga József, 12 holdas egyénileg gazdálkodó elem áll már a régi kozmásul­ás... * ra.AU PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!0 A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LAPJA ». ÉVFOLYAM 214. SZÁM Szombat, 1953 szeptember 12 ÁRA 40 FILLÉR ­Ma csaknem ezer lakás építését kezdték meg Budapesten Szeptember elején újabb 980 lakás építését kezdték meg Bu­dapesten a lakásépítőipari vál­lalatok. A 22­8 építőipari vállalat dol­gozói Pesterzsébeten a Csar­­no­k­ téren a hét elején 240 lakás építését kezdték meg. Már két eksz-karátor dolgozik a terüle­ten, amely 10—12­­nap alatt ki­emeli az 12.000 köbméter földet a pincetönybből. A 42/2 építőipari vállalat 140 lakás építését kezdte meg Kő­bányán, a Körösi Csornai­ úton. A hatemelet magas házban összkomfortos, erkélye® lakások, parkettás szobák biztosítják a dolgozók kényelmét. 15 OJ ezreit a kormán­yprgromm valóra vál­tásáért, a még szebb, gazdagabb életért!V S J* \ £ r Ossi­imták a tszek és gépállom­ások élenjáró dolgozóinak tanácskozását A minisztertanács elhat­ározta, hogy szeptember 19—20-ra összehívja a termelőszövetkeze­tek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozását. A minisztertanács az orszá­gos tanácskozás megszervezésé­vel a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsát és a földmű­velésügyi minisztert bízta meg. A tanácskozáson részt vesz­nek: élenjáró termelőszövetke­zeti elnökök és brigád­vezetők, termelősszövetkezeti párttitkárok, a növénytermelésben és állat­tenyésztésben kitűnt termelő­szövetkezeti dolgozók, kiváló traktoristák és gépállomási­ igazgatók. A pálinkafőzés rendjének szabályozása A pénzügyminiszter a pálin­kafőzés rendjét újból szabá­lyozta. A szabályozás jelentős kedvezményeket biztosít a szele­­pes gyümölcstermelő, pálinkát főzet­tető parasztságnak. A be­adott gyümölcs-cefre, törköly, borseprő mennyiségből kifőzött pálinka felét a termelő adó­mentesen visszakapja szabad fogyasztásra, illetőleg szabad értékesítésre. A pálinka kifőzé­séért csupán a tüzelőanyagot kell természetben biztosítania, vagy ehelyett az élelmiszeripari minisztérium által megállapító** térítési, valamint főzési díjat fizetnie. Az élelmiszeripari mi­nisztérium és a Szövetkezetek Országos Szövetsége egyidejű­­leg gondoskodott arról, hogy a pálinkafőző üzemeket mindenütt haladéktalanul üzembe helyez­zék.

Next