Szabad Ifjuság, 1956. január-március (7. évfolyam, 1-78. szám)
1956-02-15 / 39. szám
„Három szegény szabólegény“ Zenés mesejáték bemutatója a Petőfi Színházban A Petőfi Színházban estéről-estére Babay József— Buday Dénes „Három szegény szabólegény“ című zenés, vidám játéka szórakoztatja a közönséget. A három legény az 1717 esztendő június havának Tóbiás, azaz 12. napján találkozik egymással, egy erdei ösvényen. Munkát keresve Kassára tartanak. Fel is fogadják őket a szabómesterségről messze földön híres Posztó-házban, ahol Barnabás, a család idősebb fia a gazda. A gonosz Barnabás tíz évvel ezelőtt világgá zavarta a ház kisebbik fiát, s most azon mesterkedik, hogy a zsarnok főbíró megvesztegetésével öcscsét kitúrja törvényes jussából. Ellene szövetkezik az igazság három nemes bajnoka, a három vándorló, szegény szabólegény, akik közül az egyik nem más, mint az elüldözött fiú, Márton szerelmese a férfiruhában. A sötét erők elleni küzdelemben segíti őket az erdei varázsló, s így ezt a kedves mesejátékot át-meg átszövi a közismert népmesék számos motívuma. Színesen pergő, ötletes meseszövés, szép nyelvezet, gördülékeny verselés, ízes humor, a népmesék üde, tiszta bája, s Buday Dénes könnyed, szép, dallamokban gazdag muzsikája méltóvá teszik a „Három szegény szabólegény"-t az ifjúság színházának színpadára s biztosítják a megérdemelt sikert. Sajnálatos, hogy ezt a kristályos népmeséi hangulatot némileg megtöri egy kisebb melléfogás. Úgy érezzük, a népmesék jóságos, bölcs öregecskéjét, a népi igazság hordozóját nem kellett volna a IV. felvonásban vénasszonyként felléptetni, s kinevettetni a nézővel. A mesében ilyen sohasem fordul elő. A hangulati törés elkerülése miatt szükség lenne néhány apróság lecsiszolására is. Itt a szövegben előforduló egy-két ízléstelen, hatásvadászó bemondásra gondolunk, mint a„formás keblek”, „szeretem a Stefániát, de nőben nem", „a házasság mégis csak börtön”. Nem illenek ilyenfajta megjegyzések az ifjúsági színházba, de a népmesék erkölcsétől is idegenek. S mivel semmi szükség nincs rájuk, könnyen eltüntethetők. A Petőfi Színház tehetséges és lelkes színészei kedves és zajosan vidám estével ajándékozzák meg nézőiket. Nagy és kellemes meglepetést szerez kiemelkedő színészi teljesítményével Agárdy Gábor. Eddigi szerepeiben is úgy lépett a közönség elé, hogy alakításán érződött a műgond, az elmélyült művészi alkotó munka. Még fokozottabban érvényes ez most. Már első megjelenésekor sem hagy kétséget a nézőben Posztó Barnabás jellemét illetően. Még meg sem szólal, de a műhelytakarítás közben mozgásával, mimikájával szemléletesen állítja elénk a roppant előkelő, szertartásos, önmaga előtt is tetszelgő, szemforgató Barnabást. A továbbiak során Agárdy elmélyíti hősének jellemzését, egyre újabb és újabb oldaláról ábrázolja emberét, mindig új és új művészi eszközökkel. Megismerjük a hízelgő és talpnyaló, a kegyetlen és gonosz, az öntelt és hiú, a vagyon- és szerelemsóvár Barnabást. Agárdy játékában semmi sem öncélú; legkisebb mozdulata, tánca is a jellemzést szolgálja. Három felvonáson keresztül majdnem mindig a színen van, megcsillantva tehetsége sokoldalúságát, művészi eszközeinek széles skáláját. Alakításán érződik az aprólékos kidolgozottság, a művésznek a részletek iránt is felelősséget érző munkája. Ez az alakítás komoly lépés előre Agárdy Gábor művészi fejlődésében, aminek különösen örülünk. A három címszereplő, Szabó Gyula, Petrik József és Gombos Katalin hűen érzékelteti a három szabólegény igaz barátságát, ami egymás becsülésében segítésében fejeződik ki. Szabó Gyula szókimondó, nyers, darabos legénynek formálja meg Pamut Istvánt, aki mégis elnyeri rokonszenvünket, hiszen a szíve arany. Petrik József sok jó ötlettel emlékezetes, eleven húsvér figurává formálja a színtelenekből megírt Cérna Gábort. Gombos Katalin Selyem Péternek is, Selyem Katalinnak is egyaránt bájos és kedves. Sok szívvel, emberi melegséggel játszik, kitűnően ötvözi a népmesét és az életből vett motívumokat. Gálcsiky János megkapó férfiassággal és lírával alakítja a kisebbik fiút, a diákot. Játéka a névnapi vacsorán drámai feszültségű. Orsolya Erzsi özvegy Posztóné szerepében igazi jóságos, szerető édesanya. A sok szerepben oly kitűnő Pethes Sándor most erőtlenebb a megszokottnál: gyakran csak a szövegmondásra szorítkozik, nem játszik eléggé — nem tud azonosulni a tollnok alakjával. Károlyi Béla a gonosz főbírót alakítja. Kitűnő nagy jelenetében, amikor az igazságot kimondó ruha szorításában vívódik a lelkiismeretével. A „Három szegény szabólegény“ sikerében oroszlánrésze van Apáthi Imre nagyszerű rendezői művészetének. A történet, a mese szövetéből eleven jellemek, élő emberek lépnek elő, anélkül, hogy törést szenvedne a mese hangulata. Ez a mesei, s mégis valószerű ábrázolás, a mese és valóság tökéletes szintézise s finom mértéktartás jellemzi a rendező munkáját egészében és részleteiben is. Nagyon szépek, eredetiek és kifejezőek Neogrády Miklós díszletei. Teljes egészében hozzásimulnak a mesejáték légköréhez, aláfestik a hangulatot, gyönyörködtetik a szemet, s jelentős tényezői az előadásnak. A nagy tetszés, amelyet a mesejáték a nézőtéren kelt, az előadás erényein túl azt mutatja, hogy nagy az igény erre a könnyebb műfajra — több is elkelne belőle — s helyes, hogy a Petőfi Színház ezt az új zenés mesejátékot bemutatta. Te van ennél egy erősebb igény is: fiataljaink saját életüket, problémáikat, a mát szeretnék látni a színpadon. A mesejátékok, a lengyel vígjáték, a szovjet darab, és történeti dráma bemutatása után azt várjuk a színháztól, hogy a maga eszközeivel segítse elő a „Darázsfészek”-hez hasonló, mai tárgyú magyar ifjúsági darab születését. Kapusi Rózsa : Posztó Barnabás: Agárdy Gábor Selyem Péter: Gombos Katalin Ifj. Posztó Márton: Gálcsiky János (EDMA karikatúrái) Az internáló táborban jó dolgunk volt. Többet kaptunk enni, mint a kaszárnyában, és a fekvőhelyünk is jobb volt, dolgozni viszont nem kellett. Délelőttönként előadásokat hallgattunk. Két tiszt , egy főhadnagy meg egy félkezű zászlós fölváltva tartottak előadásokat. Megmagyarázták nekünk, hogy mi a haza, megtudtuk, hogy mi az oka a háborúnak, azt is megtanultuk, hogy mi a szocializmus, és hogy kik azok a bolsevikiek. Különösen a zászlós előadásai voltak érdekesek. — A szocializmust Marx találta ki — szokta mondani. — Marx egy szerb apácának és egy bécsi zsidó orvosnak volt a törvénytelen fia, és orgazdaságért négy évet ült Illaván. A táborban több ismerőst találtam. Rögtön megérkezésem napján találkoztam Gyulai főorvossal. Az első pillanatban nem ismertem rá, mert most polgári ruha volt rajta, és bajuszt meg szakállt növesztett. Ő rögtön megismert, pedig odahaza csak egyszer volt dolga velem, amikor egy vasszilánkot vett ki a szememből. Keményen megszorította a kezem. — Szekeres négyévi fegyházat kapott — újságolta —, Gajdos hármat. Rólam kiderült, hogy ártatlan bárány vagyok, és semmi közöm a röpcédulákhoz. — Hogy törték le a sztrájkot? — kérdeztem. — Azt tudja, hogy az asszonyok, meg elsősorban a vásárra jött falusiak, kirabolták a katonai raktárakat? A katonák nyugodtan nézték a dolgot, de éjszaka teherautón két század bosnyákot meg egy század csendőrt hoztak, géppuskákkal. Reggelre valamenynyien lakat alatt voltunk. Aki nem állt vissza munkába, azt katonának vitték. Wienben akkor már vége volt a sztrájknak. Pesten is belerúgott a szociáldemokrata pártvezetőség a sztrájkolókba, szóval — egyelőre — letörtek minket. Hanem ... no majd meglátjuk. Én is belefogtam, hogy elmondjam, amiket csináltam, mi minden történt velem öt (13) hónap alatt. Amikor odaértem, hogy Lembergben megismerkedtem Portekkal, Gyulai közbevágott: — A többit — Molodecsnól — már tudom. — Honnét tudja? — Schmidttől. — Schmidttől? Ki az a Schmidt? Gyulai összehozott a nagyfejű, szőke, szemüveges katonával, aki a könyveket adta nekem Molodecsnóban. — Gondoltam, hogy előbbutóbb találkozni fogunk — mondotta. — Jobb helyen egyelőre aligha találkozhattunk volna — nevetett Gyulai. — Isten bizony nincs jobb dolog, mint megbízhatatlannak lenni! No, testvér, most aztán tanulni és tanulni! — így Schmidt. — Majd beosztjuk — mondta Gyulai. Még aznap megtudtam, hogy nemcsak a főhadnagy és a zászlós tartanak előadásokat, hanem Gyulai és Schmidt is rendszeresen tanítják az internált katonákat. Én Schmidt iskolájába kerültem. Este, amikor a tiszt urak a kaszinóban kártyáztak , Gyulai elküldte a kantinba az ügyeletes altisztet, hogy igyon egyet az egészségére. Ha az altiszt húzódozott, akkor Károly király vagy éppen Vilmos császár egészségére kellett innia. Ezt aztán egy kötelességtudó altiszt se utasította el. Az első este, amikor Schmidt előadását hallgattam, megmutatta nekem azt a könyvet, amiből olvasott és magyarázott. — Ismered? Mit akarnak a kommunisták? — Mikor már Pesten voltunk, és szerencsésen túlestünk minden kutatáson, akkor vettem ki a pad alól, ahova dugtad — mondta. Másfél órán keresztül tanultunk. Körülbelül egy hete lehettem az internáló táborban, mikor ebédhez menet óvatosan félreszólított Balog Gergely. — Arra kérlek, testvér, nagyon-nagyon kérlek, el ne árulj valahogyan. (Folytatjuk.) SZABAD IFJÚSÁG 1956. február 15. Március filmeseményei Márciusban két nagy eseménye lesz a magyar filmszínházaknak. A hónap elején mutatják be új filmünket, a „Szakadék"-ot. A filmet Darvas József írta, Ranódy László rendezte. A női főszerepet Bara Margit játssza, aki 1955-ben került a kolozsvári Nemzeti Színháztól a budapesti Petőfi Színházhoz. A férfi főszerepet Sinkovits Imre alakítja. A hónap második kiemelkedő eseménye a szovjet film ünnepe, amelynek során hat szovjet színes játékfilmet mutatnak be magyarra szinkronizálva. A „Befejezetlen elbeszélés” és „Az élet tanulsága” a mai szovjet életből vette művészi témáját. Az „Emirátus bukása” című film cselekménye az intervenció éveiben játszódik Közép-Ázsiában. „A balkezes újonc” című filmvígjáték egy vidám, fiatal legény kalandjait mutatja be. Bemutatják Shakespeare „Vízkereszt, vagy amit akartok” című vígjátékának filmváltozatát is, s műsorra tűzik még az „Aranyantilop” című szovjet rajzfilmet. Heine emlékünnepség Heine halálának 100. évfordulója alkalmából február 16-án, csütörtökön este 7 órakor emlékestet rendeznek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem aulájában (V., Egyetem tér 1—3.). Kerek Gábornak, a Kultúrkapcsolatok Intézete főtitkárának bevezetője után Thuróczi-Trostler József akadémikus mond emlékbeszédet. Közreműködik Jancsó Adrien előadóművésznő, Sándor Judit és Egerváryné Barsi Ida operaénekesnő, Péchy Blanka színművésznő, Závodszky Zoltán operaénekes, Ascher Oszkár előadóművész, Árvai Ágnes és Commensoli Mária. mnznimjFmf MO09^ I 1956. február 15. szerda Operaház: Tosca. B-bérl., 6. előadás (7). — Erkel Színház: Hovanscsina 17. bérl., 5. előadás (7). — Nemzeti Színház: Dózsa György, Hevesi és Ujházy bérl., 6. előadás (7). — Katona József Színház: Főbelövendők klubja (17). — Madách Színház: Szeptember, M. K. III. bér. (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Vannak még kísértetek, M. K. XI. és M. K. XVI. bér. (7). — Magyar Néphadsereg Színháza: Szent Johanna (7). — József Attila Színház: Vándormadarak (7). — József Attila Színház előadása a Kossuth Akadémia színháztermében: Nagymama (7), a Rózsa Ferenc kultúrotthonban: Pacsirta (7). — Petőfi Színház: Három szegény szabólegény (7). — Jókai Színház: Az igazgató úr nevenapja (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes bajnok (7). — Déryné Színház: Szerelem komédiája (7). — Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal (7). — Kis Színpad: Bukfenc (18). — Állami Bábszínház: Misi mókus újabb kalandjai (3), Pesti mesék (18). — Zeneakadémia: Margittay Sándor orgonaestje K-bérl., 4. (f7), az Állami Hangversenyzenekart Somogyi László vezényli. F-bérl., 2. (8). — Bartók-terem: Négerek muzsikálnak — hanglemez előadás (16, 8). —• Kamara Varieté: özönvicc előtt (6, 19). — Budapest Varieté: Fele is tréfa (8). — Fővárosi Nagycirkusz: Busch Cirkusz vendégjátéka (3, 18). w Jól állotta meg a helyét a félévi vizsgaidőszakban a Lenin Intézet DISZ-szemzete Az egyetem tanárai és hallgatói egybehangzóan állapították meg: az idei volt a legnehezebb vizsgaidőszak a LeninIntézet történetében. Valóban, az elmúlt félévben jelentősen megnőttek a vizsgakövetelmények. Az intézet DISZ-szervezete idejében hozzákezdett a vizsgák előkészítéséhez. A DISZ- vezetők előtt kettős feladat állt: elsősorban nekik maguknak kellett megküzdeniük a jó vizsgaeredményekért, hogy ezen a téren is példát mutassanak az összes DISZ-tagnak, azonkívül gondoskodniuk kellett arról, hogy ne legyenek lemaradók, hogy mindenki képességeihez mérten a lehető legjobb eredményt érje el a félévi vizsgák folyamán. Elmondhatjuk, hogy a DISZ- funkcionáriusok mindkét feladatot jól oldották meg. Saját eredményeikről a számok beszélnek. A DISZ VB valamennyi tagja kitűnő, illetve jeles átlagot ért el. Az évfolyamok titkárai szintén kitettek magukért — jeles és jó rendűek lettek mindannyian. De a számok nem mondanak el mindent. Vakaliosz Tanasízisz görög és Habib Naderi iráni elvtárs jeles eredménye mögött például lényegesen több munka van, mint egy magyar anyanyelvű hallgató jeles átlaga mögött. Habib Naderi elvtárs három éve van Magyarországon. Azóta párhuzamosan birkózik a magyar és az orosz nyelvvel. Amellett, hogy minden vizsgáját jelesen tette le, mint a DISZ VB agit.prop. felelőse avizsgaidőszakban is fáradhatatlanul végezte társadalmi munkáját. Lelkiismeretességével, kitartásával és mindent legyőző akaraterejével példaként állhat a többi egyetemista előtt. A III. évfolyam orosz-szak DISZ-titkára, Fülöp Károly elvtárs, a vártnál gyengébben vizsgázott. Az első vizsgája négyesre sikerült. Ez évfolyamtársait is meglepte, mert Makszimka — ahogy az intézetben nevezik a kedves, fekete, göndörhajú fiút — évközben egyike volt a legjobbaknak. A kellemetlen meglepetés letörte Makszimkát. Így történhetett, hogy a további vizsgái sem a legjobban sikerültek. De akik ismerik Fülöp Károlyt, valamennyien meg vannak győződve róla, hogy az év végére kiküszöböli a csorbát. A DISZ-vezetők másik feladata, a tagság segítése a tanulásban sem bizonyult sokkal könnyebbnek. Ismétlési tervek, programok készítésével kezdődött ez a munka. Számbavették a DISZ-vezetők: kik azok, akik elsősorban segítségre szorulnak. Különös gondot fordítottak a munkás- és parasztszármazású hallgatók segítésére. Az SZKP története szak II. és III. évfolyamán a DISZ- szervezet tanulócsoportokat szervezett, melyekben kéthárom gyengébb és egy jó tanuló vette át közösen a tananyagot. Ennek a módszernek a sikerét bizonyítja, hogy mindkét évfolyamon jelentősen, mintegy a felére csökkent a bukások száma. A leggyengébbekkel egyénileg foglalkozott az illetékes DISZ-szervezet. Azonkívül, hogy a tanulásban segítették őket, más módszereket is alkalmaztak. Lássunk erre két példát. Az egyik Szűcs Idáé. Alapszervezetének vezetői beszéltek vele a vizsgaidőszak kezdetén. Elmondták, hogy az eddigieknél sokkal jobb eredményt várnak tőle. Arra hivatkoztak, hogy Ida újpesti munkáslánya osztályhűségét most jótanulásávalkell bizonyítania. A hatás meglepően jó volt. A tavalyi közepes rendűség és bukás után az idén Szűcs Ida vizsgáinak átlaga 4,00 lett. Demeter Árpád II. éves hallgató tavaly három tárgyból bukott. Az idei évközbeni tanulása is gyenge volt , nem ébreszthetett olyan reményeket, hogy idén jobban fog vizsgázni. Demeter Árpád sok más területen sem teljesítette kötelességeit. DISZ-ből is kizárták. Mindez nem jelentette azt, hogy a DISZ-szervezet most már lemondott volna róla, hogy ,,elveszett emberként” kezelné. Épp ellenkezőleg. A DISZ VB egyik ülésére behívták Demeter Árpádot és ott feltették neki a kérdést: miért jött egyáltalán egyetemre, ha nem veszi komolyan a tanulást? Felhívták a figyelmét arra, hogy ha be akarja fejezni az egyetemet, minden erejét össze kell szednie. Ehhez a DISZ természetesenminden segítséget megad. Demeter Árpádnak jól esett a törődés, az elvtársi segítségnyújtás. Elhatározta, hogy megembereli magát és tanulni fog. Elhatározását valóraváltotta, minden vizsgáját sikerrel tette le. A Lenin Intézet DISZ-szervezete a tanév első felében a legfőbb feladatát, a tanulmányi munnkát jól végezte. Gál Zsuzsa IDŐJÁRÁS. Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, több helyen havazás, élénk északnyugati-északi szél. A hideg tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel nyugaton mínusz 14—mínusz 17 fok között helyenként mínusz 17 fok alatt, keleten mínusz 12—mínusz 15 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán mínusz 8—mínusz 11 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet szerdán mínusz 4 fok alatt. VÖRÖS PIPACS Glier szovjet zeneszerző balettje színes csehszlovák filmen IFJÚSÁGI ELŐADÁSOK Az Ifjúsági Akadémiának , A természettudományok magyar úttörői“ című előadási sorozatában ma este 6 órakor a Színházas Filmművészeti Főiskola nagytermében (VIII., Vas u. 2/c.) Szűcs József mérnök a repülés magyar előharcosairól tart előadást. Az egyetemi és főiskolai Ifjúsági Akadémia harmadik előadását ma délután 4 órakor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese tartja „Mezőgazdaságunk időszerű problémái“ címmel.