Szabad Magyarság, 1959. január-december (4. évfolyam, 1-50. szám)

1959-03-08 / 10. szám

1959. március 8 SZABAD MAGYARSÁG Murphy államtitkár a magyarokról Robert D. Murphy, h. kül­AFABN Inc. “Kereszt és Kard’’ Mozgalom jelenti.S­roitban járt, ahol az “Economic Club” tagjai és a meghívott vendé­gek részére lunch keretében, mint­egy ezerfőnyi közönség jelen­létében, külpolitikai előadást tar­tott a Veterán Memóriás Bulding termében. Az “Economic Club”, Detroit e­­gyik legelőkelőbb klubja, melynek tagjai a város gazdasági életének vezetői közül kerülnek ki. Az AFABN “Kereszt és Kard Mozga­lom” detroiti fiókja mely minden, a magyarságot érintő megmozdu­lást élénk figyelemmel kisér, s a­­zokra azonnal reagál, már régen írásbeli kapcsolatban állott az Economic Clubbal. Most Murphy K. államtitkár lá­togatásakor az a megtiszteltetés érte az AFABN detroiti csoportját, hogy annak vezetőjét az Economic Club nemcsak, hogy meghívta a lunchra és előadásra, hanem a megkülönböztetett vendégek és ve­zetők közé, a speaker’s table-hez invitálták és a h. külügyminiszter­nek bemutatták. Az AFABN “Kereszt és Kard n­. különösen megköszönte, hogy olyan határozottan lépett fel a magyarság mellett, amikor az ott­honi báb-kormány képviselőinek az UN-ból való kiutasításáról volt szó. Mr. Murphynak szemmel látható­­lag jólestek az elismerő szavak és további jóindulatáról biztosította a magyarságot. Az előadás megkezdése előtt Mr. Allen B. Crow, az Economic Club elnöke, bemutatta a meghívott ve­zetőket a közönségnek, kik között különösen kiemelte és melegen üd­vözölte Fazakas Ferencet, mint harcos antibolsevista vezetőt és megjegyezte, hogy megjelenését igen méltányolják, mert tudják, hogy a magyarok az elmúlt he­tekben igen “elfoglaltak” voltak. A közönség, mely elértette a Miko­­yan elleni tüntetésekre tett cél­zást, tapssal fejezte ki együttérzé­sét, mely Fazakas Ferencen s az AFABN-n keresztül az összama­­gyarság hősies harcának és harcos antikommunista magaviseletének szólott, Így harcol az AFABN mindenütt és mindenkor a magyar érdekek­ért, a kommunizmus ellen. A passaici fiók jelenti, jól sike­rült, vacsorával egybekötött tán­cos estet rendezett. Vacsora alatt Vasvári Zoltán országos ügyv. fő­titkár hatásos beszéd keretében beszámolt Mikoyan itteni szereplé­séről. Az est találkozója volt a Passaic és környéki keresztény és nemzeti magyarságának. A rende­zők közül kiemeljük Bernardin Já­­nosnét és Bemnardin Jánost, az osz­tály alelnökét. Mozgalom” detroiti fiókjának el­nöke, Fazakas Ferenc, a bemuta­tásakor alkalmat nyert, hogy hosz­­ ■ Az MHBK. egyes csoportjai minden évben beszámolnak előző évi működésükről. Szívesen adunk helyet az MHBK. youngstowni be­számolójának. A csoport legna­gyobb és legsikeresebb eseménye a Youngstowni Magyar Bál meg­rendezése volt. Több mint 400 ven­dég jelent meg a bálon és élvezte a kellemes estet. Másik emlékeze­tes eseménye a Hősök Napjának méltó megünneplése volt. A csop. 1958-ban is részt vett az amerikai veteránszövetség­­Memóriás Day-i felvonulásán. Mutatós disszakasza ez évben is méltó módon képviselte a magyarságot. A felvonulás rész­leteit lapunkban is ismertettük. De részt vett a csoport minden fontosabb helybeli magyar ese­mény megünneplésében, bármely más egyesület rendezte is azt. Se­gített, ahol kellett, viszont a MHBK. is megkapott minden szük­séges segítséget a többi egyesüle­tektől. Az együttműködés harmo­nikus volt. Ki kell emelni a csop. felvilágo­sító munkáját. A MHBK. Fehér könyvét több példányban küldte szét a fontosabb helybeli és kör­nyékbeli amerikai hivatalviselők­nek és amerikai barátainak. Min­den fontosabb magyar eseménnyel kapcsolatban számtalan tiltakozó, vagy köszönő táviratot, levelet kül­dött Eisenhower elnöknek, Nixon alelnöknek, Dulles külügyminisz­ternek stb., és azokra figyelemre­méltó válaszokat kapott. A bajtársi összejövetelek meleg hangulatáról, s a nyári szezonban rendezett piknikek népszerűségéről kell még megemlékezni. A csoport létszáma emelkedett. A csop. jótékony és egyéb nemes magyar célokra jelentős összegeket juttatott. A csop. évi költségveté­sének összege 1743 dollár és 92 cent volt. Ebből jótékony célra 856 dollárt és 91 centet. Magyar célokra 309 dollárt és 08 centet, ünnepségek rendezésére 476 dollárt és 80 cen­tet, míg adminisztrációs költségek­re 31 dollárt áldozott. — A youngstowni MHBK beszámolója szakabban beszéljen Mr. Murphy­­val. Hálás szavakkal köszönte meg jóindulatát a magyarság iránt, melyet sose habozott kinyilváníta­ Televízióra készülő MHBK-m­­vész­csoport Meglátogattuk az MHBK newar­­ki, az USA-beli 21-ik csoportot, vezetője, Púpos Kálmán meghívá­sára. A csoport a Newarki Magyar Kultúrotthon 13 Belmont Ave. a­­latti székházában kapott hajlékot, a Kultúrotthon lelkes, magyar ve­zetőségének jóvoltából. A Kultúrotthon öregamerikás, magyar testvéreink áldozatos mun­káját dicséri. Vezetősége Kendy Béla elnökkel az élen, minden ma­gyar megmozdulás támogatója és pártolója. Műsoros esték és tánc­­mulatságok rendezésével tartja össze az ideszakadt magyarságot, magyar művészet és zene nyújtá­sával és egyéb szórakozási lehe­tőségekkel hívja fel a testvérek fi­gyelmét a faji összetartás köte­lességeire. Mindezek céljaira az otthonban rendelkezésre áll egy hatalmas, színpaddal rendelkező táncterem, több tekepálya. Zene, dal üti meg a belépő fü­lét. Első, ami szembetűnik, a nagy látogatottság, sürgés-forgás, zajló élénkség. Az egyik teremben Hor­váth László Iván karnagy vezeté­se mellett az MHBK 45 tagú ve­gyeskara gyakorol. A fegyelmezett énekkari tagok ragyogó szemei bizonyítják, hogy magyar szívvel nagyot akarnak, a magyar dalt, a szép magyar életet bemutatni itt, a befogadó hazában. Könnyen megállapítható, hogy a kiváló kar­nagy és a kar női vezetője, Sá­voly Józsefné, valamint a kitűnő hanganyag eléri kitűzött célját. A dollár védelmében Nixon alelnök figyelmét felhívjuk a nemzetközi összeesküvésre írta: TEMESVÁRY LÁSZLÓ dr. a M. Nemz. Bank v. elnöke. (Ennek az érdekes fejtegetés­nek lényegét angol nyelvű nyilt­­levelünk is tartalmazza, melyet Nixon alelnökhöz intéztünk.) Az első világháború előtt az an­gol font volt a világvaluta. A vi­lágkereskedelem angol fontban számolt és a világ pénzpiaca a londoni cityben székelt. Anglia korlátlan úr volt a világ gazdasági életében és a világkereskedelemben való részesedése messze a legna­gyobb volt minden más országgal szemben. A napóleoni háborúk után, 1815- től egészen az első világháború kitöréséig, az Angol Világbiro­dalom kormányozta a világot és senki sem hitte volna, hogy ezt a hatalmat néhány évtized végleg, megrágja. Az első világháború vé­gére — bár Anglia megnyerte a háborút, — a hitelező Anglia az USA adósává vált és a világ, pénz­piaca a londoni cityből átköltözött a new-yorki Wall Streetre. Az angol korlátlan gazdasági uralmának évszázada egyet jelen­tett az aranystandard uralmával. Ebben az aranyuralomban a világ népei ugyan soha meg nem egyez­tek, de hallgatólagosan tűrték és a hosszú békeévek alatt ki törődött vele, hogy az egyes jegybankok pincéiben mennyi arany “fedezi” a pénzt, ha az árak nem változtak lényegesen. Az első világháború végére a­­zonban már sok kérdés megérett a feleletre és az emberek gondol­kodni kezdtek. Ki hallott a boldog, a békeévekben inflációról. 1922-től 1929-ig, mintha vissza­tértek volna a kapitalista világ jó évei. A világ gazdasági élete meg­élénkült. Arról akkor senki sem beszélt, hogy ennek a gazdasági boldogulásnak azok az amerikai kölcsönök az okozói, melyek a világ országainak egymás közti tartozásait kiegyenlíteni segítettek. Az Egyesült Államok annyit keres­tek a háborún, hogy utána, közel nyolc esztendeig, finanszírozni tudták a világot. De amint az amerikai bőven öm­lő hitelek 1929­ őszétől kezdve, el­dugultak és minden amerikai pénz a tőzsdei nyerészkedésbe torkolt, a világ meglendített gazdasági sze­kere újra elakadt és a világválság, következtében, ami az USA-t is súlyosan érintette, a már az első világháború végére megrendült a­­ranystandard végleg megbukott és a világ vezető népei mind letértek róla, így az USA is. Az aranypénz mint pénzforgalmi valóság meg­szűnt és egyetlen pénzkibocsátó központi jegybank sem tartozik azóta bankjegyeiért vett arany­pénzt kiszolgáltatni. Ez a helyzet ma is fennáll és senki sem gondol­hat rá, hogy ezt újra bevezesse mert a rendelkezésre álló arany­mennyiség csak töredéke a világ forgalomának és a szükséges pénz­­mennyiségnek. Valami érthetetlen könnyelműség folytán azonban nem szakítottak maradéktalanul az arannyal. Az emberiség nem igényli és már gyakorlati példák mutatják, hogy nélküle igen ma­gas gazdasági eredményeket ér­hetünk el és az arany inkább aka-­­­dályt, mint segítséget jelent. Mégis mikor 1934-ben az USA rendezte újra a dollár ügyét, tör­vényben mondották ki, hogy egy uncia finom arany ára 35 papír­­dollár. A forgalomban lévő dollár­mennyiséget, a banktartalékokat, a letéteket és megtakarításokat 25%-ban arannyal kell fedezni. Ha ezt az arányt nem tudnák betar­tani, akkor módjában áll a kon­gresszusnak ezt az arányt törvény­ben megváltoztatni. Viszont sehol nem mondotta ki ez a törvény, hogy a papírdol­­lárért vett aranypénzt kellene kiszolgáltatni, így tehát a dollár sem aranyvaluta, hanem papír és a dollár vásárlóereje semmikép­pen sem az aranytól függ, hanem sok más tényezőtől, amiket majd más alkalommal ismertetünk. A dollár az a világvaluta, ami- ■ ben a világkereskedelem ma szá­­j­ból és amihez minden egyéb más­­ valuta is igazodik. A dollár mögött az USA hallatlan gazdasági ter­melőképessége, népének vállalkozói kedve és szakértelme áll, meg az a katonai erő is, ami ma már nem­csak az USA, hanem a szabad világ védelmét jelenti. Az USA volt a gyakorlati bizo­nyíték az aranystandarddal szem­ben, mert roppant fejlődését nem a Fort Ivnoxban őrzött aranymeny­­nyiségeknek köszönhette, hanem a rendkívüli természeti gazdagsá­gának és népe szorgalmának.­­Mióta 1934 januárjában az a­­rany árát papírdollárban megha­tározták,­­ ez az ár nem változott. Tehát nem az arany szabta meg a papírdollár értékét, hanem for­dítva: a papírdollárban megálla­pított törvényes aranyár szabja meg azóta az arany nemzetközi értékét. Mert az USA dollárban az egész világ jelképet lát, Amerika gazdagságának és erejének jelké­pét és a világ minden pénze ma a dollárral áll összefüggésben. A dollár ingadozása, vagy bajba­­kerülése, az egész világ gazdasági életére káros hatással volna és olyan bajokat zúdíthatna az embe­riségre, ami csak a szovjetnek volna hasznos. De sokan vannak, akik erre spekulálnak és az USA bármi áron való megtörése a cél, mert ha ezt a fellegvárat is ledön­tik, akkor nincs többé akadálya a vörös világuralomnak. Az nyilvánvaló, hogy a szovjet nem kíván katonai összetűzést. A­­míg a demokrata felfogás lehetővé teszi számára, hogy a hideg­hábo­rút demokrata területeken vívja, míg az ő területén semmiféle de­mokratikus szervezkedést nem tűr meg, addig miért is menne át a hideg­háborúból a melegbe. De ez a hidegháború is sok pénzbe kerül és a szovjetnek nem egyszerű do­log a szükséges pénzmennyiség előteremtése a propagandára és a roppant nagy kémszervezetére. Ezeket a költségeket nem lehet rubellel fizetni, ide idegen valuta­­ kell, amit csak a külkereskedelmen keresztül lehet megszerezni vagy aranyat kell eladni. Az arany a nemzetközi piacokon az említett törvényes 35 dolláros áron érté­kesül, és a szovjet is csak ezen az áron tudja eladni. Mindenesetre nagy érdekei fűződnek hozzá, hogy drágábban adhassa el. Számára az arany nem jelent úgy sem egyebet, mint a nemzet­közi életben szükséges kiadások viselésére alkalmas fémet, amin megszerezheti azokat a valutákat, amik kémkedéseihez, propagandá­jához és a külső kommunista pár­tok pénzeléséhez szükséges. (Folytatjuk.) A nagy táncteremben hasonló élet, nagy izgalom. Magyar népvi­seletbe öltözött 10 férfi és ugyan­annyi nő, az MHBK tánccsoportja sorakozik fel, hogy bemutassa a különböző magyar tájak népi tán­cait. A tánccsoport férfi tagjai­nak szereplő vezetője, Szathmáry Imre, valamint a női csoport veze­tője, Szakács Cecília utolsó taná­csai után, egy accordeon hangjai mellett megkezdődik a tánc. Reng a terem, amint a férfiak csizmái hibátlan ütemben verődnek egymáshoz, vagy csapódnak a pad­lóhoz és szinte repülnek a bőszok­nyás párjaikkal a terem egyik vé­géből a másikba. Teljesítményük tökéletes, művészies volt. (Íme nemcsak a hivatásos orosz tánco­sok tudnak.) Amerikai, nem ma­gyar szakemberek voltak a nézők között, akiket a szereplők, úgy a táncosok, mint később az énekkar, majd Vasady Imre operaénekes, tudásukkal elragadtattak. Az MHBK e két csoportjának tudásáról és teljesítményéről, va­lamint a kiváló operaénekes tehet­ségéről ugyanis tudomást szerez­tek televíziós szakemberek is, kö­zöttük Stanley J. Kazanowsky, az “Eddie Gronet Polka Party” Exe­­cutive Associate Producer­e. A fentiekben leírt mozgalmas est így bemutató volt a fenti szak­ember és társa számára. Az ő tervük az, hogy ír, lengyel, olasz, orosz, spanyol és most már ma­gyar ének- és tánccsoportokat visznek televíziós szereplésre. A bemutató sikerült! A szerep­lők annyira meghódították a két szakembert, hogy azok azonnal megállapodtak a következő szerep­lésekben: március 15-én délután 4 órakor újabb próba lesz a 20th Street és Springfield Ave­ sarkán lévő Polish Home-ban, Newarkon. Március­ 22-én ugyanott történik meg a bemutatkozás, most már közönség előtt, egy 1200 főt befo­gadó teremben. Az előadás idő­pontját közöljük majd. Már most kérjük magyar testvéreinket, hogy az utóbbi bemutatón minél szá­mosabban jelenjenek meg a siker biztosítására. A filmre való felvé­tel időpontját e bemutató után ál­lapítják majd meg. A fenti kiváló, magyar kulturá­lis vezetők mellett a munkából, eredményéből kiveszi részét Púpos Kálmán csoportvezető és dr. Ágh László v. főcsoportvezető, akik min­den szabad idejüket e magyar megmozdulás sikere érdekében ál­dozzák fel. A csoportvezető arra kér min­den helyi magyart, aki úgy érzi, hogy a tánccsoport és énekkar ér­tékes tagja tudna lenni, szolgálja e magyar ügyet és jelentkezzék nála. —1— 1 7. oldal Magyar Testvérünk! Minden áldozat a Szabad Ma­gyarságért az örök, magyar Haza oltárán ég el! — LIEB FERENC MÉSZÁROS ÉS HENTES ÁRUCSARNOKA Mindig a legfrissebb legizletesebb­ i­S? és óhazai módon készült­­ húsneművel vált híressé ÁRAI IS MÉLTÁNYOSAK ! Keresse fel, a legjobban szolgálják ki. A Jersey Park specialitásai Címe: (a 64 és 65-ik utcák között) 1191 First Avenue New York 21, N­Y. Telefon: RE 4-7596 Lakás: TR 9-3672

Next