Szabad Magyarság, 1959. január-december (4. évfolyam, 1-50. szám)

1959-01-04 / 40. szám (1. szám)

5. oldal 1959. január 4 SZABAD MAGYARSÁG A Felvidék szíve Erdély felé dobban Írta: DR. SZENT IVÁNY GÉZA A magyar Felvidék és Erdély a történelem folyamán mindig egymásra talált és megértették egymást jóbanrosszban egyaránt. Közös kapcsolatai voltak a két országrésznek akkor is, amikor Erdély önálló fejedelemség volt és akkor is, amikor unióban volt Magyarországgal. Nemcsak az erdélyi fejedelmek, a Rákócziak, Sátoriak, Bocskai stb. kapcsolták össze érzelmileg a Felvidéket Erdéllyel, hanem “a kisebbik haza” népe és a felvidéki magyar nép is tartotta egymással a közös vérségi kötelék alapján az egybetartozás meleg kapcsolatát. A török, hódoltság másfél százados szomorú ideje alatt a szabad magyar Felvidék és Erdély volt a magyar nép nemzeti talaja. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idejében ez a fejedelem még közelebb hozta a két nép érzületét egymáshoz, mert egyesítette azt a szabadság kivívásában. Sok felvidéki magyar látogatott át Erdélybe és viszont sok erdélyi fiatal ember jött át a Felvidékre és hozott haza innen is onnan is magának házastársat és igy a két terület családi kapcsolatokban is közel jutott egymáshoz. Magam is anyai ágon félig erdélyi vagyok és mindig egyensúlyban volt bennem a felvidéki és az erdélyi származás és hűséges meleg érzelem. Mikor most rászakadt Erdélyre is a keleti rém terrorjának újabb periódusa és az a hír jött a nagyon megviselt, szabadságra törekvő, a bolsevizmust elutasító erdélyi magyar nép újabb kálváriájáról, hogy a közös zsarnoki uralom 50—60.000 erdélyi magyart akar deportálni és fokozatosan véglegesen is likvidálni akarja az erdélyi magyarságot, — erősen megmozdult bennem és sok felvidéki társamban az erdélyi érzés. Tiltakozunk e barbár terv ellen. A galtai felhatalmazással a Kárpátmedencébe betört szovjet már azt hiszi, hogy a neki fejet nem hajtó népek életével úgy rendelkezhetik, mint a vágómarhával és semmi hatalom nem akadályozhatja meg ebben. Nem fél már attól, hogy a Nyugat sok milliót kitevő szabad népe végre is megelégeli ezt az szörnyű népirtást, meglapultságából felocsúdik s azt kiáltja oda a latroknak: “Elég volt! Most már leszámolunk!” Végre is elérkezik erre is az idő és ez a száz- és száz milliós, ma még szabad nép nem fogja tűrni, hogy birka módra hajtsák a pokol aklába, vagy sorban lemészárolják őket. Fel kell ébrednie mai visszás helyzetéből, vakságából és tisztán kell látnia azt, hogy mi vár rá, ha tovább habozik és áltatja magát olyan reményekkel, amelyeken az ellenfél csak nevet. A szabad világ nem alhatik és nem pocsékolhatja az idejét meddő éshiába való békéltető kísérletekre és a bűnöző zsarnokot kérlelő szép szavakra, hanem végre megkell fogni már egyszer a mészáros véres kezét. Más megoldás nincs, hiába sugalmaz mást a belső ellenség, amely viszont — saját szempontjából érthetően ■— le akarja fogni a cselekvésre még képes világsújtó kezét. Erdély és annak magyarsága jelenleg a legnagyobb veszélyben van, mert úgy látszik a szovjet középeurópai likvidáló programmja élén az a magyar terület áll. Azért kell az ellensúlyozó emigrációs akciónak most itt megfelelő lépéseket tenni. Önkéntelenül a “mádéfalvi veszedelem” jár az eszemben, mikor most Erdély magyarságának kálváriájára gondolok. Akkor is halálra volt ítélve Erdély magyarsága. Mikor az igazság mégis győzött, erdélyi népünk a kiállott borzasztó szenvedések után újból talpra állt. A mostani veszedelem azonban sokkal nagyobb, mert akkor volt, aki megfogta a kezét a pribéknek, — a félrevezetett és a valóra ébredt királynő, — de most ennek az új hóhérnak gazdája éppen olyan gonosz lelkű, mint ő maga és aki meg tudná fogni véres kezét, az — alszik. Ébresszük fel tehát ezt az alvó hatalmat, mi magyarok, akár erdélyiek vagyunk, akár mások. Egyaránt becsületbeli kötelességünk ez, melyet vér szerinti kötelességünk érzése is előír. Ha mi is alszunk, vagy csak a magunk kis pecsenyéjét sütögetjük, akkor elvész az erdélyi magyarság, de utánuk következünk mindannyian magyarok, és emléke is elvész a mi hősi népünknek, meg ezeréves dicső országunknak. [Ezt nem akarjuk, nem hihetjük! Azért munkára fel!. Ennek az akciónak az élén természetesen erdélyi emigrációs testvéreinknek kell állaniok, de nem frakciókra szakadva, hanem egységesen és nem azon tanakodva, hogy a felszabadulás után Erdély önálló ország legyen-e, vagy fe- Iderációs terület, illetőleg MaMagyarországhoz tartozzék-e ? Most nem ez az aktuális kérdés, hanem egyedüli parancsot jó szükségesség a nemzetmenitás, az egész magyar nemzet létének mentési szolgálata, mert ez van veszélyben és ennek keretében úgy látszik a legveszélyesebb hely ma Erdély. Ne csak olvasd, — Terjeszd is ! SZABAD MAGYARSÁG-ot ! Harc Berlinért és Európáért Ahogyan a németországi megfigyelő az eseményeket látja A kommunizmus részéről már régen folyt a félre nem ismerhető nagytámadás Nyugat-Európa és Németország ellen. A támadásnak eddig lefolyt részéről, amelyet “lelki meggyúrásnak” nevezhetnénk, a nyugati közvélemény nem vett tudomást. Pedig ez volt az érdekesebb és hatásosabb és hangtalanabb. Ahhoz, hogy Berlint el lehessen foglalni, elsősorban a német lelki-ellenálló erőt kell megtörni. Az a nyugat-német sajtó, amely 1945-ben jórészt amerikai engedélyek alapján és amerikai pénzekből, de mindenesetre kommunista, vagy legjobb esetben kollaboráns munkatársak segítségével keletkezett, hirtelen kezdte elővenni a régi borzalmakról szóló, ezerszeresen felnagyított meséket. Mindennap letartóztattak egy “kegyetlen” KZ. orvost, minden nap előhalásztak egy volt SS altisztet, aki feltehetőleg 12.000 zsidót irtott ki, azzal a 120 tölténnyel, amely rendelkezésére állt. Mindennap meggyanúsítottak egy bírót, ügyészt, hogy názi volt. Ugyanakkor a nyugat-német hadsereg felszerelésének megakadályozására öt földrészben mozgósították a Hitler által fajilag üldözött személyeket, kérjenek minél magasabb Wiedergutmachungot (jóvátételt) a németektől. Eredeti tervek szerint azt hitték, hogy a fajilag üldözötteknek járó jóvátétel kitelik 8 milliárd márkából, vagyis két milliárd dollárból. Schaffer nyugat-német igazságügyminiszter azonban már fél évvel ezelőtt kénytelen volt elmondani egy nyilvános népgyűlésen, hogy “a jóvátétel legalább 28 milliárd márkába fog kerülni s ha ezt kifizetjük, akkor Strauss honvédelmi miniszter kollegánknak egy fillér sem fog jutni a hadfelszerelésre”. Az érdekelt körök, erre kijelentették, hogy Schaffer egy “antiszemita”, épp olyan marxisták, mint mi magunk vagyunk. Mindez nemcsak Berlin, hanem egész Európa békés uton történt meghódítását jelentené. És pontosan ez az amit a bolsevisták akarnak. Hiszen Sztálin, a “good old Joe” megmondotta már 1945-ben: “Én nem háborúval, hanem propagandával foglalom el Európát.” Félnek a poroszlók A Berlini éremnek azonban van egy másik oldala is. Miért most vált aktuálissá a berlini kérdés ? Ehhez ismerni kell a kommunista patkánylelkiséget, amelyet a Nyugat Roosevelt kora óta végzetesen félreismert. Tudni kell: a keletizónában uralkodó vaj, hús, tejadagolással szemben a keleti kommunisták számára elviselhetetlenné vált a kettéosztott Berlin, amelynek nyugati fele neon-lángokban üündöklik és a jólétben él. Elviselhetetlenné vált, hogy 1947 óta 3 millió keleti-német hagyta ott a “szocialista-paradicsomot” és keresett menedéket Nyugat-Németországban. Elviselhetetlenné vált, hogy az utóbbi fél esztendő alatt 600—700 német egyetemi tanár, nélkülözhetetlen gazdasági szakember, tudós, orvos, egyetemi professzor hagyta ott Ulbricht menyországát, és hogy hetenként ma is 3500—4000 diák, katona, munkás paraszt kér menedékjogot Nyugat-Berlintől. A kommunisták számára tűrhetetlen, hogy ők, akik a legbölcsebbnek, legszociálisabbnak, legemberségesebbnek tartják magukat, hetenként 4.000 ember állítsa ki a szegénységi bizonyítványt, amely szerint ezek a kommunisták a legostobábbak, legantiszociálisabbak és legbarbárabbak. Mi rejlik mögötte? S mikor már a nyugati és keleti összjáték elérte a tökély legmagasabb fokát — a tüzérségi előkészítés után jött Itruscsev mester — és bejelentette, hogy felmondja a négyhatalmi szerződést, amely Berlin nyugati részét az angolamerikai-francia szövetségesek katonai ellenőrzése alá utalta. A két hétig várt Kruscsev jegyzék aztán megmondta azt is, hogy miként képzeli ezt a műveletet. A nyugatiaknak hat hónapon belül ki kell vonulniuk Berlinből. Kelet-Berlinből kihúzódnak a szovjet csapatok is, a volt birodalmi fővárost “szabad városnak” nyilvánítják. A terv is majdnem ideális szépségűnek látszik. Azonban... És itt olyan sok “azonban” következik, hogy a németek maguk sem győzik felsorolni azokat. Berlin, ma 2,200,000 lakosú sziget a vörös tengerben. A hozzávezető utak a szovjet zónán keresztül futnak. A Hamburgból kiinduló víziutak, — melyeken óriási gazdasági szállítások folynak — ugyancsak Berlinen haladnak keresztül. Nyugat- Berlinben nincs nyugat-német katonaság, de az oroszok által kitűnően felszerelt Volkspolitzei ott állomásozik Kelet-Berlinben. A kelet-német kommunistáknak tehát elég egy napon lezárni a Berlinbe vezető országutakat, a víziutakat és azt mondani, hogy ha pedig nem engeditek kommunista igazgatás alá helyezni a várost, akkor m éhenhaltok. Ha a nyugatiak kivonulnak, akkor többé nincs lehetősége egy újabb berlini légihídnak sem. Azonban ... ezzel még nincs vége az “azonban”ok sorozatának. .. Gazdasági offenzíva . .A nyugat-német kormány és az amerikai magántőke óriási összegeket invesztált Berlinbe. Egyedül a német szövetségi kormány évente két milliárd segítséget ad Nyugat-Berlinnek. A volt birodalmi főváros jórészt újjáépült romjaiból, a gyárak teljes gőzzel dolgoznak, az emberek jól keresnek, a bankokban hatalmas összegek gyűltek össze azonban Dulles egyik félreérthető nyilatkozatára máris megindult a pénz menekülése. Ha a nyugat egy tapodtat engedne, akkor pánikszerűvé válnék a pénz futása, hogy hamarosan megszűnnének a munkalehetőségek, sőt menekülnének maguk a berlini nagyipari vállalatok is, amennyiben elegendő szállítási eszköz állna rendelkezésükre. Ez esetben Berlinbe a nyomoron, éhségen, munkanélküliségen keresztül erőszak nélkül is vidáman masíroznának be Ulbricht kommunistái. Azután következnék a támadás második része. Berlin elvesztése esetén a nyugat-német élet is megrendülne. Egyfelől az átözönlő pénz inflációt okozna, az átfutó százezrek a munkanélküliséget növelnék, a Wiedergutmachung által már úgyis megfenyegetett német valuta leromlana, a szociáldemokraták pedig a maguk defétista módszereivel nyomban az Adenauer kormányra és a nyugatiakra hárítanának minden felelősséget, s azt mondanák: tessék kiegyezni a keleti marxistákkal,elvégre azok ! A diktatúra bukni készül És itt van az utolsó, — de most már a legeslegutolsó — nyugati esély. Felismerni azt, hogy minden kommunista támadás nem az erőből, hanem a gyengeségből fakad. A szovjet béke propaganda — ezt higyye el mindenki — őszinte! Béke kell nekik, mert tudják, hogy az első puskalövésre tűzbe-lángba borulna a vasfüggöny mögötti terület és az elnyomott népektől olyan partizánháborút kapnának nya :t 1 : V.) Erről a jó eredményről ezrével értesítenek bennünket. Ha zavar van a fülével, kérje MEG MA TÁJÉKOZTATÓNKAT! Ebben ismertetjük azokat a bizonyítékokat, melyekből kitűnik, hányan gyógyultak meg a súlyos nátha, meghűlés által okozott kellemetlen és sokszor fájdalmas fülzúgásból. Ezt azok bizonyítják, — köztük számosan 70 éven felüliek, — akik az ELMO PALLIATIVE HOME TREATMENT-t használják. Ez az otthoni saját kezelés meghozhatja az Ön által régóta keresett segítséget, régi hallása visszaszerzésére. NEM KELL SE HALLÓKÉSZÜLÉket, se más műszert viselnie. A súlyos meghűléssel, náthával, orrüreggyulladással járó jelenségeket, kellemetlen aratásokat kell kiküszöbölni, mint a váladékot, nyomást a fejben, szédülést. Hall ugyan, de nem jól érti meg a szavakat. Amíg napos időben jó a hallása, esős, hideg, párás időben rosszul hall. A fülben furcsa zörejek jelentkeznek: néha hasonló a kiáramló gőzhöz, máskor az óraütéshez, fütyüléshez, csengőhöz. Ha betegségét meghűlés, nátha, influenza okozta, akkor ön is segíthet magán, ahogyan az utóbbi húsz év során ezt tízezrek tették. Írjon még ma A GYÓGYULÁS BIZONYÍTÉKAIÉRT ÉS KÉRJEN 30 napos próbaajánlatot az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb nagyvállalatától, angolul e pontos szöveggel: THE ELMO COMPANY, sept. C-90-A. DAVENPORT, Iowa. Please send information about Elmo Palliative Home Treatment.