Szabad Szó, 1947. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1947-01-16 / 9. szám

r­t in Writte’, 1016 janub­­jn „Majd ha a bivalyokat a vonat elé fogjuk...“ A szénhiány miatt órákig dideregnek a hideg vonatban az utason, egy lelkiismeretlen vasúti hivatalnok pedig gúnyt űz belőlük Temesvár. A­ szénhiány miatt kor­látozott vasúti forgalom kemény próbára t­ezi az utasok türelmét A ritkán induló vonatok is nagy késéssel közlekednek, a hideg fülkékben órákig dideregnek az uta­sok, akik megértik ugyan a szénhiány okozta közlekedési zavarokat és nehézsé­geket, de azt már nem hajlandók szó nél­kül tűrni, hogy egyes lelkiismeretlen vasúti hivatalnokok valósággal gúnyt űzzenek belélü­k. Ezt a megengedhetetlen magatartást jellemző példával ecsetelbe lapunk egyik olvasója., J h*i v Akik nyomban a demokráciát szidják... A napokban Zsombolyára akartunk utazni fontos ügyben, — meséli olvasónk­­— ez azonban nem volt egyszerű dolog. A menetrend szerint a vonatnak délután 4 óra 20 perckor kellett volna indulnia a temesvári állomásról, előrelátó emberek létére azonban már délután 3 órakor ki­mentünk az állomásra­, hogy helyet kap­junk. Ez sikerült is, de a vonat csak nem akart elindulni A fogcsikorgató hidegben mindnyájan dideregtünk, útitársaiik pe­dig sorra elvesztették türelmüket. — Persze, ez a demokrácia — fakadt ki valaki, mire a többiek élénken helye­seltek románul, magyarul és németül. Túlságosan dideregtem, semhogy elma­gyarázzam nekik, hogy mi a demokrácia. Jellemző azonban, hogy a türelmüket vesztett emberek, akár a villamosmegál­lóknál, vagy a pékműhelyek előtt nyom­ban a demokráciát szidják, minden gon­dolkozás nélkül, anélkül, hogy eszükbe jutna, milyen mérvű butaságról tesznek Ezen dühöngtem magamban, miközben az egyik utas felkereste a forgalmi iro­dát, hogy a vonat indulásáról tájékozód­jék. Ekkor már este 6 óra volt és még nyoma sem látszott a mozdonynak. Az utas dühösen, káromkodva tért visszás — Azt mondták a forgalmi irodában, hogy akkor lesz mozdony, ha a bivalyok visszatérnek a legelőről és a­ vonat elé fogják őket... Esetleg éjfélkor... Lát­ják, ez a demokrácia I. *. •— tette hozzá sziszegő gyűlölettel —! Téved! — kiáltottam türelmemet vesztve. Ez nem demokrácia, hanem lel­kiismeretlen hivatalnokok elabotálása ! A demokráciában minden embernek pon­tosan kell teljesítenie a kötelességét és addig nincsen demokrácia,, amíg ilyen hivatalnokok babáskodnak... A demo­krácia kezdetét inkább itt, a fülkében láthatják, ahol megosztottuk egymás kö­zött a takarókat te a tik­dnsűtlenkedőket románul, magyarul és németül igyekezünk tanúságot, sienaszerint asaa vaiaia, ujíi­­ndi kellő oka van, hogy a mai rendszer ellensége legyen, amikor pedig elkárom­­kodja magát, hogy „nahát, ex a demo­kráciái“, a, többiek majom módjára ba­losainak. s megnyugtatni »» H ." A fülke ikasai megértően bólogattak és most a változatosság kedvéért a gú­nyolódó forgalmistát szidták, És ezt tel­jes joggal tették. |J­­A „ * Eddig szól elv­asónk jogos panasza. Tény a­z, hogy terszindulatu, reakciós, vagy nyíltan falasizis érzelmű emberek, akik a múltat sírják vissza, kihasználnak minden nehézséget és hiányt, hogy a tü­relmetlen embereket a demokrácia ellen­ uszítsák. Nem ártana tehát kivizsgálni, hogy a józsefvárosi állomás forgalmi író­­­dájában ki aá a felfuvalkodott, rossz­ind­ul­latú hivatalunk, aki a türelmetlen uta­sokat bivalyfogattal gúnyolja ki. Azt nem ártana viszont kivizsgálni, hogy a reggel nyolckor érkező zsombolyai vonat dél­után 0 órakor miért nem tud még vissza­indulni Több jóakarattal bizonyára ezen is lehetne segíteni* , *, J * r­­J&ldBiMO ..vá .. -üí-i Jt Demokrácia helyett — szacowws Szörénym­egyei őrjárat (Vil­.) Bethlen­háza községe kiesett a demokrácia fejlődéséből Község, ahol a jegyző nem hajlandó tudomásul venni a politikai bizottságot Bethlenházán románok, néme­tek és magyarok élnek, a németek van­nak többségben. A község 720 lelkéből csak 181 a magyar, akik épen úgy, mint a románok kisemberek, most kapcsol­nának rá az életre, ha a gonoszság minduntalan vissza-vissza nem lökné őket. Megszeppent, ellomposodott falu­ban érdeklődöm, a megkérdezettek úgy kapnak a szó után, mintha éreznék, hogy én mentem meg az érdekeiket. De­mokrata pártokba tartozó magyarok és románok, jogaikból kiforgatott, dolgozók vallják, hogy ilyen, magárahagyott köz­ség, mint Bethlenháza, nincs másik a megyében. Állam az államban! Úgy osztottak földet, hogy a legtöbb (kim­on­­dott és ismert hitlerista) sváb­ birtokot megmentették a kisajátítástól. Nyíltan csinálták, éppen hogy dobra nem ütöt­­ték, — mindenki tudja, hogy melyik hitlerista vezér milyen összegért men­tette meg a birtokát. Tízezer hold a fair halára, de az igényjogosultaknak elete 4—4 holdat osztottak, mert nem volt és ma sincs kisajátítható földjük. A volt jegyzőjük, S­u­g­a­r­­­u oly nyiltan csinálta a sváb­ felszerelés menekítését isogy leváltották, de mit ért ez, amiből magával vitte a kisajátítás alá eső szár­msmarha- és lóállom­ánynak a nagyob­bik részét?! De milyen lehet ott a közigazgatás öböl ma is bíró az a L­u p losif, aki an­nak idején, mint szintén biró, kiszól­gálta Cuzát és Antonescut?! Az érvény­ben lévő közigazgatási rendeletek és »Ör­vények Szigorúan eltiltják a fasisztáka « közigazgatásban fo­lő résztvételtől, az l­up loSif­ot nem érdekli az ilyesféle, községi bírósága mellett még szeszfőzőt is bérel. Azután a falu demokratáina az ámulására a választásokon leszava­zott, sőt több hitleristát is h­ozzásegítet­t szavazati jogihoz. A MNSz helybeli tagozatának egy kü­dönsége megkérdezte Bujac Ioan köz­ségi jegyzőt, hogy a községi extfi­kai b­zottság miért nem tart üléseket? A k tűnő nótárius kijelentette, hogy ezt testületet a járási főbírói hivatal, ápr­ilis 4-től keltezett 662/946-os számú ra­delete megszüntette, a rendelet viszont megyei prefektura ik­ou/nap-os szárny utasítására hivatkozik. A küldöttség így megtudta, hogy Bethlenházán, április közepe óta a régi községi tanács a leg­főbb politikai hatalom, amely tudvalevő­leg a bíróból, jegyzőből, a papból, taní­tóból, csendőrőrmesterből, az agronóm­­ból stb. tevődik össze. Amikor a küldött­ség elmondta a jegyzőnek, hogy ezekbe az országban, így Szörény megye minden községében is, működésben vannak a Az itt élő magyarságról, általában el lehet mondani, hogy összetartó, törekvő és becsületesen vesz részt a demokrácia megszilárdításában. Itt van példának a községi juhász Tatár Pál- Kilenc gye­rekes, nagybaji­, de sokat próbált em­ber,­­büszkén említi, hogy négy demo­krata szervezetnek a tagja, köztük a C ARILUS-na­k is. Sok, lelkes szegény van a községben, akik jó vezetők mellett boldogulni tudnának és életet tudnának politikai bizonságok, miitmunya­k homlokát, és kijelentette, hogy erre néz­ve nem hajlandó senkivel sem vitába bocsájtkozni. Ez a három ügy teljesen igazolja, hogy Bethlenháza egyáltalán nem illeszkedett be a népi demokráciánkba. Hisszük, hogy a szörény megyei prefektúra, cik­künkből tudomást szerez erről és véget vet az ottani reakciós kiskirályok nép­­i ellenes mesterkedéseinek, s vinni a faluba. Szőke Ferenc MNSz­­elnök magyarázta, hogy az ő rosszul ve­zetett községükben még a politikai élet is csak csiszeg-csoszog. Most azonban be­látják, a demokraták, hogy a fasizmus gyökeres felszámolása nélkül nem lehet szabad az élet Bethlenházán és egy min­den gáncsoskodást elsöprő akcióba fog­nak, melynek szerencsés kimenetele egy percig sem­ lehet kétséges. . S. Gyr. A községi juhász négy demokrata szervezet tagja ­ Az utazási engedélyek kiadásának rendje Temesvár. A belügyminisztrium rende­­lete szerint január 11-től kezdve a Vasúton csak engedéllyel lehet utazni. Az engedélyeket a községekben a csendőrség, a városban pedig a rendőrség adja ki, de csak halálesetnél, vagy fontos üzleti ügy elintézésére. Az engedély legi­hosszabb érvénye 30 nap. Akiket engedélyi nélkül találnak a vonatokon, lesziditják és a csendőrségnek, illetve rendőrségnek adják át. Engedély nélkül utazhatnak: köztisztviselők, aktív tisztek, altisztek és katonák, akik fiok galád paranccsal, katonai bejáróval vagy le­szerelési paranccsal rendelkeznek. Akik enge­délyt óhajtanak, bélyeges kérvényt kötelesek benyújtani Matin rendőrk­­esz­túrai titkár­hoz, amelyen feltüntetik az utazás okát. „ . B11* Szilveszer éjjelén megtyilkolt Drezler Vilmosné holttestének kirablóit letartóztatták Temesvár. Szilveszter* éjszakáján, mint ismeretes vakmerő rablótámadás történt az er­zsébetvárosi Sagunstud előtt, amely gyilkos­sággal végződött át amelynek Dreiler Vil­mos, volt láncgyári igazgató felraáge­lett ál­­dozata. A rendőrségi nyomozás eredménye a képen több letartóztatás történt és már úgy látszott, hogy a tettesek kerültek kézre, ami­kor Tatars Coriolan rendőrkoendszárius széleskörű vizsgálata nyomán kiderült, hogy nem a tetteseket tartóztatták l, hanem hullai­r­­olókat tettek irtalmatkont. Közvetlenül a rejtélyes gyilkossk után, az e»nédetvárosi Lchtfuss-féle vendéglőből egy fiatalemberekből álló társaság indult a Brk­á­­ros felé a Mihei Vtteazok­aton. Hacker Ferme, Ladán­yi Ferenc, Kardos László és Lotret­u Nicohrből állt a társaság és a gyilkosság színhelyére­l érkezve, a már összegyűlt tömeg közé vegyültek. D­relémé holttestének autóba emeltben él­ők is segédkeztek és ezt ez alkalmat felhasználva észrevétlenül lehúzták Drexlerné férfitől a jegygyűrűt, amelyet a kémekgírivel együtt a hó­ba rejtegettek, majd távoztak Később észrevétlenül vállnaértőt, magukhoz Vették a lopott dolgokat és elindultak, hogy a gyűrűt értékesítsék. Ez a­nban a belvárosi mulatókban eml­e került, mert csak 300 ezer lejt ígértek a gyűrűért. Ők viszont 400 ezer lejt kértek. Hajnaltéjban egy Lrizsári-telepi kocanyában kötöttek ki és ü­gyünk ott is eladásra kínál­ták. Itt már több szerencsével jártak, mert egy Havarányi Ferenc nevű Kfitívi*telepi lakos ki is fizette a gyűrűért a 400 ezer lejt és még egy liter bort is fizetett nekik. A jelen­ lévő csendőrőrmesternek azonban gyanús volt a dolog és vallató­ra fogta a fiatalembereket. Ezek erre belezavarodtak a feleletekbe. A csendőr őrizetbe vette őket, majd reggel érte­­sítette Tatum Corielan rendőrkomisszária,i, aki mélyreható és alapos vizsgálat után kide­rítette a tényállást A rablókat a rendőrség átadta az ügyészségnek. Siefest&dl MEGALAKULT az országos magyar művészeti bizottság Kolozsvár. A Magyar Népi Szö­vetség központi székházában B­a­l­o­g­h Edgár elnökletével m­ű­vészetü­gyi érte­kezlet volt, amely javaslatot dolgozott ki a magyar mű­vészetügyi vezérfelfigye­­lőség hatáskörének megállapítására és leszögezte a parlament elé kerülő i­j színházi törvénnyel kapcsolatos magyar kívánságokat. Ezek között első helyen a kolozsvári állami magyar színháznak a kolozsvári román nemzeti színházzal való teljes egyenrangúarlása és a ma­gyar opera felállítása terepel. Nagyje­lentőségű határozathozatal történt a szín­­pártolás felkarolása ügyében is. A Ma­gyar Népi Szövetség kiáltványban Szó­dtja fel társadalmunkat a magyar szín­házak támogatására és a létesülő városi magyar színpártoló egyesületek országos szövetségbe tömörülnek. Az értekeidet végül is kimondta a MNSz önálló művé­szeti bizottságának a felállítását. Az a bizottság a társadalom és a hatóságok előtt képviseli a romániai magyar szín­művészet, zene, képzőművészet, iroda­lom, film, rádió és műemlékvédelem minden kérdését. ( Billéd magyarsága a szegény gyermekekért Kitűnően sikerült­ültet tartott a Ma­gyar Népi Szövetség billédi tagozata, melyen a szegénysorsú gyermekeket sze­­retetcsomagokkal és ruhaneműekkel lát­ták el Utána J­­e­m­j­á­n Ágota szociális vezető rámu­tatott arra, hogy az iskola az alapja a gyermekek jövőjének te ezért minden szülőnek erkölcsi kötelessége gyermekét pontosan iskolába járatni. Virág Gyula, MNSz alelnök, hangoz­tatta az összetartás szükségességét és felszólította a jelenlévőket, hogy az Er­délyből érkező éhező magyar gyermeke­ket fogadják szeretettel magukhoz. A pénzbeli gyűjtés eredménye 587.000 lej, a ruhaneműek értéke pedig átszámítva négymillió te 387.000 lej volt. A gyűjté­sért külön köszönet illeti Bottyán Gyulá­­nét, Virág Gyulánét, Demján Ágotát és Virág Gyulát, akik a gyűjtés érdekében fárad­hatat­lan­ul dolgoztak.­­ ..A 1 Háromszáz százalékkal emelték a dohányneműek érét Temesvár. A DAM kellemetlen meglepő­­tést szerzett a dohányosoknak: háromszáz lej e salék­ka­l felemelte a dohámyneműek árát. En­nek következtében a dohány, cigaretta és szi­­varárak így alakultak: I. oszályú dohány ki­­log­ramm­ja 360.000 lej (90 000 volt), It. ob** tollyu dohány 240.000 lej (60.000 volt). Ciga­retták: National* darabja 240 lej (60 volt), Marasesti 320 lej (80), Carpali 360 lej (90), piros Regal 440 lej (uc), RMS jíp lej (1401, Tomis 1200 lej (jco), Mihai 1200 lej yjoo), Bucuresti 800 lej (200). Szivarok: National darabja 1300 lej (330 volt), Ardeal 2800 lej (700). A gyufa ára a régi maradt, de ezzel szemben már napok óta non kapható. Tisztviselőnőt komoly irodai gyakorlattal azonnalra felveszünk. Ajánlatokat referenciák meg­jelölésével „Megbízható és szorgalmas” jelige alatt a kcróiavatal továbbít.

Next